Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-22 / 29. szám
4 Budapest, 1931 július 22. Uj összekötő utat nyitnak Budapest és Újpest között a Szent László-út végén Az újpesti csatornahálózat zömét bekötik a budapesti hálózatba. A főváros elvállalta Rákospalota vízellátását Na,gy-Budapest gondolata, ha egyelőre le is került a napirendről, — mint a Fővárosi Hírlap már többiaben megírta, — a közműveikkel kapcsolatos problémákban él tovább. Nem múlik el hét anélkül, hogy valamelyik pestkörnyéki város, vagy község ne forduljon a fővárosihoz, amikor saját közműveinek megépítéséről van szó. Jelentettük, hogy Rákospalota város polgármestere hosszasan tárgyalt Borvendég Ferenc alpolgármesterrel, mert Rákospalotán a jövő hetén akarnak dönteni a vízvezeték és a csatornázás építéséről, mindaddig azonban nem vihetik a város képviselőtestülete elé az ügyet, míg a főváros nem ad garanciát a vízszolgáltatásra ,és engedélyt arra, hogy a csatornahálózatot a fővárosi hálózatba bekössék. Értesülésünk szerint a főváros és Rákospalota között a héten létrejött az elvi megállapodás, amelynek értelmében Budapest garantálja Rákospalota vízszolgáltatását, ha ez a szépen fejlődő pestkörnyéki város a vízvezetéki hálózatot megépíti, és bizonyos hozzáj áraiási összeg fizetése ellenében a csatornahálózat bekötésének sem lesz djúadálifa. A megállapodás hire Rákospalotán nagy örömet keltett s már1 csütörtökre napirendre szándékoznak tűzni & vízvezeték építés munkálataira vonatkozó előterjesztést. A másik fontos ügy, amelyet szintén ezen a héten tisztáztak, kapcsolatban van a főváros vízellátásával ás. A külső Váci-út mentén Újpest város -szennyvíz- levezető csatornái ömlenefc a Dunába, közvetlenül a fővárosi vízművek kútjainál, ahol állandó veszedelemmel fenyeget a partnak ilyen módón tíaló szennyeződése. A Dunába vezető szennyvízlevezető csatornákat Újpest város képviselőtestülete' most betömeti, ,s a Váci-útón 250.000 pengő költséggel csatlakozó vezetéket és átemelő telepet létesít, aminek -közbeiktatásával az újpesti csatornahálózat nagy részét a budapesti főgyűjtő csatornába kötik be. Az átemelő telepre azért van szükség, mert »az újpesti csatornahálózat alacsonyabban fekszik, mint a budapesti. Ezzel1 a munkával kapcsolatban a főváros ismét nagyarányú segítséget ad Újpestnek, mert ez a város az utóbbi tíz évben kiépült új váóo\sréázeket nem tudta csatou'názíatni a cs atópnglev épe tő k túlterhelt- | A Cukrászok és cukorkakereskedők között évek óta ádáz harc folyik. Ez a harc foglalkoztatta már Sipőcz Jenő polgármestert; sőt Búd János kereskedelemügyi minisztert is. Alig van hónap, hogy a cukrászok, a cukrászmesterek, vagy a cukrászsegédek, akik az előbbiekkel azonosították magukat, ne keressék fel küldöttségileg a főváros illetékes vezetőit es ne kérnék sérelmük orvoslását. Ez a sérelem a cukrászok szerint az, hogy a cukorkakereskedők is nyitva tarthatnak éjfélig és ezáltal jogosulatlan konkurrenciáí támasztanak a cukrászip amak. Évekkel ezelőtt a kereskedelemügyi miniszter elrendelte, hogy azok a eukorkfalagresMedöh, akik túlnyomóan cukrászati termékeket árusítanak, ugyanúgy nyitvaláirthatnak éjfélig, mint a mmásfedák és zárórájuk vasárnap is egyidejű a cukrászok zárórájával. A privilégiummal nem rendelkező többi cukorkásnak ugyanakkor 'kellett bezárnia üzletét, mint más ólelmiszerkereskedőnek és fűszereseknek. A kereskedelmi miniszter rendeletét azután a legtöbb cukorkakereskedő kihasználta arra, hogy késő éjszakáig nyitva tarthassa boltját. Néhány darab süteményt helyeztek el egy tálooi, beállítottak 'egy-két miniatűr aAztált a ouhros- boltba és a kiküldött hatósági bizottság kénytelen volt a rendelet alapján megengedni, hogy ugyanaddig tarthassák nyitva ezeket az üzleteket, mint a cukrászdákat. A cukrászok talán nem is tiltakoztak volna olyan vehemensen ez ellen, hisz a cukrászdákká kinevezett cukorkás-. sége miatt, most azonban, hogy a fővárosi hálózatba bekapcsolják az újpesti csatornáikat, lehetővé válik az új városrészek csatornázása is. Ezekben a városrészekben eddig jól-rosszul épített emésztő gödrök pótolták a csatornahálózatot, ami Budapest közegészségi szempontjából is helytelen volt, tekintettel .arra, hogy északon fekvő területről van szó. A pestkörnyéki városoknak a fővárosra való ráutaltsága nemcsak a vízvezeték és a csatornázás dolgában jelentkezik nap-nap után, hanem ezeknek a városoknak fejlődése szempontjából is mutatkozik. Újpest most már teljesen egybeépült Budapesttel, mégis a Váci-útion kívüli csak egy kisebb párhuzamos út kötötte össze a várost Budapesttel1. A városházán az elmúlt napokban ,az újpesti polgármester 'bevonásával fontos értekezlet volt, amelyen résztvett a MÁV. képviselője is. Ezen az értekezleten beható tanácskozást folytattak arról, hogy miként lehetne Újpesti és Budapest között új összekötő utat létesíteni. Az értekezleten megállapodás történt, hogy az angyalföldi Szent Lsázló-út végén új utat nyitnak Újpest felé s már a közeljövőben megoldják ezt a problémát. Ezfa az utat keresztül'S'zeli az esztergomi vasútvonal. A vasútvonalig vezető úttestet a főváros saját költségén kikövezi éti. Azt a területet, amely a vasút tulajdonában van, a MÁV. látja el végleges burkolattal. Az út folytatását az újpesti első követett utcáig viszont Újpest városa burkoltatja. Budapest közélelmezése szempontjából is nagy jelentőségű az új út megnyitása, mert ezen az úton sokkal hamarább jutnak be a Dunakeszi és Főt környékén lévő községek gazdái Budapestre. Eddig az angyalföldi lakosság nagyrésze .a gazdák miatt kénytelen volt Újpestre járni vásárolni, a jövőben azonban a gazdáknak közelebb lesz Angyalföld) mint az újpesti piac, ha az új utat hdóznáflják. Azí írj úton fog járni a keleti-pályaudvar és Újpest között közlekedő autóbusz js. ^Újpest várős' képviselőtestülete most tartott közgyűlésén a. csatornahálózat bekötésére és az új út kövezésére szükséges összegeket már meg is szavazta s így a közel jövőben elvégzendő munka révén, N'agy- Budapest gondolata jegyében, ez a pestkörnyéki varas közelebb kerül Budapesthez. boltok kénytelenek voltak tőlük vásárolni a süteményeket, ha- a süteményeket tényleg megvették volna. A legtöbb cukrosbolt tulajdonosa azonban, ki tudja, mi módon, mindig előre megtudta, hogy a hatósági bizottság mikor száll ki megvizsgálni, vájjon a bolt főpultját valóiban cukrászsütemények foglal ják-e el. Az ilyen elldnőtlzésekre beszereztek azután néhány darab süteményt, egyébként azonban soha egy darab cukrászati terméket nem lehetett találni az éjfélig nyitvatartó cukorkaboltokban. A miniszteri rendelet kijátszása következtében azután mindinkább rosszabb helyzetbe került a magyar cukrászipar. Kétségtelen, hogy ezt a fontos iparágat nem szabad pusztulni hagyni s ennek a gondolatnak a felismerése vezette arra Sipőzc Jenő polgármestert, hogy szigorú, bizalmas ■'utasítást adott a főváros közgazdasággi és ipari ügyosztályának. A polgármester rendelkezése úgy szólt, hogy valamennyi cukorkaholtot rajtaütésszerűen meg kell vizsgálni. A legnagyobb titokban kezdte meg munkáját ez a bizottság és ia rajtaütések valóbayi eredménnyel jártak. Egy hónap alatt csaknem száz cukrászdajclleggel felruházott cukrosboltot vizsgáltak meg, s legtöbbjében egyállahá,n\)nem t\áláltah egy darab süteményt sem. A repülőbizottság munkájának hire gyorsan elterjedt a cukrosboltok tulajdonosai között s ezért óvatosan most már naponta beszereznek cukrászsüteményeket, hogy a rajtaütések eredménytelenek maradjanak. A bizottság épp ezért 'egyelőre beszüntette munkáját, rövidesen azonban ismét olyan időben, midőn a cukrászboltosok leg- kevésbbé gondolnák, folytatják a boltok revízióját. A Fővárosi Hírlap munkatársa az érdekes ügyben felkereste báró Babarczv István dr. főjegyzőt, közgazdasági- és ipari ügyosztály vezetőjét, aki a cukrászboltok revíziójáról a következőket mondotta: — Nehéz problémát kell megoldania a fővárosnak. Itt két foglalkozási ág érdekei ütköznek össze, vigyázni ked tehát arra, hogy senki ne szenvedjen, viszont a meglévő rendeleteknek érvényt kell szereznünk. A magyar cukrászipar — nemcsak a cukrászdák tulajdonosai,0 hanem az alkalmazottak, a cukraszsegédek is, — állandóan tiltakoztak a euki’osboltok zárórakedvezménye ellen. Kétségtelen, hogy a régi, nagyhírű magyar cukrászipart nem szabad pusztulni hagyni s minden törvényes eszközzel ennek az iparnak megmentésére kell sietni. Ezt tesszük akkor, midőn revíziós eljárás folyik a cukrosboltok ellen. Azoktól a cukrosboltoktól, amelyekben a cukrászati termékek nincsenek a miniszteri rendeletben előírt domináló mennyiségben, elvonjuk a cukrászdajellegét és ezek kénytelennek lesznek hétköznap este 8 órakor zárni, vasárnap pedig csak reggeli 7-től 9-ig tarthatnak nyitva. Erélyes intézkedés a világhírű magyar cukrászipar megmentése érdekéken RepülóLizottság vizsgálja meg rajtaütésszerűén a cukorka« üzleteket—Számos cukros Úttól megvonják a cukrászda jelleget j
