Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-11 / 6. szám
Budapest, 1931 február 11. ftyofmezer pengővel csökkent n vigalmiadé bevétele Gyenge a báli szezon — Visszaesés mutatkozik a fényűzési adónál is A megnehezedett gazdasági viszonyok minden vonatkozásban érintik a főváros adóbevételeit is. A közigazgatási bizottságokban havonként beterjesztett jelentések hűséges fotográfiát adnak az általános pangásról, ami különösen a fényűzési és a forgalmi adó bevételeknél jelentkezik. Nem kivétel az adó- csökkenés alól a vigalmi adó tétele sem, mert köztudomású, hogy a táncmulatságok, bálok és vigalmi esték száma lényegesen csökkent, de a megrendezett bálok látogatottsága is erős visszaesést mutat. A főváros szempontjából azért bír jelentőséggel Budapest szórakozása, mert a táneestélyek jegyeinek eladása után vilgalmi adórészesedés illeti meg. A vigalmi adó tétele a költségvetésben mindenesetre jelentékeny szerepet játszik, mert figyelembe kell venni, hogy a múlt esztendőben az előirányzat 1,600.000 pengő volt, amellyel szemben a várható bevétel most lényegesen kisebb lesz. A vigalmi adó várható alakulásáról a pénzügyi osztályban a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A vigalmi adó tételeinél el vagyunk készülve visszaesésre, miután a téli szórakozások száma megfogyatkozott. Számításaink és tapasztalataink szerint 5—6 százalékos csökkenésre van kilátás a múlt évi bevétellel szemben. Tény az, hogy a vendéglők és zenés szórakozóhelyek bevétele is alatta marad a multévinek, itt azonban a fővárost veszteség nem éri, miután mindezekkel a szórakozóhelyekkel a fővárosnak évi átalányban kikötött adóigénye áll fenn. Iía figyelembe vesszük, hogy a főváros multévi adóbevétele több mint másfélmillió pengő volt, akkor most a jelzett visszaesés kb. 70—80.000 pengő hiányt fog feltüntetni a zárszámadásban. Virágzó földművelés a főváros határában 5000 gazdálkodó külön mezőgazdasági kamarát követel ban Budapesten, a budapesti és környékbeli gazdálkodókkal és a Budapesti Mezőgazdasági Bizottsággal tárgyalja meg az aktuális kérdéseket. — Ezt a mozgalmat az a körülmény támogatja legbeszédesebben, hogy a budapesti és környékbeli gazdáknak egész speciális külön érdekeik, külön problémáik vannak, amelyeket csak a fent vázolt módon lehetne közmegelégedésre megoldani. Törvényes akadálya e megoldásnak nincsen. A kamara elnöksége tartaná e helyi üléseket,, s az ott elhangzott kívánságokat, sérelmeket, indítványokat a kamara szervezetén ^ keresztül intézné el. Kétségtelen, hogy a budapesti es környékbeli gazdálkodók és gyümölcs- termelők a kamara égisze alatt tartott gyűléseiken nagyobb! súlyt reprezentálnának az illetékes faktorok előtt s a problémák szakszerű megvitatása nagyban elősegítené azok megoldását is. Ilyen probléma többek között a termelő budapesti piaci árusításának rendezése, mert a mai rendszer mellett üldözésszámba menő korlátozásoknak, sőt vegzatúráknak vannak kitéve, holott a nagypublikumnak az az eminens érdeke,, hogy közvetlenül a termelőtől olcsón szerezze be a jó és friss árut. — A napokban megküldött hivatalos javaslat lényege az, hogy a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara évente legalább négyszer, esetleg ötször is Budapesten tartson a fővárosi és környékbeli gazdákkal^ együttes ülést, s ott tárgyalják meg a helyi jelentőségű kérdéseket. Reméljük, hogy ez a mozgalom a budapesti és /környékbeli mezőgazdálkodás felvirágoI zása érdekében sikerülni is fog. Hihetetlenül hangzik, hogy ugyanakkor, amikor az egész ország mezőgazdasága a legsúlyosabb válság alatt roskadozik,, ugyanakkor a budapesti és környékbeli őstermelők1 gazdálkodása olyan örvendetes fel- virágozást mutat, ami stílusosan illik egy agrárállam fővárosához. A Budapest óriási határában űzött földművelésről már sok szó esett, de a közvélemény alig, vagy egyáltalában nem akart tudomást szerezni a világváros árnyékában űzött szántás-vetésről, valahogyan lebecsülték, komikus paródiának fogták fel az egészet, csaknem kicsúfolták az „aszfalt-parasztot”. Az, események azonban azt mutatják, hogy a budapesti mezőgazdaság egyáltalán nem lebecsülendő valami, nem is komolytalan, hanem idestova a főváros élelmezésének,, az egész ország mezőgazdasági produkciójának igen jelentékeny faktora lesz. A főváros határában 5000 gazdálkodó él. Kivétel nélkül valamennyi kis gaz da.''Birtokok. 4 és 5 hold között váltakozik, s a néhány 100 holdas közöttük már hatalmas latifundiumnak számít. De ezeken az apró majorságokon a legmodernebb földművelés folyik, mindenütt belterjes gazdálkodás,, ez a titka azután annak, hogy a törpe gazdaságok az általános válság tengerében is mind prosperálnak kivétel nélkül. Különösen számottevő a tejgazdaság. A főváros határában élő gazdálkodók 3000 tejelő tehenet tartanak, nem számítva a tenyészállatokat. A budapesti mező- gazdaság fejlett voltának egyik legjobb bizonyítéka, hogy a tavalyi országos tenyészállatvásár és mező- gazdasági kiállítás első díját, a nagy aranyérmet egyik budapesti kisgazda nyerte el saját nevelésű állataival. A három tehénből és egy bikából álló kis csorda a Ha jó, tartós, megbízható és gazdaságos fezoraü autóbuszra »agy teherautóra van szüksége, úgy kérjen ajánlatot és bstsutaUsr a Magyar Waggon- és Gépgyár ftT-tól, amelynek gyért auiomofeiSgyárában készülnek a legajabb tipúau autók. rAba-krupp ÉS RÄ3A-A. f. Központi igazgatóság: V., Deák Ferenc u. 18 Telefon: 818-50 Budapesti raktár és Javítóműhely: Kerepesi Út 28. SZ. Telefon; J. 453-84. kiállítás feltűnő attrakciója volt. Annyira virul Budapest határában az állattenyésztés, hogy sokat ígérő eredményekkel folyik egy speciális budapesti tájfajta szarvasmarha kitenyésztése. Igen jelentős eredményeket értek el a gyümölcs- termelés felvirágoztatásában, legújabban pedig a földművelésügyi kormány támogatásával a nemes burgonyatermelés vett komoly lendületet. A budapesti gazdák azonban nincsenek megelégedve ezekkel a szép eredményekkel, hanem még többet akarnak produkálni és ezért mintegy 30—40 környékbeli község gazdáival közös mozgalmat indítottak azért, hogy a főváros és környéke számára külön mezőgazdasági \ kamarát állítsanak fel, vagy hogy a Kecskeméten székelő duna-tiszaközi mezőgazda- sági kamara, ahova Budapest is tartozik, külön foglalkozzon a fővárosi és környékbeli mezőgazdák speciális problémáival. i A budapesti mezőgazdák mozgalmáról illetékes helyen a következőkben tájékoztatták a Fővárosi Hírlap tudósítóját: — A székesfőváros hivatalos apparátusával szorosan kooperáló Budapesti Gazdálkodók Egyesülete immár nyolc éve küzd a budapesti és környékbeli gazdálkodók érdekeiért. Sok év nehéz küzdelmébe került, amíg a székesfőváros intéző köreinek figyelmét a Budapesten lakó, Budapest határain belül, vagy annak közvetlen közelében gazdálkodással foglalkozó polgárok érdekeire sikerült felhívni. Azóta sok esetben sikerült kedvező intézkedéseket, kezdeményezéseket kivívni, viszont sok káros, sérelmes intézkedést megakadályozni. — Az egyre inkább feltomyosuló sok problémával azonban a budapesti gazdálkodók önmagukban megbirkózni képtelenek, ezért most mozgalmuk oda irányul, hogy a budapesti gazdálkodók egyesülete és a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara között szorosabb együttműködés teremtessék meg. A kamarának ma nagy hátránya, hogy Budapesttől távol^ esik, megközelítése nehéz és így a budapesti és környékbeli problémák megoldásába nehezen lehet bevonni, holott a kamara, mint hivatalos érdekképviseleti szerv, tekintélyével és súlyával igen jelentős eredményeket érhet el minden téren — E nehézségek áthidalására a székesfőváros Mezőgazdasági Bizottságában az az óhaj merült fel, hogy a kamarával az együttműködést szorosabbá kell tenni és segítségét az eddiginél is hathatósabban kell igénybe venni. — Felmerült az a gondolat is, vájjon nem lehetne-e Budapesten önálló kamarát felállítani, amelyhez a Budapest közvetlen környékén levő községek tartoznának. Pénzügyi nehézségek folytán ez ma alig valósítható meg, ezért azt a megoldást választották a gazdák, hogy a Kecskeméten székelő kamara, ahova Budapest határa is tartozik, — bizonyos időszakok® _ _s Oil Trading Company képviselete bä a IGNÁC aSZíaütOk Budapest, V., Nádor ucca 6. szám. TELEFÓS : AUT. 833-40, 832-77 KISS JENŐ oki. mérnök építési vállalkozó Budapest, V., Zoltán u. 10. Tel.: Aut. 150-81 SCHLESIN6EB ALAJOS gsűnabykereskedO BUDAPEST, V. KERÜLET, VÄCI ÚT 30. SZ. TELEFÓN: AUT. 999—27 sorozat. Állandó nagy készlet mindennemű csövekben, íayence- és zománcáruban, víz-, gőz- és gázszerelvényekben. DELMÁR BÉLA oki. mérnök, építőmester Budapest, VI. Bonom u. f7 TcMta 243*4$ MORZSÁNYI HERMANN Központi fűtések» vízvezetéki és csatornázási berendezések Budapest, Vili. kerület üllői út 42. szám. Teleién: József 355-87. Hiányai Gép- és Vasszerkezeti Mlely BISSELICHES MÉRMÖK Budapest, X, Líget-u. 46. Tel. J. 358-25 Vaeszerkeaetek, Ifflkgaf&smunkáfe, portátok FAHN SÁNDOR VÉSNÖKIMŰTEREM \ Speciális zás’lószeqekben. Egyleti- sport- jelvények és plake tek-Teleién : J. 415-16 VII., KÁROLY KÖRÚT 9. I. 32. I TÖKÖK ÉS JUHÁSZ Budapest, vi. FESTftíPARI VÁLLALAT PeSnaháry-u 44 \ Elvállalunk mindennemű szobafestő, épfi- * Tetőién: | let-, bntormázoló és fényező munkát í5 A. 997-93. * Széchenyi Gyógyfürdő pÉ (a Városligetben) Thermálfürdők, külön szénsavat, iszap, fényfürdők és egyéb gyógytényesők. ií iMHBWWPWaWBIIWt Guru és JIdám Egészségügyi berendezők Bádogos, vfz- és villanyszerelők VI, DESSEWFFYU. 28. TELEFON: 119—91. MUNKÁCSY GYULA Cégtulajdonon: Munkácsy Ernő épület- és múlaketosmester, takarék- tárhely én kályhakésxité Budapest, VIII., Róasa ucca 89. Telelőn ; J. 312-80Budapesti Hírlap a legtartalmasabb magyar napilap f Hangja előkeld, hír- szolgálata tökéletes Zumpft István vasút- és útépítő vállalkozó, kövező mester Kispest, Rákóczi u. 74. szám
