Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-05-04 / 18. szám
Budapest, 1932 május 4. B«a)®EB6iastm@:'>$Bae$EK3sai56ei Pesti kirakat tn Budapesten minden negyedik ember hatósági támogatásra szorul Segélyek lielyett munkaalkalmakat a keresetnélküliek tömegeinek! Gyors intézkedéseket készít elő a kiküldött bizottság* 1%/yaml/uníc ZU oppányb&n Levelet hozott szerkesztőségünkbe a posta és a levél különös módon fölkeltette az érdeklődésünket. A tréfára hajló elme vidám játékot űzhetne ennek a levélnek mindén sorával, de mi úgy érezzük, hogy illik vele komolyan foglalkozni. A levél írója Béke ff y László, a zalakoppányi elemi iskola igazgatója, a szépészeti bizottság elnöke. A levői konklúziója pedig az a parancsoló felszólítás, hogy nyaraljunk Zalakoppányban. Előre is megmondjuk, hogy József nádor zalakoppányi utóda, az ottani szépészeti bizottmány elnöke, .nem tudott bennünket meggyőzni a maga igazságairól. Sőt éppen ellenkezően, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy Zalakoppány szépészeti bizottmányának elnöke ragyogóan felsorolta, szinte hiánytalanul azokat az okokat} amiért — sajnos — a magyar közönség nem szívesen nyaral magyar földön. A 1 zalakoppányi szépészeti bizottmány elnöke rámutat mindarra, amit ki kellene küszöbölni a magyar fürdőkben, hogyha idegenforgalmat nem is tudunk csinálni, de legalább a magunk pénzét tudójuk idehaza tartani és az üdülők ne hordják szerte-széjjel a világba azt a kis pénzt, amit egészéves munkájukkal a nyaralásra megspóroltak. * Ám lássuk a levelet. Egész terjedelmében nehéz volna közölni, mert bizony B ék-e ff y iskolaigazgató úr nem takarékoskodik a szóval. Elismerjük, hogy igaza van abban, amikor kitör, hogy a pesti népség divatos fürdőhelyeken pocsékolja a pénzt, ahelyett, hogy fölkarolná a hazai természeti kincseket. Hogy hogy néznek ki ezek a természeti kincsek Zalakoppányban? Mindenekelőtt megtudjuk, hogy ezernégyszáz tőzsgyökeres magyar lenne a vendéglátó gazdánk a kies Zalakoppányban, ahol a pesti ember mindent megtalál, jő levegőt, tizennégyfilléres tejet, hatvanfilléres bort, sőt fürödni is lehet a Zala folyóban, a malom mellett, ahol a víz a partnál sekély,, később mély. Kabinok ugyan nincsenek, de „a parton álló bokrok alkalmas fedezékül szolgálnak“. Emeletes szállók sincsenek ugyan, de kiadó szoba bőven akad. 'A szobáknak nincs deszkapadlójuk, de a legkitűnőbb agyaggal vannak lesulykolva, ami nagyon egészséges, mert hiszen itt megszabadulhat'a pesti ember attól, amitől odahaza legjobban fél: a féregtől. Orvos és patika sincs Zalakojppányban, de fölösleges is minid a kettő!, mert a faluban két év óta nem volt senki sem beteg, két év előtt is egy pesti hölgy rontotta| el a gyomrát. A szülő-anyáknak pedig a helybeli bába minden időben készséggel áll rendelkezésre. Villanyvilágítás sincs, de a tisztességes ember amúgyis idejében lefekszik. Nincsenek restaurantok, dining roomok, kávéházak, de van két korcsma és két kifőzés. A koszt havonkint harminchat pengőbe kerül és a házhozszállításra bőven akad gyerek, mert Zalakoppányban ismeretlen fogalom az egyke. A szó Íj fi ára napi két pengő, ágyneműt azonban a vendég tartozik magával vinni. Békefiy igazgató úr ezekután teljes joggal jelentheti ki, hogy náluk hiányzik a saxofon, a jazz-muzsika és az Ylang-Ylang, de nem is kár értük, mert „ide csak olyanok valók, akik szeretik az egyszerű, falusi életet'1. Sajnos, mindez olyan Ígéret, amely a pihenni vágyó és kultúrigényekkel fölszerelt magyar közönséget nem túlságosan vonzza, óvjuk azonban a derék zalakoppányiakát attól, hogy könnyelmű Ígéreteket tegyenek, mint amilyenek a következő mondatukban foglaltatnak: „A nép derék, becsületes, magyar fajta,, pirosarcű leányok és menyecskék, mongolképü magyarok, szeretik a pesti vendégeket. Eleinte nehezen melegednek "föl, de egykét jó szóért mindenüket odaadják‘ ‘. Ennél barátságosabb meghívót szélhámosok számára igazán nem lehetne fogalmazni. Csak az a baj, hogy fürdő- vendégek számára nem túlságosan kecsegtetők az Ígéretek. Egyszóval: a jó zalakoppányiak sem oldották meg a magyar idegenforgalom kérdését. (Szokatlanul nagy érdeklődés kísérte a legutóbbi közgyűlésnek azt az aktusát, amelyik kijelölte a munkaalkalmak megszei-vezésére hivatott bizottság kiküldését. A gazdasági érdekeltségek és a munkások tömegei a fővárostól várják a -segítséget, ahol valóiban helyes érzékkel keresik a kibontakozást abból a nehéz helyzetből, amelybe az egész világgal együtt mi is belesodródtunk. A fővárosnak most talán legnagyobb hivatottságú bizottsága már megkezdte munkáját, amelyről az új szerv életrehívója: Becsey Antal tanácstag, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke a következőket -mondotta; a Fővárosi Eirlap munkatársának: — Előttem fekszik a szociálpolitikai ügyosztály jelentése az utolsó öt hónap Ínségeik dónak \adettaiva7V Megállapítható ebből a kimutatásból, hogy a múlt év novemberétől ez év március végéig négymillió háromszázezer pengőt költöttek a munkanélküliek támogatására és megsegítésére. Ez az impozáns összeg azonban nem biztosíthatta a segítés teljes mértékét, mert a közhatólsági jótékonykodás végeredményben csak a minimális szükségletet tudta juttatni a reászorulók nagy tömegének. Az ellátottak száma úgy alakul, hogy januárbem 60.000- egyén, márciusban pedig 68.000 család került be az elöljárósági. nyilvántartásokba. Ha ezt a számot megszorozzuk a statisztikában szokásos 3^2-lel, akkor megállapítható, hogy Vi millió lélek került abba a helyzetbe, hogy a hatósági támogatást igénybe vegye. TIa tovább folytatjuk a számtani műveletet, elszomorító adatot kapunk: Budapesten minden negyedik ember a köiség segítségére van utalva. — A rendelkezésre álló pénzügyi eszközök nem tették megengedhetővé az egyének támogatásának kiméi,yí- tését. Ha csak az étkeztetési akciók összegeit állítjuk szembe a jelentkezők jszámával, akkor kiderül, hogy egy-egy személynek naponta ebéddel való ellátására 15 fillérnél több nem jutott. A főváros komoly áldozatokat hozott, amikor sokezres tömegeknek biztosította ,a téli időszakban a meleg ételt. Természetes, hogy a nehéz gazdasági viszonyok a munka- nélküliek számának az emelkedését hozták magukkal) Ha kamatmentes kölcsönből akar építeni, vagy ingatlant venni, lépjen be a Magyar Országos Építkezési Takarékszövetkezetbe V., Erzsébeí-tér 14. Telelőn : 801—21. sz. Ingyenes felvilágosítás és tájékoztató. súlyosbítja a helyzetet, bogy a középosztály jövedelme is csökkent és a létminimumig; száll alá. Ezeket a körülményeket mérlegelve kell figyelembe venni, hogy a fő- város inségakciójának fedezetét jelentő 8 millióból 8 millió pengő már elhasználhatott: -az igények fokozódnak, tehát olyan expedienseket kell találni, amelyek lehetővé teszik, hogy a nehézségekkel megbirkózhassunk. — Ha 3 milliót elköltöttünk, akkor marad az év egész terjedelmére 5 millió pengő és ha a -költségek naponta 17—18 ezer pengőt igényelnek, akkor már csak 7—8 fülér jut egy-egy im'fgés ellátására. Figyelembe kell venni, hogy a munkanélküliek több, mint 80 százaléka munkaképes családfenntartó, közöttük 8% szellemi munkanélküli, míg a. -többi a testi munkások soraiba tartozik. Nagy fontossága van annak, hogy a munkaképes, de elfoglaltság nélkül álló tömegek ne demoralizálodjanak azzal, hogy folyton könyöradot mányokra és segítségre vannak kényszerítve. Minden erőnket koncentrálni kell annak az érdekében, amit már évek óta hirdetek minden közgazdarági elmélettel szemben : munkaalkalmakat teremteni a kenyérkeresés után sovárgó tömegek számára és ezzel levenni a fővárosról azokat a súlyos terheket, amelyet a szegények eltartása most rá hárít. Érdekes adatok tárulnak elő az ügyosztály kimutatásából a külföldi inségakciók szervezetéről és méreteiről. Nagyarányú hatósági tevékenységek ezek, de a mi viszonyaink közölt teljesen elérhetetlenek. Berlinben például a munkanélküliek segélyezésére 1929-ben 36 millió márkát folyósítottak, 1932-re pedig 200 millió márkát irányoztak elő. Ezek a példátlanul hatalmas összegek súlyos visszahatást gyakorolnak a gazdasági életre és egyik -következménye, hogy a német főváros a tisztviselőt is alig tudja fizetni. München 1931-ben 17^2 millió márkát költött munkanélküli segélyekre, Angliában ugyanerre a célra 4 milliárd pengő fogyott el, Olaszország kiadása pedig 100 millió lírát is túlhaladta. Mindenütt most az a törekvés, hogy a segélyezés helyett munkaalkalmakat teremtsenek, f mert a pénzbeli juttatásoknak ezt a tempóját a leggazdagabb államok sem birják tovább. — A kiút ebből a kaotikus helyzetből csak úgy található meg, ha dz inéégakciókat hozzáidomítjuk a produktív beruházások lehetőségeihez a pénziüjgjyii enők okos felhasználásával. Ez a legfontosabb alapja az egész probléma megoldásának. Hosszúlejáratú beruházásokról ma szó sem lehet., ellenben rövidlejáratú, kölcsön '(produktív célra még mindig előteremthető. Ezeket a célravezető eszközöket kell elsősorban a közgyűlés részéről kiküldött bizottságnak fontolóra venni és a hatóságok együttműködésével a szükséges intézkedéseket valóra váltani. Rövidlejáratú munkálatok megszervezésére kell az erőket koncentrálni, amelyek nem terhelik meg a közt és nem teszik próbára a főváros teherbírását. Permanens működésre van szükség a bizottságban: hat hónap áll rendelkezésre, az évnek oly időszaka, amikor az idő a legalkalmasabb mindenfajta munkálat, lefolytatására. Ha okosan és gyors körültekintéssel használjuk föl az időt a tömegmunkaalkalmak megszervezésére, akkor kenyeret juttatunk a nagy munkanélküli tömegeknek és ugyanakkor mentesítjük a fővárost az inségakciók gondjaitól és a a közsegélyezés sokmilliós terheitől. * A siker szempontjából nagyon megnyugtató, hogy a bizottság hétfői alaikuló ülésén Becsey Antal felfogásának megfelelően foglaltak állást. A célkitűzés a következő: a munkaalkalmak -hatályos megszervezése, azoknak gyors lefolytatása és az eredményesség biztosítása a kenyérkereseti lehetőségek egész frolntján. A Magyar Lovaregylet május 5, 8, 11, 15, 16, 19, 22, 26-á.ui versenyt tart. Kezdete d. u. 3.3-0 óra. Iíellyárak: I. úri 4 P, hölgy 3 P, II. hely 2 P, III. hely 80 fillér. Páho-lyüléö 6 P, ring 10 P. Total'isateur, vendéglő minden helyen. Villamos I., II. helyhez a 29, III. helyhez a 24, 38 kocsikkal. IIÉV-en I., II., III. helyhez. Autóbusz „A“ Vörösmarty-térről 2.1-0—3.05„ „0“ Oktogon-tértől 2.15—3.10 óra között. Vissza a versenyeik befejezése után. Háromszori átszálló- jegy 1 P. TUNGSRAM Ü (AH495] AG495) épp «01 DETEKTOR ÉS ELÄ80S frekvencia [AS495] Frekvencia cnu3"u erősítő UJ VÁLTÓÁRAMÚ HÁLÓZATI ERŐCSÖVEK RÉGI KÉSZÜLÉKÉNEK UJ ERŐT ADNAK KETTŐS VEZÉRLÉSŰ SOKSZOROS végerősítő
