Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-09-02 / 35. szám
Huszadik évfolyam Budapest, 193Í szeptember 2, 35. szám Előfizetési ár: Egész évre • . • • • 24 pengő Félévre .........................12 pengő FE LELŐS SZERKESZTŐ Megjelenik minden szerdán DACSÓ EMIL Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Szív-utca 18. Egyes szám ára: 50 fillér Telefonszám: Aut. 137—15. Hatvan esztendő Ripka Ferenc főpolgármester hatvanadik születésnapját ünnepelték barátai és tisztelői, akik egyben megemlékeztek arról is, hogy a főpolgármester hatvanadik születésnapján ünnepelte főpolgármesterségének hetedik évfordulóját is1. Ezt a hatvan esztendőt és ezt a hét esztendőt érdemes egy kicsit a nehéz idők 'bágyadt fényénél szemügyre venni. Ripka) Ferenc szép és harmonikus élete, amely gazdag tevékenységével százszázalékig a köz szolgálatában állott mindig és áll főként ma, valósággal mértékegysége a történelmi időknek. Az ő hatvan esztendeje — ha belevesszük a nagyváros születésének vajúdási esztendejét, — szinte teljesen azonos Budapest életével. A,világváros pályája együtt halad, párhuzamosan fut ennek a minden izében budapesti polgárnak, ima a székesfőváros első polgárának életútjával. Végigélte, végigdolgozta ő is szeretett városának hatvan esztendejét, dobogó szívvel, duzzadó mellel örült fejlődésének és együtt szenvedte vele a nehéz időket. A nehéz idők és megpróbáltaltások harcaiban és küzdelmeiben jutott neki a legnagyobb szerep és a kettős ünnepen nem tudnánk igazatokat mondani, mint hogy a viharos időkben Budapest gondosabb apát, a küzdelmekben bölesebb és előrelátóbb vezért keresve sem tudott volna találni. Az az ötvenhárom esztendő, amelyet főpolgármesterségének első napjáig eltöltött, derűs, szép, sikerekben gazdag, boldog idő volt: az utolsó bét esztendő volt ennek a gazdag, erőteljes férfiéletnek igazi próbája. Budapest negyvenéves jubileumán még pompás, szivár- ványos álmokat szőhetett a főváros akkori, nagynevű, páratlan alkotásokat magáénak valló polgármestere. A gyönyörű álmokat semmivé tették a ránkszakadt idők, amelyek megakasztottak minden haladást, csak romboltak, semmivétettek sok mindent, majd összekuszálták, megzavarták, gyülölködővé tették az emberi lelkeket is. Ripka Ferenc boldog, eredményes, gazdag ötvenhárom esztendejét olyan kincsnek találta Magyarország nagy miniszterelnöke, Bethlen István gróf, hogy a rekonstrukció és az alkotó munka megindítására, a lelkek megbékítésére, az emberi indulatok leszerelésére őt küldte el Budapest élére. Itt kezdődött Ripka Ferenc bét esztendeje, amely százszor terhesebb volt, mint az előbbi ötvenhárom együttvéve és amelynek eredményeit szinte nehéz lenne hétköznapi mértékekkel felmérni. Csak lelkének gazdagsága, szívének ereje, rendíthetetlen hite és akarata vezethették csöndes tevékenységét győzelemre. Ezek az ujsághasábok a tanúi annak, hogy milyen töretlen utakon, milyen veszedelmek irányában indult el hét esztendővel ezelőtt Ripka Ferenc. Mindössze néhány baráti szó biztatta, mindössze egy tucat ember kötötte oldalára az első felszólítására a béke fegyverét. És Ripka Ferenc szeme előtt mindig a régi Budapest lebegett, amellyel együtt nőtt föl. A Fővárosi Hírlap hét vaskos kötetében irtuk meg ennek a hét esztendőnek a történetét. Kevés izgalmasabb olvasmányt tudunk elképzelni, mert ez a hét kötet Budapest lelki átalakulásának regénye. Hogy lett ebből a megzavart lelkű, beteg szívű városból újra egészséges magyar metropolis: érdemes újra és újra elolvasni. Ez az egész Ripka Ferenc munkája volt. Nem bűvészet. Nem a diplomácia finom és sima hazugságainak művészete. Csak mélyen gyökerező emberismeret és felülmúlhatatlan emberszeretet. Olyan, amilyen csak Ripka Ferenctől telik. Igazi és mély tartalmat, Budapest történetében múlhatatlan értéket ez a kemény, keserves, gyötrelmes bét esztendő adott Ripka Ferenc hatvan esztendejének. Most a hatvanegyedik és a nyolcadik év küszöbén csak néhány szava van hozzánk. Ha azt kérdeznék tőlem — mondotta, — mit fogok tenni a jövőben, azt felelném: amit eddig. A tiszta lelkiismeretnek, a becsületes kötelességteljesítésnek, a minden polgári erények teljességének csodálatos zengésű, igaz hangja ez. A méltó feleletet a közvélemény adhatja meg, amely szintén nem kívánhat a marja számára jobbat, minthogy* Ripka, Ferenc a jövőben is azt tegye, amit eddig tőtt, úgy dolgozzék Budapest és, a haza javára, mint eddig. Keresztes-Fischér Ferenc dr. belügyminiszter működése elé felfokozott várakozással tekint az egész közvélemény és természetesen nagy érdeklődéssel várják az új belügyminiszter működését a főváros törvényhatóságában is. A kormány részéről már a múltban isi hangzottak el kifogások a fővárosi adminisztráció túlméreteA várospolitikai élet eseményekben gazdag szezonja kezdődik meg a csütörtöki tanácsüléssel, ahol nyilvánvalóan megnyitják a főváros pénzügyi és gazdasági kibontakozásának útját. A beavatott tényezők sem csinálnak titkot abból, hogy a főváros gazdasági helyzete visszuhanyátlőtt, következményeként annak az általános depressziónak, ami nemcsak nálunk, hanem világszerte mutatkozik. A (közszolgáltatásból eredő jövedelmek, de az üzemek bevételei is szemmelláthatóan csökkenő tenzettnek vélt költségei ellen és általában a főváros megduzzadt, sokmilliós költségvetésének leépítésére a törvényhatóságnak többször felhívták a figyelmét. Az új kormány a legmesszebbmenő takarékosság jegyében kezdette meg munkáját és ez a felfogás előreláthatóan a fővárosnál is érvényesülni fog. denciát mutatnak, ami természetesen a főváros közeljövő gazdálkodásának is új irányt diktál. A csütörtöki nagyfontosságú tanácsülésen már résztvesz a szabadságáról •visszaérkezett Kozma Jenő dr., az Egységes Községi Polgári Párt elnöke is, aki mindezekről a kérdésekről a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter város életében való keresztülviteléről a következő nyilatkozatot tette: közvetlenül hivatalbalépése után fogadta a Fővárosi Hírlap munkatársát, aki előtt a takarékosságnak a fő— Amint az állami adminisztrációban és az állami élet minden vonatkozásában a legmesz- szebbmenő takarékosságot kívánjuk érvényesíteni, ugyanez az elgondolás és akarat vezet engem, mint a főváros legfőbb felügyeleti hatóságát, a főváros ügyeinek felülvizsgálatánál. Itt is a legnagyobb takarékosságra törekszem, de úgy, hogy a főváros élete a túlzott takarékoskodással meg ne béníttassék. — Most készül a főváros új költségvetése, amellyel nagyon behatóan kívánok foglalkozni. Minden felesleges kiadást törölni kell a költségvetésből, hogy az adózó polgárok számára ezzel is könnyebbséget nyujthassunk. — A felügyeleti jogot a főváros egész igazgatásában a legintenzivebb módon kívánom gyakorolni. Különös figyelemmel leszek arra, hogy a gazdasági életet megbénító intézkedések ne történjenek. — Ami az üzemek kérdését illeti, számolok a mostani súlyos gazdasági helyzettel és az üzemek célirányos leépítésével a takarékossági elvet kívánom érvényre juttatni. Az üzemek közül csakis azokat minősítem fenntarthatóknak, amelyek közcélokat szolgálnak és a főváros lakosságának könnyítésére vannak. — Még csak most vettem át hivatalomat és a feltoiTiyosult teendők nem engedik meg, hogy a székesfőváros ügyeinek felügyeleti intézését azonnal elővegyem. Eövid, nagyon rövid idő múlva módom lesz azonban arra, hogy a székesfőváros ügyeivel is behatóan foglalkozzam, hogy azután ezen a területen is megvalósíthatók legyenek mindazok az intézkedések, amelyeket a mostani nehéz helyzetben a takarékosság mindenki számára parancsolóan előír. Ker&sztes-FiScher Ferenc dr. belügyminiszternek a fővárosi ügyeiről szóló első megnyilatkozását örömmel továbbítja a Fővárosi Hírlap, mert abból kicsendül a főváros iránt érzett, felelősséggel párosult komoly rokon- szenv. Teljes megnyugvással kell fogadni az ügyek ismeretében tett azt a kijelentését, bogy a, takarékossúgnak csak addig szabad terjednie, hogy az a főváros életét meg ne bémtsja, A főváros vezetősége nagy megnyugvással fogadhatja a. belügyminiszternek azt az Ígéretét, hogy intenziven kíván foglalkozni a főváros ügyeivel, mert — mint nyilatkozatában olvashatjuk — megértéssel és jóindulattal fogja felügyeleti hatáskörét ellátni. Le kell mondanunk a nagy tervek végrehajtásáról Első feladata a pénzügyi és gazdasági helyzet teljes tisztázása — A kiadásoknak arányban kell állni a bevételekkel és a főváros teherbírásával Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a Fővárosi Hírlap útján küldi első üzenetét a székesfőváros törvényhatóságának „A legnagyobb takarékosságra törekszem, de túlzásokkal nem szabad megbénítani a főváros életét“
