Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-12-02 / 48. szám

Nem károsodik a főváros a font-törlesztésről hozott választott bírósági ítélettel Beszámolt a Fővárosi Hírlap arról a helyzetről, ami a külföldi adósságok törlesztése körül állott elő abban a pil­lanatban, .amikor az angol font jelentős áresése bekövet­kezett. A főváros az annuitásokat rendszeres pontossággal továbbra is a Nemzeti Bankhoz fizette be és mert a font árfolyamai a világpiaci relációban alábbszállott, a fontok­ban esedékes részleteket ai font árfolyamának megfelelően kevesebb pengővel tudta fedezni. Kétségtelen tehát, hogy a főnk áralakulása kedvezőbb helyzetet teremtett a főváros részére és mert az eljárása minden tekintetben megfelelt a pénzmüveleti szokásoknak: visszautasította a hitelezői ér­dekeltségeknek azt a kívánságát, hogy az esedékes részlete­ket a font araivystanda/rd árfolyama alapján fizessék. Annakidején rendkívüli tanácsülés is foglalkozott] a svájci bankáregyesületnek ezzel a követelésével és úgy látszott, hogy a visszautasítás után a kérdés nyugvópontra jut. Az Ostendében kötött 1925. évi egyezmény egyik pontja kimondja, hogy vitás kérdésekben választott bíróság hivatott döntést hozm. A Schweizerische Bankverein igénybevette ezt a lehetőséget és kérte a fővárost, hogy képviselőit Baselbe, a tárgyalások színhelyére küldje ki. A hitelezőket Visch&r Max dr., a fővárost! pedig Egry Aurél dr. felsőházi tag, Lamotte Károly dr. pénzügyi tanácsnok és Szemethy Károly dr. tiszti főügyész képviselték. A bíróság többnapos tárgyalás után hozta meg ítéletét, amely szerint azok a havi részletek, amelyeket a főváros a\ font- sterling árfolyamának csökkenése, előtt fizetett: teljes be­fizetésnek számítmak, míg az azután befizetett részletek árfolyamkülönbsége a főváros által utólag megtérítendő. Közvetlenül a szelvények esedékessége előtt közölni fogják, hogy a jövő évi január .2-án esedékes szelvény milyen ösz- szeggel kerül beváltásra. A később esedékes szelvények nem voltak vitásak, ment azok az ostendei egyezmény értelmé­ben amúgyis száz százalékkal váltamdók be. A választott bíróság döntéséről illetékes helyen a következő felvilágosítást kapta a Fővárosi Hírlap munka­társa : — Az 1914. évi négy és félszázalékos kiilfödi köl­csönök kamat- és kölesÖnszolgálatára évi 7.9 millió pengő szerepel a költségvetés előirányzatában. Ezt az összeget hat egyenlő részletben kell fizetni és így történt, 'hogy a szeptemberben fizetett font-törlesztés érték- csökkenést szenvedett. Magától értetődik, hogy az értékcsökkenésből a főváros­nak előnye származott, mert a fontsterlinget olcsóbban vásárolta, mint az áresést megelőző időszakokban. A fő­város felfogása az volt, hogy az angol aranystandard felfüggesztése követ­keztében beállott elértéktelenedés kívülálló tényezők hatásának az eredménye és ezért tagadta meg a pótfizetés folyósítását. A válasz­tott bíróság ezt az álláspontot nem tette magáévá és így az októberi, novemberi és decemberi részletek után pót- fizetést kell teljesíteni. A bírósági ítélettel kapcsolatban a fővárost semmiféle veszteség nem éri, mindössze helyreállott a régi'állapot, amely szerint a fon­tot teljes értékében kell beváltani. * Lamotte Károly és a főváros képviselői hétfőn 'érkez­tek vissza Budapestre és tárgyalásuk eredményéről részle­tesen tájékoztatták Sipőcz Jenő polgármestert, aki -a leg­közelebbi tanácsülésen beterjeszti a külföldi kölcsönökkel kapcsolatos eseményt. laagaMiBiSWgSifM Racionalizálás és nyugdíjkérdés a székesfővárosi üzemeknél Aziparfejlesztési törvény késlelteti az üzemösszevonás előmunkálatait A fővárosi törvény is előírja, a törvényhatósági bizottság összessége és a kiküldött takarékossági bizott­ság egyhang-úan mindannyian sürgetik a rokontermés'zetü különböző közüzemek igazgatásának összevonását a fő­város háztartásának racionalizálása, s a megkezdett taka­rékossági program minél teljesebb mértékben való érvé­nyesítése érdekében. Az üzemi ügyeket intéző XII. ügy­osztály már foglalkozik is ennek a problémának a leg­célravezetőbb megoldásával, csupán bizonyos elvi szem­pontok tisztázása van hátra. Megfontolás tárgya ugyanis, hogy teljesen összevonják-e a három nagy közüzem: az elektromos-, gáz- és vízművek adminisztrá­cióját, vagy pedig csak az igazgatás bizonyos ágait egyesítsék, így például a könyvelést, a pénzbeszedést, az óraleolva- -sástj stb. Már ezeknél a tételeknél is igen nagy össze­geket lehetne megtakarítani, de szemben állanak a taka­rékossági elvekkel a szociális szempontok, mivel az össze­vonás esetében sok munkaerő válna feleslegessé. Értesülésünk szerint másrészt hátráltatja a sürgetett egyesítés életbelépteté­sét az 1931. évi XXI, t.-c., az iparfejlesztésről- szóló törvény, amelynek 34. paragrafusa kimondja, hogy a kormány köteles az összes közüzemeket, így a fővárosiakat is, egy éven belül átvizsgálni és további sorsuk felett a pénz­ügyminiszterrel és a kereskedelmi miniszterrel egyet­értőén dönteni. A főváros nem akar ennek az állami vizsgálatnak elébe vágni, esetleg félmunkát végezni és ellentétes intézkedéseket foganatosítani. Az állami vizs­gálatot a törvény szerint 1932 június 30-ig kell végre­hajtani és a vizsgálat eredményéről két éven belül jelen­tést tenni a törvényhozásnak. E pillanatban még nyilt kérdés, bogy a főváros vizsgálatának megtartásával bevárja-e a törvényes terminust és mindenesetre záros határidőn belül kérdést intéz a kormányhoz: mi a terve a fővárosi üzemekkel? Ha majd aztán megismeri a fő­város a kormány intencióit, további elhatározását ettől teszi függővé. A közgyűlésen megsürgették az üzemi nyugdíj szabályzat életbeléptetését is. Illetékes helyen szerzett információnk szerint .az életbeléptetésnek nemcsak pénzügyi nehézsé­gei vannak, hanem a főváros vezetősége azért is halasztja a nyugdíjszabályzat érvényesítését, mert itt szintén be­várja a kormány új nyugdíjrendeletét és a nyugdíjkér­dés rendezésénél nem akar a kormány intézkedésének prejudikálni. a* Széles hatásköri kapnak és rövidesen összeülnek a kerületi választmányok A költségvetés vitája során és azt megelőzően is állan­dóan sürgették a törvényhatósági bizottság tagjai a kerü­leti választmányok megalakítását, mert ezekre a testüle­tekre az új törvény.szerint fokozott hatásköri vár, amely jelentőség dolgában a múlttal szemben összehasonlíthatat­lanul megnövekedett. A kerületi választmányok feladata: a kerületi közigazgatás élénkítése, a lakossággal való köz­vetlen kapcsolat megteremtése és különösen fontos misszió vár reájuk szociális téren, amely feladatnak a mostani nehéz időkben hatványozott jelentősége van. A kerületi választmányok szervezetéről szóló szabályrendelettervezet az elnöki, közjogi ügyosztályok és a tiszti főügyészség együt­tes mu/nlcájávál most készült el és pontosan könvonalozza a választmányok munkarendjét, hatáskörét, feladatait. Kertes új házban, n5mp^S,n,s két- és háromszobás lakások, • villamostól és autóbusztól két percnyire, rendkívül olcsón kiadók. Tábornok-u. 20. A kerületi választmányok munkásságáról az em­lített szabályrendelettervezet alapján a követ­kezőket közöljük: — A kerületi választmány hatásköre pontosan a kö­vetkező: A kerületi választmány közreműködik a jótékony­ság útján, történő gyűjtéseknél, a segélyezésre, vagy gon­dozásra szorulók környezettanulmányainak felvételénél és az egyéb szociális kérdések előkészítésénél, vagy elintézésé­nél. Figyelemmel kíséri a kerületi népkonyhákat, melegedő- szobákat., a lelenceknek, valamint gyernrekmenkelyekből és magánosoktól tartásra kiadott gyermekek neveltetését; a kerület köztisztasági, közbiztonsági, közlekedési és közvilá­gítási viszonyait, a kerületben lévő közjótékonysági intéz­ményeket és épületeket, a közsegélyben részesülő kerületi szegények anyagi és erkölcsi viszonyait. Javaslatot készít a kerület költségvetéstervezetére, utcák, utak és terek léte­sítésére, vagy megszüntetésére, utcák, utak és terek burko­lására, javítására, öntözésére, portalanítására, befásítására, a meglévő ültetvények védelmére, a kerületben foganatosí­tandó közmunkákra és középítkezésekre, csatornázásokra. kövezésekre, útépítésekre és azok sorrendjére, a kerület szegényeinek rögtöni és állandó havi segélyezésére, alapít­ványi és szegényházi helyek betöltésére, közvédelemre szo­ruló gyermekeknek árvaházakban, szeretetházákban, gyer- mekmehhelyeken, siketnéma- vagy gyengeelméjü-intézetek- ben való elhelyezésére, elhagyott gyermekek gyámjainak, vagy gondnokainak kirendelésére, közsegélyben részesülő szegények anyagi és erkölcsi viszonyainak javítására stb. — A kerületi választmányok tagjait, mint ismeretes, a törvényhatósági választásokkal egyidejűén megválasz­tották, csupán a formális megalakítás és az összehívás ké­sett az ügyrend hiánya miatt. Hivatalból tagjai a kerületi választmánynak a 16 választott rendes tagon kívül a kerü­letben működő vezető lelkészek, a községi iskolák igazgatói, illetve ezek közül a rangsorban tíz legidősebb igazgató. A kerületi választmányt nem szánja a törvény merev, életnélküli bürok­rata szervezetnek, hanem azt akarja, hogy moz­gékony, az élet minden körülményére reagáló gyakorlati szervezet legyen s ezért a szabályrendelettervezet 37. paragrafusa kimondja, hogy minden olyan ügyben, amikor a helyszín megtekin­tése nélkül megnyugvással dönteni nem lehet, határozat­hozatal előtt, ahol arra szükség mutatkozik, a választmány kiküldöttek útján szemlét tart. — A kerületi választmány határozatait az elöljáró hajtja végre. Amennyiben olyan intézkedésről van szó, amely túlmegy a kerületi elöljáró hatáskörén, úgy a. kerületi választmány határozatát késedelem nélkül bemutatni tartozik a polgár- mesternek. MEDICHEMIA BUDAPEST, X,, HÖLGY-UTCA 14. KOVAC/ LAJO/ vésnöki műin tézele és ruggyanta bélyegző üzeme Budapest, Vil., Károly-körút 7 Telefon: József 362—00. szám. Az összes márkás IfAASAb C U havi részlettől hálózati ÍYdÜKM 3, F, föltelő B BronscisiSláa-ok már íö.— P.-iől ' DQKUP1L GYULA gépészmérnök elektro- és rádiótechnikai vállalat Budapest, JX., Üllői-út 1. Tel^Aub 863—27. burkolási szakvállalat CSÁSZÁR IMRE Budapest, EX., Lónyai-u. 36. Telefon : Automata 887—49, Ajánlatok díjmentesen "rosinger l. b. BUDAPEST, VI. KERÜLET, VILMOS CSÁSZÁR ÚT 21. Sokszorosítógépek Összeadógépek kézi és villanyhajtásra Acél irodabútorok TELEFON: 282-47 WEISZ A. fogaskerékgyár Praciziós fogaskerekek, autó- és traktor-alkatrészek, gépgyártás, hen­ger- és főtengely-köszörülés Budapest, VIII., Nagytemplom-u. 34. Tel.: J. 398-05 és'455-85 Távirati cim: MODUL, BUDAPEST SZEGEDY BÉLA JENŐ QKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, ÚT-. VASÚTÉPÍ­TÉS VÁLLALKOZÓ, KÖVEZOMESTER BUDAPEST, H, MARGIT-KŐRÚT101. TELi AUT. 553-15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom