Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-09-02 / 35. szám
4 Budapest, 1931 szeptember 2. Megváltoztatják a becs - budapesti útvonal Az óbudai zeg-zúgos utcák helyett az útirányt a Hüvösvöígyön vezetik keresztül A budapest—bécsi állami müút kiépítése óta a két metropolis között óriási mértékben megnövekedett az autóforgalom. A néhány hét óta rendszeresített autóbuszjáratok is olyan népszerűek, hogy úgy az osztrák, mint a magyar fővárosból zsúfoltan indulnak a már közismertté vált vöröscsíkos szürke kocsik, amelyeket a nemzetközi turisták is nagy előszeretettel használnak. A budapesti idegenforgalom barátai és intézői azonban már az első Xrerctől kezdve kifogásolták, hogy a bécsi müút olyan helyen torkollik be a főváros testébe, ahol az ideérkezők szeme elé nem a legvonzóbb látványosság tárul. A wieni országút Óbuda szűk sikátorain, a rendezetlen, keskeny Zsigmond-utcán át fut be a város szívébe, ami esztétikai és propagandisztikus szempontból is hátrányos, de közlekedésbiztonsági kifogások is merültek fel az útirány ellen. Igen komoly helyről és több oldalról tehát az a javaslat merült fel, hogy a wieni müút ne Óbudánál torkoljon be a főváros területébe, hanem egy kis kerülővel a Hűvösvölgyben, ami által a hozzánk érkező külföldiek a gyönyörű hegyvidék érintésével jöhetnének Budapestre. Amint a Fővárosi Hírlap munkatársa jó forrásból értesül, az illetékes körök, úgy az állami, mint a fővárosi hatóságok, komoly megfontolás tárgyává tették ezt a módosító megoldást, amelynek azonban egyelőre pénzügyi akadályai vannak. A főváros útépítési ügyosztálya azonban addig is, amíg az említett kerülőt megvalósíthatja, javítani akar a helyzeten úgy - és amennyit gyorsan, kis eszközökkel és kevés pénzzel tud. E célból Király Kálmán műszaki főtanácsos, az út- és csatornaépítési ügyosztály vezetője: a Közmunka- tanács, az Automobil Club, a rendőrség, a közlekedési, világítási és egyéb műszaki ügyosztályok tagjaiból egy adlioe bizottságot -hívott össze, amely hétfőn este félhétkor a Bécsi-út betorkolásánál helyszíni szemlét tartott és megállapította azt, hogy mit lehetne tenni hamarosan az ügy érdekében. A szemlén a közlekedési ügyosztályt Bódy László tanácsnok képviselte. A helyszíni szemle után a Fővárosi Hírlap munkatársa beszélgetett a budapesti—bécsi autobuszközlekedés érdekében kívánatos intézkedésekről Király Kálmánnal, az útépítési ügyosztály vezetőjével, aki a következőket mondta: — Valóban komoly terv, hogy a becs—budapesti mííút utolsó szakaszát, amely közvetlenül Budapest határánál van, megváltoztassuk, illetve hogy az autóés autobuszforgalrcat egy kis kerülővel más irányba tereljük, hogy a gépjárművek a keskeny és az ilyen forgalomra kevéssé alkalmas óbudai utcák helyett a Hüvösvöígyön át fussanak be Budapestre. Hangsúlyozni kell, hogy ennek a változtatásnak nemcsak szépészeti indokai vannak, hanem közlekedési érdekek is fűződnének hozzá, mert a budai hegyvidéknek egészen a városhatárig pompásan kiépített autóútjai vannak. Arról van szó, hogy Vörösvár felett lekcioiyarodnánah azt autók ás Solymáron, Peéthideglcúton] át futnának be Budapestre, majd Hűvösvölgy őri ájt étiének a város belsejébe. Vörösvár és Pesthidegkút között Solymár érintésével már most is van megyei iát, azonban ez az útvonal egyrés-zt ideiglenes makadám burkolatánál, másrészt hirtelen kanyarulatainál és emelkedési viszonyainál fogva nagy forgalomra nem igen alkalmas. Tíz kilométernyi útszakasz kiépítéséről volna tehát szó, hogy erre járhassanak a külföldről érkező autók és autóbuszok. Az építkezés körülbelül egymillió pengőjébe kerülne az államnak. Minthogy azonban a mostani viszonyok között alig hihető, -hogy rövidesen megépítsék ezt az útszakaszt, a főváros vezetősége az átmeneti időre is segíteni akar. Ott, ahol a bécsi műút a városba ér, találkozik a külső Bécsi-út a Vörösvári-úttal. A kettő közül a Vörösvári-út az impozánsabb, szélesebb, így az történik, hogy a külföldi kocsik igen nagyrésze ahelyett, hogy a Bécsi-úton futna tovább a város felé, a Vörös- vári-útra hajtat és így zsákutcába jut, nem kis bosszúságára a külföldi vezetőknek. Ezen túlmenően igaz'az is, hogy a városnak ez a része igen rendezetlen, sivár é? rosszul világított és valóban az első impresszió, amit itt kap az idegen, nem a legkellemesebb. A főváros vezetősége tehát addig, amíg az -említett változtatás megtörténik, átmenetileg is segíteni akar. A környéket a bécsi műút betorkolásánál rendez- tetni fogja, megjavíttatja a közvilágítást, hatalmas irány jelző táblákat állíttat fel, hogy a Budapestre ér-' kező külföldi autók el ne tévedjenek és őket a Vörösvári-út helyett a jó irányba, a Bécsi-útra terelje. bsasa Újjászervezik az üzemi igazgatóságokat Külső szakembereken kívül a pártarányoknak megfelelően csak aktív bizottsági tagokat választanak A megreformált fővárosi törvény életbeléptetése után elsőízbeu állítottak igazgatóságokat az üzemek élére azzal a rendeltetéssel, hogy állandó kapcsolatot tartsanak fenn a törvényhatóság képviseletével és mint Budapest közönségének választottjai, teljes erővel dolgozzanak a közönség és az üzemek érdekeinek harmonikus összeegyeztetésén. Az üzemi igazgatóságok az elmúlt idők. folyamán sűrűn adtak kifejezést a közérdekű kívánságoknak és valóban sikerült MEDICHEMIA BUDAPEST, X., HÖLGY-UTCA 14. 1 is az üzemek üzleti politikajiá-t úgy módosítani, hogy azok általános megelégedést váltottak ki az egész vonalon. Bebizonyosodott, hogy az új törvénynek ez az elgondolása a gyakorlatban jól bevált és a demokratikus önkormányzat ereje ebben a vonatkozásban is kimélyült. A múlt nyáron megválasztott üzemigazgatóságok mandátuma a törvény szerint addig tartott, amíg a községi választások befejezése után kialakult az új közgyűlés összetétele. A községi pártok megegyezése szerint azonban a közelmúlt hónapokban nem akartak változtatni az igazgatóságok mai összetételén és azért megerősítették megbízatásukban az első ízben megválasztott igazgatósági tagokat. Már akkor kifejezésre j,utott azonban az -a szándék, hogy a megbízatás csak átmeneti jelleggel bír, mert szeptemberben sor kerül az igazgatóságnak további 6 évre való megválasztására. Ez az időpont most elérkezett és a községi pártok vezetői az erőviszonyoknak megfelelően fogják betölteni ezeket az állásokat. A domináló szerep természetesen a többségi pártoké lesz ezúttal is és a kisebbségi pártok az alkotmányos szokásoknak megfelelően készségüket is nyilvánították -az igazgatósági tagságok arányos elosztására. Ennek a feladatnak az elvégzése a törvényhatósági tanácsra hárul, amelyiknek egyik legközelebbi ülésén előtérj esztik a megfelelő javaslatot, amely sok tekintetben új nevekkel és személyekkel1 cseréli föl az eddigi összeállítást. Értesülésünk szerint a községi pártok úgy döntöttek, hogy az új igazgatóságokban elsősorban aktiv törvényhatósági bizottsági tagokat delegálnak és kevés kivétellel kicserélik mindazokat, akik a választásokon nem jutottak mandátumhoz. Függetlenül a törvényhatósági tanács kijelölésétől, a főpolgármester élni fog a törvényben biztosított ama jogával, hogy a maga részéről egy-egy tagot nevez ki mindegyik igazgatóságba, hogy ezzel módot nyújtson kívül álló szakembereknek is a fővárosi üzemek irányításába való beleszólásra. Az új igazgatóságok megválasztásuk után nyomban megkezdik tevékenységüket, Vízellátási és más közcélú okokból módosítani kell a kisajátítási törvényt Szemetliy Károly tisztifőügyész néhány nappal ez.- előtt két igen nagy jelentőségű, jogi természetű javas- latott terjesztett a polgármester elé. A tisztifőügyész javaslatában sürgősen szükségesnek tartja a kisajátítási törvény módosítását. A kisajátításról szóló 1881 : XLT. t.-c. ugyanis magánterületeknek közcélokra való azonnali elfoglalását, a kisajátítási eljárás lefolytatása előtt csak háború, vagy árvíz idején, honvédelmi, vagy biztonsági szempontból, valamint hegycsuszamlások, területsülyedé- sek, vagy árvizek idején a megszakított közlekedés gyors helyreállítása érdekében engedi meg, a kereskedelmi miniszter előzetes hozzájárulása alapján. A törvény azonban akkor még nem számolt a fejlődő nagyvárosok követelményeivel, lágy nem volt tekintettel a vízellátás elsőrendűen fontos kérdésére. A tisztifőügyész éppen ezért azt javasolja, hogy a törvényhatósági sürgősön írjon fel a kormányhoz és kérje, hogy a !kisajátítási eljárás lefolytatása előtt magánterület birtokbavételét az előbbi esetekhez hasonlóan akkor is engedje még a kormány, ha a főváros vízellátásának biztosítása céljából egyes magántulajdonban lévő ingatlanok sürgős kisajátítására volna szükség. Ez ma nem történhet meg és a törvény fogyatékossága azt eredményezheti, hogy a főváros kényszerhelyezetbe kerülhet l és olyan igényeket kényszerülhet kielégíteni, amelyeket a bíróság a kisajátítási eljárás lefolytatása esetén túlzottnak találna. Közérdek indokolná tehát, hogy az 1881: XLI. t.-c. paragrafusai törvényhozási úton olyan rendelkezéssel legyenek kiegészítve, amely az azonnali birtokbavétel lehetőségét a vízellátás biztosítása céljára történő kisajátításoknál is megadná. Ennek a nagyfontosságú jogi problémának különös aktualitást az a körülmény, hogy a főváros közönsége, illetve az arra illetékesek már hosszúk idő óta allmdoenak egyes környékbeli birtokosokkal olyan területek megszerzéséről, amelyele a vízmüvek fejlesztéséhez volnának feltétlenül szükségesek, de nem tudnak dűlőre jutni a túlzott igények miatt. A tisztifőügyész másik fontos jogi javaslata a vagyonátruházási illetékekről szóló1 1920 : XXX1Y. t.-c. kívánatos módosítására vonatkozik. Az említett törvény ugyanis nem mentesíti az ingatlanátruházási illeték alól az utcák és közterek szabályozása, közegészség- ügyi, kereskedelmi, forgalmi, közbiztonsági, közművelődési, szépítési, vagy bármely más közcélra szolgáló középületek és intézetek létesítése, nagyobbítása, vagy célszerűbb berendezése érdekében történő kisajátításokat. Ez: a ^rendelkezés — miután az említett kisajátítások nőm magán, hanem közcélokra történnek — méltánytalan, de a főváros reméli, hogy a törvényhozás intézkedik a szükséges törvénymódosítás felől. Gyártelep: JXV Dandár* utca 15. szám HERTZKA ÉS KASZÁS Hőszigetelő vállalat. Budapest, V., Tátra-u. 12/a Tel: 125-34 Hőszigetelések, alacsony nyomású, magas feszültségű, túlhevített gőzfi csővezetékek, gőzkazánok és hőlégvezetékek számára. Jéggyárak és hűtőberendezések SZÜSZLAJOS TŰZIFA-, KŐSZÉN- ÉS KOKSZTELEPE BUDAPEST-KŐBÁNYA ALSÓPÁLYAUDVAR (MÁZSA-TÉR.) TELEFON: József 456-35 Padló és falburkolás Hagy István és Sebestyén Gyula burkoló mester, építési vállalkozó Budapest, VII., Erzsébet királyné-út 125|c. Telefon : 96—0—32. széni
