Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-29 / 30. szám
Budapest, 1931 július 29. 3 Lassankint kibontakozik az európai népek gazdasági együttműködésének a szüksége A kiadott rendelkezések mindenben igazolták a kormány előrelátását. Most már gyors lépésekkel visszatérünk a normális gazdasági élethez Gazdasági és pénzügyi körök és természetesen, elsősorban a közvélemény változatlanul annak a nyilatkozatnak hatása alatt áll, amelyet Bethlen István gróf miniszterelnök tett a sajtónak. A miniszterelnök a legteljesebb nyíltsággal beszámolt a korlátozó rendelkezések hátteréről és megindokolta azok szükségességét. Bejelentette a már biztosított hétmillió fontos függökölcsön közeli felvételét, a bankzárlat részleges felszabadításának tervét, majd megnyugtató módon adta tudtára mindenkinek, hogy a vagyondézsmáról és az ehhez hasonló kényszerrendszabályokról beszélni sem lehet. A már majdnem likvidált nehézségekről és azoknak hatásáról intéztünk kérdést Becsey Antal törvényhatósági tanácstaghoz, a gyakorlati közgazdaság kiváló szakértőjéhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az elmúlt hetek izgalmai után, úgy látszik,^ most már gyorsabban eljutunk a gazdasági kibontakozáshoz, mint gondoltuk. Egyrészt a Németországból érkezett hírek igazolják, hogy az ott történt események a normális gazdasági {élethez való visszatérést hozzák, másrészt a 'bankkorlátozások megszüntetéséről szóló pozitív jelentések nyilvánvalóvá teszik hogy nálunk is javuló tendencia fog érvényesülni. Mindazok a rémhírek, amelyek az elmúlt napokban rosszindulatú forrásokból elterjedtek igazolják, hogy milyen indokoltak voltak az alkalmazott csupán az .átmeneti nehezsegeket elhárító intezkedesek ec nyilvánvaló, hogy a katasztrofális lehetőségek nem maradtak volna el, ha a kormány elmulasztja a rendelkezések kiadáéát. — A megriasztott közvélemény telítve volt a pánik felkeltésére alkalmas, rosszhiszemű híresztelésekkel, amelyek sorában házadóváltságról, vagyonadó dézsmáról és vagyonváltságról beszéltek. Mindenképpen örvendetes, hogy az ijedtség nem lett úrrá a józan ítéletű magyar közönség körében, de teljes megnyugvást mégis Bethlen István gróf miniszterelnöknek az a határozott kijelentése keltette, hogy mindezekről szó sincs és szó sem lehet. Túlmenőleg a miniszterelnök nyilatkozatán, a hétmillió- fontos kölcsön ügye most már biztos kerékvágáson halad, mert a Franciaország részéről vállalt 40 százalékos pla- szirozáson kivül a magyar kölcsön nyújtását a többi országok pénzpiacai is vállalják. A rémhírek és a kapcsolatos mendemondák feltétlenül rombolást okoztak volna gazdasági életünkben és most van tehát százszázalékig igazolva a kormány előrelátása, amikor a kiadott rendelkezésekkel a legszükségesebh időpontban gátat vetett minden gazdasági/ destrukciónak. Hihetőleg most már erős lépésben térünk vissza a normális gazdasági élethez, amelyiknek a megerősítése elsőrendű feladata lesz az összes tényezőknek. — Ha körülnézünk, azt látjuk, hogy a gazdasági nehézségek nemcsak nálunk és Németországban, hanem más országokban is jelentkeznek. Angliábdn például erősen nyugtalanítja a közvéleményt az aranytartalék nagymérvű csökkenése és a veszély elkerülésére most erőteljes intézkedések következnek. A svájci nagybankok is fizetési nehézségekkel vannak elfoglalva, miért is az ottani kormányzat a pénzügyi viszonyok megvizsgálását rendelte el. Tény az, hogy iSvájcban a bekövetkezett infláció, mint rendkivüli körülmény, rendkívüli hatásokat vált ki a gazdasági életben. Meg kell jegyezni, hogy Svájcban az infláció jogosult, mégis jellemző tünet, hogy a meg- ostromolhatatlannak vélt Svájc gazdasági életét is kikezdte a pánik. Ez a lázas tünet, úgy látszik, végigvonul egész Európán és a még egészséges szervezeteket is kikezdi. De úgy is mondhatnám, hogy itt nem járványról, hanem Európa gazdasági és pénzügyi életének szervi bajairól van szó. Egészen bizonyos, hogy Európa gazdasági berendezkedése racionalizálás és modernizálás nélkül veszélyeztetni fogja a világrész gazdasági életét. Érthető tehát, ha kezd kibontalcozfrá at európai népek pénzügyi és gazdasági kooperációjának szükségessége, ami természetesen magával hozza a politikai viszonyok új átalakulását is. Értesüléseim varrnak áléról, hogy Franciaországon kivül most már Svájcban és Németországban is mindinkább növekedik az európai gazdasági egyesült államok gondolatának tábora, ugyanaz, amit Briand hónapokkal ezelőtt dobott be a közvéleménybe. Ennek a kooperációnak a magva a francia és német közeledésben van elhintve és ha Európa e két nagyhatalmának együttműködése biztosítva lesz, akkor Európa népeinek új gazdasági alakulása fog bekövetkezni. Azok a gondolatok, amelyek Európa politikájában eddig csak mint sporadikus jelentségek mutatkoztak,, mint például az efjységed pénzrendszer, ami kizár minden valutáidé eltolódást, továbbá a fogyasztás (és{ termeiéi összhcmgba- hozása: ezek már nem álmok, hanem megközelíthető valósággá váltak. Túl a nagy gazdasági kérdéseken, szóvátettük Becsey Antal előtt azt a tanácsi határozatot, amelyik legutóbb az egyik budapesti kotróvállalat részéi-e az óbudai gázgyárnál nagy területet engedett át kavicslerakódási célokra. A bérlet időtartama 15 évre szól, ami ellen több oldalról súlyos kifogásokat és a főváros esetleges károsodását hangoztatták. Erről a kérdésről Becsey Antal a következő nyilatkozatot tette: — Erről a kérdésről erős vita folyt a legutóbbi tanácsülésen, de el kellett fogadni a polgármesternek azt az indokolását, hogy a szóbanforgó vállalat az általa bérlendő területen építkezéseket végeztet, vágányokat és emelőberendezéseket létesít, amelyek csak akkor reálisak, ha a bérlet hosszabb időre érvényes. Mindenesetre helyes a főváros kikötése, hogy a bérletet az első öt évben felmondhatja, egyéves felmondási idővel, abban az esetben, ha a fővárosnak kisajátítási okokból a területre szüksége van. Ez esetben a bérlő vállalat a beruházások arányaihoz képest megfelelő kártérítésben részesülne, míg öt éven túl a felmondást a főváros minden indokolás és kátérítési kötelezettség nélkül eszközölheti. Ezzel kapcsolatban helyesnek tartanám, ha a kavics és szén elhelyezésére megfelelő új helyeket létesítene a főváros. A mai helyzet ugyanis tűrhetetlen, mert a kavicslerakodó helyek most a város belső területén terpeszkednek. A Gellért-fürdő előtti rakparton például, ott, ahol az idegen- forgalom igen jelentős hányada bonyolódik le, hatalmas kavicsrakodó van üzemben és ha a legkisebb szél kerekedik, akkor a homokot széthordja a tér egész környékére. Hasonló lerakodóhely van a Margithíd alatt, az Akadémia előtt, a műegyetemi rakparton pedig szénkirakodó, amelyikneg működése ellen teljesen megokolt kifogások hangzanak el már évek óta. Ezeket feltétlenül meg kell szüntetni azzal az előzetes intézkedéssel, hogy megfelelő új leraJcodó létesítésével ne sértsük az építkezés 'és a tü- zelőszpr-ellátás érdekeit. A megoldás kézenfekvő: ott áll a ferencvárosi kikötő, ahol nagyon könnyen lehet tömegárúk részére kirakodó és tároló helyeket berendezni. Az a szempont, hogy itt nagyobb a távolság, tehát a fuvarozás költsége is drágul: kikapcsolódik, ha figyelembe vesszük, hogy a kikötőben a kirakodást gépberendezéssel lehet végezni, ami jelentős megtakarításokat hoz magával, a most alkalmazott kézierővel szemben. Éppen ezért a polgármester figyelmébe ajánlottam ezt a megoldást és remélem, hogy az erre vonatkozó javaslat rövidesen a tanácsülés elé kerül. Uj repülőtér épül Csepelen Csilléry András és Borvendég alpolgármester a terv tanulmányozásáról és a szükséges előmunkálatokról A főváros törvényhatósági tanácsának legutóbbi ülésén Csilléry András szóvátette Endresz György és Magyar Sándor sikeres óceánrepülését és ezzel kapcsolatosan azt javasolta, hogy a főváros gondoskodjék a sportrepülés továbbfejlesztéséről. Ha kell, még anyagi áldozatokat is hozzon. Csilléry többek között azt javasólta, hogy a mátyásföldi repülőtér helyett egy erre alkalmasabb helyen, Csepelen állítsák fel az új repülőteret. Csilléry felszólalásának már eredménye is mutatkozik, amennyiben a főváros vezetősége elhatározta, hogy komolyan foglalkozik a mátyásföldi repülőtérnek Csepelre való áthelyezésével és erre vonatkozólag utasította a városrendezési ügyosztályt, hogy az új repülőtér létesítésére vonatkozólag tegye meg a szükséges előterjesztést. Ez ugyan még nem jelenti azt, hogy a főváros máris anyagi készséget vállal az új repülőtér létesítésére, egyelőre csupán előkészítést végez és hogyha a kérdés majd aktualitást nyer, akkor már kész tervekkel állhasson elő, hogy a megvalósítás késedelmet ne szenvedjen. Az új repülőtér létesítésével kapcsolatosan kérdést intéztünk Csilléry Andráshoz, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondta: — A magyar óceánrepülők sikeres útjával kapcsolatosan három konzekvenciát kell levonni, ez a három pedig: a magyar repülősport fejlesztésének szükségessége, a lehetőségek megteremtése és új repülőtér felállítása. A sportrepülőket anyagilag Segíteni kell és lehetővé kell tenni, hogy megfelelően kiképezhessék magukat. Éppen ezért a fővárosnak anyagilag támogatni kell a sportrepülőket és évenként díjat kitűzni annak a repülőnek, aki a legnagyobb sikert aratta. Ebben az évben a díj természetesen Endreszt és Magyart illeti meg. Rendkívül fontos a magyar repülés fejlesztése érdekében új, modern repülőtérnek a létesítése. Legalkalmasabbnak erre Csepelt tartom. A terv megvalósításához az első lépés városrendezési szempontból kerül figyelembe és már most kell kijelölni azt a helyet és az egész övezetet, ahol az új repülőteret fel akarják állítani, továbbá az utasforgalom szempontjából a beépítési tervet már most kell elkészíteni és ügyelni arra, hogy az ríj repülőtér könnyen megközelíthető legyen. Borvendég Ferenc helyettes polgármester, amint említettük, már utasítást adott, hogy az új repülőtér felállítására nézve a városrendezési ügyosztály előterjesztést tegyen. Erre vonatkozólag Borvendég Ferenc helyettes polgármester a következőket mondotta munkatársunknak : — Mindenképpen életrevalónak tartom a tervet, amelyet sürgős és 'beható tanulmány tárgyává teszünk. A főváros vezetősége nem zárkózik el attól, hogy a magyar sportrepülést továbbfejlesszük és ebben a tekintetben természetesen anyagi áldozatokkal is segítségére sietünk a magyar repülősportnak. Értesülésünk szerint a városrendezési ügyosztály a szeptemberi első tanácsülésen a csepeli új repülőtér felállítására vonatkozóan már kész tervet fog bemutatni. Vakolat nélkül és minden várakozási idő elkerülésével készíthet száraz, tűz iztos falakat Eternit-burkoiással. Mindenütt gvorsan elhelyezhető, könnyen tartható tisztán, határtalanul tartós- — Kérjen díjmentes prospektust és költségvetést ETERNIT-MÜVEK, Budapest, VI., Andrássy-út 33. bérfizetési tasakot, levélborítékot, papírzacskót Minden Szemnek megfelelő _ __ _ gyárt és leg- ohC A T levélboríték- és II Budapest, VII., II Telelőn i II Mintázott árajánolcsóbban szállít ® JLie papírzacskógyára || Akácfa-utca 56 || J. 333-01 || lattal szolgálok EGGEI8En6ER-FELE UArn\v KOHYVKERESKEDES ílollyl IVd I UIJ A Magyar Kir. Á lami Térképészét fóbizományosa Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 2 Fennáll: 1768 óta. Telefon : Aut. 893-24 Mindennemű katonai térkép, autótérkép, turista- térkép, Útikalauzok Vasúti menetrendek. A jÉOWÚlO^líj^MP az EGTSEGES KÖZSÉGI POLGÁRI PART hivatalos I apja
