Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-11-11 / 45. szám

Budapest, 1931 november 11. jfoVÁJZO^S/^MP Befolyásának fenntartása mellett nem zárkózhatik el a főváros az üzemekkel kapcsolatos tranzakcióktól A külföldi töke bekapcsolódása vállalkozás és nem kölcsön Az elmúlt hetekben sok szó esett arról, hogy a főváros egyes üzemei iránt külföldi érdeklődés nyilvánul meg- és felmerült olyan természetű kezdeményezés is, hogy a főváros ne zárkózzon el bizonyos bérleti tárgyalások elöl. A meglehetősen titokban lefolytatott puhatol ódzó tanács­kozások egyes közüzemek és a fürdők bérbeadásáról foly­tak és amint köztudomású: a vélemények meglehetősen megoszlottak m üzemek elidegenítése tárgyában. Az üze­mekkel kapcsolatos ilyen természetit kérdésekről intéztünk kérdést Becsey Antal törvényhatósági tanácstaghoz, az Egységes Községi Folgári Párt társelnökéhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: i — Kétségtelen, liogy a főváros legnagyobb va­gyonértékeit az üzemek reprezentálják, amelyeknek fej­lesztésén és modernizálásán féltő gonddal őrködik a törvényhatóság. Elsőrendű közérdeknek tartom, hogy ezek az üzemek változatlanul a főváros tulaj­donában és irányító befolyása alatt működ­jenek a jövőben is, ez azonban nem jelenti azt, hogy no folytassunk eszme­cserét arról, hogy a. nagyüzemeket megtartsuk-e mai formájukban. Mindig ellene voltam az üzemek bérbe­adásának, azonban sok lehetőséget látok abban, hogy az üze­meket vegyes gazdasági társaságokká vál­toztassuk át, úgyhogy módon adjunk a komoly tőkének a bekapcso­lódásra. Iia olyan bekapcsolódás érvényesülne, hogy valamilyen tőkekoncentráció 30—40 százalék erejéig érdekeltséget vállalna olymódon, hogy ez a hozzájárulás devizct vagy valuta formájában jelentkezne; ez nagy se­gítséget jelentene az ország valutáris és nemzetgazda-1 sági helyzete szempontjából. Ebben a formáiban szívesen látnám a külföldi tőkét is, mert ez nem kölcsön, hanem vállalkozási tőke, tehát olyan értékgyarapodás, amelynek konzekvenciája­ként semmiféle terhek sem mutatkoznának. Mcggyőző- ‘désem, hogy egy ilyen tranzakció további értékes kap­csolatoknak is a bázisát alkothatja. — Szóbákerült a fürdők bérbeadása, ami azért látszik jó elgondolásnak, mert ,a fürdőüzemek ma nem rentabilisek, sajnos azonban, külföldi tőke erre a célra, 'aligha jelentkezik. Az idegenforgalom európaszerte válságban van, tehát minden, ezzel kapcsolatos vállalkozás ma annyira óvatos, hogy ebben a vonatkozásban komoly r&flelc-* tárnokra egyelőre nem számíthatunk. A budapesti fürdőintézmények pedig idegenforgalmunk sarokkövének tekinthetők, ám ameddig fürdőinket ötletszerűen és minden átgondolt szervezettség nélkül vezetik, addig külföldiek orientációjáról szó sem lehet. — Éppen a Fővárosi Hírlap (hasábjain mutattam rá arra, hogy fürdőpolitikai és idegenforgalmi érdekek diktálják az összes, tehát a városi, m, állami és magánk fürdők koncentrációját, mert csak mindezeknek együttes 'összedolgozása adhatja meg az elhatározást egy-egy külföldi tőkecsoportnak, hogy Budapesten érdekeltséget! vállaljon. Hangsúlyozni kívánom, hogy j a pénzen kívül nekünk várnunk kell a kül­földtől a szakértelmet és a propagandát is, de mindennek előfeltétele, hogy a fővárosban az összes fürdőintézmények valóban kedvezővé tegyék a tőke bejövetelét. Hiába van szépen megépített Széchenyi- fürdőnk, mert szálloda nélkül semmit sem ér a gyógyír fás szempontjából. A többi fürdőkre is ráfér az alapos és gyökeres rekonstrukció. Gyönyörű a Margitsziget, 'azonban nem rendelkezik megfelelő szállodával és a gyógyvízhez'méltó nagystílű szanatóriummal. A fürdőink ma külön-külön fejtenek ki szét­ágazó tevékenységet és meggátolják az egy­séges fürdőpolitika kifejlesztését, holott ismétlem: külföldi szakmabeli érdekeltségek csak akkor fogalkozhatnak komolyan a Budapest-fürdőváros­nak, mint nemzetközi gyógyhelynek a kialakításával, ha kitűnő hatású forrásvizeinket és fürdőinket együtt-1 'működésben és racionális munkateljesítményben ta-1 Iái j ák. Becsey Antal nyilatkozata abban a mindenképpen helyeselhető irányban halad, hogy a főváros a mai viszo­nyok között szívesen fogadhat minden komoly jelentkezést, amelyik pénzt akar befektetni a fővárosi üzemekbe és a fürdőintézményeikbe. Arról szó sem lehet, hogy a főváros eladja ezeket az erőforrásokat, mert messzemenő közérdek fűződik az üzemeknek a főváros irányítása alatt való (további működéséhez. Az ilyen természetű tranzakciók elő­feltétele tehát csak az lehet, hogy a főváros megtartsa kor­látlan befolyását a nagyüzemek termelési és üzleti politic bájára és az érdekelteknek csupán az üzleti részesedést1 biztosítja anélkül, hogy a hatósági jogkörét bármiképpen is korlátozni engedné. Start előtt a főváros költségvetésének tárgyalása Kilenc millióval emelkedik az üzemek hozzájárulása9 V\2 millió pengő megtérül a takarékossági törlések révén Kedden délután fejezte ibe a törvényhatósági tanács a költségvetés megvitatását és az egyeztetés után gyors ütemben alakult ki a jövő évi gazdálkodás végleges alapja. A ínyers tervezeten többszáz módosítás és változ­tatás történt, úgyhogy a pénzügyi osztály tisztviselői éjjel-nappal dolgoztak a költségvetés megfelelő átdolgo­zásán. A munkálatok irányítását Sipőcz Jenő polgár- mester, Borvendég Ferenc alpolgármester, Lamotte Ká­roly pénzügyi tanácsnok végezték, míg a komplikált pénzügytechnikai keresztülvitelt HomolyuiJ Rezső költ­ségvetési előadó és munkatársai látták el precíz pontos­sággal. A néhány héttel ezelőtt még deficites költség- vetési mérleg az eszközölt változtatások után lényegesen megjavult, mert sikerült az üzemi hozzájárulás mértékét 9 millióval növelni, ugyanakkor a takarékos­kodások révén 7 és félmillió pengőt a kiadási tételekből eltüntetni, vagyis rendelkezésre áll az a 16 millió pengő, amelyet a polgármesteri előterjesztés mint deficitet jelölt meg. A megtakarítások következtében nyilvánvaló volt, hogy a kiadások főösszege jóval alatta marad a folyó év költ­ségvetésének, végeredményben azonban ez a főösszeg túl­haladja a multévi kereteket, mert a közkórházi alap megszüntetése, illetve ezeknek a nagy tételeknek a költ­ségvetésbe való behelyezése felemelte a végleges össze­sítés számszerű eredményeit. A kórházi alap 14 millió pengős tételével egyik legjelentékenyebb rovata a költ­ségvetésnek és ha ezúttal itt deficitről már nem lehet beszélni: ez annak tulajdonítható, hogy a kormánnyal megkötött évi hétmilliós bétegápolási hozzájárulás egy- szersmindenkorra egyensúlyba hozta ezt a jelentőség- teljes feladatkört. Komoly sikere a városházi admi­nisztrációnak az a fel nem becsülhető ténykedés, hogy a költségvetést végeredményben a közüzemi díjak drágí­tása és a közlekedési tarifák emelései nélkül horia teljes egyeűsíilyba. Vannak azonban aggodalmak, amelyeket nem lehet elhallgatni a költségvetés véglegesítése előtt. Ismeretes, hogy Sipőcz Jenő polgármester a takarékossági bizott­ságok javaslataira készült előterjesztésében 3,400.000 pengő adóbevételi előirányzat tör­lését kérte, mert számításai szerint ennyi kiesésre feltétlenül kell számítani a jövő év kedvezőnek nem mondható perspektívájában. A polgármesternek ezt az indítványát a törvényhatósági tapiáes itßm fogaddá el és majd a jövő fogja megmutatni, bogy a tényleges eredmény a pesszimista polgár- mesternek, vagy az optimista törvényható­sági tanácsnak ad-e igazat. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ ► ► ► t ► ► ► ► ► ► ► ► ► ► 'ÍYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYYYYYYYYYYYYYTYYYYYYYYYYYYYY^ a Marha kockára tette életét. YESTOR húsleves-kocka y4 liter forró vízzel kitűnő Esterházy- luísieves! ad. Levesek, főzelékek fel­javítására is igen alkalmas. Másik labilisnak látszó tétele a költségvetésnek az a közel hárommillió pengő, amelyet a főváros az államtól remél a szükség d$ó bevételeiből. Az állami előirányzat Budapesten ötmillió pengőt vár ennek a céladónak az összesítéséből, amelyből 2 millió pengő a fővárost illeti, hárommillió pengőt pedig a főváros mint átengedett adót fog kérelmezni: a döntés tehát az államtól függ és kérdéses, hogy a nehéz helyzetben levő állami gazdál­kodás átengedhet-e a közületnek egy arány­lag igen tekintélyes bevételi lehetőséget. Ez a közel 5 és félmilliós tétel teszi némileg inga­dozóvá a jövő évi költségvetés szilárdságát. Ezzel szem­ben számos olyan tétel sorakozik a költségvetésben, amelyik túlóvatosem van előirányozva és így hivatott arra, hogy az esetleg mutatkozó hiányokat betömje. V égeredményben a főváros költségvetése reális oszlopokon nyugszik és bizonyos, hogy az idei évhez hasonló nehézségek nem következnek be a közeljövőben. A költségvetés tárgyalását csütörtökön délután kezdi meg a törvényhatóság közgyűlése. A fővárosi tör­vény szerint az általános vitát három nap alatt, a rész­letes vitát pedig nyolc nap alatt kell befejezni, ami azt jelenti, hogy november 20-a táján a költségvetést véglegesen elfogadott formájában cd belügyminiszter elé terjesztik. DEMAG­emeíők ezerszeresen be­vált elektroeme- löink 1/4-9 t. te­herbírásig DEMAG­függődaruk szabványrészek­ből összeállított pályán futnak. Teherbírás 1/4-31. DEMAG­kettősemelők egyidőben két te- herhoroggal működ­nek, zsákokat és ládákat 250 kilogr. súlyig. Magyarországi képviselő: Königsberger Gyula oki. gépészmérnök Budapest, VIII., Üllői-út 14. Telefon: 40-3-94, BURROUGHS SPECIÁLGÉPEK számlázás, könyvelés, bérelszámolás, statisztika részére a legtartósabbak és legcélszerűbbek. Tájékoztató leírásokkal és szervezési tanácsokkal készséggel, szolgálunk, a gépek bemutatását bárhol ingyen és vételkötelezettség nélkül eszközöljük BURROUGHS ÍRODAGÉPKERESKED £LMI R.-T. Budapest, IV, Váci-utcai—3. (BejáraiTürr István-u. 8] Tel. Aut. 817-89

Next

/
Oldalképek
Tartalom