Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-01-28 / 4. szám

Budapest, 1931 január 28. 9 Mrakulkalnikat vdr nz iparossás tavaszra Helyzetjelentés a szaKmáK fosialkoztatfisdról A kézművesipari szakmák foglalkoztatása az el­múlt évben a legkisebb mértékre csökkent és a más években rendszeresen visszatérő idénymunkák is el­maradtak. Nemcsak a fogyasztóközönség, de még az állam és a törvényhatóságok is a szigorú takarékos­ság elvén beszerzéseiket minden téren lecsökkentették. A foglalkoztatás mérve ilymódou átlag 30%-kal mö­götte maradt az 1929. évi forgalomnak. Számos kis­iparos üzem kénytelen volt üzemét megszüntetni, hogy életlehetőségeit más foglalkozással biztosítsa és azok lajstromában, kik a vagyontalansági esküt lete­szik, feltűnő nagy számban vannak kézműves- iparűzők is. December folyamán a kézművesiparban tető­fokára emelkedett a válság. A téli évad első hónapjá­ban szükség-szérűén fellépő építőipari munkanélküli­ség mellett más években kisebb belső munkák és tata­rozások biztosították az üzemek csökkentett munkás­létszámmal való folytonosságát. Ezidén úgyszólván minden munkaalkalom kiapadt. Az építőiparban foglalkoztatott kézműves­iparosság azonban kora tavaszra az épít­kezések megélénkülésére számít. Szentesítésre került a kis családi házak építését állami kölcsönnel elősegítő törvény, mely legalább 30 millió pengőt van hivatva belevinni a gazdasági élet vér­keringésébe. Ez az összeg aránylag ugyan kevés és az egész ország területére való szétforgácsolódása foly­tán legfeljebb úttörő építkezési megmozdulásra szol­gáltat alkalmat, de a magánépítkezést a házadómentességnek ugyancsak most hatálybalépett új törvénnyel való biztosítása fogják előmozdítani. Az elavult házak modernizálása, emeletráépítések és toldaléképítkezé­sek, valamint a lakások szükségszerű tatarozása is munkaalkalmat fog jelenteni. Külön akció indult meg a kis családi házak építésének a vidéki városok tör­vényhatóságai részéről telkekkel és olcsó törlesztéses kölcsönökkel leendő támogatása érdekében. Az építkezési . mellékiparágak közül talán leg­többet az asztalosipar szenvedett, melynek foglalkoztatása az elmúlt eszten­dőben az üzemek kapacitását alig 30—40% erejéig vette igénybe, úgyhogy a szakma művelőinek túl­nyomó része megélhetési lehetőségeit sem találta meg. Az építkezések szünetelése a berendezéseket készítő bútorasztalosok forgalmát is igen kedvezőtlenül be­folyásolta. A szerelőiparban a munkások túlnyomó része elbocsátásra került, a szakmában előforduló tatarozási és javítási munka- alkalmak nagy részét kontárok végezték, de érzékeny károkat okozott a hatósági üzemek versenye is. A vas- és fémipari szakmákat az éptíkezések elmaradásán kívül a háztartási és köz­szükségleti cikkek fogyasztásának teljes ellanykulása fosztotta meg munkaalkalmaitól. A rézművesek, csil­lár, valamint armatúrakészítők a félkészgyártmányok árának a kartellek által való diktatórikus megállapí­tása miatt küzdöttek nagy nehézségekkel. A műszerészipart teljes pangásra utalta az a tény, hogy a közintézmé­nyek szükségleteiket a minimumra korlátozták, vagy házilag fedezték. Az elektromos mechanikai ipar an­nak dacára, hogy árban és minőségben a külfölddel szemben is versenyképes, a külföldi áruk beözönlése ellen folytat nehéz küzdelmet. A külföldi cikkek ke­lendőségének magyarázata nem is annyira minőségi előnyben, mint inkább a külföldi hitelfeltételek kedve­zőbb voltában rejlik. A rádióműszeripar talán az egyedüli szakma, melyben némi javulás tapasztalható. A rádiótechnika fejlődése és az adóállomások beren­dezése az amatőrködést lassan kiszorítják és a kez­detleges készülékek helyét a műszakilag megépített és szakszerűen készített vevőgépek foglalják el. Megkezdik a Garat téri piac építését Az árusokat ideiglenes bódékban a környező uccákba helyezik el A sok nehezseg leküzdése után vegre megindul a Garai téri piac újjáépítése. Bár az árusok egyrésze az utolsó pillanatban is megkísérelte, hogy az ideigle­nes elhelyezés kérdését másként oldják meg, mint ahogyan azt a hivatalos tényezők tervezték, nevezete­sen, hogy az építkezés tartama alatt az árusítás ne a környező uceákban, hanem a régi Lóversenytéren, vagy más helyen történjék, mégis a hivatalos állás­pont győzött és arra a másfél-két esztendőre, amíg a Garai téri piac építkezése tart, az árusok a teret kör­nyező uceákban létesítendő fabódékban kapnak el­helyezést. A főváros közélelmezési ügyosztálya most intéz­kedett a fabódék felépítése iránt. Mint ismeretes, nyilvános versenytárgyalást írtak ki erre a munkára, és a kiírási feltételek szerint alternatív ajánlatokat lehetett tenni. Az egyik alternativa szerint pályázni lehetett olyképpen, hogy a vállalkozó csupán ez év végéig használatra bocsátja a bódékat, tehát bérbe­adja és erre az egész időre átalány-bérösszeget állapít meg; a másik alternatíva szerint havi bérösszeget kérhetett a vállalkozó, míg a harmadik lehetőség a bódénak örökáron való eladására vonatkozhatott. A megtartott versenytárgyalás alapján a főváros a legelőnyösebbnek a Hellenbrand János cég ajánla­tát találta, amely a 442 darab fabódéért az ez év végéig való használat fejében 41.498 pengőt kért, míg a további használat esetén havi 2500 pengő bért állapított meg. Arra az esetre, ha a használati idő után a főváros örökáron meg akarja tartani a bódé­kat, egyenként további 8000 pengőt kér, tehát a 442 darab fabódét összesen 49.498 pengőért bocsátja a főváros örök tulajdonába. Tulajdonképpen a legolcsóbb ajánlatot a Wellisch Tibor építő- és faipari vállalat tette, amely az év végéig való használatért csak 35.884 pengőt számít, azonban a további igénybevétel esetén havi 4000 pen­gőt kér, végleges megváltás fejében pedig további 25.000 pengőt igényel, úgy hogy ennél az ajánlatnál végeredményben 60.884 pengőért jutott volna a fő­város a bódék birtokába. Mivel az árusítóbódéknak örökáron való megvétele a versenytárgyalás ered­ménye szerint gazdaságosnak mutatkozott, ezért a fő­város a Hellewbrand-cég ajánlata mellett döntött, mégpedig olyan formában, hogy a fabódékat örök­áron szerzi meg. Számítanak ugyanis arra, hogy a Garai téri piac építkezése 1932 nyaráig fog el­húzódni. A Garai teret környező összes uceákban már a jövő héten megkezdik a bódék felállítását. A napok­ban helyszíni szemle volt, amelyen kijelölték a bódék helyeit. Az árusokat szakmák szerint fogják az egyes uceákban elhelyezni és helyüket a Vásárcsarnok igaz­gatósága jelöli ki. Remélhetőleg azoknak a kívánsá­goknak a figyelembevételével, amelyeket az árusok érdekében egyik utóbbi számunkban szóvátettünk. Február végén már hozzákezdenek a Garai téri fahá­zak lebontásához és az építkezés földmunkálataihoz. --------------------------------------------­Ä Városi Mérnökök Országos Szövetségének javaslatai a székesfővárosi műszaki köz­igazgatásának átszervezése ügyében Az új fővárosi törvény életbeléptetésével idő­szerűvé vált a közigazgatás és elsősorban a műszaki közigazgatás átszervezése. A Városi Mérnökök Orszá­gos Szövetsége mint a székesfőváros mérnöki karát is magában foglaló érdekképviseleti testület, érdekes memorandummal fordult most a törvényhatósághoz, melyben a következő figyelemreméltó javaslatok fog­laltatnak: Mondja ki a törvényhatóság még a tisztújítás előtt, hogy dönteni kíván a műszaki ügyek vitelének átszervezésére vonatkozó főbb elvek tekintetében, akár a most életben lévő szervezeti szabályrendelet módosí­tásával, akár megfelelő új szabályrendelet létesítésé­vel, s mindaddig, míg az idevonatkozó határozatok jóváhagyást nem nyernek, addig a műszaki vezető állásokat be nem tölti. Mondja ki a közgyűlés, hogy a főváros összes műszaki ügyeinek egységes és szak­szerű irányítására műszaki alpolgármesteri állást lé­tesít, illetőleg kimondja,, hogy a harmadik alpolgár­mesteri állás egyikének elnyerése mérnöki oklevélhez van kötve és elrendeli, hogv az összes műszaki ügyek­nek, ügyosztályoknak, üzemeknek irányítása a mű­szaki alpolgármester feladata. Minden műszaki ügy, intézet és műszaki jellegű üzem a műszaki ügyosztályokba tartozik, de megmarad a polgármesternek ama joga, hogy a műszaki ügyeket tetszése szerint sorozza be az egyes műszaki ügyosztályokba. Mondja ki a közgyűlés, hogy a műszaki ügyosz­tályok élén csak mérnöki képesítésű tanácsnok állhat. Szervezzen a közgyűlés öt műszaki ügyosztályt, mégpedig: 1. magasépítési, 2. útépítési és vízépítési, 3. városrendezési és magánét)ítési,, 4. közlekedési, 5. üzemi és gépészeti ügyosztályt. Létesüljön egy külön műszaki igazgatási sza­bályrendelet, amelybe lefektetendők a műszaki igaz­gatás és tevékenység főbb elvei. Határozza el a köz­gyűlés, — polgármesteri javaslat alapján, — hogy a mérnöki és műszaki személyzet létszáma a szükség mérve szerint felemelendő. Történjék döntés olyan irányban, hogy a jövőben minden műszaki jellegű üzem élére mérnök állítandó. Végül pedig mondja ki a közgyűlés, hogy az az 1928. évi közgyűlési határozat, amely 3 újabb jogi minősítésű tanácsnoki és jogi minősítésű harmadik alpolgármesteri állás szervezésére vonatkozik, ér­vénytelen. Versenytárgyalási megbíssás&K A múlt héten tartott nyilvános és szűkkörű ver­senytárgyalások alapján a különböző közmunkákat és közszállításokat a következő cégek kapták: Linoleumburkoló munkát a kunuccai köztisztasági hi­vatalnál : Császár Ferenc 1806 P. Parkéi t m u n kát ugyanott: Lesetár Dávid 2381 P. Bontási munkát a régi piarista épületnél: Temes- váry Károly 61.400 P. Vízvezetéki és csatorná­zási munkát a kavicsuccai gyermeknyaralótelepen: Ru­A múlt héten tartott különböző közmunkákra és Itező cégek pályáztak: A Horthy Miklós szeretet­otthon kazánház építésével kapcsolatos kőművesimmhá­látokra : Marik Ernő 85.684, Eratricsevics Ernő 85.719, Kemény Sándor 87.930, Ka­tona, Varjas 94.760, Vaj du - Iák József 92.894, Szüts Jenő 97.250, Berényi Ignác 98.668, Kapuszta Gusztáv 99.961, Grenyó és Hengl 99.999, Mol­nár István 100.623, Benedek Dezső 104.693, Méhes Emil 112.946 P. Lakatosmunkálatokra u.­ott: Print Ágoston 4759, Braun Miklós 48S3, Parkas és társa 4978, Hofherr és Schranzt 5062, Dénes János 5299, Sóti Zoltán 5487, Kaj- tár Lajos 5665, Pick Ede utóda 6267, Skorka Lajos 6284, Markovics István 6451, Nagy Gyula 6543, Galambos Jenő 6598, Podkorszky Ár­pád 6670, Sallay Nándorné 6746, Reichenburg Jenő 6S94, Haas és Somogyi 6954, Fo­dor István 7026, Skolkay Mátyás 7215, Kollerich Pál Parkettpadozati munkára ugyanott: Bárány Ferenc 12.610, Nasici Tanningyár 12.701, Lesetár Dávid 12.798, Bálint Lajos 13.095, Sterner G. 13.400, Pestszentlőrinci parkettgyár 13.405, Pried , és Benedek 13.493, Politzer és Oklejszky 13.508, Blezák Je­nő 13.774, Radó Ede 14.102, Hufnägel Imre 14.244, Pir­osa Béla 16.397, Magyar Ruggyantagyár rt. 16.905 P. Üvegesmunkára ugyanott: Bukova Lajos 20.980, Braun Ferenc 23.808, Herrling An­tal 23.138, Szalféter Ede 23.575, Mihájlovics György- né 23.929, Bielek Károly 24.130, Droppa Sándor 24 ezer 986, Könyvesi Vince 25.140, Molnár József 25.987, Sinkó Antalné 26.710 P. Gázberendezési tárgyak szállítási és szerelési mun­kálataira ugyanott: Magyar Radiátorgyár 44.500, Molnár Lajos 46.697, Magyar Vegy­ipari gépgyár 47.388, Sper­ling Jenő 47.663, Lakos Lajos 50.041, Általános Gáz- izzófény rt. 54.586, Hokki István 69.370 P. A kórház kapusépületének ablakponyva munkálataira ugyanott: Magaziner Albert 9396, Magaziner Lajos 9772, Justus Sándor 11.413, Pascli- ka és társa 11.509, Pick Ede 12.124, Gichner János 13.567, Kröszl István 14.000, Led- niczky és Társa 14.992, Ko­rányi és Fröhlich 15.194, Roggenbauer Rezső 15.779 pengővel. A kelenföldi áramfejlesztő- telepen a csőpince födémé­nek föld-, kőműves- és vas- betóiununkálatára: Neu­schloss Ödön 77.150, Hlatky József 70.603, Fejér és Dá­nos 78.407, Margalit Andor 79.944, Szűcs Jenő 82.178, König, Román és Stein 82 ezer 870, Fratricsevics Test­vérek 84.346, Schaffer A. 85 ezer 645, Paulheim és We- ninger 89.001, Nagypál Imre 89.725, Bíró Elemér 92.361, fián István 4433 pengő vál- lati áron. Burkolómunkát a buda­fokiúti elektromos telepen: Koch és Szilágyi 16.838 P. Fabódé építését a Garay téri piacnál: Hellebrand Já­nos 49.498 P. Védőkorlátmunkát a vér­mezői piacnál: Oetl Antal 2520 pengő vállalati áron. versenytárgyalásokon a közszállításokra a követ­Dávid János 92.410, Redner Jenő 93.313, Tömpe Károly 95.511, Sattler Mihály 98.605, Szikrai Dénes 99.314, Pittel és Brausewetter 103.878, Be­rényi Ignác 104.585, Nagy Testvérek 114.988 P. Az Űjpesti rakparton épülő elektromos Testedző- egyesületi sportház külön­böző munkálataira ajánlatot tettek: Vasszerkezeti munkára: Farkas és társa 2486, Ma­gyar vegyipari gépgyár 2556, Pick Ede 2608, Csáky László 2618, Ka j tár Lajos 2706, Ganz és társa 2816, Oetl Ja­kab 3036, Márkus Lajos 3058, Haas és Somogyi 3190, Stie- ber-féle rt. 3190, Lepter Já­nos 3201, Hutter és Schrantz 3231, Máv. Gépgyár 3300, Első Dunagőzhajózási r. t. 3564, Hofherr és Schrantz 3682 P. Tetőfedőmunkára: Gruber 1905, Helvey Tivadar 1905, Kolarit rt. 1936, Biehn Já­nos 1868, Posnanszky és Strelitz 1974, Grozit 2032, Borsodi József 2400, Szik- szai György 2838 P. Parketta - padlómunkára: Schmergel Géza 4526, Nasici Tanningyár rt. 4606, Bálint Lajos 4681, Steiner G. 4712, Radó Ede 4774, Politzer és Okleszky 4867, Pestszentlő­rinci 4913, Fried és Benedek 4898, Magyar Ruggyanta­gyár 7285 P. Üvegesmunkára: Bielek Károly 1104, Mihájlovicsné 1175, Bukova Lajos 1182, Herrling Antal 1376 P. Burkolómunkára: Andrea rt. 2390, Walla rt. 2467, Ger­ber József 2527, Urbach és Tafler 2654, Neuschloss Miksa 2676, Kraszner . rt. 2676, Cristofoli Vince 2685, Schillinger Vilmos 2706, Strasser Vilmos 2820, He- locco rt. 2778, Emptió ipari és kereskedelmi rt. 2849, Ba­logh Ferenc 2907, Barcza Dezső 3017, Borsodi József 3074 P. Vízvezetéki és csatornázási munkára: Farkas Izor 12.888, Buchta Károly 13.530, Riemer Miksa 13.823, Sá­muel György 13.907, Szepesy Sándor 13.945, Fried Zsig- inond 14.215, Gál I. 14.282, Deutsch Adolf 14.343, Roth V. 14.457, Rohonci Hugó 14 ezer 501, Kardos Lipót 14 ezer 540, Gyöngyösi István 14.542, Butsovics János 14 ezer 848, Kolbányi és Pá- kozdy 14.903, Egri I. 15.138, Tóth Imre 15.957, Wolff Márk 16.365, Kvila Gyula 17.394, Morzsányi Herman 17.564, Fort Oszkár 18.818 P. Szobafestőmunkára: Frat­ricsevics István, Margittá Ignác 705, Balczó Sándor 738, Vajay Ferenc 739, Lik- tor Ferenc 752, Scheumann Gyula 755, Remsey Ferenc 766, Tarjányi István 888, Plasinszky József 969, Han­tos Testvérek 971, Török é* Juhász 1085, Barta, Kanyó és Kuzmann 1088, Környei Lajos 1092, Sztredn Károly 1369, Szarvas István 20S4 P. HeérJcese/í afúnlaíolc

Next

/
Oldalképek
Tartalom