Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-05-11 / 19. szám
o Huszonegyedik évfolyam Budapest, Í932 május tt. 19. szám Előfizetési ári ISgész évire ...............24 pengd Fé lévre » .........12 pengd Sg yea szám ára? 5® fillér FELELŐS SZERKESZTŐ BACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség éu kiadóhivatal > Budapest» VI.» Szlv-mtca 18. Telefonszám: Aut. 137—lö. Tanulságok A vak kanári szebben énekel, mint amelyik lát. Hogy miért van ez így, azt nem a zoológusok, hanem a pszichiáterek, vagy éppen a szív életének kutatói tudnák talán megmagyarázni. Ez az ország is vak kanári lett: megszabdalták, most pedig kétségbeejtő gazdasági válságban jutott. És ennek dacára ez" az ország^ is több életerőt, az elkeseredésig fokozott produktivitást mutat, olyat, amilyent talán soha sem látunk és olyat, amely reményt ad a talpraállásra, a feltámadásra. _ Soha * jobban nem éreztük ezt, mint most, amikor nz idei Nemzetközi Vásár tanulságai, eredményei tárulnak elénk a _ magyar élniakarás és a magyar élnitudás drága kincseiként. Minden esztendőben szépet, becsületeset, nemeset alkotott a magyar gazdasági élet, amikor a fogyasztó és vásárló közönség, valamint a külföld elé ■\iite új alkotásait, fejlődésének jeles dokumentumait; de az idei vásárról egyhangúlag azt állapítják meg, hogy felülmúl minden várakozást. Nem arról van szó, hogy a^ gazdasági válság teremtette siralmas időkhöz viszonyítva produkált a vásár jelentősei, hanem arról, hogy ami a vásáron látható, az egy erőslelkű, tettekre Íict í,, 1I0.3JIÍL.I.UÍ UjU -fölemelő képét mutatja. A pesti utca képe pedig külön figyelmet érdemel. Valósággal azt kell mondanunk, hogy Budapest vendegei szinte egymás sarkát tapossák, olyan sokan vannak. Igenis, a vásár vezetősége bebizonyította, hogy Budapest idegenforgalmának fejlesztése, nagyra emelése nem tartozik a lehetetlenségek birodalmába. Csak lélekkel, szeretettel, hittel kell irányítani és győzelemre vinni az akciót, amely igen nagy nemzeti ügy szolgálatában ^alh Ezt láttuk az idei Budapesti Nemzetközi Vásár előkészítésénél és ezt várjuk az idei Szent István Jíéf-nél is, amelynek irányítását olyan ember kezében látjuk, aki dús invencióval, friss akcióképességgel rendelkezik^ Az idei Nemzetközi Vásár a tanulságok egész tömegét tárja elénk. Korlátlan lehetőségekről kell beszélnünk, ha tudjuk azt* hogy Budapest idegenforgalmának fejlesztésénél nem fognak takarékoskodni az eredeti ^es vonzó ötletekkel és nem fognak takarékoskodni a kétségkívül nem olcsó, de jó és bölcs propagandával, ^ amelynek minden fillérje megtenni a maga gyümölcseit. Nem szabad azonban szem elől téveszteni azt, hogy ^ amit a külföldi, sőt a hazai vendégeknek nyújtani szándékoznak, annak újnak, eredetinek kell lennie, sót az eredetiségében soha sehol nem látott, el nem koptatott látványosságok és szórakozások egesz sorozatát kell felölelnie. _ __ Hatalmas idegenforgalmi gócpontok valtak az utóbbi időben tárgytalanokká, mert ma mar a. dúsgazdag amerikai sem kell át az óceánon csak azért, hogy múzeumokat és szép tájakat lásson. Ezeket mellékesen is megnézheti. A müncheni Pinakotekak, a Ivönigsee, vagy a svájci havasok ma már csak pót-programpontok a salzburgi Festwochek és a vvieni kulturünnepségek mellett. Az amerikai, de a világ minden „külföldi -je ma mar nem halott szépségeket, hanem az emberi lélek és emberi kultúra megnyilatkozásait keresi. Budapest csodálatos természeti szépségei — ezzel tisztában kell lennünk — szintén nem hatnak ma már ellenállhatatlan vonzóerővel. A természeti szépségeket az emberi elme nagyszerű produktumaival kell még szebbekké, minden mástól különbözővé tenni. És itt meg kell mondanunk, hogy az idei Nemzetközi Vásárnál ^végzetes hiba volt az a tiszteletreméltó, puritán felfogásból keletkezett hiány, hogy a Halászbástyát és a Gellérthegyet nem világítják ki. A villanyfényben tündöklő mesevilág ma már olyan specialitása Budapestnek, amely vonz és hírnevet szerez. Nem is beszélünk arról, hogy a városligeti szökölmt színpompáját szintén illett volnct vendégeink tisztiedet éve működésbe hozni. Igenis, , mindent, amivel természeti szépségeinkbe életet lehelhetünk, mindent, amit magyar esz és szív produkált, a kultúra, művészet, sőt a technika minden eszközét harcba kell vinnünk, hogy győzhessünk. Eddig csak azt mondtuk, hogy győznünk kell, de az idei vásár megmutatta, hogy győznünk lehet is. Sipőcz Jetii polgármester nyilatkozik a Netsizeiközs Vásárról az Ifjúság munkába állításáról, a régi Népszínház feltámasztásáról és az üzemi bizottság úiláalakításárni A magvar főváros külső képe nagy esemény színher lyét mutatja: tele van a, város idegenekkel, külföldiekkel, vidékiekkel, akiket idehozott a Nemzetközi Vá-sán páratlan^ vonzóereje. A kiállítás a magyar ipar hatalmas felvonulása, amelyik beszédes képet ad arról, hogy Magyarország gazdasági felkészültségének Budapest a köz- pántja, az a város, amelyik minden gazdasági válság ellenére is, ki tudta termelni mindazt a sok értéket, amelyik a maga gazdagságában a Nemzetközi Vád áron csillogtatja bőséges tárházát. A Nemzetközi Vásár büszkesége ° elsősorban a fővárosnak, amelynek vezetősége mindig a legKaiiaiv Vuii.vi.wvxi. —1 ' x/ 1 * ' v1' ■> ' , ‘x'r* "TV ! 1 zetközi Vásár és a főváros együttműködeserol intéztünk kérdést a városházi adminisztráció legfőbb vezetőjéhez, Sipőcz Jenő dr. polgármesterhez, aki a következő nyilatkozatot tette a Fővárosi Hírlap munkatársának: _A Budapesti Nemzetközi Vásár a főváros egyik dédelgetett kedvence. Mióta a főváros polgármestere vagyok, arra törekszem, 'hogy Bu dapest közönsége ne csak pártolja, hanem szeresse is ezt az intézményt. Ebben a törekvésemben támogatott Budapest törvényhatósági bizottsága, valamint a főváros egész tisztikara, és hogy e törekvésünk, miként ciz utóbbi evek arumintavasán a/i- nak nagy sikere’ és népszerűsége bizonyítja, teljes sikerrel -járt, azt jelentékeny részben annak köszönhetjük, hogy a vásárt rendező Kereskedelmi és Iparkamarával mindenkor harmonikus egyetértésben dolgoztunk a vásár érdekében. Amióta az ifjúság elhelyezkedésének kérdése a főváros egyik plénumában napirendre került, azóta ez a be- láthatatlanul nagyhorderejű ügy az eredményes döntésre megérett problémák soraba emelkedett. Az eddigi társa dalmi akciók és megmozdulások csak elméleti irányok kikutatására szorítkozik, míg most minden ezzel a kérdéssel foglalkozó faktor érzi, hogy valami történni fog, mert a főváros vette kezébe a kibontakozás fonalát. Sipocz polgármester erről a következőket közölte velünk. _ Az ifjúság elhelyezkedésének nehéz pr oblémája állandó gondoskodásom tárgya. Jelenleg megbízásom folytán az elnöki és a szociálpolitikai osztályok foglalkoznak a kérdés előkészítésével, s idevonatkozó javaslataikat rövid időn belül elém fog- > ják terjeszteni. T Mindenesetre hangsúlyozni kívánom azt, t hogy a gyors eredménynél fontosabb az, hogy olyan alapos és komolyan célravezető meg- 3 oldást tudjunk találni, amely a diplomás j ifjúság elhelyezkedését nagyobb^ számban és 1 állandóbb jelleggel teszi lehetővé. r Régi, meghatóan kedves emlökek elevenednek föl annak az indítványnak a kapcsán, amelyik a Népszínházi bizottmány jubiláns közgyűlésén hangzott el néhány nappal ezelőtt. Arról volt szó, hogy'van-e valamiben formában lehetőség a Népszínház feltámasztásara, annak a kultúrintézménynek újbóli elővarázsolá- ■-ara’ amelyik annakidején egyet jelentett a magyar szó és magyar dal diadalmas szárnyalásával. Az érdekes tervről a polgármester a következő kijelentést tette: , . múlt század hatvanas, sőt hetvenes eveiben Budapest egész városzrészeinek, társadalmi rétegeinek a társalgási nyelve Tr/llJ tut —foíhüetfeSii-ese iifi uua husi ttwsau és terjesztését tűzték ki, jelentős tényező volt a budapesti Népszínház, amely 1875. évben nyílt meg. — Ma már — hála Istennek — a főváros társadalma nyelvben is teljesen magyarrá vált, de viszont az a színpadi műfaj, amelyet a régi Népszínház a legerőteljeseben kulti- vált, — a népszínmű, — színpadjainkról mindinkább eltűnőben van. Ebben a. vonatkozásban tehát a Népszínház feltámasztásának jelentős szerepe volna.-. Jelenleg a Népszínház épületét az állam bérli és abban a Nemzeti Színház működik. A bérleti szerződés a folyó év július végével jár le, a meghosszabbítás iránti tárgyalások most folynak, s a jelenlegi gazdasági viszonyokat figyelembe véve, valószínűnek látszik, hogy az állammal kötött bérleti szerződés újabb 5 évre meg fog hosszabbíttatni. Ha azonban az állam a Népszínház épületére még sem tartana igényt, úgy megnyílik a lehetősége annak, j hogy abban a Népszínház eredeti céljainak I szolgálatában álló színtársulat helyezkedjék el. A főváros gazdasági egyensúlyának talapzatát az üzemek tartják és így mindegyre erőteljesebb figyelem irányul az,,üzemi kérdések nvikent való atakul-ascí fele. Fokozza az érdeklődést a magániparnak és kereskedelemnek az a különböző tömörülésektől támogatott akciója, hogy az üzemek működését háttérbe kell szorítani, amellyel szemben áll azoknak a le nem kiosinyelheto tábora, ame lyik a közhatósági vállalatok tevékenységéből a társada- ; lom széles rétegei szempontjából kedvező és célirányos > hatást vár. Ebben a forrongó légkörben kiemelkedő sze- 1 repe van az úgynevezett üzemi bizottságnak, amelyiknek újjáalakításáról a következő nyilatkozatot kaptuk. — A közgyűlés az üzemi bizottságot ad hoc bizottság gyanánt a múlt évben küldötte ki és a törvény értelmében, — minthogy az adhoc bizottságnak megbízatása legfeljebb egy évre terjedhet — megbízatása május 6-án lejárt. Ennélfogva a legközelebbi közgyűlés elé javaslatot fogok terjeszteni a bizottságnak újból való kiküldésére.
