Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-02-18 / 7. szám

KedvezöszAngol-i^agyarBanhnegytreneves jubilarismsrlBge Tiszta nyereség 3 4 millió, osztalék 5% pengő — A Belvárosi Polgári Kör február 17-én, ked­den este fél 8 órakor eskütéri helyiségében rendkí­vüli közgyűlést tart és ennek során elnökévé vá­lasztja Kállag Miklós kereskedelmi államtitkárt, aki a Belváros polgárságát osztatlanul érdeklő székfog­laló beszédet fog tartani. Kállay Miidós beiktatásán résztvesz Ripka Ferenc főpolgármester,, Kozma Jenő, Bccsey Antal, a községpolitikai élet, valamint a tár­sadalom számos előkelő tagja. Negyvenéves, jubiláris mérlegét produkálja ez évben az Angol-Magyar Bank. A számadatok híven tükrözik vissza a bank mobilitását és azt a törek­vését, hogy a súlyos gazdasági viszonyok dacára is a belső tőkeképződés fokozására, különös gondot for­dított. A tiszta nyereség csaknem eléri a tavalyi ho­zamot és hogy ennek dacára az intézet redukálta az osztalékot, azt az igazgatóság avval indokolja, hogy tavly 360.000 után,, az idén ellenben, a közben ke­resztülvitt tőkeemelés folytán, 460.000 részvény után fizet osztalékot. A zárszámadás adatai egyébként a következők: Az Angol-Magyar Bank Rt. igazgatósága feb­ruár 1-én tartott ülésében megállapította az 1930-iki üzletévének zárszámadásait, melyek szerint a tiszta nyereség 3,408.055.38 pengő az előző évi 3,482.618.92 pengővel szemben. A nyereség felosztása tekintetében az igazgatóság azt a javaslatot fogja a február'' 28- ára egybehívandó 40-ik évi rendes közgyűlés elé ter­jeszteni, hogy abból osztalékul 2,530.000 pengő (ta­valy 2,5200.00 pengő), vagyis részvényenként 5.50 pengő (11 százalék) fizettessék ki (a tavalyi 7.— pengővel szemben), a tartalékalap gyarapítására az alapszaályokban előírt 59.853.79 pengő dotáció he­lyett 250.000 pengő, a nyugdíjtartalék növelésiére — tantiémmentesen •—• 325.000 pengő fordíttassék (mi­által a nyugdíjtartalék 2.000.000 pengőre emelke­dik), az igazgatóság alapszabályszeríí tantiémjére 119.707.59 pengő haszn áltassák fel (a multévi 190.457.62 pengővel szemben), míg a fennmaradó 183.347.79 pengő (tavaly 172.161.30 pengő) az 1931. üzletév számlájára vitessék át. A mérleg az intézet folyó-üzletének újabb fejlő­déséről tanúskodik. A takarékbetétek állománya az előző évi 51.5 millió pengőről 55.4 millió pengőre, a folyószámlabetétek állománya 33.3 millió pengőről 36 millió pengőre és a külföldi bankbetétek összege 6.3 millió pengőről 8.9 millió pengőre, az összbetótállo- mány tehát 91.1 millió pengőről 100.3 millió pengőre szaporodott. A Hitelezők (nem betét jellegű folyó­számlák) tétele •— gabona üzleteknek szélesebb ala­pokon való finanszírozásával kapcsolatban — 40.9 millió pengőről 46.2 millió pengőre emelkedett. A bank által kezelt idegen tőkék összege ezek szerint 146.5 millió pengő, az 1929. év végén kimutatott 132 mililó pengővel szemben. Az intézetnek már előző években is fennállott kedvező mobilitási arányát a jelenlegi mérlegre al­kalmazva, inkább még valamivel kedvezőbb képet nyerünk, amit igazol a pénztári készleteknek 3.3 mil­lióval 15.7 millió pengőre, a váltótárcának 1.1 millió­val 64.4 millió pengőre és a gabonára nyújtott előle­geknek 5.1 millióval 9.1 millió P-re való szaporodása. Az adósok tétele a saját tőkék és az intézet kezelésére bízott idegen tőkék növekedésének megfelelően az előző évi 65.1 millió pengőről 69.6 millió pengőre emelkedett. Az értékpapírokra nyújtott előlegek té­telének újabb csökkenése az értéktőzsde üzlettel en- ségének tulajdonítható. Az értékpapírtárca értékelése az eddigi szigorú elvek szerint történt; a tőzsdei depresszió nyomán beállott igen lényeges áresések a mérlegben természetesen teljes mértékben figyelembe vétettek. A kimutatott nyereség, mely tisztán a bank folyóüzletének eredményét tükrözi vissza, nágyon kielégítő, mert elérhető volt a Nemzetközi Gépkeres­kedelmi Rt. részvények osztalékhozama nélkül is. Ez a vállalat ugyanis most lefolyt üzlotévében a mező- gazdasági világkrízis folytán előző esztendei forgal­mának csak 60 százalékát tudván produkálni, előző évi tiszta nyereségénél lényegesen kevesebbet ért el, amely nyereséget azonban — a vállalat külföldi nagyrészvényeseivel egyetértőén — tartalékolásokra fogja fordítani. Az intézet 40 éves fennállásának emlékére az igazgatóság azt fogja a közgyűlésnek javasolni, hogy a fentiek szerint 2,000.000 pengőre emelkedő nyug­díjtartalék a bank elismert vállalati nyugdíj pénztá­rának erősítésére, valamint a nyug- és kegydíjala­poknak dotálására osztassák fel. A bank régi nyug­I díjasairól való továbbmenő gondoskodást célozza egyébként az az intézkedés, mellyel a régi nyugdíja­sok eddigi 57 és fél százalkos nyugdíj átértékelési sok eddigi 57 és fél százalékos nyugdíj átértékelési------------ ■■«■III inwnmrr.il ---------­Uá líosaílana Magymr-Olasx Manic osxialélca A Ma gyár-Olasz Bank zárszámadásának adatai azt igazolják, hogy az intézet az 'elmúlt nehéz esz­tendőben is szép eredménnyel dolgozott. A intézet csaknem kizárólag bankszerű tevékenységet folytat és a nyilvánosságra került adatokból kitűnik, hogy gondot fordít az intézet igazgatósága a hagyomá­nyos likviditás megőrzésére. Érdekes, hogy a bank betétállománya dacára a súlyos gazdasági viszonyok­nak és a tőkeképződés akadályainak, 10.5 millió pengővel emelkedett. A hivatalos közlemény egyébként a következő: A Magyar-Olasz Bank Rt. igazgatósága megálla­pította az 1930. évi mérleget. A mérlegben kitünte­tett vagyontételek összege az 1929. évi 188 millió P-ről 196 núllió P-re, a takarékkönyvekre elhelyezett betétek összege 38.6 millió pengőről 41.7 millió pengőre, a folyószámlán és csekkszámlán elhelyezett betétek ösz- szege pedig 31.7 millió pengőről 39.1 millió pengőre emelkedett. A betétállomány 10.5 millió pengőnyi emekedésével párhuzamosan a váltótárca 60.4 millió pengőről 68.8 millió pengőre szaporodott. A jelzálog­kölcsönállomány 45.1 millió pengőről 44.7 millió pen­gőre csökkent, minthogy az eszközölt visszafizetések felülmúlják az újonnan folyósított kölcsönök össze­gét, ellenben a, forgalomban lévő záloglevelek ösz- szege 25.5 millió pengőről 28.9 milió pengőre emel­kedett, minthogy sikerült a belföldön is záloglevele­ket elhelyezni, a bank vezetőségének az a következe­tes törekvése, hogy az intézet működését a saját ér­dekeltségek fokozatos csökkentése során a bankszerű tevékenységre korlátozza, az elmúlt évben is tovább­haladt, aminek tanúbizonysága, hogy az érdekeltsé­gek címén felvett mérlegtétel 5.2 millió pengőről 3.5 millió pengőre csökkent. A mériegszierű tliszta nyereség az előző évi 2,925.520.11 pengővel szemben 2,931.115.63 pengőt tesz M. Az igazgatóság a f. évi március 3-ára egybe­hívott rendes közgyűlésnek azt a javaslatot fogja tenni, hogy a tiszta nyereségből részvényenként vál­tozatlanul 5 pengő, vagyis a részvény névértéke után számítva 10% osztalék fizettessék. — ■iiiuim^gaasy^aE'i1.——— i — Előadás a racionalizálásról. A Magyar Vasmű­vek és Gépgyárak Országos Egyesülete előadássoro­zatában legutóbb Láng Gusztáv kormányfőtanácsos az egyesület elnöke energikusan visszautasította azt a vádat, hogy a racionalizálás volna az oka a munka- i nélküliségnek. Az ipari racionalizálásnak kifejezet- | ten az a célja, hogy a termelést gazdaságosabbá tegye, ezért elkerülhetetlen velejárója az, hogy he­lyenként és átmenetileg munkaerőfölöslegeket idéz elő. A munkanélküliség csak igen kis mértékben ír­ható a racionalizálás terhére, mert ez a jelenség Amerikában épúgy jelentkezik, mint nálunk. A ma­gyar gépipar kénytelen a racionalizálásban lépést tartani, mert különben a világversenyben elmarnám. Hangsúlyozta, hogy .a gyáripar örömmel látja, hogy a kormány a közigazgatás egyszerűsítése céljából kormánybiztost nevezett ki. A nagy -tetszéssel foga­dott beszéd után Böszörményi Jenő, a Magyar Ál­talános Gépgyár igazgatója tartotta meg előadását: Szállítási terminus racionális megállapítása címen. Sok üzemben a munkák elosztását és (kiadását még mindig a mesterek , és művezetőív végzik és ebből sok­szor a szállítási határidők elmulasztása következik. Ennek kiküszöbölésére szolgálnak azok a különböző rendszerék, amelyeket a gépipar ma nagyobb rész­ben már használ, amelyeknek segítségével a gyár­vezetőség minden pillanatban áttekintheti a munka­gépek foglalkoztatását és a munkák menetét. DRÓTKERÍTÉSEK AZOK SZERELÉSE HELYBEN ÉS VIDÉKEN. ÁRAJÁNLAT DÍJTALAN! HUTTER KÁROLY IMRE BUDAPEST, VI, SZÉKELY BERTALAN U. 18 A KEKOSz küldöttsége Ripka főpolgármes­ternél. A Magyar Kézműiparosok és Kereskedők Országos Szövetségének 60 tagú küldöttsége kereste fel pénteken Ripka Ferenc főpolgármestert, akit Usetty Béla orsz. képviselő üdvözölt megválasztása alkalmából. Ripka Ferenc válaszában hangoztatta, hogy úgy mint a múltban, a jövőben is minden lehe­tőt elkövet az iparosság munkalehetőségeinek támo­gatására és ezért sürgetni fogja a városi közmunkák és közszállítások mielőbbi kiadását. Az üdvözlés után memorandumot nyújtottak át a főpolgármesternek. —", A Lipótvárosi Polgári Kaszinó heti társas­vacsoráján Szántó Jenő társelnök köszöntötte az új tagokat, elsősorban Bakonyi Kálmán ny. kúriai ta­nácselnököt, aki több évtizedes igazságszolgáltatási és emberbaráti munkásságával osztatlan tiszteletet és elismerést vívott ki magának. Bakonyi Kálmán a maga és új tagtársai nevében megköszönte az üdvöz­lést és^ kifejtette, hogy már bírói állása miatt soha politikával nem foglalkozott, bár nézete szerint a nemesen gondolkodó politikusok, ha külön utakon is járnak, csak az igazságot keresik és ebben kell, hogy egymásra találjanak. Mégis örömest lépett a Scheuer Róbert vezetése alatt álló kaszinó tagjainak sorába, mert úgy látja, hogy tiszta érzések és emelkedett szellem tölti el e társadalmi egyesülést, amelynek a polgárság javát szolgáló életrevaló tervei vannak. Ezeknek keresztülvitelében számíthat a kaszinó és elnöke az ő és mindazok támogatására, akik mint szerény közharcosok részt kémek az egyetemes nem­zeti érdekekért folytatott küzdelmekből. — A Józsefvárosi Polgárok Egységes Pártköre Usetty Bélának, a. déli kerület orsz. képviselőjének tiszteletére társasvacsorát rendezett, örökös fővárosi bizottsági taggá való megválasztása alkalmából. Bohn József elnök köszöntötte elsőnek a képviselőt, aki iránt a józsefvárosi polgárság ugyanolyan szere­tettel és ragaszkodással viseltetik, mint a Ferenc­város. Botfai Hűvös Iván elnök felolvasta Ripka Fe­renc sürgönyét, amelyben a főpolgármester üdvözli az ünnepeltet és az ünneplőket és Usetty Béla egyéni", értékének tulajdonítja az őt ért megtiszteltetést. Tóth András dr. lendületes, nagyhatású beszédben- méltatta az ünnepelt képviselő törvényhozói és város­atyai tevékenységét, a polgárság érdekeiért a legne­mesebb eszközökkel folytatott küzdelmeit, amelyekkel igaz megbecsülést és mély rokonszenvet szerzett ma­gának a lakosság minden rétegében. Kollmann Dezső" dr. botfái Hűvös Ivánt, Bohn Józsefet és Bogenfürst György kerületi városbírót, Kövess János a vendége­ket üdvözölte. Usetty Béla meghatottan köszönte meg a, szeretet és együttérzés szívélyes megnyilatkozásait, és kifejtette, hogy továbbra is csak a polgárság bi­zalmából akar a közéletben a főváros (és az ország javára szerepet vinni. Gyárfás Ignác a nemzeti ala­pon álló munkásság és Ferenczy Sándor a vasutasok üdvözletét tolmácsolta Usettynck. Honig, Rsmán és Stem mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VIII. kér., Mária Terézia tér 16. szám. Telefon: József 424—69. Mlexy György oki. gépészmérnök villamossági és műszaki vállalata BUDAPEST, V., FALK MIKSA UCCA 26—28 SZ. Halmos István és Fia Icdvezómesfisrelc é* útéDtiö vúllalkozók Budapest X., Halom ucca 25. sx. Telefon : J. 339—52 Telefon : J 339—52 NAGY ANTAL BÚTORGYÁRA BUDAPEST VIL, VÍG UCCA 22 • TELEFÓN: J. 438—64 KISS JENŐ oki. mérnök építési vállalkozó Budapest, V., Zoltán u. 10. Tel.: Aut. 150-81 V* LAKKOK LAKKOK ÍUIMÍRT ÁROIOB5 MlNOfttOPCN

Next

/
Oldalképek
Tartalom