Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-25 / 8. szám
Huszadik évfolyam Budapest, 1931 február 25. 8. szám onnan E£ÖF1ZETÉS1 ÁHMKL: Egész évre................................24 pengéi Félévre .....................................12 pengéi Ál landóan: GAXlIASÄGI ÉUTFSÍTÖ Feleiéis szerkesztéi H A (] S O E HIL Fótnunkatárs JP A. ll EL 11 JJ G O MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, rí., szír UCCA 18. SZ. Telefon: Aut 137—15 és 555—15 EGYES SZÁM ÁRA 50 FILLÉR, foglalta vissza Sipőcz Jenő clr. a polgármesteri széket. Ezt a választást nem előzte meg harc, az urna előtt nem dúltak szenvedélyek és az a néhány fekete golyó, amely a fehérek tömegében szinte nyomtalanul elkeveredett, még azt sem jelentette, hogy a világnézeti különbség másik pólusán álló párt Sipőcz Jenő egyéniségében, vagy munkájában találna kifogásolnivalót. Harmadszor foglalta el a héten ez a finom, szub tii is egyéniség, ez a nemeslelkű, emelkedett szellemű férfiú a polgármesteri széket és ha ezerszer banalitássá válik is, ezredszer is meg kell ismételnünk, hogy ez Budapest egész lakosságának az akaratából történt. Önként és köteless'égszerűen adódik, hogy visszatekintsünk a tíz esztendőre, amelyet a polgármesteri székben töltött. Az első kép, amely szemünk elé tárai a pusztulás szimbólumaiból, a hunyó parázsból, hamuból és pernyéből áll. A pusztulás romjai fölött a sötét magyar éjszakában a gyűlölet lidérclángjai szálltak és az ifjú ember, aki szívének tiszta lelkesedését, lelkének tisztaságát állította akkor harcba, ma, mint életbölcs férfiú folytatja nehéz munkáját. Tíz esztendő alatt politikai különbség nélkül mindenkit meghódított a maga számára. Ennek első eszközei a kötelességtudás, az elvhűség, a példás puritánság, a lelki emelkedettség és a jog tisztelete volt. A politikai küzdelmek és gyűlölködések legsúlyosabb napjaiban is tiszta és biztató reménységként fény lett a polgár- ! mester tiszteletreméltó jelleme és nemes pártatlan- I sága. Ennek a tíz esztendőnek a tanulságai és ered- i menyei tisztították meg -előtte az utat úgy, hogy kard- csapás nélkül, mint egész Budapest polgármestere vehette át újból a hatalmat. Joggal mondhatta a beiktató beszédben Ripka Ferenc főpolgármester, hogy nyitott könyvként áll előttünk Sipőcz Jenő tiszteletreméltó múltja, amelyre nyugodtan rábízhatjuk a jövőt. Egészen természetes, hogy ennek a finoman érző | embernek a szívében mély nyomokat hagyott a harmadízben való megválasztás nagy eseménye. Olyan időket élünk azonban, amikor a magyar éjszakának az érzelmek csak felvillanó szent jánosbogárkái lehetnek. Minden erőt, minden akaratot, minden tehetséget arra kell felhasználni, hogy az éjszakát újra a nappal váltsa föl, a lelkek gondjának sötétségét a reménység világítsa meg. Ez a magyarázata annak, hogy Budapest harmadízben való polgármestere, amikor programbeszédet mondott, néhány közvetlen és meleg gondolaton túl rideg tényekkel és merev számokival foglalkozott. Álmok, ábrándozás, költészet ma számkivetettjei az alkotó agyvelőnek. Megnövekedett hatalmában és felelősség-érzetében a múlt alkotásait, a múlt eredményeit és a jövő terveit számokkal illusztrálta. Ügy éreztük, hogy a polgármester groteszknek találná, ha a nagy ínség, a szörnyű megpróbáltatás idején távoli tervek tuzijatekaval mulattatott volna bennünket. Reális ember létére a nehéz órában minden gondja a sötét mának megoldása. Beszélhetett-e ilyen körülmények között másról, mint a munkanélküliség megoldásáról és a gazdasági helyzet megjavításáról ? A harmadik ciklus legszebb születésnapi ajándéka, hogy a polgármesternek módjában volt bejelentenie azt a kilencvenkét milliót, amelyet a főváros ebben az esztendőben beruházásokra szánt. Sokkal súlyosabb helyzetben vagyunk, semhogy egy szám hallatára örömujjongva áldomást akarnánk inni. Ez a hatalmas összeg tényleg olyan, amely alkalmas lesz a munkanélküliség csökkentésére, de fájdalmasan vagyunk meggyőződve arról, hogy nem lesz elegendő annak megszüntetésére. Elhisszük azt is a polgármesternek, hogy ez az összeg a székesfőváros közgazdasági életének majdnem minden területén új és maradandó értékek termeléséhez fog vezetni. Nem vagyunk azonban annyira optimisták, hogy ezt az ösz- szeget Budapest gazdasági életének megmentőjeként üdvözölnénk. Ügy érezzük, hogy ezzel a főváros megteszi a maga kötelességét, de azt kívánjuk, hogy a törvényhatóság minden tényezője, a közgyűlésen, a^ törvényhatósági tanácson és a polgármesteren át az utolsó hajdúig, mindenki egész lelkét és egész agilitását vesse bele a nagy küzdelembe, amellyel az ínséget kell legyűrni. A lomhán járó pénz mellé eleven, lelkes, odaadó, buzgó, hittel telített emberek szükségesek, akik a főváros jólétért elkeseredetten küzdjenek. Egyedül a főváros azonban szintén nem elegendő arra, hogy a bennünket is leigázó világválságot elhárítsa. Nem elegendő, hogy maga a főváros pénzt áldoz és lelkesen dolgozik. Uj, egészséges, bizakodó közszellemet kell teremteni, amely megmozdítja a magánA belügyműiszterhez ezután kérdéseket intéztünk különböző aktuális fővárosi problémákról. A főváros egyik hgsürgösebb elintéznivalója a harmadik alpolgármeseri állás, amellyel kapcsolatban különböző hírek terjedtek el. Állítólag a belügyminiszgazdaságot, bizalommal tölti el a tőkét és az emberi lelket egyaránt. Hitet és reménységet kell ébreszteni mindenkiben, hogy ez a város, amely tegnapról mára milliós világvárossá lett, rangjához és tekintélyéhez méltó módon megállja helyét a legnehezebb időkben is. Á milliós világvárosok sorában ma Budapest a legfiatalabb. Ezt az újjászületett fiatalságot, ezt a friss erőt és friss lelkesedést kell beledobni a harcba és I ehhez nekünk olyan lelkes, hittel telt polgármesterre | van szükségünk, amilyennek tíz esztendőn át Sipőcz | Jenőt megismertük. tér már hozzájárult a harmadik alpolgármesteri állás megszervezéséhez, más verziók szerint pedig ebben az ügyben még nem történt intézkedés. A feleletet erre most maga a belügyminiszter adja meg, áld munkatársunknak a következőket mondotta: — A harmadik alpolgármesteri állást illetően az új fővárosi törvény intézkedik, illetve szabályozza a -óvárosnál?: erre vonatkozó jogait. A magam részéről egyelőre nincsen semmi tennivalóm ebben a kénesben, mert hiszen a harmadik alpolgármesteri állás szervezéséről a fővárosnak szabályrendeletet kll készítenie és ezt azután fölterjeszti a belügyminisztériumba. Tudomásom szerint ezt a szabályrendletet mindeddig még nem készítették el és így természetesen hozzám fel sem küldhették. Ér tehát a harmadk alpolgármesteri állásról csak akkor dönthetek, ha a főváros a onatkozó szabályrendeletet meghozta és azt jóváhagyás végett hozzám eljuttatja. A főváros bizonyára alaposan meg fogja indokolni a harmadik alpolgármesteri állás szükségességét, amelynek megszervezése körül, úgy gondolom, nem is lesz komolyabb akadály. Kardc§ap᧠nélkül <9iffia«íűittwgBíttiaB»nnaBttiaisasiiiiSHGBiB»»a!aii£]ssEst«<síMí«a!iiR(S8«i8»E^BS>ais«aiai«SN8«S(8Si»«ii»(fisi«ttws9S9)9iwn&t9» Scitovszky Béla belügyminiszter: Leiratomban csak Ízelítőt adtam a fővárosnak Nyilatkozik a belügyminiszter a Fővárosi frtirlap útján a költségvetés bírálatáról, a harmadik alpolgármesteri állásról, az m kerületek megszervezéséről és a burkolási kölcsönről Általános feltűnést keltett Scitovszky Béla belügyminiszternek a fővároshoz intézett leirata, amelyben szigorú bír állát alávette a főváros 1931. évi költségvetését. Az a kemény kritika, amely a belügymiI nisztemek a költségvetés jóváhagyására vonatkozó rendeletét kísérte, arra indította a Fővárosi Hírlap- ot, hogy a szigorú átirat indokaira és az abban kifejezett szempontokra vonatkozólag kérdést intézzen Scitovszky Béla belügyminiszterhez, aid. a Fővárosi Hírlap.■ n$unkatársának a következő kijelentéseket tette: __ A főváritévi költsésrvet.»sér© vonatkozó leiratommal kapcsolatban hangsúlyoznom kell, hogy engem semmiféle politikum nem vezetett és nem is vezet. Én nem csinálok a főváros ügyeinek felülvizsgálása körül országos politikát, hanem egyedül Budapest közönségének érdekeit tartom szem előtt. Minden ténykedésemben a főváros szeretete vezet és azt kívánom, hogy mindenki úgy szeresse a fővárost, mint én. Amit tettem, arra szükség volt, mert a háztartásban az egész vonalon takarékossságot kell keresztülvinni. Mindig az adózók érdekeit tartom szem előtt, amikor takarékosságra szorítom a fővárost. A leiratomban ezúttal csak ízelítőt adtam a fővárosnak és hagytam nek. még ezen a téren külön is elég tennivalót. Amikor az állami háztartásban szigorú takarékosságot jogunk végrehajtani, ugyanezt meg kell tennie a fővárosnak is, mert hiszen, hogy csak egy példára mulassak rá, leheteti®, hogy egyes tisztviselők sokkal nagyobb jövedelemben részesüljenek, mint hasonló állású állami hivatalnokok, vagy hogy egyes üzemigazgatóknak több jövedelmük legyen, mint magának a polgármesternek. Ismétlem, csuptn ez a szempont vezetett engem, amikor leiratomban erre utalást tettem. Köztucünású, hogy a fővárost 14 közigazgatási kerületre fgják felosztani és Budapestnek négy kerülettel vfó szaporítása közigazgatásilag is ú j helyI zetet fog teremteni. Ezekkel kapcsolatban Scitovszky Béla belügyminiszterhez intézett kérdésünkre a következő felvilágosítást kaptuk: — Budapestnek 14 közigazgatási kerületre való felosztásáról szintén az új fővárosi törvény intézkflik, de ebben az ügyben egyelőre még semmi sem történt. Az ú kerületi beosztásra vonatkozó szabályrendeletet a fővárosnak kell elkészíteni és hozzám fel- terjedeni. Természetes, hogy az új kerületek közigazgatásilag éppen olyanok lesznek, mint a régiek. Minden kerületnek^ önálló elöljárósága lesz, külön kerületi kapitánysága és adózás szempontjából az új kerületek is külön adófelügyelőséget kapnak, Az 3-j kerületek földrajzi beosztását illetően szintén a fővárosnak kell elkészíteni a tervezetet, amely- ns’ jóváhagyása szintén a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. Jégül megkérdeztük, hogy mi igaz azokból a § Jártból, .mintha a belügyminiszter megtiltotta volna I a fővárosnak a negyvenmilliós burkolási kölcsön feU vételét A főváros ugyanis nemes burkolásra 40 mii-
