Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-02-04 / 5. szám
Budapest, 1931 február 4. BBWMBBBBMBHMM—aB——BM Külföldi tőkecsoportok komoly érdeklődést mutatnak Budapest— Fürdőváros meg^valósításákoz Érdekkapcsolatot kell teremteni as összes budapesti fürdőintésméxijek között — ©ivén millióra becsülik a meglévő fürdők és források értékét Néhány nappal ezelőtt nagyfontosságú megbeszélések voltak arról a problémáról, ami már évek óta a legideálisabb elgondolás arra, hogy a főváros sorsát előbbre vigye és a fejlődés útját eredményesen megnyissa. Budapest fürdőinek nagyarányú kihasználásáról, az idegenforgalom fellendítéséről van szó és úgy tudjuk, hogy ebben az irányban rövidesen örvendetes eredményekről számolhatunk be. A kérdés ilyeténvaló alakulásáról, a fürdőügyi probléma legalaposabb ismerőj e: Becsey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt társelnöke, a következőket mondotta, a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az új törvényhatóság megalakulása óta elhangzott .felelős nyilatkozatok közül messze kiemelkedik az a bejelentés, amelyik komoly formában fölvetette a Budapest-fürdőváros megvalósítására vonatkozó komoly elhatározásokat. Ez a kérdés esztendők óta nem tudott [gyakorlati térre jutni. A helyzet az, hogy a fürdőkérdés egységes kezelése és a széleskörű szempontok figyelembevétele nélkül ez a nagyfontosságú probléma csak a tervezgetések stádiumában maradt. — Budapesten ezidőszerint összesen 9 fürdőintézmény van, amelyek közül a Gellért, a Rudas és a Széchenyi a főváros, a margitszigeti fürdőintézmények a Közmunkatanács kezelése alatt működnek, magántulajdonban pedig a Rácfürdő,, a Lukácsfürdő, a Császárfürdő,, a Királyfürdő és a Római fürdő fejt ki tevékenységet. Ha a seregszemlét folytatjuk, akkor látjuk a strandfürdőket: a Gellért-hnllámfürdőt, margitszigeti, csillaghegyi, a Széchenyi és a Római fürdőket, amelyek mind fontos tényezői a főváros fürdőkultúrájának. A fürdőváros megvalósítása szempontjából rendelkezésre áll a rádiumos és lythiumos Hungária-forrás, a margitszigeti és artéziforrások, a lukácsfürdői forrásvíz, a Sósfürdő és a keserűvíz- csoportok. Ha Végig tekintünk a fent felsorolt fürdőív méretein, akkor azt játjuk, hogy 40 közös medence és 4000 kabin alkotja a fürdők befogadóképességét, ami összesen 6—7000 ember látogatását teszi lehetővé, vagyis a budapesti összes fürdők naponta 25.000 személy forgalmára vannak berendezve. Az ezekkel kapcsolatos szállodákban 700 szoba, 1100 ággyal all rendelkezésre. Ez a keret, amelyet ki kell építeni. Tény az, hogy ilyen nagy természeti kincsekkel szemben a fővárosi fürdők nem jövedelmezők, sőt deficitesek. Pontosan nem ismerem a magánfürdők jövedelmezőségi viszonyait, de bizonyos, hogy azok sem lukratívek. Mindennek az a magyarázata, hogy ezeknél a fürdőknél hiányzik a propaganda, holott anélkül eredményt elérni képtelenség. A propaganda lefolytatása érdekében fontos volna, hogy a reklámozás együttesen és nem külön-külön történjék, mint ahogy ezt pl. Pöstyénben is rendszeresítették, ahol kormánytámogatással olyan reklámhadIDEÁLIS OTTHON mindenkinek a leghőbb vágya. Ilyet biztosíthat magának azonnalra, ill. május 1-re beköltözhető hatodik és hetedik társasházunkban: a főváros legelőkelőbb helyein, a Horthy Miklós út 79. sz. a. épült ,,Szt. István-udvar“-ban és a Szt. Imre-szobor szomszédságában már épülő ,,Hunnia-udvar‘‘-ban. Adómentes, 1,2, 3, 4 szobás, elsőrendű építkezésű, olcsó fixárú KERTES ÖRÖKLAKÁS Minden öröklakáshoz kertrenéző ball, loggia, jövedelmező üzlethelyiségek. Kényelmes törlesztés. Kívánatra képes prospektus. A „Centrum“ öröklakásai árvapénzek elhelyezésére alkalmasnak nyilváníttattak! Értékálló, biztos tőkebefektetés, cca 10% tiszta jövedelem! „CENTRUM“ házépítő- és Ingatlanvállalat, I., Horthy Miklós út 9. (9—12-ig, 3—5-ig). Telefon : Lá. 9—96. sz ÖRÖKLAKÁSBAN A CENTRUM VEZET il járatot folytattak le, liogv az kiváló eredményt hozott. Nálunk nem lehet nagyobb áldozatokról szó,, de azért célszerű és okos propagandára feltétlenül szükség van, mert a kívánt hatás másképpen nem következik be. — A mi fürdőink — ezt be kell látni —- sok kívánni valót hagynak h'tra, berendezés és felszerelés dolgában. Hallatlanul nagy kár pl. hogy a Széchenyi- fürdőnek 'nincs szállodája, anélkül pedig a gyógy- tényezők kihasználása nem lehet teljes. Bármilyen szép is a Margitszigeti fürdőépület, kicsiny és hiányos, mert nincs fütött folyosója, ami összekötné magával a szállodával. Általában hiányzanak a Kúrszaló- nok, ami pedig elsőrendű tartozéka minden olyan gyógyfürdőnek, amely jelentékeny látogatottságot akar magának biztosítani. Külön hiba, hogy a forrásoknak nincs reklámjuk. A külföldiek közül csak kevesen tudják, hogy az Artézi-forrás szökőereje oly nagy, hogy 18 méter magasra dobja a vizet a föld színe fölé. Ha ezt kihasználnánk, nagyszerű látványossággal szolgálnánk az idegeneknek, akik közül sokan még ma is abban a tévhitben vannak, hogy a forrás melegsége nem természetes, amely feltevést alátámasztja az a körülmény is, hogy a fürdő mellett nagy kazánház áll. Azt hiszik, hogy a vizet mesterségesen ott melegítik, pedig a szépen kiépített keretben demonstrálni lehetne a gyógyvíz természetes mivoltát. Elképzelhető, hogy a Városligetben egy ilyen hatalmas erővel felszökő forrás milyen látványosságot nyújtana az érdeklődőknek. — Figyelembe kell venni azt is,, hogy a budapesti szállodáknak kicsiny a befogadóképességük. Statisztikai kimutatások Szerint Pöstyénben 36.000, Wiesbadenben 80.000, Baden-Badenben pedig 120.000 az évi látogatók száma. Ezektől a méretektől mi természetesen messze vagyunk,, éppen a szerény szállodai viszonyaink miatt, mert összes szállodáinkban a férőhely 4000-nél alig több. Ilyen körülmények i között, komoly idegenforgalomról beszélni nem lehet. Elsőrendű követelmény a fürdők megnagyobbítása, modernizálása, szállodai épületekkel való kibővítése és nem utolsósorban az, hogy a fürdők ne egymással akarjanak ;konkur- rálni, hanem közös irányítás mellett végezzék eredményes munkásságukat. Legyenek különböző kategóriák, mint pl. luxusfürdök, reumás fürdők és szállodák: a középosztály részére elérhető árakon, azután népfürdők, amelyek mind közös elgondolással igyekezzenek előbbrevinni a fürdőváros kialakulását. — Az egész kérdéshez nagyarányú tervek és koncepciózus elgondolások szükségesek. Ha a fürdőintézményekben fekvő vagyont akarjuk értékelni, azt körülbelül 45—50 millióra becsülhetjük. A főváros fürdői kb. 5 millió pengőt forgalmaznak és ennyire tehető a magánkézben levő fürdők évi pénz- forgalma is. Ha ezt a nagy vagyonértéket kamatoztatni akarjuk, akkor alapos fejlesztési programot keli végrehajtani, hogy a prosperitást fokozzuk. Ehhez azonban pénz kell és akkor fölmerül a kérdés, hogy a pénzt honnan vegyük? Egy fürdővállalkozás hasznothajtó működéséhez elsősorban az kell, hogy az adminisztráció ne legyen nehézkes, hanem gyorsan és ötletesen intézkedjen minden vonatkozásban. Nem gondolok a fürdőintésményeink eladására, hanem arra, hogy bevonjunk érdekkörünkbe olyan magánérdekeltségeket, amelyek megfelelő tőkével lehetővé teszik a fejlesztési program végrehajtását. Nem tartom lehetetlennek, hogy ehhez az 50 millió vagyonértékhez ne tudna tőkét kapni egy megalakítandó Budapest Fürdőváros Részvénytársaság, amely magában foglalná az összes köz- és magánfürdőket és ehhez az apporthoz kapcsolódna a külföldi tőke, amely a közelmúlt példái szerint szívesen megy bele kilátásos vállalkozásokba. Közelfekvő példa többek között az isztriai Brioni-sziget esete, amelyet egy amerikai csoport vásárolt meg és a szép fekvésű tengeri fürdőhelyen szállodákat, sporttelepeket, lovas- és golf-pályákat létesített. Az eredmény már mutatkozik, meid a szigeten hatalmas nemzetközi publikum verődött össze az elmúlt szezonban. Itt Budapesten együtt van minden, nemcsak ,a sportolási és szórakozási lehetőségek, hanem a szép környék,, a modern nagyváros és kultúra együttes vonzóereje. Egészen bizonyos, hogy egy ilyen keretbe való tőkebekapesolás nem voLua nehéz és úgy tudom, hogy máris vannak jelenségek, amelyek ebben az irányban kedvező kilátásokat; mutatnak. Ha a hiányokat pótoljuk, a fejlesztést és modernizálást végrehajtjuk, a szükséges propagandát okosan lefolytatjuk, akkor kétségtelenül lényegesen feljavíthatjuk az idegenforgalmat és fokozhatjuk azt a látogatottságot, amelyet Budapest megérdemel. Őszintén be kell látnunk, hogy a magyar fővárosban most még komoly idegenforgalomról nem beszélhetünk, még kevésbé arról, hogy Budapestre a gyógyfürdők vonzanák a külföldieket. Semmiféle komoly statisztikát nem tudunk felmutatni arról, hogy a fővárosba a fürdők kedvéért nagy külföldi csoportok jelentkeztek volna. — Mindenesetre komoly lépésnek számít az a tervpályázat, amelyet a Szent Gellért-fürdő és a Ru- dasfürdő összeköttetésének kiképzésére hirdetett az Idegenforgalmi Tanács. A két intézmény összeköttetésének megoldására óriási érdeklődés nyilvánult meg a február 15-én lejáró pályázaton és bizonyos, hogy a tervek úgy esztétikai, mint városrendezési szempontokból sok érdekességet tárnak majd fel. Örvendetes, hogy látunk végre kereteket, elgondolásokat és költségeket ennek a gyönyörű terveknek a megvalósításához, aminek további folytatása lenne a Tabán szabályozása, amelyet föltétlenül bele kell kapcsolni a fürdőváros keretébe. Az új Tabánt úgy kell megalkotni, hogy az ottani magánházak egyúttal elszállásolási lehetőségeket nyújtsanak az idegeneknek, természetesen úgy, hogy a közelben fakadó gyógyvizeket ezekbe a házakba bevezessük. Mindehhez azonban .pénz kell, amely csak külföldről jöhet. Nem tisztán csak banktőkéről lehet szó, mert sokkal kívánatosabb az érdekeltségi alapon való tőke- részvétel. Hatalmas tervek érlelődnek és alakulnak ki egymásután, amelyek reálisan csak úgy vihetők keresztül, hogy egy egységes koncepcióval irányított fürdőpolitika megtalálja a lehetőséget a tervek megvalósításához. Amit felsoroltam, azok nemcsak az én elgondolásaim,, mert tudomásom szerint más számottevő tényezők is hasonló véleményen vannak és úgylátjuk, hogy a helyes gyakorlati megoldás csakis egy külföldi tőkecsoport bevonásával vihető keresztül. Hozzáfűzte mindehhez még Becsey Antal azt a sajnálatos körülményt, hogy Budapesten nyoma sincs a komoly ivókúrának, pedig enélkül a gyógyfürdő és gyógyforrás jellege nem alakulhat ki. A Hungárián forrás látogatottságát leszámítva, nyoma sincs nálunk egy olyan érdeklődésnek, mint amiiyen pl. Karlsbad- ban tapasztalható, holott a. mi keserűf orrásaink világhírűek és csak rajtunk múlik, hogy a természet által ajándékozott előnyöket, okosan és eredményesen kihasználjuk. 9600 kiállító 1600 árucsoporttal 24 országból LEIPZ vess as 1931. évi TAVASZI VÁSÁRON, mely minden körültekintő kereskedő számára az egyetlen tájékozódási és bevásárlási alkalmat nyújtja. SCezdete március 1»éaiNagy vasúti kedvezmény. Különvonat indul február 28-án, reggel 7‘30 órakor a nyugati páiyaisdvarróS. Ingyen cseh vízum. Lakásról gondoskodik és közelebbi felvilágosítást nyújt at.b.képviselő GuShraweir Ottó igazgató, Budapest, VI, Teréz körút 46,1/2. Telefon: 239—81. és a Leipziger Messamt, Leipzig KiSS JENŐ oki. mérnök építési vállalkozó I Budapest, V., Zoltán u. 10. Tel.: Aut. 150-81
