Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-03-18 / 11. szám

Budapest, 1931 március 18. kásságuk színhelyéről, hogy évtizedeken át komoly lelki­ismeretességgel, páratlan szorgalommal és szeretettel szol­gálták a fővárost, amelynek sok-sok alkotása és intéz­ménye az ő buzgóaáguknak köszönhető. A kijelölő választmány kizárólag a teljesen betöltött szolgálati időt vette mértékadónak és lehetőséget nyújtott a fiatalabb tisztviselői generáció megérdemelt előmenetelének. — Ha már most nézzük az új tanácsnokok szemé­lyét, akkor örömmel kell megállapítani, hogy mindany- nyian rászolgáltuk az előlegezett biiahmm. Némethy Károly végigjárta az ügyosztályoknak majdnem mindegyikét s a főpolgármester mellett, a közigazgatás összes ágazatait megismerte. Schuler Dezső a szociálpolitikai problémák hivatott szakértője, aki méltó utódja lesz volt főnökének, Liber Endrének. Kovácsházy Vilmos agilitása és gyors áttekintése komoly eredmények eléré­sére ad biztatást, különösen idegenforgalmi és a fürdő­város megteremtésének irányában. Hasznos munkát vá­runk Szlovák Páltól is, aki a polgármesteri hivatalban szerzett sok értékes tapasztalatot. Body László és Salamon Géza a tanácsjegyzői karból léptek az ügyosztályvezetői pozí­ciókba és mindketten már évek óta komoly ígéretei voltak a városházi adminisztrációnak. Wossala Sándor a legképzettebb műszaki főtisztviselők egyike, aki méltó módon fog beilleszkedni Kárkas Rezső örökébe. — Ha már most itt látjuk a tanácsnoki állások ed­digi birtokosait: Vájná Edét, Lamotte Károlyt, Gallina fri­gyest, Szendy Károlyt és Csármann Ferencet, ezeket a nagyszerű főtisztviselőket és a felügyeleti és ellenőrzési hatáskörök ellátását intéző Liber Endre és Borvendég Ferenc alpolgármestereket, akkor elmondhat­juk, hogy a fővárosnak, Sipőcz Jenő polgármesterrel az élén, olyan kabinetje van, amelytől bizakodás­sal várhatunk komoly s nagystílű alkotásokat, nagyszerű kezdeményezéseket, célirányos gazdasági és üzemi politikát és főleg a bürokrácia teljes háttérbeszorí- tásával friss és mozgékony városigazgatást, olyant, ami a megnehezedett viszonyok ellenére is a fejlődés útjára tereli Budapest székesfővárost. Megkérdeztük Kozma Jenőt, hogy várható-e meg­egyezés a Duna-hidak kérdésében a kormány és a főváros között. — Feltétlenül kiegyenlítődnek a most még meg­nyilvánuló nehézségek, — hangzott a válasz, — mert minden mértékadó tényező tisztában van a hídépítés fejlődést jelentő közlekedési, forgalmi és- a mai viszo­nyok között oly fontös szociális jelentőségével. A körül­belül 48 milliós építési költség előteremtésére vonatkozó tervezet közismert. Ennek az összegnek jelentékeny részét a fővárosnak kellene vállalni adók, vámok és üzemi hozzájárulások révén, míg az állam évenkint mind­össze csak 500.000 pengőt helyez kilátásba. Álláspontom szerint az államnak feltétlenül fel kell emelnie a hozzájárulását, mert a híd, ha Budapesten is teljesíti hivatását: orszá­gos érdeket szolgál. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a szempontot sem, hogy g> gyáraknak kiadandó hid- alkaárészek és más, az építkezéssel kapcsolatos sokmillió értékű rendelések után jelentékeny forgalmiadóbevétel jelentkezik, ami a kincstárnak komoly jövedelmet fog hozni. Az autóközlekedési adónál is csak 15.000 autót vettek alapul, ami állandó növekedést mutat, tehát e réven is kincstári többletjövedelemre lehet számítani. Minden ok amellett szól, hogy az állam is vállaljon többet a híd­építés horribilis költségeiből s akkor a megegyezésnek nincs akadálya, ami azt jelenti, hogy a munkálatok megindítása egy csapásra munkát jelent gyáraknak, a nagy- és kisiparnak és a munkásság ezreinek. Elmondotta még Kozma Jenő,, hogy a tárgyalások tovább tartanak és a közeljövőben várható a döntés, amely nem lehet más, minthogy a két híd építésére az összes intézkedéseket megteszik. Addig is azonban, míg a két új híd rendelkezésre áll: feltétlenül gondoskodni kell a Mdrgii-híd kiszélesítéséről, mert a már tűrhetetlen állapotok tovább fenn nem tarthatók. Elkészítették a régi Lóverseaytér végleges városrendezési terveit Kijelölték a Sportpalota kelyét — Többkilométer kosszá felüljárót terveznek az Aréna-uttól a Keleti pályaudvaron és a Kerepesi-úti temetőn át az Orczy-nt felé A főváros vezetőségét régóta, foglalkoztatja ta hajdani Lóversenytér hatalmas területének miként való felhasználása.. A Lóversenyteret azóta, hogy a kom­munizmus alatt elpusztították, kisebb parcelláikban kerti mívelésre engedte át a főváros, de a terület egy részén nyomortanyák is létesültek. A terület egyik végében két kisebb sporttelepet is építettek. Ezek ter­mészetesen mind ideiglenes felhasználási módok, mert a Lóversenytér legnagyobb részét a MÁV. foglalta le magának a keleti pályaudvar kibővítéséhez. A város- rendezési ügyosztály már évekkel ezelőtt kidolgozott bi­zonyos terveket, amikor szóba jött a Garai-téri élelmi­szervásárnak ja Lóversenytérre való áthelyezése, komo­lyabban aaonban az új autóbuszgarázs építésével ööz- szefüggő intézkedések során terelődött a városrendezők figyelme a régi Lóversenytérre. Az újonnan nyitott Istvánmezei-út és a Szabó József-utca között az autó- buszgarázs impozáns telepe meg is épült, legújabban pedig a Testnevelési Tanács fordult kérelemmel a fővároshoz, hogy a régi Lóversenytémek az Aréna-útra kiszögellő sarkát az egyre han­gosabban szorgalmazott Sportpalota céljára engedjék át. A városrendezési ügyosztály behatóan foglalkozott ezzel a kérelemmel, de a MÁV-val folytatott tárgya­lások után kiderült, hogy á kért földterületet nem en­gedhetik át a Sportpalota céljára, mert az egyelőre tizenöt méteres, de később harminc méter széles István- mezei-út közvetlen szomszédságában elterülő részre a tervezett új központi pályaudvarral kapcsolatos egyéb intézmények elhelyezésére lesz szükség. A Fővárosi. Hírláp tudósítójának atkaima volt az új szabályozási terveket megtekinteni, amely elmek meg­valósulása esetén. a régi Lóversenytér elhagyott buckáiból egy fejlődő világváros leglüktetőbb góc­pontja lesz. Az említett kisebb területen, a pályaudvar szomszéd­ságában épül meg az új központi irányító postahiva­tal, amely mai formájában már erősen elavult, itt lesz valamikor az új romépület, az idegen forgatom központi hivatala és esetleg néhány nagy szálloda. A Sport palota céljára ezzel a centrummal szem­közt, az Istvántelki-út másik oldalán, az új autóbusz- garázs és a Millenáris sportpálya Iközött jelölt ki a fő­város helyet. Hatezer négyszögölnyi területen épül fel majd a Sportpalota, minden oldalról megközelíthető tágas térségen s a Sto- fánia-úthoz, az Aréna-úthoz egyaránt közel. Az Aréna-útra kiszögelő részt azért sem enged­heti át a főváros a Sportpalota, céljára, mert az ezádőszerint még ideálizált terv szerint valaha az új pályaudvar megépülése után, nagyszabású áthidalást terveznek, amely felüljáró az Arénarútról indulna ki és nemcsak a pályaudvar felett haladna át, hanem a Kerepesi-úti temetőt is átszeli s az Orczy-útnál fejeződik be. A régi Lóverseny-tér; vegleges szabályozási terveit és a sportpalota helyének kijelölését a. városrendezési bizottság szerdai ülése fogja letárgyalni. Háromféle megoldást dolgoztak ki a Károlyi­palota további sorsáról A belvárosiak élénk örömére egyre inkább kibon­takoznak a régi Károlyi-kert helyére kerülő új park körvonalai. A kertészeti telep a földmunkálatokat már javában végzi és szombaton elkezdték az új alacsony vasrácskerítés kőalapzatának építését is. A városren­dezési ügyosztály a. kertészeti igazgatóság és Cziprián Gyula főmérnök tervei szerint úgy alakítja át az ősi parkot, hogy értékes és nagy időket látott fatörzsei ép­ségben maradnak és megmarad a Károly-utca és Magyar­utca sarkán lévő hajdani kertészház is, ahol a főváros állandó virágkiállítást fog berendezni. A tér főékessége Proluíszka Ottokár püspök rövidesen felállításra kerülő szobra ;le3z, de gondoskodnak a gyer­mekek szórakozásáról is, mert a tér égjük szöglete modern játszótér le.sz. A Károlyi-park rendezésével kapcsolatban < újra aktuálissá vált, hogy mi történik magá­val a palotával, amit tudvalévőén a Fővárosi Múzeumnak és Képtárnak szántak a vétel alkalmával. A főváros szűkös pénzügyi helyzete miatt egyelőre a palota eredeti cél szerint való igénybevételére rövide­sen aligha kerülhet a sor. Ez azért is lehetetlen, mert az épületben bérlők laknak, akiknek megfelelő elhelye­zése súlyos áldozatot jelentene a fővárosnak. Igj' egy­előre a reprezentációs helyiségeket alkalmi célokra hasz­nálják fel. Helyet kapott- a palotában a létesülő Film Múzeum és aa egyik szárny egy részét a Gázművek sze­rezték meg, bemútatóhelyiségek céljaira. Amikor sor kerül a palota végleges átvételére, a fő­város illetékes tényezői már kidolgozták azokat az alter­nativ terveket, amelyek a végleges megoldásinál számba jöhetnek. Az egyik elgondolás az, hogy a palotát teljes egészében lerombolják és ennek a helyére is park kerül, a mútik elgondolás az, hogy a palota helyett a park mélyén kisebb reneszanszstílű épületet emelnek a múzeum befogadására, a harmadik, legnépszerűbb megoldás pedig az, hogy o palota marad a régiben, csupán a szükséges átalakításokat végzik el kívül és belül, legelsősorban átépítik az Egye­tem-térre meredő csupasz tűzfalat, amelynek helyén a múzeum, illetve a képgyűjtemény főbejárata és új lépesőháza lenne. WIHART FERENC ÉPÍTÉSZ ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST# VII*# COLUMBUS-U* II* TELEFONSZÁM: Z. 69-08 Bründl János udvari szállító. Egészség­ügyi műszaki beren­dezések gyára BUDAPEST, VII., PÉTERFFY SÁNDOR-UTCA 34. Központi fűtés. — Melegvíz készülék. — Vízvezeték. — Csator­názási- és gázberendezések. — Berendez városoknak vízműveket, csatornázásokat és derítőtelepeket. — TELEFON: József 315—19. DONA DÖME ÉS TÁRSA PAPÍR ÉS ÍRÓSZEREK GYÁRI RAKTÁRA a „PAPiRMALOM^-hoz BUDAPEST, IV., ARANYKÉZ-UTCA 6. TEL. ALAPÍTVA : 1790-BEN AUT. 877—IS. SCHLESINGER ALAJOS CSÖNAGYKERESKEDÖ BUDAPEST, V.,VÁCl-ÚT 30 TEL. : AUT. 909-27 mmoL ♦ Állandó nagy készlet mindennemű csövekben, fayence- és zománcáruban, víz-, gőz-és gázszerelvénye kben. KISS ÁRPÁD Vízhatlan saját készítésű viharkabát, sátor, hátizsák KENDER-, LEN- ÉS JUTAÁRUK BUDAPEST, VII., KERTÉSZ-UTCA 30. SZ. Tel.: J. 312—41. Kőbányai Gép- és Vasszerkezeti Műhely BISSELICHES MÉRNÖK Budapest, X, Liget-u. 46. Tel. J. 358-25 Vázszerkezetek, lakatosmunkák, portálok SZEGEDY BÉLA JENŐ OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, ÚT-, VASÚTÉPÍ­TÉSI VÁLLALKOZÓ, KŐVEZOMESTER BUDAPEST, II., MARGIT-KÖRÚT101. TEL.: AUT. 553-15. MODERN FEHERBUIOROK == HAVAS Jégaaekrények minden méirotlbea kaphatók. Fóvároal tiszt- viselóknek itaórsókali árak, kodvazó fizetési feltételek! Telefon: J. 379—14 A. 893 -71 asztalosmesternél Gyár: Budapest, VII., Rózsa-utca 20 Városi mifttwaktár: Senwielweís-utca 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom