Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-11-04 / 44. szám

2 Budapest, 1931 november 4. ai örvény ható- -i- r <s «/ ügyrendje M tanács három ónén Betűt bármikor össze­hívható — Mz mj szabály rendelet részletei Az új törvény értelmében közel egy éve működik már az önkormányzati Irataimat ténylegesen gyakorló törvény­hatósági tanács, de e fontos kormányzó testületnek mos­tanáig kodifikált ügyrendje nem volt, tanácskozásait a fő­városi törvény szellemében, a törvényhatósági közgyűlés vitelének módszere szerint vezette az elnöklő főpolgármes­ter. A szabályrendelet hiányát a törvényhatóság tagjai közül sokan sérelmezték és több alkalommal megsürgették az ügyrend életbeléptetését, de a sürgős és ia, főváros gazda­sági életét gyökereiben érintő gazdasági és politikai kérdé­sek miatt egyre késett a vezető fontosságú szabályrendelet letárgyalása. Most végre a költség-vetési vita során Sipőcz Jenő polgármester bejelentette, hogy az új ügyrend elkészült és az erre vonatkozó szabályrendeletet legrövidebb időn belül a törvényhatósági bizottság illetékes szerve elé ter­jesztik jóváhagyás végett. Az új ügyrend a tiszti főügyész, az elnöki ügyosztály és a jogügyi osztály együttesen szer­kesztették meg és ebben a kérdésben többször volt hosszas és beható tanácskozás a főpolgármesternél és a polgár- mesternél. A Fővárosi Hírlap munkatársa a legközelebb már életbe­lépő tanácsi ügy-rendről a következő részleteket tudta meg: Ez a rendelkezés olyan esetekre vonatkozik, ha a törvény- hatósági tanácsnak pénz- vagy vagyonkezeléssel, számadá­sokkal kapcsolatos kérdésekben, esetleg olyan ügyekben kell határoznia, amelyekben alaposabb helyszíni vizsgálat nélkül megnyugvással dönteni nem lehet. Külön fejezetben foglalkozik a rendelet a költ­ségvetés tárgyalásával, amelynek vitája legfeljebb nyolc ülésnapon át tarthat, de ebből az utolsó két ülést teljes mértékben az üzemek költ­ségvetésének megvitatására kell fordítani. Egy-egy ülésen legalább négy óra hosszáig kell tanácskozni. Újítás a tanácstagok interpelláciős joga. Interpellációt mostanáig csak a közgyűlésen lehetett el­mondani, a tanácsülésen eddig csak napirend előtti, vagy napirend utáni felszólalás formájában lehetett valamely tárgysorozaton kívüli ügyet szóvátenni. A tanácsülésen kétféle interpelláció lehetséges: szóbeli, vagy írásbeli. Az írásbeli interpellációkat a jegyző olvassa fel. A szóbeli interpelláció tíz percnél hosszabb nem lehet. Az interpellá­cióra a polgármester ugyancsak írásban, vagy szóban válaszol. Pontos része az ügyrendnek az, amely a különböző sza­vazásokat szabályozza. Névszerint kell szavazni, ha új adókról, adó­emelésről vagy mérséklésről, nagyobb összegű pénzügyi kérdésről van szó, vagy ha azt a tör­vény előírja. Titkos szavazásnak választásoknál, személyi természetű, vagy fegyelmi ügyekben van helye. Újítás az is, hogy a jövőben nemcsak a közgyűlésen, hanem a tanácsülésen is lehet széksértést elkövetni. Széksértés megállapítása esetén a közgyűlési ügyrend mód­jára járnak el és vagy pénzbírságot, vagy kitiltást szabnak meg. Ha valamelyik tanácstag ismételt rendreutasítás, vagy bírságolás után tovább zavarja a tárgyalást, úgy az elnök, a kiküldött tagot, ha önként el nem távozik, rendőri karhatalommal kivezettetheti. Nyilvános ülésen erre az időre az elnök az ülést felfüg­geszti és a hallgatóságot eltávolíttatja. * Az új ügyrendre vonatkozó szabályrendelet-tervezetet ■a költségvetés befejezése után nyomban a jogügyi bizott­ság elé viszik, azután az elnöki ügy-osztály mellé rendelt szakbizottság tárgyalja le. A törvényhatósági tanács ügyrendjének sza­bályrendelete száz pontból áll, amely a tanács munkájának minden részletét pontosan megszabja. Igen érdekes a rendkívüli ülések összehívásáról szóló rendelkezés. Az elnöklő főpolgármester, vagy helyet­tese, bármikor összehívhat rendkívüli ülést-. Köteles a ta­nácsülést összehívni: ha a közgyűlés, vagy a tanács elhatá­rozza, vagy ha a tanács nemtisztviselő tagjai közül legalább hátán írásban kérik. A tanácsülést az összehívási kérelemtől számí­tott nyolcadik napon egybe kell hívni, Június 15-ike és szeptember 15-ike között rendkívüli tanács­ülést összehívni nem lehet. A rendes ülésre szóló meghívót az ülés kitűzése előtt huszonnégy órával előbb, ?v rendkívüli ülésre szóló meghívót pedig az ülést megelőzően legalább három órával kell kézbesíteni. Igen érdekes az ügyrend abból a szempontból is, hogy milyen szigorúan veszi a tanácstagoknak a székesfővárosi kormányzatban való tényleges részvételét. Minden tanácstag tartozik az üléseken ponto­san megjelenni és az elnök a távolmaradási engedély nélkül távol maradt tanácstagot negyvennyolc órán belül bejelenti az igazoló­választmány elnökének. Az elnök elfogadható okból három egymásután következő ülésre adhat távolmaradási enge­délyt. Ha a tanács választott, vagy kinevezett tagjai közül valaki három ülésről egymásután igazo­latlanul, elfogadható ok nélkül elmaradj az el­veszíti tanácsi tagságát. A mandátumát vesztett tag helyett, ha választott, a soron következő tanácsi póttagot hívják be, ha pedig kinevezett volt, akkor a főpolgármester haladéktalanul új tanácstagot nevez ki helyette. A törvényhatósági tanács ülései nyilvánosak, ha 500.000 pengőt meg nem haladó vagyonszerzésről, elidege­nítésről, megterhelésről, ilyen összegű szerződéskötésről, vagy más kötelezettségről és szavatosságról van^ szó. Egyéb ügyeket zárt ülésben tárgyalnak. A tanács tanácskozásához legalább nyolc vá­lasztott, vagy kinevezett tag jelenléte szükséges. Tanácskozóképtelenség esetén az elnök az ülést félórára fel­függeszti és ha ezután is tanácskozóképtelen a testület, akkor az ülést végleg bezárja. Új és igen fontos rendelkezés az, amely a tanácstagok érdektelenségére vonatkozik. Az a törvényhatósági tanácstag, aki a tárgyalás alatt álló ügy valamelyikében akár közvetlenül, akár pedig hozzátar­tozói útján közvetve, esetleg mint magánszemély anyagilag érdekelve van, az illető ügy tárgyalásában és a reávonatkozó határozathozatalban nem vehet részt. Az érdekeltség kérdé­sét az elnök, vagy bármelyik törvényhatósági tanácstag fel­vetheti. Vitás esetben az illető tanácstag és a főügyész meghallgatása után a testület szavazással dönt. Szabályozva van a hozzászólás időtartama is, amely rendszerint tizenöt perc. A vita korlátozása a polgármesterre, az alpolgármesterre és az előadó tanácsnokokra nem vonatkozik. Igen fontos újítás az is, amely lehetővé teszi a tanács tag­jainak az egyes üzemeknél és intézményeknél való közvetlen, helyszíni vizsgálatot. ................ Hs ai msii János TERMÉSZETES KESEFtÜVIZ ..... ■--------rr--r i~ t n wri'g bbm t i — AZ EMÉSZTŐSZERVEK LEGKIVÁLÓBB gyógyvize, egy háztartásban SEM HIÁNYOZHAT. HATÁSÁBAN FELÜLMÚLHATATLAN SnXLEHNER «11$, 61WEST Állami garanciákat vár a főváros a Hév. átvételének keresztülviteléhez Nincs tisztázva a valorizáció kérdése — Biztosítékra van szükség az állami háramlás időpontjáról is A közvélemény nagy érdeklődéssel kíséri azokat a fel­újított tanácskozásokat, amelyek a főváros és a HÉV között folynak. Amióta a közlekedési bizottság legutóbb tárgyalta a polgármester előterjesztését és ötös albizottságot küldött ki az átvétel előkészítésére, azóta állandó tanácskozások és számítások tárgyát alkotja a HÉV módosított ajánlata. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter személyesen is résztvett az egyik tanácskozáson és eloszlatta, azokat az aggodalma­kat, amelyeket a főváros képviselői eléje tártak. A pro-, bléma megoldása mégis késik, mert számos nagyfontosságú függő kérdés tisztázása vált szükségessé, amelyek hijján a főváros nyugodt biztonsággal nem kötheti meg ezt a nagy­fontosságú tranzakciót. A Fővárosi Hírlap illetékes helyen szerzett információi szerint a HÉV-proMéma megoldása a következőkön múlik:-— Tudni kell — mondották -—, hogy >a HÉV be­fektetett teljes tőkéjét 66 millió aranykoronában álla­pították meg és az elképziellt tervezet szerint a főváros 30 éven keresztül évi kétmillió pengővel törleszteni az annuitást. Ez a hozzávetőleges összeg természetesen miég lényegesen megváltó zhat, mert minden attól függ, hogy a főváros a 66 millió aranykoronát valorizáltan, vagy pedig pengőértékben tartozik-e megfizetni. A valorizáció kérdésében még nem tehet, tisztán látni, ■mert ez a kormány .elhatározásától1 függ. A valorizá­ció kérdés ében néhány évvél ezelőtt, törvényes intéz­kedések történtek, kérdés azonban, hogy a kormány­nak módja van-e a kivéteíes felhatalmazás talapján egyszerű midíszt ért anácsi határozattal változtatásokat létesítem. — A pénzügyi kérdéseken túl pontos felvilágosí­tást kell kapni a fővárosnak arról is, hogy az állam miképen vélekedik a részéről esetleg bekövetkező megváltás, vagy háramlás ügyé­ben. A háramlás az alapszerződés szerint körülbelül hat­van év múlva következek he, de -az dilemmák joga van űz átvételt, előbb is keresztül vinni, mint ahogy a kö­zelimül])!:,ban átvette a MÁV kezelése alatt álló helyi­érdekű vasutakat. Megtörténhetik nagyon könnyen, hogy a főváros átveszi a ITÉV-et és még a 30 év le­töltő előtt az állaim elhatározza a HÉV megváltását és akkor ,a főváros tíz évi annuitás teljesítése után át kell. hogy engedje a vasutat az állam tulajdonába. Amint látható a HÉV los a főváros közötti tranzak­cióba, az államot is he kell1 kapcsolni és ha .ezen a téren .-sikerül megnyugtató megállapodásokat érvényesíteni, akkor megindulhatnak a döntő tárgyalások a főváros és a HÉV között. A főváros részéről elvállalható évi kétmilliós teher­nek a költségvetésbe való beállítása nem látszik túl­zottan nehéz feladatnak. ,Sfám,ölni leéli ugyanis a gaz­dasági viszonyok mélypontjából való kikerüléssel és akkor az évi kétmillió kihasítása erre a célra nem okoz különösebb nehézséget a főváros 170 milliós költségvetésében. A közlekedés egységesítésének feltétlenül nagy hatása volna Budapest, és a környék jóifiányú közlekedési po­litikájának megalapozására és ha sikerül a ma még tisztázatlan kérdéseket nyugvópontra juttatni, úgy nincs komolyabb akadálya a HÉV és a főváros közötti kapcsolat megteremtésének. * Amint látható, a főváros az államtól várja a megnyug­tató intézkedéseket olyan garancia formájában, hogy az át­vétel esetén a fővárost nem állítják meglepetésszerü elha­tározások elé. HUTTER SCHRANTZ RT Budapest, X. kér., Gyömrői*út 80 Városi mintaraktár: VI., Vilmos csaszár-út 63 Kerítések, kedíés-fonaíok, tűzhelyek és kályhák nagy választékban Telefon: J. 379—36. hazai szénre Legnagyonb bizalommal fordulhat szaisszerüen végzendő LINOLEUM BURKOLÁSI munkálataival a 30 éve lennálló szolid­ságáról elismert HAAS LIPÓTc^ főüzlet: VII., Rákócvi-út 24 szám. Telefon: József 420—44. Tűzifa, szén, építési anyagok RIHGWALD SÁNDOR VÁROSI TISZTVISELŐKNEK FIZETÉSI KÖNNYÍTÉSEK m Közúti gőz-és motorhengerelést vállal ff WOLFF ERNŐ Budapest, I., Kelenföldi-út 1 Sürgönyeim : WOLFFEKE TELEFON: 59—9-68

Next

/
Oldalképek
Tartalom