Fővárosi Hírlap, 1932 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1932-03-23 / 12-13. szám
4 Budapest, 1932 március 23. Budapesti problémák Irta: DORNER GYULA mérnök, miniszteri tanácsos, törvényhatósági tanácstag n, Ä Tabán Az az enyhe lejtésű völgyelet, amely a Várhegy, a Naphegy és a Gellérthegy között terül el, s amelyet az ezen a szakaszán már régóta beboltozott ördögárok szel át, a hozzácsatlakozó domboldalakkal, évszázadok óta viseli a „Tabán'' elnevezést, amely elnevezés valószínűiéig’ a törökök uralmának idejéből származik. Nem szándékozunk e városrész történelmi múltjával foglalkozni, de kétségtelen, hogy a Tabán iá legrégibb városrészek közé tartozik, s különböző neveken szerepel a török hódoltság előtti régi kró- n lkakban. Ha bebarangoljuk ezt a még mai pusztulásában is hangulatos területet, igen hamar megállapíthatjuk azt, — aminek egy-egy megmaradt díszesebb lakóház, egy-egy szép •kapuboltozat, faragott köböl készült ajtó és ablakkeret, boltozott pince a tanúbizonysága, — hogy ez a városrész valamikor a polgári jólét otthona volt. A jólét már régen porrá és hamuvá lett, s ma ez a tekintélyes nagyságú város- terület, amely a főváros centrumától és a királyi vártól alig pár száz lépésnyire fekszik, a vigasztalan élhagyottság képét mutatja; ■— kecskelegelők és düledező viskók összevisszasága, valóságos szégyenfolt a város testén. Körülbelül másfél év előtt Flandin, a francia kormány akkori kereskedelemügyi minisztere, (ma pénzügyminiszter) Budapesten jártában kihallgatáson volt a Kormányzó úr ü Főméltóságánál, s a kormányzói váróteremből elbámulva látta a királyi vár alatt elterülő romhalmazt, a viskótömegeket, s a be nem épített domboldalakat. Magyar kísérője alig bírta megmagyarázni a bámuló francia miniszternek, hogy micsoda fényes tervek várnak megvalósulásra ezen a sivár területen; — azt persze elhallgatta, hogy ezek a tervek már évtizedek óta várják a megvalósulást, sőt, hogy ezeknek a terveknek egy része a nagy várakozásban már jobblétre is szén derült. Alapvető feladatok A „Tabán" fogalma igen sok budapesti polgár gondolatkörében egybeforrott a „fürdőváros" gondolatával, s e kettőt egymástól szinte nem is képesek elválasztani. Kétségtelen, hogy ez a két városfejlesztési feladat igen szoros kapcsolatban van egymással, de mégsem azonosak. A fürdőváros létesítése egy sokkal tágabb tevékenységi kört jelent, s a Tabán kiépítése, mint általában mindenféle építkezés (fürdők, szállók stb), amannak csak egyik etapja. De az is bizonyos, hogy a Tabán az a városrész, amely legalkal- masabb arra, hogy a valamikor kifejlődő fürdőváros centrumát képezze. Nemcsak azért, mert itt vannak a Rudasfürdő és Rácfürdő nagyjelentőségű gyógyforrásai, hanem azért is, mert a főváros legelőkelőbb részének közvetlen közelében fekszik, s tekintélyes területe módot és teret nyújt a legkülönbözőbb alkotások létesítésére. Ez a vitán felüli igazság a város vezetőségének kötelességévé teszi, hogy a Tabán kiépítésének alapelveit már most állapítsa meg, az alapmunkálatokat már most végeztesse el, az eldöntendő kérdéseket már most bocsássa megvitatás alá, mert az építkezések helyes sorrendje, azok célirányos kivitele, az ezekkel kapcsolatos jövedelmezőségi tervek, olyan alapvető feltételek, amelyeknek hibás megalkotása az elérendő célt is kozkáztathatja; ezeket tehát elsietni nem szabad, hanem mindezt a legreálisabb megfontolás tárgyává kell tenni. Rendezés és sürgős kiépítés De nemcsak a fürdőváros megvalósításának gondo- luta, hanem a városrendezési törekvések is parancsolóan követelik a Tabán kiépítését. Nincsen a világon olyan — az élő és fejlődő város elnevezésre igényt tartó — nagyváros, amelyik megtűrné, hogy a város legbensőbb körzetéhez tartozó ilyen tekintélyes terület olyan állapotban sínylődjék, amilyenben ma a Tabán van. Hiszen a fővárosról nyert legkedvezőbb benyomást is tönkreteheti az a nyomasztó, szomorú hatás, amit a pusztuló városrész látása okoz; — mert az idegen csak a piszkot, a düledező viskókat, a rendetlen összevisszaságot látja, de nem érti annak hangulatát, mert azt csak az érezheti meg, aki szeretettel kutatja, s szemléli a múltak még megmaradt emlékeit. Még sürgősebbnek mutatkozik a Tabán kiépítésének ügye, ha annak anyagi vonatkozásait mérlegeljük. r @vácsuuo/j vésnök! műintézele és ruggyanta bélyegző üzeme Budapest, VII., Károly-körút 7 | Telefon: József 362—00. szám. I Magántulajdon már alig van ezen a területen, mert a telkek és a még álló épületek túlnyomó része a főváros tulajdonában van, s ezeknek megszerzésébe fektetett hatalmas tőkék úgyszólván gyümölesözés nélkül hevernek. A rozoga házikók lakbére semmi esetre sem lehet ellenértéké a tabáni telkekben fekvő tőkék kamatainak, s ennélfogva az évenként felépülő kamatveszteség évről évre növekvő mértékben terheli, mint veszteség, a főváros háztartását. Ezt az állandóan szaporodó veszteséget csak úgy elimi- nálhatjuk,, ha a ma hasznot nem hajtó telkeket, vagy eladás, vagy hasznos beruházások révén értékesítjük, hasz- nothajjtóvá tesszük. De magának a fürdőváros létesítésének gondolata is parancsolóan követeli a Tabán rendezésének sürgős megkezdését. Hiszen — amint már előbb is említettük — ez a két akció szoros kapcsolatban van egymással, s a fürdőváros nagyobb arányú kifejlesztése, a. Tabán rendezése és kiépítése nélkül alig képzelhető el. Akármilyen nézőpontból tekintjük is a Tabán rendezését, annak halaszthatatlan sürgőssége szembetűnő. Csak a mai súlyos gazdasági helyzet az, amely látszólag gátló és halasztó befolyást gyakorolhat a rendezés megkezdésére, de csak addig, amíg bonckés !alá nem vesszük a körülményeket és lehetőségeket, mert az ilyen vizsgálódás csakhamar megmutatja, hogy ez sem lehet a munkálatok megkezdésének komoly akadálya. Sajátságos, hogy a Tabán rendezésével foglalkozók majdnem mind úgy képzelik annak val óraváltását, hogy valamely külföldi vagy más hatalmas tőkeerő, egyszerre, mint egy egységes vállalkozást végezze el a rendezés és építés munkálatait. Már pedig ez az elgondolás éppen nem helytálló, sőt ezt a nagyszabású munkát a maga teljességében, egyszerre nem is lehet, de nem is szabad elvégezni. A kitelepítés nehézségei Ellentmondanak ennek az elgondolásnak úgy a szociális nézőpontok, mint a befektetendő tőkék gyümöl- esöztetési lehetőségei is. A Tabán területén még ma' is jelentékeny számú kisjövedelmű polgárság lakik. Ezeket egyszerre, egy tömegben kitelepíteni,, s életlehetőségeiknek megfelelő bérű lakásokban elhelyezni majdnem a lehetetlenséggel határos, annál kevésbé, mert közülük sokan, foglalkozásuk s keresetük révén, a Tabánhoz, vágyán nak közeli környékéhez vannak kötve. Ezt, — ha magánember megtehetné is, — a főváros nem teheti meg, mert erkölcsi kötelessége az, hogy még' nagy célok elérése érdekében se nyúljon be durva kézzel polgárainak életébe. Fokozatos megvalósítás De ellene szól az egyszerre való rendezés és kiépítésnek a befektetendő tőkék gyümölcsöztetése is. Hiszen, aki nem álmokat kerget, hanem józanul mérlegeli a lehetőségeket, az igen hamar tisztába jön azzal, hogy semmiféle propaganda sem képes az idegenforgalmat s a városfejlődést ugrásszerűen, máról holnapra annyira felfokozni, hogy egy egész városrésznek egyszerre, pár év alatt kiépített fürdőit, lakóházait, szállóit, üzleteit be lehessen népesíteni, s így a befektetett tőkét gyümölcsözővé lehessen tenni. Ezt az eredményt az észszerű propaganda mellett csak hosszú évek munkájával, a gyógyító lehetőségek és az idegenek érdekében létesített alkotások sorozatos kifejlesztésével lehet elérni. Csak az az építési programúi lehet tehát indokolt, amely a különböző létesítményeket az idegenforgalom emelkedésének megfelelően, olyan tempóban alkotja meg, hogy azokat a fokozódó forgalom be is bírja népesíteni,' s az azokba fektetett tőke ilyenformán jövedelmezővé is válik. A Tabán rendezésének és kiépítésének ilyen fokozatos megvalósítása, amely csak annyit létesít, amennyit a fokozódó idegen- forgalom alimentálni is bír, megszünteti azt a veszélyt, amely a józan meggondoláson túl beruházott tőkék nem kellő jövedelmezőségében rejlik, s amely eljárás csak növelné a már eddig is elég tekintélyes kamatveszteségeket. Az előbb kifejtettek világossá teszik, hoigy a Tabán rendezését csak fokozatosan, részletekben lehet és szabad végrehajtani, — s ez a lehetőség, sőt. szükségszerűség parancsolja. azt, hogy a rendezés munkálatait már most meg kell kezdeni, mert az előkészítés is sok időt vesz igénybe. Mivel pedig minden városfejlesztési elgondolásnak, mindenféle építkezésnek kiinduló pontja a szabályozási terv végleges megállapítása, ezt a tervet kell, — a régi Warg-a- féle tervek módosításával, vagy átdolgozásával, — de mindenesetre végleges formába önteni, amely munka során érvényre juthatnak mindazok a posztulatumok is, amelyek a/ fürdőváros gondolatával függenek össze. ►fjH mjlll A IS ICO E||-tápliszteket orvosok ajánlják J! | | Gyermekeknek erőt, felnőtteknek egészséget ád /VLínden gyógyszertárban kapható. Forgalomba hozza és fölerakat : A FÖLD RT., Budapest, II., Hermann Ottó-út 5, Telefon: 52-6-01 A közművek Ez a feladat semmiesetre sem jelent nagyobb munkát, vagy különösebb elhatározásokat, mert hiszen a Warga-féle tervndka lényege ma is helytálló s azt csak egy bizonyos értelemben, az újabban felmerült gondolatoknak és szükségleteknek megfelelően, át kell dolgozni, ki kell egészíteni. Mihelyt ez megtörtént, ki kell a közmüveket építeni a szabályozás alá eső területen, Természetesen — a már fennebb kifejtett okoknál fogva ezt a munkát is csak fokozatosan, lépésről lépésre lehet és szabad elvégezni. A székesfőváros költségvetésében új utak építésére kerek számokban S^ÖO.ŰiOO pengő, csatornák építésére pedig 1,470.000 pengő van előirányozva, s nem lehetetlen, hogy a jövő 1933. évben még ezeket a szűk költségfvetési kereteket is redukálni kell. De akármilyen szükek is ezek a keretek, az ezekben rendelkezésre álló pénzösszegekből még mindig ki lehet hasítani évenlcint egy bizonyos ösz- fezeget, — .például az utak építésére 300.000 pengőt, csatornák építésére pedig például lőO.OOiO pengőt, — amelyek felhasználásával a Tabán közmüveit fokozatosan, lassan, évről-évre ki lehet építeni. Még ezeknek az összegeknek a Tabán kiépítésére való felhasználása mellett is jelentős pénzösszegek maradnak a város többi részein elkerülhetetlenül szükséges út- és csatornaépítések céljaira. Az utak és csatornák kiépítése során kihasíthatók mindazok a telkek és területek, amelyek részben a köztulajdonban maradó különféle épületek, intézmények, szé- pítési elgondolások létesítésére szükségesek, részben pedig magánosoknak adhatók el. Mindezt természetesem nem lehet pár év alatt keresztülhajtani, mert valószínűleg évtizedek fognak elmúlni, amíg] a Tabán, — mint a fürdőváros centruma ás fejlődésének magva, — a maga teljességében kiépíthető lesz. De éppen ezért kell a munkát elindítani, hogy mihelyt a gyorsabb tempójú fejlődésnek ideje elkövetkezik, akkorra készen legyenek azok az alapvető munkálatok, amelyek nélkül az élénkebb tevékenységet még csak elkezdeni sem lehet. Hiányzik az átfogó program Magától értetődik, hogy a Tabán rendezése, fejlesztése és kiépítése, — mint a városrendezési és fejlesztési elgondolásoknak egyik része, — csak akkor illeszkedhetik be helyesen és céltudatosan a főváros rendezésének kereteibe, ha megvolna az a nagy, átfogó programúi, amely az egész főváros fejlődésének volna hivatva irányt szabni. Ilyen programm azonban ezidőszerint nincsen. Nincsenek lerögzítve azok a célok, amelyek felé a főváros fejlődését vezetni kell, nincsenek kikristályosodva azok az elvek, amelyek a cél felé való haladás módjait és eszközeit határozhatnák inéig. Magának ennek a hiánynak a tudata lehetne a leghatalmasabb ösztönző erő munka megkezdésére, hogy minél előbb pótolhassuk azt, amit az elmúlt évtizedek elmulasztottak. A főváros fejlesztésének ilyen nagyarányú részletét,, — mint amit a Tabán kiépítése fürdőváros keretében jelent-, -—• okosan, céltudatosan; de legfőképpen, gazdaságosan máról holnapra „megteremtem" nem lehet, de jól szervezett, fokozatos szívós munkával „megalkotni" igenis, lehet! Töltse el ez a gondolat a város vezetőit, termékenyítse meg leikeiket ez a törekvés, s akkor az elkövetkezendő időkben drágakő gyanánt fog ragyoigpii a főváros szívében, iá ma szomorú, pusztuló — Tabán! SpÁNYI ERNŐ okleveles mérnök mélyépítő-, kövező- és bitumen- építő vállalata. Budapest, I, kér., Győző-utca 5. Te!.: Aut. 579-91. Elsínger-Línoleum Budapest, V., Honvéd-u. 4. Telefon: Automata 232—58. VASS ÉS KOVÁCS SODRONYFONAT-, KERÍTÉS-, ÁGYBETÉT- ÉS VASBÚTORGYÁR € BUDAPEST, n., FŐ-UTCA 48 TELEFON: AUT. 517—87 HOLLO/ FERENC OKL. MÉRNÖK ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Budapest, V., Csanádi-utca 5. TELEFON] 901-24 l]iiiBK.uaEBn.Bi«iiB>in..aa.9ni3aa.ar!..nn3>auums>9«Hma3i2aiic..aasBaaasBHB.a!ia.GB..DC’BEaaa bob be a ss ■.■■■□■■■as. ■■■siEiia iiimnpimimmmmamiiiri ,*»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ j Fizessen elő a Fővárosi Hírlapra, a legnépszerűbb városi lapra >■—/liBBWBBUHTIIIIIIBBBBWItaBBBBlUBBBBBBBBBBBBBBBBBBB.IBBBBaaBBBM« ■■■■■■■■■■■■■BBBKBBBWWWWWMWWWWWPWBÍWJl IRmmmb*
