Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-02-04 / 5. szám

Huszadik évfolyam Ära 50 fillér Budapest, 1931 február 4, 5, szám aiiiniiiaiimiiiaiíiatnamEaNiiaigiEfiingaaosisongamDigBSsgiBiasisoajipiHasiiaisgaigjoMsoisgotigógaiom^iiBaDiair ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egésx évre ..................................24 pengő Fé lévre .............12 pengő Állandóan: GAXBASÁG1 ÉRTESÍTŐ VÁBOSf POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP Felelős szerkesztő: DACSÓ EMIL Történelmi jelentöségnnelí mondta Sipőcz Jenő dr. polgármester a szerdán meg­ejtett főpolgármester-választást abban a beszédében, amelyben Ripka Ferencet üdvözölte. Ezzel csak meg­erősítette azt a felfogásunkat, amelynek a múlt héten adtunk hangot, amikor városépítőnek mondtuk az ájból megválasztott főpolgármestert. Városépítő, aki nemcsak falakat emel,, nemcsak utakat, csatornákat épít, hanem újjáépíti a város egész lelkét és az új időknek megfelelő habitussal látja el. Ma tart még és még hetekig tartani fog a jóság lakodalma. Ripka Ferenc emberi jóságát, ennek a jó­ságnak diadalát ünnepli minden igaz ember. Rút, anyagias,, a nyomorúságban is kapzsi világot élünk és boldogok vagyunk, ha a jóság, a szeretet világító, tündöklő példáját láthatjuk. Pedig Ripka Ferenc minden órában, minden szép gesztusával ezt mutatja és bár tudjuk, hogy székfoglaló beszédének hatalmas vezető gondolatai voltak, mégis egész Budapest leg­jobban annak a nagyszerűen emberi gesztusának tap­solt, amikor az új rendszabályokat )ön\magán kezdte, amikor az önmegtartóztatás erényét kézzel foghatóan bemutatta. Nagy gondolatokat termelhetnek rossz­lelkű,, gonosz emberek is, de nagy gondolatokat ter­melni és megvalósítani csak igazán jellemes, nagy­lelkű férfiak tudnak. Ahhoz pedig, hogy az áldozatok hozását valaki önmagán kezdje, egészen kivételes, Isten-áldott, gyönyörű lélek megnyilatkozása szük­séges. Most éltünk végig egy kemény választási küz­delmet, amelynek során harsogott a vád a mammut- fizetések ellen, ugyanakkor azonban a nagy vádolok, a harsogó szónokok vígan vágták zsebre a mammut- jövedelmeket. A demagógia orgiákat ült,, az állás- és fizeteshalmozás ellen véres filippikákat mondtak olyan urak, akik otthon könyökig vájkálnak az ál­lásaikban és a jövedelmeikben. Nem teszünk nekik szemrehányást, csak éppen konstatáljuk, hogy Ripka Ferenc volt az első, aki a nagy offenzíva eliiltével méltóságos és nagyon tiszteletreméltó pél­dát szolgáltatott. Egy élet hatalmas, eredményes, a fővárosnak dús anyagi jövedelmet biztosító munkájá­nak szerény jutalmát hárította el magától akkor, amikor sokan, nagyon sokan az ellentáborban is,, a legelszántabb Katók sorában is szenvedélyesen gyűj­tik az igazgatósági tagságokat és egyéb dús jövedel­meket. Ripka Ferenc ezek után hófehér lelkiismerettel állhatott ki a fórumra és hirdethette, hogy meg fogja szüntetni az állás- és fizetéshalmozásokat, követel­hette a háborús, törvényenkívüli erkölcs beszünteté­sét, amely a harácsolást megengedi, mert nem érzi a polgári erkölcs tisztességét. Programok, amelyek nem sugároznak át az emberi szíven, amelyeket csak zagyva színvegyülékű plakátok és kárpithasogató, őszinteségnélküli szónoklatok hirdetnek, erkölcstele­nek és felháborítók. Csak az olyan programok élők és maradandók, amelyek lélektől lélekhez szólnak, csak az olyan erkölcsök szentek és magasztosak, amelyeket azok is 1 gyakorolnak, akik hirdetik. Esküt lehet tenni az olyan programra, amelynek hirdetője maga jár elől jó és áldozatkész példával. Nem csalódtak Ripka Ferencben azok, akik nem a politikust, nem a hatalmas városkormánj^zót keres­ték egyedül benne, hanem akik azt mondták, hogy az olyan igaz és tiszta polgár, mint ő, legmelegebben tudja szívén viselni városa sorsát. Ripka Ferenc min­den szavából és minden gesztusából kiáramlott váro­sának olthatatlan szerelme. Az új törvény szerint — mint székfoglaló beszédében is elmondta — a főpol­MEGJELEN1K MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal BUDAPEST, VI., SZÍV UCCA 18. SZ. Postatakarékpénzt. csekkszámla 40.424 TELEFON : AUTOMATA 137—lő vmmmmsmammBammsmmBaBamammnm kifejező szót az új törvény még nem hozta vissza a köztudatba. Mi láttuk Ripka Ferencet kilincsről- kilincsre járni, kapacitálni, kérni, bizonyítani és kö­vetelni, amikor Budapest jogos és fontos érdekeiért harcolt. Mi hallottuk, amikor a főváros nagy problémáit tették szóvá a közgyűlési teremben, láttuk felemelkedni székéből Ripka Ferencet, láttuk el­rohanni száguldó autójával és még a téma nem is került le a napirendről, a főpolgármester már jelent­hette a közgyűlésnek, hogy eljárt a kormánynál és hogy eredménnyel járt el. Ilyen szószólója volt eddig a főváros ügyeinek: és biztosak vagyunk benne, hogy amikor a törvényt megalkották, a főpolgármester hivatásának ezt a frappáns meghatározását Ripka Ferencnek testére szabták. Budapest nagyszerű szószólót kapott, vérbeli budapesti polgárt, aki a legszebb polgári erényekkel ékes és aki ezeket a polgári erényeket gyönyörű gesz­tussal gyakorolja. A tisztújítás első állomása, a főpolgármester­választás, impozáns keretek között immár lezajlott és most már a többi vezető pozíciók betöltése következik gyors egymásutánban. A főpolgármesterválasztás valóban országos esemény volt, amely kétségtelenül nagy sikert hozott a kormány városházi exponensé­nek, Ripka Ferencnek, akit a közgyűlés osztatlan bi­zalma ismét visszahelyezett előbbi pozíciójába, hogy tovább vezesse és irányítsa az önkormányzat ügyvi­telét. A főpolgármesterválasztás jelentőségteljes ese­ményének lezajlásáról Kozma Jenő dr., az Egységes Községi Polgári Bárt elnöke a követ­kezőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főpolgármesterválasztás várakozásainknak megfelelően folyt le és mindenben igazolta a közgyű­lés egyetemének azt az álláspontját, hogy Ripka Ferencnek a béke és a munka jegyé­ben megindított elgondolásának további folytatására feltétlenül szükség mutatkozik. Nekem külön örömömre szolgál a választás ered­ménye, mert az Egységes Községi Polgári Párt egy­hangú lelkesedéssel állott Ripka Ferenc jelöltetése mellé és pártkérdéssé tette a reá való kötelező szava­zást. Személyében a főváros törvényhatósága újból visszanyerte igazságszerető, hozzáértő, puritán jel­lemű és jóindulatú vezetőjét és ha a pártok nem élik ki magukat az \ egymás elleni erőpazarló küzdelmek­ben és a politikai, világnézeti vitatkozások kimélyítér sében: akkor még nagyobb lendületet nyer Ripka Ferenc­nek az a törekvése, hogy ez a közgyűlés az elkövetkezendő hat esztendő folyamán ko­moly alkotásokkal gazdagítsa a fővárost. A problémák egész serege vár megoldásra, amelyek közül számos már nem tűr további halasztást. Mind­ehhez azonban józan mérséklet és a főváros önzetlen szeretete szükséges, mind olyan erények, amelyeknek gyakorlására Ripka Ferenc adott példát. Meggyőző­désem, hogy a főpolgármester személye továbbra is összefogó kapocs lesz a pártok között és éppen Ripka Ferenc az, aki garantálni is tudja a közgyűlés munkaképességét. Nagy élegtételünkre szolgál, hogy az összes pártok Ripka Ferenc személyében összpon­tosították a bizalmukat és ez a tény egymagában a legbiztatóbb kilá­tást nyújtja a nyugodt együttműködés biz­tosítására. Szóvá tettük Kozma Jenő előtt Wolff Károly- nak a képviselőházban elmondott kartell-ellenes be­szédét, amelyben közös együttműködésre hívta fel a községi pártot. — Régi kívánságnak adott hangot Wolff Ká­roly — mondotta KozmaI Jenő, •— amikor közös frontra hívta fel a közgyűlés pártjait. Több ankéten vettünk részt együtt és mindenben megegyezett az a felfogásunk, hogy a kartellek túlkapásai ellen megvédjük Budapest milliós népét és a fővárost, mint az ország egyik legnagyobb fogyasztóját. Lehetetlenségnek tartom ugyanis, hogy 241 ipari kar- telltömörüléssel szemben egyetlenegy agrárkarteü sem tudott szembehelyezkedni és így valósággal ki van szolgáltatva az egész ország a kartellek ár­diktáló hatalmának. Divatos jelszó ma a kartellek ellen érveket felsorakoztatni, holott el kell ismerni, hogy vannak tömörülések, amelyek előnyös szolgála­tot is tehetnek a köznek, vannak azonban kártékony kartellek, amelyekkel a most parlamenti tárgyalás alatt álló törvény lesz hivatva szembeszállani. Van­nak a mezőgazdaságban olyan tömörülések, amelyek a prosperitás szempontjából is megállják a helyüket, mint azt a dohány- és szesztermelésben látjuk. A tej­kérdés tekintetében a helyzet megoldatlan és azt hi­szem, hogy itt a revízió megtalálja majd a tej­probléma helyes útra való terelését. Szabályozva volt a cukarrépatermelés is és ezen a fronton fel is tudták venni a versenyt az ipari kartellekkel. Mindebből az következik hogyha a mezőgazdasági termelés rendje szabáiyoztatik, akkor meg tud állani a he­lyén és szembe tud nézni az ipari kartellek kétségtelenül egységesebb és hatalmasabb tömörülésével. Az új törvény számos vonatkozásban kiegyensúlyozza az erőviszonyokat és ebből a szempontból valóban hozsannával köszöntjük a parlamenti javaslatot. Elmondotta még Kozma Jenő, bogy a község­politikai élet legnagyobb eseménye a közelgő polgár­mesterválasztás, amelynek dátuma előreláthatólag február 18-a lesz. Ezt követőleg a többi állások betöl­tésének gondja nyomja rá bélyegét a törvényható­ság életére, amelynek előkészítése a kijelölő-választ- mánynak fog adni hatalmas munkát. Minden más szempont háttérbe szorul a jelölésnél, mert csaji a rátermettség adja meg a bázisát a kijelölő választ­mány határozatainak. A főpolgármester személye továbbra is összefogó kapocs lesz a pártok között V ülpka Ferenc garantálja a közgyűlés mynkaképesságét — A fő­város szempontjából is nagy jelentőség© van a karfieSijavasSattnak ij karmester kettős feladata, hogy őrködjék az állam | | érdekei fölött és szószólója legyen a minisztériumnál | I a főváros érdekeinek. Az állam érdekeit mi nem félt- j? I jük, amíg egy Bethlen István kezében van az ország 8 a gyeplője és amíg olyan bizalmi férfiakat tud kivá- S | lasztani nagy missziók végrehajtására, mint Ripka | p Ferenc. A főváros számára, pedig nálánál jobb „szó- | | szólót” elképzelni sem lehet. A „szószóló” régi szép I I magyar szó, hatalmas szerepe volt valaha Budapest 1 székesfőváros történelmében is. Budapest szószólóinak | nagy és szent hagyományát fenntartotta az új tör- 1 a vény és a kormányzó, a kormány és Budapest közön- j 1 ségének bizalmából Ripka Ferenc lett Budapest szó- | s szólója. Idd tudjuk, mi érezzük, mi ámultunk már | I azon az odaadáson, azon a tökéletes lelkesedésen, 15 í amellyel már akkor is Budapest ügyeinek hivatott jjj szószólója volt Ripka Ferenc, amikor ezt a szép és a

Next

/
Oldalképek
Tartalom