Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-10-21 / 42. szám
Budapest, 1951 október 21 JfmtiátáJíi/ZLiP Befagyott a soroksár jegeseknek Budapesten kötelező a müjég' használata — Kész az új kormányrendelet A jégkartel térítse meg az elmaradó jégbefuvarozás kövezetvámát A Fővárosi Hírlap hívta fel annakidején elsőnek a közfigyelmet a jégtermelés és jég'kereskedelem körüli tarthatatlan állapotokra, a tisztátalan természetes jég veszedelmeire és a sürgős rendezés szükségességére. A mi álláspontunkat osztotta a tisztifőorvos is, aki a fertőzött vizekből készített jegeknek az élelmiszer- és cukrásziparban való ialkalmazását előterjesztésében a legveszedelmesebbnek mondotta és külön utalt az ilyen jég okozta fertőző megbetegedések kézenfekvő eshetőségeire is. Foglalkozott egy alkalommal a jégkérdéssel a közélelmezési bizottság is, de döntésre nem került a dolog s azóta a hatóságok csak félintézkedésekkel operáltak, míg végre a földművelésügyi kor- hnány nyúlt erélyes kézzel a kérdéshez és elkészítette azt a nagyjelentőségű rendelettervezetet, amely a fővárosban és az egész országban véglegesen szabályozza ezt a közegészségügyi és higiéniai szempontból annyira fontos s ' mostanáig úgyszólván gazdátlan kérdést. Illetékes helyen ■érdeklődtünk az egyelőre még bizalmasan kezelt rendelet- tervezet részletei iránt, melyet a napokban küldtek le a ■fővároshoz hozzászólás végett. — Azzal kell kezdeni, — mondotta informátorunk — hogy a rendelet nem tiltja el kategorikusan a természetes jég használatát, hanem csak ipari célokra korlátozza, egyébként is pontosan előírja, hogy jeget csupán kifogástalan ivóvízből szabad akár természetes, akár mesterséges bitón előállítani. Az Országos Közegészségügyi Tanács felterjesztésében külön rámutatott arra, hogy a kétféle, vagyis a minden szempontból kifogástalanul tiszta és az egészségügyi tekintetben kifogásolható és csakis ipari célokra alkalmas jegek fo.rgaÜomba'n tartása az ellenőrzés nehézségei miatt épp olyan aggályos, mint egyes helyeken a kétféle víz: a használati és ivóvíz bevezetése. A kormány teljesen osztja ezt az álláspontot, mégsem tilthatja el teljésen a természetes jég használatát, mert vannak helyek, ahol jéggyárak nincsenek, előfordulhat, hogy a jéggyárak nem elégítik ki a lakosság szükségletét-, nem tudják a nagv ipari és gyári üzemek, hűtő- helyiségek, raktárak, hűtővagonok jégszükségleteit fedezni. Természetes jeget csak az illetékes hatósági orvos bevonásával tartott tüzetes helyszíni szemle, a szükséges veg:/i és bakteriológiai vizsgálat után szabad fagyasztani, illetve forgalombahozás végett összegyűjteni. A vízmintákat a termelésre kijelölt vízterület különböző pontjaiból kell venni és évről-évre meg kell a vizsgálatot ismételni. Gondoskodni kell a kitermelt természetes jég olymódon való elraktározásáról is, hogy minden utólagos szennyezéstől megóvják. — Érdekes újítása a kormány rendelettervezetének, hogy a jégelőállítást a jövőben iparjogosításhoz köti, amelvet csak abban az esetben adnak ki a hatóságok, ha az illetékes tisztiorvos bizonyítja, hogy a jéggyártónak a műj% előállításához rendszeres hatósági ellenőrzés alatt álló víz áll rendelkezésére. Amennyiben a műjeget nem Vízvezetéki vízből készítik, úgy itt is olymódon, mint a természetes jég termelésénél, a vizet előzetes bakteriológiai vizsgálatnak kell alávetni. Külön szabályozza a rendelettervezet a jég forgalomba hozatalát és felhasználását. Kifogástalan ivóvízből nyert, higiénikusan termelt és kezelt jeget minden korlátozás nélkül lehet forgalomba- fiozni és bármilyen célra felhasználni. Kifogásolható, Vagyis folyó, tó vagy más állóvízből termelt természetes jeget- csak hűtési célokra szabad felhasználni, amikor a jég és a belőle olvadó víz sem élelmi, sem élvezeti szerekkel, sem azok tartánjaival, vagy csomagolásaival érintkezésbe nem kerülhet, illetve ennek lehetősége biztosan megakadályozható. Ilyen természetes jeget tehát ott. ahol kifogástalan ivóvízből előállított műjeget elegendő meny- nyiségben és megfelelő méltányos áron lehet beszerezni, közforgalomba hozni, közfogyasztásra és magánhasználatra, valamint viszontelárúsítás céljaira forgalomba hozni nem szabad, hanem úgy ipari, különösen pedig háztartási célokra Csakis műjeget szabad használni. A természetes jég használatára jogosított ipari és kereskedelmi vállalatok a természetes jeget kizárólag saját ipari céljaikra használhatják, de tovább nem adhatják. — Olyan helyeken, így vidéken, ahol egyáltalában hincs teljesen kifogástalan ivóvíz, nincsen műjéggyár, ott a szükséges óvóintézkedések megtétele mellett a tér- i mé/szetes jeget korlátozás nélkül lehet forgalomba hozni, mert ez még kisebb veszedelemmel jár, mint a teljes jéghiány'. A kormányrendelet ilyen esetekre előírja, hogy vidéki városokban és helységekben természetes jégtertme- lésre lakott helyektől távoleső vízterületeket kell kijelölni. A rendelet harmadik részében előírja, hogy mű jéggyártásnál vagy természetes jéggyüjtésnél, jégszállításnál és árusításnál fertőzőbetegségben nem szenvedő embereket azabad csak alkalmazni és külön kell ügyelni a munkások tisztaságára. Élelmiszer- vagy cukrásziparban fel- használásra kerülő jég előállításánál az alkalmazottak csakis erre a célra szolgádé tiszta, mosható munkaruhában dolgozhatnak s a munka megkezdése előtt csapról, folyóvízzel alaposan kell megmosdaniok. Mosdókászülék- ről, szappanról körömkeféről, tiszta törülközőről az üzemtulajdonosnak kell gondoskodni. — Külön intézkedik a rendelet az üzemi helyiségek és gépek, raktárak tisztaságáról is, valamint azt is előírja, hogy jégszállítókocsit más célra felhasználni s ábbdn embereknek tartózkodni nem szabad, a tartályt rozsda- mentes bádoglemezzel kell bevonni és állandóan forróvízzel és kizárólag e célra szolgáló tisztán megőrzött kefékkel kell tisztítani. A főváros örömmel fogadja a mmiszter rendeletét, amely Budapesten ilyenformán a természetes jég használatát eltiltja. A főváros csupán néhány észrevételt fűz a rendelettervezethez, amelyek a következők: A kormányrendelet szerint Budapesten a jégelőállítási ipareng'edélyt a kerületi elöljáróságok adnák meg. A főváros vezetősége a decentralizálás helyett központi intézkedést tart alkalmasabbnak s azt kívánja, hogy ilyen engedélyt a főváros egész területére kizáróan a polgármester adhasson, mert így biztosítható legjobban az egységes intézkedés és ellenőrzés. Másik észrevétele a fővárosnak az, hogy a vidékről tiltsák el a Budapestre való jég- felhozatalt. Erre egyrészt azért van feltétlen szükség, mert a rendelet ■azokon a helyeken, ahol teljesen kifogástalan víz nincs, kényszerhelyzetre való hivatkozással megengedi a kevésbbé tiszta vízből származó természetes jég összegyűjtését is, aminek felhasználása veszedelemmel járhat és szükségesnek tartja azért is, mert ezeknek a vidéki jegeknek bakteriológiai és hatósági ellenőrzése igen nagy nehézségekkel járna. Az új jégrendeletetüiár a legközelebbi jövőben életbeléptetik. * Utóirat. A természetes jég befuvarozása a kövezetvám révén jelentős jövedelemhez juttatta a fővárost, amely a mai pénzügyi helyzetben azonban egy fillér bevételt sem nélkülözhet. Lamotte Károly pénzügyi tanácsnok figyelmébe ajánljuk ezt a körülményt, aki bizonyára módot fog találni arra, hogy a jégkartel, amelyet a rendelet jelentékeny nemzeti ajándékhoz segít, megtérítse a főváros elvesztett jövedelmét. a IV, Muzeum-körút 17. sz. alatti helyiségben. Győződjék meg saját szemével, hogy a Jobbágykályhákban a legsilányabb hazai barnaszén is kitünően ég és oscsó pénzért pompás meleget ad i Nyitva december hó végéig. Magyar Királyi Állami Vasgyárak kereskedelmi képviselete r. t. Budapest, V., Vilmos császár-út 28. Beérkezeti ajánlatok A múlt héten tartott versenytárgyalásokon a különböző közmunkákra és közszállításokra a kővetkező cégek pályáztak! Az Összeköt« vasúti híd mellett, az új eielmiszer- nagyvűsúrteleplvez tartozöaii létesítendő dunai liajölvikötő épületének különböző munkúira pályázták: Redner Jenő 18.934,. Katona, Székely és Molnár 19.389, Bier és Wersetz 19.406, Benedek Dezső 19.890, Nagy István 19.841, Fraticsevios Ernő 19.758, Sehöntheii Richárd 20.713, Böhm és Kállay 21.790, Morbitzer Nándor 21.832, Seií Gyula 21.811, Gavora Zsigmond 21.962, Fejér és Dános 22.052, Darvas Lajos 22.497, Fábián Testvérek 22.661, Bányai és Wagner 23.354, Koch Károly 23.491, Palinay Győző 24.653, Kovács József 24.750, Polgár László 24.819, Zsigmondy Béla 3590, Haas Károly 5340, Custodis Alfonz 7033 pengővel. Ugyanitt a szigetelőmunkára púlyúztak: Posuánsky és Strelitz 60S, Goudron. Vállalat 610, Strelitz 608, Gosz- tonyi és Társa 818, A Itádogosmunkára: Lakos Jenő 1161, Böhm József 1283, Czizli Mihály 1433, Dattner József 1701 pengővel. A liősziget élőmunkára: Parafakőgyár 3960, Helvey Tivadar 4136, Biehn János 4188, Wippler és Tórsia 4224, Az asztalosai unkára: Brichta József 2210, Malomsoki József 2601, Gábor és Társa 2456, Jakab Gyula 2718 pengővel. Ugyanott a lakatosmunkára: Fölkel István 851, KnauS'z Gyula 874, Frint Ágoston 1029, Oesterreicher Ármin 1045, Kremplel József 1094, Faragó és Ezses 1101 pengővel. A mázolőuiuiikára: Szegő József 1043, Kovács István 1154, Kollár József 1155, Ónody György 1259, A műkő- és burkolőinunkára: Meloccó Péter 3751, Kraszner József 4284, Walla József 4560, Cri.stofoli Vince 4754 pengővel. A Jözsefvárosi plébánia parketta- és bnrkolő- munkákra pályáztak: Hufnagel Pál 5882, Lesetár Dávid 6070, Götz Antal 6092, Fircsa Béla 6176, Nagy Kálmán 6200. Blezák Jenő 6498, Stadler István 4399. Pozsgai Dezső 4782, Csernek Pál 4805, Nagy István 4825, Ceglédi Jenő 4899, Refle Miklós 5100 pengővel. A Széclienyi-fiirdő vasszerkezeti tetőfedő munkákra pályáztak: Glasz Károly 5208, Bukovár Jenő 5264, Urbanosek J'ános 5432, Zimmermann Vilmos 5600, Krisch Fekete János 5880, Biberál Józsefné 5992, Kirschenbaum Gusztáv 6720 pengővel. A Rőkas-körlráz kőművesmunkáira pályáztak: Mai or Imre 3337, Kovács József 3648, Boghe-n Gvörgy. 4325, Rheinisch és Wohl 4328, Kurcsák Gergely 4417, Wührl Géza 4481, Delmár Béla 5289, ' Szakái Lukács 5315 pengővel. építés! vállalata L, Szirtes-u. 3lb^ Aut. 539-14 I Magyarország aranykoszoiús mestere ISzlezák László harang- és ércöntoda, harangfelszerelés és haranglábgyár i BUDAPEST, VI., Frangepán-utca 77. szám Telefon: AuL 913-53 PROCZELLER BÁLINT kövező, útépítő és burkoló vállalkozó Telefon: Budapest, Kőbánya 74—8 4. X., Borponai-u. 11. Elsínger-Linoieum Budapest, V., Honvéd-u. 4. Telefon: Automata 232—58. H0RT0BÉ6YI JUHTÚRÍ Mindenütt kapható! ,jf\-«■ Termeli: OrBz. ^Vfl» Magry. TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT | Bazilika részére készüli 7945 kg új karaiig ’ Az 1900. évi párizsi világkiállításon díszoklevéllel, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1925. * és 1926. évi kézműipari tárlaton kormánydíszoklevéllei, | 1927. 6a 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. ; Számos egyházi eiismerőlevél ! — Költségvetéssel díjúién- | lesen szolgál 1 — Előnyös fizetési feltételek I
