Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-11-11 / 45. szám
6 Budapest, 1931 november 11. BSBSEiSaBBS Idejétmulta házmester-rendszer az üzemmé fejlődött bér kaszárnyákban Irta: HÁLOM DEZSŐ dr., a Magyar Általános Ingatlanbank Rt. vezérigazgatója Nagy feltűnést keltett az utóbbi időben az a hir, hogy házmesternek Budapesten csak csendőrt, vagy rendőrt lehessen alkalmazni. Azóta az egyik lapban megjelent egy belügyminiszteri intervjú, mely ezt az eléggé furcsa hirt megcáfolja. Ebből az alkalomból a házmesteri kérdésnek egy érdekes részét kell szóvátenni. A lakbérleti szabályzat — még pedig úgy a régi, mint a tervezett új szabályzat — abból a patriarkális felfogásból indul ki, hogy a házmesterség mellékfoglalkozás és hogy nagyobb házban viceházmestert is kell tartani. Mindkét kategóriának javadalmazását a lakbérleti szabályzat kogens módon óhajtja megoldani. A megoldás azonban nem felel meg az élet új alakulásának. A régi patriarkális felfogás oly időből nyúlik át, amikor még egész nagy, modern felszerelésű bérházak nem voltak divatban. Az új nagy bérházak üzemszerű jelleget öltöttek. Vannak egész nagy bérházak, melyekben van egy vagy több lift, központi fűtés, melegvízszolgáltatás, porszívó,gépezet, gőzszárító, telefonszolgálat stb. Vannak azonkívül üzletházak, melyek túlnyomó részben üzletekből és irodákból állnak, ahol a házmesternek portásszerű ellenőrzési, nyilvántartási és telefonszolgálata van. Ezek az üzemek egész nagy házakban mellékfoglalkozás gyanánt sein a házmester, sem a felesége, sem a viceházmester által nem intézhetők. Ezek a munkák iparszerű, üzemszerű jellegűek. Van olyan ház, ahol ezeket a házmester elvégezheti családjával, de nem mellékfoglalkozás gyanánt. Viszont ez esetben közepesnagyságú házban, ha a házmester egész nap rendelkezésre áll, viceházmesterre szükség nincs. Van olyan ház, ahol a munkákat, különösen az állandó liftkezelést, a központi fűtés kiszolgálását, melegvíznek kezelését, a vacuum- és telefonszolgálatot egy házmester nem tudja elvégezni, ide nem elég ahhoz olyan viceházmester sem, aki azt mellékfoglalkozás gyanánt űzi, mert nem lehet a teendőket estére, délutánra vagy munka utáni időre halasztani. Az üzemszerű szolgálat egy vagy több embert egész nap foglalkoztat. Ilyen alkalmazottak a viceházmester kategóriájába nem sorolhatók, sean házmestereknek nem minősíthetők. Ezek helyesebben a háztulajdonosnak vagy házmesternek alkalmazottai, munkásai, vagy cselédei. Ezek javadalmazásának fedezésére kell, hogy szolgáljon a fentebb említett nagy, többezerre rúgó bevétel. De a lakbérszabályzat ezt zavarja, sőt meg is hiúsítja. A szabályzat értelmében a- bevétel a házmestert és viceházmestert illeti, még pedig kötelező módon kétharmad és egyharmad arányban. Odáig terjed ez a kényszerszabályozás, hogy ha a házmester cselédet vagy alkalmazottat tart, vitás lehet, hogy ezek az alkalmazottak nem tekintendők-e viceházmesternek és nincs-e az illetőnek törvényes igénye vicelakásra és 33% jövedelemre, még ha az például egy 15- éves csitri cselédleány is. Per esetén a bíró utólag talán meg is ítélné neki a viceházmesteri rangot és jövedelmet. A fővárosban üzletszerűen folynak a viceházmestere-knek ilyen némileg erőszakosjellegű utólagos perei. Egyik-másik per a sajtóiban is visszhangot kelt. Nagy aránytalanságok és igazságtalanságok származnak ebből. Ha egy nagy Üzemszerű háznak a bérjövedelme például 20-0.000 pengő, abból a házmestérpénz 4000 pengőt tesz ki, melyből 2660’ pengőt kap a házmester, 1330 peng'őt a viceházmester. Ezenfelül kapu-, lift- és szemétpénz, vacuum, gőzszárító stb. és egyéb illetmények címén nagy bevételek vannak. E nagy illetmények dacára nincs gondoskodás arról, hogy miből fedeztessék a fűtőnek fizetése, esetleg külön liftkezelőnek va-gy külön gépésznek illetménye. Vitás, hogy a házmester köteles-e tűrni, hogy ezeknek illetményei az ő jövedelméből levonassanak. Még rosszabb szabályozás az, hogy a viceházmester, aki a szemétkihordáson és lépcsőmosáson kívül egyebet végezni nem tud, lakást kapjon és esetleg 2000 pengőt meghaladó illetményt, viszont a háztulajdonosnak ne legyen, fedezete a gépi üzemek kiszolgálására. A háznak nagysága, forgalma és gépi berendezése szerint váltakozik az, hogy annak kiszolgálásához elég-e egy, kettő, vagy kell-e -még több személy is. E berendezések tehát nem illenek a házmester és viceházmester rendszerébe. Hol túlságosan nagy terhet rónak a házmesterre és elvesznek -tőle ‘olyan jövedelmet, mely őt illetné, hol pedig ellenkezőleg méltánytalanul nagy jövedelmet biztosítanak neki aránylag csekély munkáért, különösen, ha azt mellékfoglalkozás gyanánt űzi és másokat dolgoztat. Az is lehet, hogy a viceházmester munkája az egész napot igénybeveszi, viszont ennek nem felel meg az egyharmadrésznyi illetmény. Ilyenkor az a méltánytalan, hogy a házmester, aki alig -dolgozik, kétszerannyi illetményt kapjon, mint az a viceházmester, aki egész nap dolgozik. A házmesteri díjazást ily házaiknál tehát rugalmasabban kellene szabályozni. Hyen esetekben a felek megállapodására kellene bízni a házmesteri százalékot és a munkák beosztását. Mindenesetre szükséges volna annak kimondása, hogy amennyiben a házban szükséges portási, liftkezelői és gép- üzemek nem a házmester vagy viceházmester által végeztetnek is, a (házmester i illetmények és egyéb jövedelmekből az összes alkalmazottaknak -díjazását kell fizetni. A szociális igazság azt kívánja, hogy a házmesteri illetmények ne vonassanak el azoktól, akiket az megillet. Ehhez képest a házmesteri illetmény százalékos fixirozása helytálló lehet. Az igazságnak másik követelménye az, hogy ezen illetmények ellenében a munkák tényleg elvégeztessenek és a jövedelmet az kapja, aki dolgozik és a ház- tulajdonos ne legyen kénytelen külön portást, vagy külön liftest, vagy külön fűtőt díjazni, holott a központi fűtési illetményt a házmester kapja kézhez. Az igazság követelménye az is, hogy a jövedelem elosztása- a munka arányában történjék és ne legyen kötelező az ósdi, -merev rendszer, amely szerint van házmester és viceházmester, hanem alkalmazkodjék a szabályozás az élethez. Legyen lehetséges, hogy az összes alkalmazottak egyenlő rangéban, közvetlenül a háztulajdonossal vannak szerződésben, vagy az is, hogy a háztulajdonos egy embert alkalmazzon házmester gyanánt és a házmester alkalmazzon különböző segédmunkásokat, akiknek ily nagyobb üzemeknél nem is okvetlenül a házban kell lakniok. Mindaddig, amíg az ilyen nagyobb üzemszerű házakban az élet határozott rendszereket ki -nem fejlesztene, legokosabb volna a jövedelem eloszlását a felek megállapodására bízni, szokások kifejlését megvárni és azután hozni törvényeket. A szabályrendeletet alkotó közegek szövegezési ügyessége talán most is meg tudja találni ezen kérdésnek helyes szabályozását! a fenti elvek szerint. Ez a magánjogi szabályozás független attól, hogy házmesteri alkalmazást, -közigazgatási vagy politikai szempontból bizonyos ellenőrzés vagy minősítés alá kell-e vonni vagy sem? A régi sablonos házmesteri és viceházmesteri munkabeosztás ezen házak üzemének nem felel meg. E munkák tetemes bevételekkel is kapcsolatosak. A liftkezelésért, telefomkezelésért, gőzszárító- és porszívókeze- léseért a lakbérleti szabályokban körülírt százalékon felül bizonyos (részben borravaló jellegű) illetmények is szoktak járni, amelyeknek a háztulajdonossal való aprólékos elszámolása nem kívánatos. A háztulajdonosra áramszolgálat, gép- -és anyagelhasználás, telefonelőfizetés és hasonló címeken e gépezetek fenntartása nagy kiadásokat ró. Komoly bevételi és -kiadási összegek ezek. A házmesteri illetmények, %% lift-, y2% fűtésdíjakkal, kapupénzzel, borravalókkal együtt egy 200.000 P jövedelmű bérháznál évi 6—7000 P-t is kitesznek, tehát olyan összeget, amely magasállású köz- és magán- alkalmazottak évi jövedelme. Nem lehet ezeket patriarká- lisan mellékjövedelem gyanánt elintézni, már csak azért sem, mert gyakran 2—3 munkaerőt (fűtőt, portást stb.) igényelnek. A lakibérleti szabályzat e kérdést meg nem oldja. Ha a házmester egész nap a. liftet iés telefont kezeli és felvilágosításokat ad, statisztikát csinál, bérlőkkel lakáskiadás, felmondás, bérbehajtás, reparaturák stb. kérdésekben -intézkedik és tárgyal, akkor más ember szükséges a fűtéshez és egyéb gépezetekhez, amelyek szintén egész napi szolgálatot igényelnek. Ezt viceházmester elintézni nem tudja, szakértelme sincs hozzá. Leukoplast magyar gyártmány Bőségesen biztosítva van a főváros lakosságának téli élelmi~szükséglete Egyedül a budapesti tárházakban 1,200.000 méíermázsa gabona van tárolva — A hatóság megelőz minden árdrágífási kísérletet sa fr SZUTÍ JENŐ •ki. mérnök, építőmester, építési T&Ualkozó Budapest. Vili., Szentkirályi-u. 35 felelőn: J. 429-430 A rohamosan közeledő tél és a rendkívüli viszonyok miatt fokozott aggodalommal néz Budapest lakossága az elkövetkező téli hónapok elé, mert bizonyos élelmicikkekben, így elsősorban- a cukor és a zsir áránál máris erősen jelentkeznek az árdrágító tendenciák. Felkerestük Vájná Ede tanácsnokot, a közélelmezési ügyosztály vezetőjét és érdeklődtünk: mi módon gondoskodik a főváros a lakosság téli élelmiszerszükségleteinek biztosításáról, milyen intézkedéseket foganatosított és mit szándékozik: tenni az esetleges drágítási kísérletek megakadályozására. — Mindennemű aggodalom indokolatlan és teljesen felesleges, — mondotta a tanácsnok a Fővárosi Hírlap tudósítójának:, — mert a szükségletek bőségesen rendelkezésre állnak és nemcsak a téli keresletet elégítik ki, hanem egy esztendőre elegendő készletek vannak felhalmozva mci<gában a fővárosban, nem is szólva a környékbeli községek készleteiről. A közraktárak tele vannak búzával. Több mint 1,200.000 q, vagyis a teljes évi szükségletet meghaladó mennyiséget tárol a Pesti Közraktár, a csepeli kikötő tárháza, továbbá a közraktárrá átalakított hajdani Lujza- és Haggenmaeher-malmok. Ezek a készletek teljes mértékben rendelkezésre állanak. — Plasonló a helyzet a burgonyánál is. Bőven- vannak készleteink, ezért az idén nincs is szükség arra, hogy a főváros vásároljon. A kereskedelem már bőségesen lefedezte magát, de a környékbeli termeházbér gondjaitól szabaduljon t kamatmentes mondhatatlan kölcsönnel A súlyos gazdasági helyzet megkívánja, hogy Mindenki szerezhet családi otthont, saját házat) Rövid várakozás után a folyósított kölcsönből már építkeznek! „Saját otthon“ Épitő-Takarék-Szövetkezet Budapest, VI., Vilmos császár*út 45. Telefon: 24—8 — 72 lök is rávetették magukat az utóbbi években a burgonya művelésére, úgy, hogy egyedül SoCoksáivn 1000 vagon burgonya vár eladásra. Hasonló a helyzet a többi közeli helyiségekben, is, úgy, bogy a szabolcsi burgonya- felhozataltól teljesen függetlenül, gazdagon fedezve van a lakosság évi 5—6000 vagonos burgonyaszükséglete. Ennek a mennyiségnek fele, vagyis kb. 3000 vagon már rendelkezésre is áll. — Nincs semmi ok arra sem, hogy zsírinségtől tartsunk. A budapesti hízottsertésfélhozatal csak most indul meg és a számigyártás megkezdése előtt fog teljes erővel kibontakozni. A szalámigyártásnál tudvalévőén csak a húst dolgozzák 'fel, a fehérárú pedig bőséges mennyiségben a piacra kerül. Szerintem, ha vilt is pillanatnyilag áremelkedés, azt a fokozott vásárlás s a közönség indokolatlan áirufelha-lmozása idézte elő. Az alaptalan rémhírek alatt sokan hónapokra való mennyiséget vásároltak össze s ennek természetes folyománya lett a 20—30 fillér körüli drágulás. Egyedül a cukornál Vám számottevő áremelkedés, itt azonban a fővárosnak nem sok lehetősége van az árszabályozásra. — Általában résen van a hatóság és ügyel egyrészt arra, hogy állandóan bőséges készletek legyenek, a 'fővárosban, másrészt, hogy ne történjenek kilengések az áralakulásban, s amennyiben hatósági beavatkozás látszanék mégis szűk- • ségesnek, a maga kipróbált régi szerveivel, a kettő pil- lanrMbaml közbe fog lépni. Újból hangsúlyozom, hogy semmiféle aggodalomra' nincs ok és legnyugodtabban nézhet a közönség a téli hónapok elé: élelmiszerhiánytól nem kell tartani. HORTOBÁGYI JUHTŰRÖ Mindenütt kapható! Termeli: Orsi. >#í Ma*y. TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT
