Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-02-04 / 5. szám

Bndapest, 1931 február 4. Átiratban értesítette a polgármester a Nemzetközi Vásárt, hogy a főváros elvben anyagilag is hajlandó hozzájárulni a rész­vénytársaság alapításához A Budapesti Nemzetközi Vásár rendezésének technikai és jogi problémái már évek óta foglalkoz­tatják a fóVáros vezetőit. Még nyi-lt kérdés a vásárok végleges helyének kijelölése, az állandó kiállítási te­rület problémája, tisztázatlan az Iparcsarnok tulaj­donjoga ési mindezek fölött az a kérdés, hogy tulajdoni­képpen kit illet meg a vásárok rendezésének joga és hatásköre. Évszázados uralkodói pátensek szerint a vásárok tartása ugyanis olyan monopolisztikus jog, ame.'yet egyedül Buda és Pest szabad királyi városok élveztek és az mint jogutódot kétségtelenül Budapest székes- fővárost illeti 'meg. Ezzel szemben a Budapesti Nem­zetközi Vásárokat, mint köztudomású, évtizedek óta a Kereskedelmi'és Iparkamara tartja, s abba bi­zonyos beleszólási jogot vindikál magának az állam­hatalom is. Élénken komplikálta a helyzetet néhány hónap­pal ezelőtt az'a mozgalom, amely ugyancsak a Keres­kedelmi és Iparkamarából indult ki és amely azt cé­lozta, hogy a vásárok tartására külön részvénytársaság I alapíttassék, amelyben bizonyos anyagi részesedést Budapest szé­kesfőváros is [vállalhatna. Erről az elgondolásról annak idején a Fővárosi Hírlap számolt be elsőnek és feltűnést keltő tudósí­tásaiban részletesen ismertette azt az ultimátumszerű megkeresést is, amit ebben az ügyben a Kamara a fő­városhoz intézett. A Nemzetközi Vásár előkészületei javában foly­nak, a főváros ezúttal is a legteljesebb megértést ta­núsítja és a régieknél lényegesen nagyobb anyagi támogatást is biztosított, a tervezett részvénytársaságból azonban egyelőre nem ;lett semmi. Az 1931. évi tavaszi vásárt még a Kereskedelmi és Iparkamara rendezi a régi alapokon. A Kereskedelmi és Iparkamara feltűnést keltő megkeresésére egyébként a polgármester a napokban küldte el a választ, amelyben kijelentette, hogy a szé­kesfőváros lényegében csak az új törvényhatóság megalakulása után fog érdemben foglalkozni az ügy­gyei s majd akkor dönti el, hogy a főváros miképpen tartja a leghelyesebbnek a vásárrendezések jogi és technikai kérdéseinek elintézését, s akkor dönt afelett is, hogy részvénytársasági formáról lehet-e szó egyáltalán, vagy sem. A székesfőváros és a Nemzetközi Vásár rendező­sége közötti ezidőszerinti kapcsolatokról és a vele összefüggő egyéb kérdésekről sSíefékes heByesi az alábbi információt szerezte a Fővárosi Hírlap tudósítója: — Az 1931. évi tavaszi Nemzetközi Vásár rende­zése iránt a főváros úgy mint mindig, ezúttal is a legmesszebbmenő érdeklődést, anyagi és erkölcsi tá­mogatást tanúsítja, sőt támogatásának méreteit lénye­gesen fokozta. Az idén még a Kamara rendezi a vá­sárt, a főváros élénk részvételével. A fővárosnak kü­lön fürdőváros és idegenforgalmi propaganda-cso­portja teszi vonzóbbá és érdekesebbé a Nemzetközi Vásár látnivalóit. Ebben a kérdésben jkülönben szombaton délután a székesfőváros és a Fürdőváros-egyesület, valamint az Idegen- forgalmi Tanács képviselőinek részvételével beható tanácskozás volt a Gellért-szállóban. Az előző évektől eltérően nagy érdeklődést tanúsít a Nemzetközi Vásár iránt a buda­pesti kézműiparosság is. — A Kereskedelmi és Iparkamarának a vásár­rendezési í joga, illetve a külön részvénytársaság meg­alapítására. vonatkozó megkeresésére a polgármester egyébként a napokban válaszolt és közölte, hogy a szé­kesfőváros elvben helyesli a függő kérdések végleges rendezését s hajlandó megfontolás tárgyává tenni a javasolt részvénytársaság tervét is. Érdemben azon­ban csak az új törvényhatóság végleges megalakulása után lesz mód a függő kérdésekkel foglalkozni, ekkor dönt afelett is, hogy helyesnek és egyedülinek Közúti gőz- és motorhercgerlést ,ä"al WOLFF ERNŐ Sürgönyeim: Wolffcke Telefón.: Lá. 13-82 sz. Budapest, I., Kelenföldi út 1. tartja-e a részvénytársasági formát, vagy pedig más megoldást tart-e jobbnak és később adja meg csak a választ a kívánt kétszázezer pengős anyagi hozzájáru­lás dolgában is. — A vásárok jövendőbeli rendezési, technikai és jogi kérdései tehát egyelőre függőben maradnak, a fő­város azonban már most lényegesen kiterjesztette azokat az anyagi és erkölcsi segítségeket, amelyekkel a vásár sikerét előmozdítani kívánja. így a főváros ingyen engedi át az Iparcsarnok mögötti második kiállítási csarnokot, ingyen engedi át a Városligetben a kiállítási területet, magára vállalta a kiállítási terü­let kertészeti helyreállításának összes költségeit, lé­nyeges engedményeket \adott hirdetővállalaita útján a plakatírozás lebonyolításánál és a lehető legmesszebb­menő kedvezményeket nyújtotta a vigalmiadózás te­rén is. — A főváros megértésével szemben feltűnő a ke­reskedelmi kormány részvétlensége. A Kereskedelmi Kamara ugyanis a fővároséhoz hasonló megkeresést küldött a vásárrendezés dolgában a kormányhoz is, különböző támogatásokat kérve, erre azonban nemcsak hogy érdemleges választ nem kapott, hanem még elvi jelentőségű nyilatkozat sem történt, tárgyalások sem indultak meg. Eddig még egyáltalában nem reflek­táltak a Kamara feliratára, ami annál is inkább feltűnő, mert hiszen a Nemzetközi Vásár rende­zése lényegében országos érdek. A Leszámítolóbamk kedvező beszámolója A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank 1930. évi mérlegadataiból figyelemreméltó teljesítmény jut kifejezésre, mert az intézet az elmúlt év mostoha gaz­dasági viszonyai közepette is az előző évivel csaknem azonos eredményt tudott elérni. Tiszta nyereség gya­nánt a mérleg most 2,507.659.50 pengőt mutat ki a tavalyi 2,556.693.23 pengővel szemben és ennek az eredménynek megfelelően, az 1930. évre fizetendő osztalék azonos lesz az előző évivel, amennyiben ismét 14 százalék, azaz 7.— pengő fog részvényenként ki­fizetésre kerülni. A zárszámadásról egyébként az intézet következő jelentése számol be: A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank igaz­gatósága Madarassy-Beck Marcell báró dr. elnöklete alatt tartott ülésében megállapította az intézet 1930. évről szóló zárószámadását, amely 2,507.659.50 pengőt tüntet fel az 1929. évi 2,556.693.23 pengővel szem­ben. Az igazgatóság a február hó 18-án tartandó köz­gyűlésnek azt a javaslatot fogja tenni, hogy a rendes tartalékalaphoz az alapszabályszerű 5 százalék, azaz 91.562.46 pengő helyett, a tavalyival azonosan 200.000 pengő csatoltassék, a nyugdíj tartalék javára 350.000 pengő, a báró Madarassy-Beck Miksa-alap javára 50.000 pengő fordíttassék, osztalék fejében pe­dig 1,680.000 pengő kerüljön felosztásra, ami által — mint az előző évre — ismét 14 százalék, azaz 7 pengő osztalék fog a részvényeseknek kifizettetni. A mérlegadatok közül különösen kiemelendő, hogy a betéti könyvecskékben elhelyezett összegek a tavalyi 38,363.827.54 pengőről 41,436.157.44 pengőre növekedtek, a folyószámlán elhelyezett betétek pedig 40,746.176.37 pengővel szemben 41,213.686.38 pengőt tüntetnek ki. Az egyéb hitelezők az előző évi 40 millió 539.933.80 pengőről 34,139.092.05 pengőre csökkentek le. Az intézet váltótárcája, amely tavaly 50,394.703.62 pengőt tett ki, most 53,077.271.22 pengővel szerepel, ami 3 milliós gyarapodást jelent és a pénztárkészle­tek, girószámlán, pénzintézeteknél és bankcégeknél fennálló követelések hasonlóképpen 1 és fél millió pengős többlettel zárulnak és így ezen tételek az inté­zet által mindenkor szem előtt tartott mobilitás foko­zódását tanúsítják. Emelkedés mutatkozik a jelzálogkölcsönök állo­mánya tekintetében is, amennyiben az intézet az 1930. év folyamán 2 és negyed millió pengő új zálogleveles kölcsönt folyósított és a záloglevelek kibocsátása alap­jául szolgáló tétel most 39,506.328.30 pengő az előző évi 37,981.108.83 pengő helyett. IJjabb kölcsönök folyósítását a záloglevelek iránt belföldön megnyil­vánult kereslet is előmozdította. Amint a fenti adatokból következtethető és a tavalyival csaknem azonos eredményből szintén ki­fejezésre jut, a folyóüzlet forgalma az előző évi nívón mozgott. Hasonlóképpen teljesen kielégítő volt az Áruosztálynak és a Közraktáraknak üzleteredménye is. Uj alapításoknak az elmúlt év tudvalevőleg semmi­képpen sem kedvezett és csupán a Magyar Ammónia- Gyár Rt. alapításában vállalt az intézet részesedést. A régi nyugdíjasok érdekeit szolgálja az igaz­gatóságnak azon intézkedése, amellyel ezek nyugdíj- járulékának arányszámát az eddigi 60 százalékról 65 százalékra emelte fel. Megalakult a Magyar Investment Rt. Január 27-én tartotta a Magyar Investment Bt. a Pénzinté­zeti Központ helyiségeiben alakuló közgyűlését Ko­rányi Frigyes báró elnöklése alatt. Az alakuló köz­gyűlés a társaság alaptőkéjét 20 mülió pengőben állapította meg. A részvényeket a Pénzintézeti Köz- pont és a budapesti nagy pénzintézetek jegyezték és az azokra történt 30 százalékos, vagyis 6 millió pengő összegű befizetés az alakuló közgyűlésen igazoltatott. Az igazgatóság tagjaiul megválasztattak: Korányi Frigyes báró (elnök), Bún József, Emey Károly, Éber Antal dr., Fischl Ignác, Fleissig Sándor, Hor­váth Lipót dr., Kálmán Henrik, Kovács Géza, Lukács Antal dr., Madarassy-Beck Marcel báró dr., Makai Ernő dr., Metzler Jenő dr., Milos György, Pásztor Miksa, Sándor Kálmán, Scitovszky Tibor dr., Szécsi Pál, Weiss Eíilöp, Wertheimer Adolf. A Magyar Investment Bt. alapszabályai értelmében a budapesti áru- és értéktőzsdén jegyzett értékpapírok, vagy más tőzsdéken jegyzett magyar értékpapírok vásárlásával és az ezzel szorosan összefüggő ügyletekkel fog fog­lalkozni. Az új társaság ügyeinek vitelét és kezelését a társaság igazgatóságának irányítása mellett, tekin­tettel közérdekű céljaira is, a Pénzintézeti Központ vállalta. Az ügyvezetésre a társaság igazgatósága Sándor Kálmánt, a Pénzintézeti Központ ügyvezető igazgatóját kérte föl. A Belvárosi Takarékpénztár rt. igazgatósága a napokban megtartott ülésében megállapította a tár­saság 1930. évi mérlegét, amely 1,570.925 pengő tiszta nyereséggel zárul az előző évi 1,967.836 pengővel szemben, aminek alapján az igazgatóság a közgyűlés­nek részvényenként 5 pengő (10 százalék) osztalék kifizetését fogja javasolni, az előző évi 6 pengő (12 százalék) osztalékkal szemben. Az eredményszámlán kifejezésre jut az 1930. év folyamán világszerte erő­sen megromlott gazdasági helyzet, melynek folytán az intézet nyeresége is csökkent. Ezt a visszaesést egy­részt a kisebb kamatbevétel, másrészt pedig az adóter­hek emelkedése idézte elő. E körülmény és a kedvezőt­len gazdasági helyzet indokolttá teszi az intézet belső tartalékainak megerősítését és ezt a célt szolgálja az osztalék mérséklése is. A mérlegadatok szerint az intézet forgalma általánosságban az előző év színvo­nalán mozgott. Ámbár az elmúlt esztendő a tőkekép­ződés szempontjból nem volt kedvező, a takarékköny­vecskékre elhelyezett betétek összege mégis 2fi)08.129 pengővel emelkedett és az év végével 18,676.368 pen­gőt tett ki. A takarék- és folyószámlabetétek, vala­mint a hitelezők összege együttesen az év végén 42,228.602 pengőre rúgott az előző évi 42,016.413 pen­gővel szemben. A váltótárca és a forgalomban levő záloglevelek összege nem változott lényegesen az előző évi állománnyal szemben, amennyiben az 1930. év végén a váltóállomány 23,831.124 pengőt, a forga­lomban levő záloglevelek összege pedig 27,578.951 pengőt tett ki. A takarékpénztár összes budapesti és vidéki fiókjai és1 az érdekkörébe tartozó vidéki pénz­intézetek az elmúlt év folyamán kielégítően fejlődtek. Az intézet az 1930. év őszén az Adrássy út és Vilmos császár út sarkán megnyitotta negyedik fővárosi fiókját. Az igazgatóság a közgyűlést március 7-ére hívta össze. A Magyar Tisztviselők Takarékpénztárának közgyűlése. A Magyar Tisztviselők Takarékpénztára Bt. í. évi január hó 30-án tartotta XXIV. évi rendes közgyűlését báró Perényi Zsigmond elnöklete alatt. A közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az igazga­tóság jelentését, mely szerint az intézet az elmúlt év­ben is örvendetes fejlődést ért el és üzletévét ked­vező eredménnyel zárta le. Az intézet tiszta nyeresége a múlt évi 199.389.26 pengőről 206.419.08 pengőre emelkedett. A közgyűlés úgy határozott, hogy a ta­valyi 12 százalékos osztalékot az idén is fenntartja, vagyis a 10 pengő n. é. részvények után f. évben is 1.20 pengő osztalékot fizet február 3-tól kezdődőleg. BUEBOüCrlS S?ECIÁL8ÉPES számlázás, könyvelés, bérelszámolás, statisztika részére a Icgtartósabbnk és legcélszerűbbek Tájékoztató leírásokkal és szervezési tanácsokkal készséggel szolgálunk, a gépek bemutatását bárhol ingyen és vételkötelezettség nélkül eszközöljük BURROUGHS ÍRÓGÉPKERESKEDELMI RT. BUDAPEST V, KLOTILD UCCA22. TELEFÓNSZÁM: A. 114-79 Cement, mész, gipsz, gipsziábta, tégla, csat-ép Állandó raktár — Épületre szállítás STRÄUS2 JÓZSEF V., Váci út 78/a. (Aréna útnál) Telefón : Auí. 934—70 SCHEIBER MIKLÓS OKLEVELES GÉPÉSZMÉRNÖK Központi fűtés, vízvezeték és egészségügyi berendezések j Budapest,VII.,Vörösmarty ucca 19, Telefon: József 415-98.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom