Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-11 / 6. szám
Budapest, 1931 február 11. Pénteken választják az autonómia legfontosabb szervét: az új törvényhatósági tanácsot Döntő fölényben jutnak be a többségi pártok — Közös listává! indul a Rassay-Friedrich párt — Ä megváíasztsndók névsora A törvényhatósági bizottság legközelebbi munkarendjének kimagasló eseménye a törvényhatósági tanács megválasztása, amely iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg. Az új fővárosi törvény ugyanis irányító szerepet juttat ennek a szervnek1 és az a helyzet alakul ki, hogy az autonómia minden nagyfontosságú problémájánál a törvényhatósági tanács gyakorolja a döntés jogát. Ilyen körülmények között teljesen indokolt a pártoknak az az erőfeszítése, hogy ebbe a testületbe kellő erővel lépjenek fel és minden törekvésük arra irányul, hogv befolyásukat ennél az intéző szervnél megfelelő módon érvényesítsék. Az elmúlt napokban lefolytatott tanácskozások eredményeként már kialakultak azok a csoportok, amelyek a lajstromos választásnál közös listával vesznek részt. A két nagy párt: az Egységes Községi Polgári Párt és a Keresztény Községi Párt közös listával vesz részt a választáson és a lista élére Kosma Jenő és Wolff Károly nevei kerülnek. A demokraták a szocialistákkal közös listán akartak indulni, később azonban úgy határoztak, hogy a választáson önállóan vesznek részt. A szabadelvű párt Friedrich Istvánnal kötött megegyezést, aminek eredményeként a két pártvezér bekerül a tanácsba. A törvényhatósági tanács összetétele tehát a pénteki választás után a következő lesz: Községi Polgári Párt ... 7 mandátum, Keresztény Községi Párt . 7 „ Szocialistapárt ...................3 „ De mokratapárt...................1 „ Ba ssay-Friedrich-párt___._. 2___„____ Összesen 2 0 mandátum. Minthogy a választottakon kívül Ripka Ferenc Lassított film a közélelmezési ügyosztály műsorán dr. főpolgármester hat tanácstagot nevez ki, így a legfontosabb intéző szerv, a törvényhatósági tanács tagjai előreláthatóan a következők lesznek: Egységes Községi Polgári Párt: Kozma Jenő, Recseg Antal, Bódy Tivadar, Dor- ner Gyula, Glücksthal Samu, Harrer Ferenc, Payr Hugó, Scheuer Róbert, Usetty Béla és Ugrón Gábor. Keresztény Községi Párt: Wolff Károly, Buday Dezső,, Csilléry András, I-Iomonnay Tivadar, Lázár Ferenc, Müller Antal, Nagy Ferenc, Petrovács Gyula, Ilovszky János és Tabódy Tibor. Szocialistapárt: Peyer Károly, Büchler József, Bánóczi László. Demokratapárt: Bródy Ernő. Szabadelvű Párt: Kassai/ Károly. Keresztény Ellenzék: Friedrich István. Tagja a törvényhatósági tanácsnak a törvény szerint: a polgármester, valamint az alpolgármesterek is. Az ügyosztályvezető tanácsnokok továbbra is mint referensek vesznek részt a tanács ülésein, szavazati joguk azonban nincsen. A törvényhatósági tanács jegyzői állásának betöltése érdekében a főpolgármester megfelelő intézkedést tesz, mert ennek a fontos ügykörnek az ellátását olyan főtisztviselőre kell bízni, aki teljes mértékben meg tud felelni a reá háramló komoly feladatoknak. fíurcolkodás akadályokkal REJTETT CÉLOK A 200 PENGŐS KÖLTÖZKÖDÉS! DÍJAZÁS HÁTTERÉBEN Hosszú évek huzavonája után végre megkezdő- dili a Garai-piac átépítése. Ügy a közönség, mint az árusok abban a feltevésben várták a modern piac életrehívását, hogy az mindenképpen előnyösen fogja kialakítani a vásárlás menetét. A tervek teljesen készen állanak és maholnap megkezdődnek a munkálatok is, azonban már most elkeseredett hangok hallatszanak, mert a főváros közélelmezési ügyosztálya nem hallgatta meg az árusok kívánságait és ridegen, elzárkózott a méltányos kérések teljesítése elől. A piaci árusok azt kérték, hogy az építkezés ideje alatt helyezzék át őket a régi lóversenytérre. A közélelmezési ügyosztályban süket fülekre talált ez a kívánság és a kérés teljesítése helyett a Garai tér körül elhúzódó szűk uccukba terelték az árusokat, aminek az a nagy hibája, hogy az ideiglenes árusítóbódék sok kilométeres útvonalon vannak elszórva. A vásárlóközönség is érzi, ennek a lehetetlen helyzetnek minden hátrányát, mert amíg az egyik uccá- ban húst árusítanak, addig a hozzávaló zöldségfélét HUTTER ES SCHRANTZ RT. sodrony, szitaáru és nemezposztógyárak Budapest, X. kér. „ dsrdmrői út 8© Telefon : J. 379—3G és K. 76—50 Távirat : „Schrantzék“ Sodronyszövetek, sodrony- fonatok, kályhák, tűzhelyek, lyukasztott lemezek, kerti bútorok. már a nagy távolságban felevő másik uccában kell beszerezni. Másik jogos panasza az árusoknak, hogy az ideiglenes bódékat oly kicsire méretezték, hogy még a jégszekrényeket sem lehet ott elhelyezni. Erre irányuló panaszukat bejelentették Burg Ferenc vásárcsarnoki igazgatónak, ahol azonban most is, mint rendesen, süket fülekre találtak: az igazgató egyszerűen elhárította magától az intézkedés jogát. A piaci árusok elkeseredetten panaszkodnak Burg igazgatóra, akiről nem egyszer állapították már meg, hogy hivatali hatáskörében rideg álláspontra helyezkedik és elzárkózik a jogos kívánságok teljesítése elöl. De indokolt panaszok hallatszanak a közélelmezési ügyosztály ellen, mert ott is hiába kopogtatnak kéréseikkel. A közélelmezési ügyosztályban ahhoz különösen értenek, hogy minden ügyben a lassított eljárást honosítsák meg. Szinte közmondásos már az a kákán csomókeresés, ami, ebben az ügyosztályban megnyilvánul és a bürokrácia nehézkessége a városházán sehol sem fészkelte be magát annyira, mint éppen a főváros Vili. ügyosztályában. A Garai téri zárt piac építésével kapcsolatban történt meg például az alábbi eset, amelyről mostanában sok derutkeltően beszélnek a városházi folyosókon. A Garai téri, piacon volt a YII. kerületi elöljáróságnak egy kis irodahelyisége, amelyben a vásári felügyelők voltak elhelyezve. Ezt az irodahelyiséget most lebontják. A vásárigazgatóság közegeinek azonban szükségük van irodára és meid az elöljáróság i,s szűkölködik a helyiségekben: az elölj áróaág elhatározta, hogy a Dob ucca és Vörösmarty ucca sarkán lévő házban egy négyszobás lakást bérel, annál is inkább, mert azt jutányos áron tudja birtokba venni. A vásárigazgatóság két szobát vesz igénybe, a másik két szobába pedig beköltözik a kerületi városbíró, akinek eddig egy szűk helyiség állott rendelkezésre az elöljáróság épületében. A lakás bérlője — bár februárban nincs költözködési, szezon — mégis már február 1-én átengedte a lakást és mindössze 200 pengő költözködési díjat kötött ki magának. Az ajánlatot az elöljáróság elfogadta és a 200 pengőt a házmester, aki egyébként városi altiszt, a lakónak kifizette. Minden rendbenlevőnek és elintézettnek látszott, amikor a közélelmezési ügyosztály váratlanul közbelépett. Telefoni sürgetések, akták, jegyzőkönyvek, kérdés-feleletek lerögzítése vált szükségessé, amelyek között szerepelt az is, hogy nincs-e különösebb háttere annak a szokatlan jelenségnek, hogy a bérlő februárban kiköltözködik, nem lesz-e ebből ribülióf Külön ki kellett vizsgálni, ennek a rejtélynek az indító okait és külön jegyzőkönyvet kellett felvenni annak a tisztázására, hogy az előző bérlő tényleg önszántából távozott-e a lakásból? A 200 pengőt a bérlő már régen megkapta, már el is költözött, a lakáskiürítés a legnagyobb rendben megtörtént, amikor még mindig folyt a kutatás, a vizsgálat, jött a kérdések özöne, telefonon, írásban személyes referátumok alapján. A jóhiszemű altiszt nem tudta megkapni az általa előlegezett 200 pengőt a fővárostól, mert a közélelmezési ügyosztály ismét lassított filmet pergetett végnélküli felvonásokban. Hetekig tartott, amíg a közélelmezési ügyosztályon belenyugodtak, hogy a lakásátruházás körül, semmiféle főbenjáró bűn neim történt. Az ügyosztály példátlan kicsinyessége és vontatott bürokráciája után végre mégis kiutalták az altiszt 200 pengőjét. elégtétel Hómon BóIlntnnK A következő levelet kaptuk: — Igen tisztelt Szerkesztőség! A Fővárosi Hírlap 1930. évi május hó 7-i számában „Hóman, a mentőangyal” címmel egy cikk jelent meg, melynek utolsó bekezdésében foglaltak miatt Hóman Bálint dr., a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója rágalmazásért sajtópert indított a Fővárosi Hírlap ellen. Miután a szóbanforgó Ciliket én írtam és miután az eljárás során meggyőződtem arról, hogy a közlemény inkriminált szakasza téves információn alapult és a valóságnak meg nem felel, — spontán kötelességemnek tartom a cikk állításait nyilvánosan visszavonni és Hóman Bálint főigazgató urat a cikkben foglaltakért megkövetni. Budapest, 1931 február 8. Payr Hugó s. k. Miután a szóbanforgó cikk szerzője megállapította, hogy adatait téves információ alapján írta, természetesen a magunk részéről is őszinte sajnálkozásunkat fejezzük ki a cikk közzétételéért. A Fővárosi Hírlap szerkesztősége, Itlés László s. k. SZÜTS JENŐ Budapest, VII!., Szentkirály ucca 35 oki. mérnök, építőmester, építési ¥ á 11 a i k o t 6. TELEFON: Józs. 42D-43Ó Brttndl János udvari szállító EgészségUgyl műszaki berendezések gyára Budapest, VII., Pétertty Sándor ucca 34. szám Központi fütéa. — Melegvíz készülék. — Vízvezeték. — Csatornázási- és gázberendezések. — Berendez városoknak vízműveket, osatornázésekat éa daritűtalepoket — TELEFON; József öli—19. Justus Sándor és Fia Gördülő iaredönyök, acéllemezredőnyök, boltponyvák, vászon-, szövött- és faredőnyök gyára Budapest, VI. kér. Vörösmarty ucca 24/B. Alapíttatott 1886-ban. Telefón-Interurban: Antomata 223—06. Müller Kezső asztalosárugyár. Arany és ezüst éremmel kitüntetve Cégtulajdonos: TOMÄBCSIK G9DRG9 Alapítva 1875 A Tomancsik rendszerű magyar-német stb. szabadalmazott ellensúlynélküli tolóablak egyedüli gyártója BUDAPEST, ¥11., RÓNA UCCö 31 Teiafón; Z. <33-53 ÜUEICSEK. KAZÁN,- TARTÁNT- fi8 V A 8 8 Z E BKEZETI GYÁR Újpest, Rózsa u. 14. Tel.: Mut. 952-39 Mindenféle szegecselt, hegesztett lemezmunkák és vasszerkezetek HEISLER JÓZSEF asztalos üzlet, faáru - és bútorgyár SZÉK GYÁRA Budapest, VII, Thököly út 171 TEIEFÓN Különleges, törv. véd. irodai és munkaszékek. Székek minden célra. Képes árjegyzék, ajánlat díjtalan ! BEB1MR REZSŐ É r IT ff MESTER Budapest, VII., Gizella úl 49 TELEFON: Zugló 66-84
