Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-11-25 / 47. szám
Budapest, 1981 november 26. Jtovdí^jSí^mp . ? iHfinHHaMlBnnaMBi Tallózás ^a költségvetés részletes vttafában A költségvetés részletes vitája nem szokott nag> port fölverni, csöndes liaza-beszéiésck nem teremtene^ izgalmas hangulatot. A terézvárosi városatya nyugodtan végighallgatja, mi mindent reklamál Vili. kerületi kollégája a Józsefváros számára, Úgy is tudja, hogy egy-két óra múlva ö még rá is licitál, ha hangot ad a 'Terézváros kívánságárnak. A részletes vita tehát a kerületi versengések, a hazabeszélések nagy viharzása szokott lenni, ezúttal azonban még ezek az érzelmi kitörések, a kerületi szerelmek is szorclínósabbak voltak, mert mindenkit áthatott a tudat, hogy itt ma nincs helye az üres fecsegésnek, az ígérgetésnek és követelödzésnek:itt most az egész város egyetemes érdekeit kell megmenteni és istápolni. Azért akadtak megrázó képek, amelyeknek megrajzolói igen becsületesen teljesítet,um kötelességüket. Amiket például Horner Gyulától hallottunk a Taoánról, Bánó Dezsőtől Zugló elhanyagoltságáról, LLatoUwy Kazaléitól a kőbányaiak kívánsága,roi, Wettisch Andortól a ferencvárosi nyomortanyákról: ezeket elhallgatni ieikiismeretlenség lett volna. Több ilyen igen megokolt beszéde volt még a részletes vitának, de mikor most visszatekintünk, nem regisztrálni és dicsérni akarunk és ezeket a példákat is csak a vita jellemzéseként hoztuk föl. Jellemző különöen, hogy a vitarendező bizottság ellenére is igen nagy terjedelmű volt a vita és terjedelmesebb lett volna, ha egyesek lelkiismereti kérdést nem csmálnak önmagukkal szemuen is a vita elnyújtásából és ha a törvény parancsa pénteken éjfélkor véget- nem vetett volna, a kétségkívül igen változatos, igen fontos beszéd- és indítvány- özdnnek., .. A vita változatosságára vall, hogy kilencvenegynéliány indítványt adtak be. Csupa komoly, megfontolni való, a városért aggódó lélekből fakadó gondolat ez, amelyeknek nem szabad eis.-hka-dniok az indítványok minötikus útvesztőjében. Csak úgy kapásból mondunk egynéhány témát, amelyet mind felölelt ez a vita. Bizonyítékául a példátlan változatosságnak. Bersze szó esett a sajtóról, amelynek városházi szervét, a Fővárosi Bovatvezetök Szindikátusát olyan gáláns bókokkal halmozta el Kabakovits József, hogy szinte mentegetőzni illenék, ha nem lett volna olyan nagyon igaza ab óm, hogy a sajtóügyeket a fővárosnak ezen a testületén át kell lebonyolítania. Kiderült az is, hogy a közgyűlésen igen nagy érdeklődés van a legmodernebb tudomány, a statisztika iránt. A felszólalók egész sora kívánta a statisztika értékeinek megvédését. A tisztviselők érdekében szinte mindenkinek volt egykét jó szava, sőt életrevaló ötlete is. A rokkantak számára is szinte mindenki követelt valamit, úgyhogy ha minden kívánság teljesülne, Budapest lenne a világ első városa, ameiy aúsen ellátja a háború áldozatait,. A fájdalmas az, itt is csak addig lehet nyújtózkodni, ameddig a takaró ér. Abban is szinte mindenki együttérzett, hogy a takarékosságnak nem szabad túlzásba mennie és meg ked kezdeni, folytatni, növelni kell a közmunkákat. Weibisch Andor mondta e tekintetben az egyik legíigyelemre méltóbb beszér det, aki a fedezetet a fő varos hasznot nem hajtó ingatlanainak értékesítésében véli megtalálni. Volt még egy nemes ötlete: a szellemi szükségmunka mellett a művészi szükségmunka behozatala. Ha már e nemes ötletnél tartunk, külön ki kell emelni a, női szónokokat. Az általános vita tinóm asszonyszónoka, Toperczer Ákosné mellé csatlakozott a részletes vita során Schlachta Margit, aki a főváros karitativ kötelességeiről mondott igen nívós beszédet. Pártállásánál ..fogva némileg érdesebb volt a szocialista Stern Szerén beszéde, amely azonban nem. tagadta meg .kői'.-gyengédségét.;. . Széles és értékes.volt a., közlekedési vita is, valamint a pénzügyi isy szép volt a felszólamlás az idegenfoirg'alom fejlesztése' érdekében és minden okos gondolatnak akadt jeles interpretálója. Az indítványok matadora Zimmermann Dezső demokrata városatya lett, aki egymaga, kilenc indítvánnyal szerepel, szóval az egésznek tíz százalékát magáénak vallja. WEISZ A. fogaskerék gyár Praciziós fogaskerekek, autó- és traktor-alkatrészek, gépgyártás, henger- és fő tengely-köszörülés Budapest, Vili., Nagytemplom-u, 34. Tel.: J. 398-05 és 455-85 Távirati cím: MODUL, BUDAPEST Alapíttatolt: 1909. BRIXOL MÜVEK BUDAPEST VILÁGSZAB AD A LM AZOTT FERTŐTLENÍTŐ-, ILLATOSÍTÓ- ÉS SZAGTALANITÓ-VEGYICIKK EK GYÁRTÁSA BUDAPEST, VI., LÁZÁR U. 13 GYÁR: VII., GIZELLA-ŰT 53. Testvértelepek: Wien, Berlin, Prag, Kopenhagen, Amsterdam, Roma, Bletsko, Túnisoara, Vrsec. Teiefonszám: Aut. 158-23 Kemény Sándor •kl. Béniik, tpltÓButcr Bpest,V., Pannon'a-utca 46 Telefoni Automata 926-24 Szigorú óvóintézkedések a továbbfertőzés megakadályozására Csak védőköpenybe és csuklyába öltözve léphetnek a látogatók a Szent László járványkórház^pavillonjaiba Az utóbbi hónapokban Budapest területén a szokottnál lényegesen nagyobb számban fordultak elő járványos betegségek. A múlt hónapban-, a tisztifőorvosi hivatal kimutatása, szerint 2000-nél nagyobb volt a számuk. A közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén is szóbakerült ez a kérdés és ott Csordás Elemér dr. tisztifőorvo-s kénytelen volt megállapítani, hogy a Szent Lászlé-kórház férőhelyei az utóbbi időben, úgyszólván, állandóan túlzsúfoltak. A betegségek szerencsére többnyire enyhe lefolyásúak és Budapest közegészségi állapotát különös veszedelem nem fenyegeti. A hatóság azonban mégis szükségét látta néhány olyan fokozott óvóintézkedés életbeléptetésének, amelyekkel az esetleges nagyobb bajnak -és- a fertőzés terjedésének is gátat- vethet. Egyik ilyen intézkedés volt a kötelező hatósági fertőtlenítésről szóló szabályrendelet életbeléptetése, amelyet elsőnek a Fővárosi Hírlap ismertetett. A másik fontos járványvédelmi intézkedés most lép életbe és az, a fertőző betegek látogatásának szabályozására vonatkozik. Mivel Budapesten a fennálló törvényes rendelkezések szerint minden fertőző beteget a Szent László-kórházba visznek, ez az új rendelet is elsősorban a Szent László-közkórházban ápolt betegek látogatásának szabályozására vonatkozik. Az óvóintézkeidéseket Csordás Elemér dr. tisztifőorvos, Furka Aladár dr. egyetemi tanár, a Szent Lászlé-kórház igazgató-főorvosa és Borszáky professzor központi kórház- igazgató szakvéleménye alapján állította össze a közegészségi ügyosztály. Az új járványvédelmi intézkedésről így nyilatkozott Csordás Elemér dr. tisztifőorvos a Fővárosi Hírlap tudósítójának: — A fertőző betegségben kórházban ápoltak látogatását járvány védelmi szempontból úgy kell megoldani, hogy az a minimumra szállíttatnék le úgy a látogatások gyakorisága-, mint a látogatók száma tekintetében. — A technikai keresztülvitel akkor felelne meg teljesen a közegészségügyi követelmény elmek, ha a hozzátartozók a kórtermen kívül láthatnák -betegüket. így ugyanis leginkább volna kiküszöbölhető a fertőzés to- vábbhureolásának lehetősége. Külföldi modern kórházakban ezt a problémát úgy oldották meg, hogy a betegszobák egyik fala üvegezett és mellette folyosó fut végig, ahol a látogatók tartózkodhatnak és nem volna szükséges a betegszobába lépniök. Ettől az ideálisnak mondható megoldástól nálunk egyelőre, sajpos, el kell tekintenünk, mert a látogatók ily- módon való elkülönítésének keresztülvitele a pénzügyi nehézségek miatt most keresztülvihetetlen. Addig is tehát, amíg a megfelelő építkezéseket végre lehet hajtani, olyan megoldást kellett keresni, ami az adott viszonyok között a legmegfelelőbb és kellő biztosíték a továbbfertőzés meggátlására. — Himlős, lcolórás, kiütésestifuszos betegeket ezentúl egyáltalán nem szabad meglátogatni. Egyéb fertőző beteg látogatására, bizonyos időközökben, az osztályos főorvos ad látogatási engedélyt. — Skarlátos betegek látogatói a fürdőépületben tiszta védőköpenyt és csuklyát öltenek magukra és csak így léphetnek a betegszobába. Látogatás után a szennyezett köpenyt és a csuklyát levetik, szájukat fertőtlenítő oldattal kiöblítik, kezüket megmossák és szublimátos ruha-cipő-fertőtlenítésben részesülnek. A fertőtlenítésről igazolást kapnak, enélkül a kórház területét nem hagyhatják el. — Enyhébb betegségeknél nem kell védőköpenybe öltözni, de mindenkor hasonló fertőtlenítés a kötelező. Az átöltözésre és mosakodásra az egyes pavilonokban külön helyiség van berendezve és a leírt aktus a vezető ápolónő felügyelete és felelőssége mellett történik. M^BSsamMm>ftaf8<aga^ssg5gwarf«iflaaHBagaBaBBEiiä68ffliBj3MBSBEB8aBia Reprezentációs kiállítás kereteken tavasszal ke* mutatják a tóvárosi képtár utolsó őt évi gyűjtését Előkészületek a Fővárosi Galéria megvalósítására — Átépítik esetleg emeletráhúzással a régi Fővárosi Múzeum épületét A főváros, mint ismeretes, a- legbőkezűbb mecénása a magyar képzőművészeknek és> évről-évre, táiiatról-tárlatra értékes darabokkal szaporítja hatalmas, több ezerre rugó kép- és szoborgyüjteményét. Hely hiányában az óriási kulturális és anyagi értéket képviselő gyűjtemény különböző hivatali szobákban -és nem kis részben raktárakban van elhelyezve, elzárva a nagyközönség elől. Külön nagy értéket reprezentál' a Gróf Zi-chy Jenő Múzeum és a Fővárosi Múzeum hatalmas kép- és szoborgyűjteménye, amelyek szintén csak részben vannak rendezve és alkalmas helyiségek hiányában nagyrészt ezek sem hozzáférhetők. A képzőművészeti ügyosztály most azzal az érdekes és figyelemreméltó tervvel foglalkozik, hogy addig is, míg a fővárosi képtár megvalósul, bemutatja a nagyközönségnek a fővárosi -kép- és szoborgyüjteményének egy részét, az utolsó öt esztendő gyűjtését^ amely a legújabb, modern pikturát és plasztikai müv-észetet reprezentálja. A reprezentációs fővárosi kiállítás tavasszal lesz a Műcsarnokban. A kiállítás tervéről és a Fővárosi Képtár előkészítéséről Némeíhy Károly dr., tanácsnok, a képzőművészeti és kultúrális ügyosztály vezetője a Fővárosi Hírlap munkatársát így tájékoztatta: —- A fővárosi kép- és szoborgyüjtemény reprezentációs anyaga mintegy 2000 darab, ebből körülbelül 1000 az utolsó öt esztendő gyűjtése. Az utolsó esztendők gyűjtését, azt, amit a nagyközönség még egyáltalán nem látott, akarjuk a tavasszal kiállítás keretében bemutatni. A tervezett Fővárosi Képtárba azonban nem kerülne be mind a. 2000 alkotás, hanem csupán 4—500 darab, amelyeket- máris kiválogattunk. Ezt a -művészi és városhistóriai szempontból igen nagyértékű kollekciót a Károlyi-palota főtraktusában szándékozunk elhelyezni. Itt 14 terem van, amelyek a képtár számára úgyszólván, átalakítás nélkül alkalmasak. Az épület teljes felszabadulása után körülbelül 30 teremmel fogunk rendelkezni, a földszinten pedig raktárak, irodák és egyéb helyiségek állnak majd rendelkezésünkre. Az egész épület felhasználása azonban későbbi terv -és -egyelőre csak azokat- a termeket fogjuk igénybe- •venni -és, megnyitni, amelyeket nem- kell átalakítani. Ilyenformán remélem, már a jövő évben megvethetjük a Fővárosi Galéria alapjait. Az anyag ugyan elszórtan a különböző fővárosi hivatal^ helyiségekben van, de a gyűjteményt a múlt évben pontosan katalogizáltuk, úgy hogy teljesen pontos kimutatásunk birtokában szinte napok -ala-tt -elkészülhetünk a kiállítás megrendezésével,. .. . — A Zichy Jenő Muzeum és -a Fővárosi Muzeum nagyértékű gyűjteményeinek alkalmasabb elhelyezés© különöst megfontolást érdemel. A Fővárosi Múzeum helyisége szűk, a Verpeléti-úti iparművészeti iskolában elhelyezett Zichy-múzeum pedig távol esik a város gócpontjától. Számolni kell- aazal is, hogy a Károiyi-pálota museum céljaira aligha lesz valahai is alkalmas. Arra gondolunk tehát, hogy valamilyen alkalmas módon a Fővárosi Múzeum régi épületét átépítjük. Gondolunk arra-, hogy « hét méter magas termeket kettéosztjuk és így a földszinten és a keletkező új emeletsorbam <3^ méter magas termeket kapunk. A földszinti traktus három nagy termét körülövező kisebb termekben lenne -az állandó kiállítás, a középső termekben pedig az egyes korszakok és irányok jel- lemzésére, váltakozó kiállításokat, rendeznénk a birtokunkban levő gazdag, de részbeni még rendezetlen anyagból. Az újabb gyűjtés és -a ki nem állított anyag elhelyezése is komoly gondot okoz -és ezért a m-uzeum mellett sürgősen Megfelelő raktárhelyiségről kell gondoskodnunk. JEz is megoldást nyerhet -a kettéosztással. Esetleg szóba kerülhet még- az emeletráépítés, vagy a padlástér megfelelő kihasználása. A képtár és a muzeu-m kérdését megsürgették a költségvetés tárgyalása során, is, mert idegenforgalmi szempontból is kívánatos a nagyértékű gyűjtemény mielőbbi megfelelő elhelyezése. MaRGALIT ANDOR ÉS ÖDÖN MÉRNÖK-ÉPÍTŐMESTER, VÁLLALKOZÓK BUDAPEST, I. KÉR, KELENHEGYI-ÚT 11—13 TELEFONSZÁMOK: 69-5-04