Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-10-14 / 41. szám
Budapest, 1931 október 14. s Szervezeti reformokkal kell megjavítani a közigazgatás gépezetét, hogy a főváros megfelelhessen összes feladatának A takarékossági bizottságuk heteken át tartó munkájában jelentőségteljes és komoly szerep jutott Payr Hugó országgyűlési képviselőnek, a törvényhatósági tanács tagijának, aki a közigazgatási ügyvitelt vizsgáló bizottság minden ülésén résztvett és így módjában volt tökcíejjelsén MDepatyijthét-ő Jaép'etf steeWöm, a| főváros miatt állapotáról. A bizottság jelentésének publikálása után! most szükségesnek tartottuk Payr Hugó véleményét megkérdezni a kibontakozás módozatairól, amelyet a következőkben körvonalazott a Fővárosi Hírláp munkatársa, .előtt: —• Budapest ma koncéntiikus válság gyűrű közép- pontjában van. A szélső a világválság, amely a világ régi gazdasági rendjének felbomlásában és új gazdaságú egyensúly keresésében nyilvánul. Beljebb az ország gazdasági válsága, amely iegyfelől külpolitikád vonatkozású, Magyarország nemzetközi helyzetéből adódó, másfelől belpolitikai természetű, az ország saját gazdasági bajaiból fakadó. Ezen belül itt áll a főváros a maga kettős válságával: a lakosság és gz igazgatás válságával. E válságok összefüggnek. A szélesebbkörűek befolyásolják a szűkebbkörűebet, de nem determinálják az uób-biak sorsát. Vagyis a belsőbb kör nincs akadályozva, bogy függésében is ne kereshessen és ne találhasson kedvezőbb helyzetet. Ezért — hisz a világválság évtizedekig eltarthat — az országos politikának, még kevésbbé' v a főváros községi politikájának nem lehet álláspontja sem a kivárás, sem a passzivitás. Az ország gazdasági válságát a főváros nem oldhatja meg a maga hatáskörében is aránylag keveset tehet e tekintetben, de megoldhatja a közigdlzcfatás válságát, amivel a lakosság gazdasági nehézségeit is lényegesen enyhíthetik. — A főváros önkormányzatának két feladatköre van: köziejazgatásf, továbbá a gazdasági, kulturális szociális. Az elsőbe tartozik az élet megkönnyítése, a magángazdaság számára is, a másodikba a gazdasági, kulturális és szociális feladatok közvetlen ellátása, Az előbbi, a közigazgatás feltétlenül ellátandó, az utóbbi ellátható, ha kívánatos és mód van rá. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a főváros szerepe most alig lehet több, minthogy az életet s különösen a gazdasági életet tehermentesítse és elősegítse. A főváros önkormányzata végre is elsősorban közigazgatási szervezet és ezt a hivatást nem szabad alábecsülnünk, hisz a közgazdasági problémák ma jórészt köz- igazgatási problémák is. Először meg kell tehát állapítanunk a közigazgatási költségvetést, azután dönteni kell, milyen felasclafokcif páttalhalunik a gáz'dah'ági, hultú- rális és szociális épültééglßtelA közvetleű kielégítésére. Ezt a munkát szigorúan kell elvégeznünk. Pénzügyi adottságaink alapján és igazgatásunk gépezetének javítását szem előtt tartva, ami ezen kívül marad, mint kielégíthetetlen szükséglet és megoldhatatlan feladat, az csak ügy oldható- meg', ha erre az állam pénzügyileg valamilyen módon lehetőséget ad, elsősorban törvényes tartozásainak kiegyenlítésével, költségek elvállalásával, jövedelmek, vagy jövedelmi források átengedésével, de mindenekfölött a polgárság fizető- képességének meghagyásával. —- E-végből szükség van az állammal való pénzügyi tárgyalásokra és pénzügyi egyezményekre. Ezeket a tárgy aláspkdf Iqgsürgőéebbeh, lehetőleg még az 1932. Svi költségvetés] kögyülési tárgyalássa előtt meg\ kell kezdeni. Nem hihetjük, hogy a főpolgármesternek, a polgármesternek és a törvényhatósági tanácsban helyet foglaló képviselő és felsőházi tagoknak egyöntetű nyomatékos fellépése a kormánynál sikerrel ne járna, különösen h'a feltárják a pénzügyi orvoslás, elmaradásának következményeit. Természetesen minden program illuzórius, ha a hatályos végrehajtás nincs biztosítva, Ebből a célból feltétlenül szükség van a közigazgatás gépezetének egyszerű intézkedésekkel vagy amennyiben szükséges, sürgős szervezeti reformokkal való megjavítására. Ez a három t&mdő az, amitől a helyzet megjavítását jocjg.cd várhatjuk. Egyszázalékos részesedési kér a főváros a felemeli forgalmi adóból és sürgeti az állami utak fenntartásáért járó 70.000 aranykoronát Rendezni kell az állammal való pénzügyi ylszonyíésakölcsöngazdálkodást A jövő héten kezdődő költségvetési vita egyik legfőbb feladata az állammal szemben fennálló pénzügyi helyzet tisztázása és a főváros kölcsöngazdálkodásának rendezése. Ezekről a kérdésekről a takarékossági bizottság egyik tagjával beszélgettünk, aki a következőkben fejtette ki a szanálási megbízottak álláspontját a Fővárosi Hírlap tudósítója előtt: — A fővárosnak sok évtizedes panasza, hogy az állam mostoha sorsban részesíti és pedig főleg két irányban: feladatokat hárít rá anélkül, hogy a költségeket megtérítené, továbbá azzal, hogy saját feladatai ellátására nem biztosítja számára az anyagi forrásokat. Ilyen LINÓLEUM BUDAPEST, ' VI., ANKERKÖZ 2, «8 ALAPÍTÁS ÉVE: 1895. DÄ TELEFON : AUT. 105 46. a közigazgatás körébe tartozó teheráthárítások, az anyakönyvi, katonai, rendőri költségek -és főleg azok a problémák, amelyek e pillanatban időszerűek és amelyek kielégítő megoldása nélkül -a főváros teljesítőképessége egyre inkább veszélyben forog. Ezek: a törvényes alapon nyugvó állami tartozások meg nem fizetése, amilyen mindenekelőtt a kórházi ellopnak járó tartozás, az állami utak fenntartásáért járó 70.000 aranykorona és az országgyűlési választások költségeinek meg nem térített része, végül idesorolandó a katonai átvonulási szállásdíjak tűlal-acsony megállapítása. A főváros háztartási kiadásainak fedezésére szolgáló feleslegek megadóztatása az üzemeknél, g legújabban az üzemi személyzet illetményleszállításánál elérhető megtakarítás adó formájában való lefoglalása az állam javára, Az adórendszerben nincs arányban a főváros részeltetése az adóforrások élvezetében a fővárosra rótt feladatokkal. Nem tartották be azt az ígéretet, hogy az elvett útadót más módon fogja kárpótolni. Feltétlenül1 szükséges, hogy a felemelt forgalmi adóból 1%-os többletet a főváros háztcertósának engedjen át az állam. Véglegesen rendet kell teremteni a szociális terhek viselésében is, amilyenek a kórházak közkórházi jellegével, a munkanélküliség problémájával, az iuségakciókkal, a szükség- munkákkal terhelik a fővárost. Rendezni kell a kölcsöngazdálkodást is. Az eddigi kölcsön gazdálkodás abban nyilvánult meg, hogy hosszúlejáratú beruházásokra rendelt kölcsönöket folyó ki (kiásó kra is elköltötték, viszont rövidlejáratú kölcsönöket beruházásokra fordítottak. Pénzügyi szempontból az igazi baj a rövidlejáratú kölcsönnek beruházásokra fordításában van, mert a hosszúlejáratú kölcsön folyókiadásra -elköltéséből pénzügyi nehézség csak akkor származhat, ha a -beruházásokra szánt, de folyókiadásra elköltött pénzt rövidlejáratú kölcsönből kell pótolni. El kell azonban ismerni, hogy az említett eljárásra a szükség szorította a fővárost és hogy számítani lehetett egy hosszúlejáratú kölcsönre, vagy konvertálás lehetőségére, továbbá, hogy mindez a pénzügyi kormányzat tudtával, süt csöndes biztatásával történt, g végül, hogy a kölcsöntadók is tisztában voltak a kölcsön liovafordításával. — A mai helyzetből1, — mondotta végül, — három kivezető út van: a rövidle járatú, kölcsönök átalakítása hosszúlejáratúvá, új tőkeszerzés, még — vagyonelidege- nítés utján fs, tőkeszerzés rendkívüli adóztatás útján, de semmiesetre sem tarifaemeléssel. Ftfemch-hávét négy... a magyar mezőgazdái, a magyar munkást, a magyar ipart segíted ! Legjutányosabb intézeti LEGSZEBB PAP ágyak, bútorok, matrac, paplan, pokróc és ágyneműek. LEGJOBB LAN PÁPLANALAPITTATOTT 1854. LEGOLCSÓBB LAN PAP Kárpiíosáru, vas- és rézbulorgyár l| Szőnyeg, pokróc, függöny, ágy- és asztal- lerítők, gyermekkocsik, nyűg- székek, leányszoba, előszoba minden kivitelben kaphatók. Gichner «János Budapest, >11., Erzsélieí-Isöraí 20. sz. Nagy katalógust postán bérmentve küldök. WEISZ A fögesfeerékgyár Pracizíós fogaskerekek, autó- és~_traktor-alkatrészek, gépgyártás, henger- és főtengely-köszörülés Budapest, Vili., Nagytemplom-u. 34. Tel.: J. 398-05 és 455-85 Távirati cím: MODUL, BUDAPEST Alapittatott: 1909.
