Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-09-16 / 37. szám

37. szám Huszadik évfolyam Budapest, 19 31 szeptember 16. S Előfizetési ár Egész évre • • • • • Félévre , .............* Eg yes szám ára: 24 pengő 12 pengő 50 fillér FELELŐS SZERKESZTŐ BACSÓ EMIL Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal i Budapest, VI., Szív-utca 19. Telefonszám : Aut. 137—15. Kenéz Béla miniszter: „A MÁV tarifareformja a Budapestre irányuló ételmicikkeket9* A véres nil szörnyű látvány felé mutat. Elvetemült őrjöngök rém­tette idermeszti meg minden jóérzíésű emberben a vért és jóformán gondolkodni sem lehet ebben ia téboiyo- dott riadtsagban, amelyet a nemzetközi gonosztevők förtelmes tette idézett föl. A biatorbágyi rémtett azonban olyan jelenség, amelynek az egész világot foglalkoztatnia kell, életre kell ébredni végre annak az emberi szolidaritásnak, amely nem merülhet ki a. tébolyodottak és gonosztevők ellen viselt irtóháború- ban, hanem amelynek gyógyítania is kell. Az orvos- tudomány pedig nem elégszik meg a tüneti .kezeléssel, hanem az oki kezelésre törekszik, nem nyugszik bele, hogy a esiilapítós’zerek megszüntetik a, fejfájást, ha­nem tudni alkarja, mitől szármázik a betegség, amelyet csirájában kell megfojtani. Ebben az esetben -— amely most borzongatja a hátunkat, — meg kell tenni mindent, hogy a gazda­sági rend helyreálljon iaz egész világon, mert amint a német külügyminiszter a népszövetség előtt mon­dotta: senki sem hunyhat szemet az előtt, hogy reng a föld. A terméketlen ■aranynak meg kell mozdulnia az emberiség javára, a renyhe, a visszahúzódott kapi­talizmusnak új tevékenységet kell kezdeni, mert ,a bombákat neki szánják; a szerencsés országok állám- férfiainak a nemzeti kincseket az emberiség segítőesz­közeivé kell tenni. Az emberiség, az országok, a tőkések, az állam­férfiak mellett azonban ,minden köziiletnek, minden embernek, meg kell tennie- a magáét. A mi hivatásunk a budapesti városházán őrt alkui és úgy véljük, hogy ami a. főváros megmen­tése érdekében folyik, ha becsületes ég lelkes munka is, tempójában nem száz százalékig\ tökéletes. Nem a biatorbágyi borzalom rémítő hatása mondatja ezt velünk, .megelőzően is ez volt a véleményünk, de ter­mészetszerűen ma sokszorosan elégedetlenek vagyunk a cselekvés gyorsaságával. Bizottságok dolgoznak, nagy figyelemmel kutatják, hol lehetne valamit böl­csen megtakarítani .és elhárítani a polgárság vállai- tóI az újabb ímegterheltetést. A biatorbágyi véres ujj nélkül is az volt azonban a véleményünk, hogy valami nagyon gyors, nagyon .sürgető iramot kellene adni az eseményeknek, mert ne feledjük el, hogy amíg a kék ceruza dolgozik, máshol mindenütt áll a munka. Nem most először. Ai városházi munka eddig is sokat volt. 'kénytelen ácsorogni. A választás és tisztújítás előtt persze, hogy senki sem tudott nyugodt, izgalommen­tes lélekkel helefeküdni a, tennivalójába, az alkotá­sokba, A választás idején természetszerűen megint nincs talaja a termelő munkának, az új rendbe is bele kellett szokni pár hónapig. Amikor pedig ez a pár hónap is eltelt, ránkszakadt a gazdasági válság, amely miatt minden eddig való tervet és .szándékot revízió alá kell venni. De ez a revízió most már nagyon égeti a körmünket: takarékosság kell, munka kell, kenyér kell, 'nyugalom kell. A takarékosság azon­ban. nem jelentheti Budapestnek temetővé való degra- dálását, nem jelentheti a mi nagyszerű kultúránk megölését, a szociális tevékenység szünetelését. Köz­munkáról és minél gazdagabb szociális segítőkézről kell gondoskodni. Mindehhez természetesen gazdasági rend szüksé­ges. Ezt a rendet kell megteremteni a városházán mi­nél .előbb. Budapestnek kell példával járni az ország előtt főként abban a tekintetben, hogy minden taka­rékosság mellett, kímélni lehet a polgárságot, munká­hoz lehet juttatni a munkásságot és szociális segítség­hez a legszegényebbeket. És itt minden eszköznek jónak kell lennie, amely a célokat eredményesen köze­líti meg. Szentimentalizmusnak, büszkeségnek, meg­sértett presztízsnek itt nincs .helye és ha netán akár arra lenne szükség, hogy egyik vagy másik üzemet bérbe kell adni, ettől sem szabad megriadni, ha a polgárság érdekeit szigorúan körül lehet bástyázni és a főváros jövedelmét jelentősen lehet fokozni. Csak egy-két példát mondottunk, a lényeg azon­ban az, hogy sürgősen cselekedni kell, .menteni .a ment­hetőt és védekezni tovább hősi elszántsággal. A gazdasági válság a maga súlyos hatásában nem kímélte a MÁY-ot sem, ahol az évek 'óta tartó utas- csökkenés és a teherforgalom visszaesése esedékessé tette a tarifareform keresztülvitelét. Az államvasutak új díj­szabásáról Kenéz Béla dr. kereskedelemügyi miniszter adott részletes tájékoztatót a 33-as országos bizottság ülésén, ahol bejelentette a tarifareform közeli megvaló­sítását. A MÁV új díjszabása természetesen közvetlenül érinti a fővárost is, ahol a magasabb fuvartételek követ­keztében az élelmiszerpiac általános drágulásától tartanak. A székesfőváros közélelmezési ügyosztálya tájékoztató tanulmányokat folytatott a tarifaemelés következtében beálló esetleges árváltozásokról és illetékes helyen kifejezve aggályait: azt a kérést terjesztette elő, hogy az élelmiszer és általában az élelmezést szolgáló nyerstennények díj­tételeinek elbírálásánál az illetékes tényezők vegyék figye­lembe Budapest közönségének érdekeit. A tarifaemelés módozatait még nem tisztázták véglegesen és ezirányban a döntés csak néhány nap múl >•& várható, ám úgylátszik, a MÁV tarifareformja megkíméli a budapesti élelmiszer­piacot. Erről tanúskodik Kenéz Béla dr. kereskedelemügyi miniszter a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt tett következő nyilat­kozata : — A főváros közönségének semmi aggodalomra sincs oka a MÁV díjtételeinek módosítása miatt, mert ez a tény Budapest élelmiszerrel való ellátásában drá­gulást nem hozhat magával. Különös gondossággal ügyeltünk ugyanis arra, hogy a mai nehéz időkben az élelmezés alakulása a tömegek részére hátrányt ne jelentsen és ezért a 'mező- gazdasági termények és élelmiszerek tarifáját nemcsak hogy nem drágítja az államvasút, hanem annak olcsób- bítására tett számításokat. Semmi indok sincs tehát arra, hogy a fővá­ros piacaira kerülő élelmiszerek megdrágul­janak. A MÁV a maga többletjövedelmeit a személyszállítási tarifa bizonyos mértékű felemelésére alapítja, de még Tagadhatatlan tény, hogy a várospolitikai életben izgalmas légkör uralkodik. Amióta a főváros vezetősége deklarálta, hogy a pénzügyi helyzet sürgős szanálásra szorul: állandóan felszínen vannak a politikai problémák és a felelősség kérdésének felvetésével játszadoznak a pártok és frakciók. Legkényelmesebben a baloldal oldotta meg ezt a kényes ügyet. Miután éveken át résztvett a főváros gazdálkodásá­nak intézésében, javaslatainak és indítványainak tömegét érvényesítette, erejének arányában minden intézkedő szervben helyet és befolyást élvezett: a nehézségek jelentkezése és a segítés módo­zatainak súlyos feladata elől meghátrált és páholyból nézi azt a szizifuszi munkát, amit a vizs­gálóbizottságok folytatnak immár hetek óta, hogy a lakosság megterhelése nélkül biztosítsák a főváros gazdál­kodását. Ez a meghátrálás a legnehezebb munka elől, időt ad számukra ahhoz, hogy különös harci kedvvel ebben a vonatkozásban sem kell tartani az élelmicikkek árainak kedvezőtlen alakulásától. A személytarifát a fő­vonalakon mindenesetre felemeljük, azonban a helyi­érdekű vdsutak mqgváltásd és a délivcfaút állami keze­lésbevételé névén sikerül az egész va$úti hálózatot egy­ségbe olvasztani, ami lehetővé teszi az úgynevezett tört­tarifa következtében eddig fennállott jogos panaszok megszüntetését. Teljesen indokolt volt minden kifogás a tört-tarifákkal szemben, ami úgy állott elő, hogy ha valamely árut pl. helyiérdekű vasúton, adtak fel és a rendeltetési helyét csak úgy érhette el, hogy előbb az államvasutak fővonalán, aztán egy helyiérdekű vasút­vonalon, majd ismét a fővonalon kellett továbbítani: a fuvardíj számítása háromszor újra kezdődött. A díjszabás-megtörésből származott viteldíjszámítás megszüntetésével tehát nemcsak a helyiérdekű vasutak mentén fekvő gazdaságok és termelők, hanem a fővonal­menti vidékek is előnyökhöz jutnak: olcsóbban szállíthatják termékeiket a helyi­érdekű vonalak állomásaira, piacuk körzete kitágul, viszont olcsóbban szerezhetik be a a helyiérdekű vonalak állomásairól szükség­leti cikkeiket. Hogy néhány példát említsek, a mezőgazdasági termé­nyek és az élelmicikkek árai úgy -olcsóbbodnak, hogy a gabfna például 20, a gyümölcs 9—23, a tojá\s 15 száza­lékkal lesz olcsóbb a tarifatörés megszűnése következté­ben. Az. élelmicikkek tarifájának ilymódon való alaku­lása kizárja, hogy ezen a címen bármiféle drágítás kö­vetkezzen be: az élelmicikkeket tehát semmiféle jogos árváltozás nem érheti, * Kenéz Béla dr. kereskedelemügyi miniszter nyilatko­zata teljes mértékben megnyugtathatja a főváros közön­ségét, hogy a vasúti tarifák revíziója a fővárosi piacok árainál drágulást nem fognak előidézni. Ügy tudjuk különben, hogy a kereskedelmi minisztérium a legközelebbi napokban hivatalosan is értesíti a fővárost a tarifa- módosításról, illetve az élelmicikkek díjtételeinek válto­zatlan meghagyásáról. támadják a nagy pártokat, közöttük az Egységes Községi Polgári Pártot, amely pedig felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a városházi konszolidáció megalapozása és helyreállítása körül, ahban az időpontban, amikor a baloldali pár­tok és a jobboldali pártok állandó tusakodása miatt, a közgyűlési terem a legélesebb össze­csapások színhelye volt. Csak mosolyogni lehet azokon a meséken, amelyeket a párt belső villongásairól terjesztenek éppen arról az oldalról, ahol a pártfegyelem, a párthűség és az elvi összetartozás hiányának kiáltó jelenségei mutatkoznak. Az Egységes Községi Polgári Párt homogén tömörülés, amelynek az ereje az egyes kerületi vezetők tekintélyé­nek alapjára van építve és célkitűzéseiben mindenkor a polgári gondolat érvénye­sítése vezet. Az Egységes Községi Polgári Párt a polgá­Gondoskodni fogunk a legnagyobb áldo­zatok árán is a szűkölködik megsegítéséről Az Egységes Községi Polgári Párt a szociális tevékenység haladék­talan megindítását és szükség esetén annak kimélyítését követeli

Next

/
Oldalképek
Tartalom