Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-07-15 / 28. szám

10 Budapest, 1931 július 15. mindenáron a maga számára kívánja a kart el elnöki pozíciót biztosítani. Természetesen a többi téglaipari vállalatok ebbe annál ke­vésbé akarnak beleegyezni, mert sem Lantos Ernő, — aki a szakmában új ember, — sem pedig az általa vezetett vállalatnak poziciója a tégla­vállalatok között nem teszik Lantos Ernőt alkal­massá arra, hogy a téglakartel elnöki állását be­töltse. A Nagybátonyi azonban nem sokat törődik a téglaipari vállalatoknak ezzel a mindenképpen jogos animozitásával és nyilvánvalóan Lantos Ernő iniciativájána, továbbra is mindent elkövet abban az irányban, hogy célját: a kartel- elnökségi tisztséget elérje. Lantos ugyanis így szeretne kárpótlást szerezni a még mindig késedelmeskedő „méltóságos“1 címért, holott a vele egyenrangú volt kollégája, Molnár igazgató a Gépkereskedelminél, már régen kormányfőtanácsos. A téglagyárak harca ma már olyan stádiiumba jutott, hogy ez többé nem a téglavállalatok belső ügye, mert a téglakartel elnöki posztja annyira fontos, hogy közérdek­ből sem közömbös, hogy azt kivel töltik be. Egyéni aspirá­ciók, még kevésbé pedig hiúsági szempontok ennél a kér­désnél nem jöhetnek figyelembe. Magyarországon is beváltják ezentúl a íöváros francia-frank kölcsönének kamat-szelvényeit A főváros még 1911-ben százmillió francia frankos . kölcsönt vett fel, amelynél 4%-os kamatozást állapítottak meg. Az ostendei egyezmény értelmében az idén július 1-től váltják be elsőízben teljes összegben a kamatokat. A francia bankok volt konzorciumának feje, a Banque de Paris et des Pays Bas most megkereste a ma­gyar bankokat, s felszólította, hogy az eredeti kölcsön­szerződés értelmében vállalják el, hogy a szelvényeket be: váltják. A megállapodás létrejött és a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bank, a Magyar Általános Hitelbank, továbbá a Pesti Hazai Takarékpénztár július 1-től kezdve beváltják ezeket a francia frankra szóló szelvényeket. Azok körében, akik az 1911-es frank-kölesönkötvények birtokosai, a megállapodás nagy örömet fog kétségkívül kelteni, mert ez azt jelenti, hogy ezentúl nem lesznek kénytelenek kötvényeiket kiküldeni Parisba, ha a kamatokat meg akarják kapni. — A hónap közepére meglesz a 20 milliós forgó- tőkekölcsön komiányhatósági jóváhagyása. A főváros nyári szünet előtti utolsó közgyűlése megszavazta a húsz­millió pengős forgótőkekölcsön felvételét. A pénzügyi osz­tály a napokban küldte el a közgyűlési határozatot a pénz­ügyminiszterhez, a fővárosi törvény ugyanis előírja, hogy kölcsönök felvételéhez a belügyminiszternek a pénzügy- miniszterrel egyetértőén megadott engedélye szükséges. A Fővárosi Hírlap munkatársát úgy informálták a pénz­ügyi ügyosztályban, hogy a kölcsön felvételének kormány- hatósági jóváhagyása előreláthatóan a hónap közepére megtörténik. A Bauxit Trust idei mérlege több mint hatmillió svájci frankos veszteséggel zárult. Különösen tőzsdei .körökben még mindig nem tértek napirendre afelett a meg­lepetés felett, amelyet a Bauxit Trust 1930—31. évi mér­legének nyilivánosságra hozott adatai idéztek elő. Ez a mér­leg ugyanis 300[.000 svájci frank körüli nyereséget mutat ki. egy igen ügyes mérlegtechnika segítségével. Ennek igénybe­vétele nélkül a vállalat idei mérlege nemhogy nyereséggel, hanem hatmillió svájci fra\nkot meghaladó veszteséggel zárult volna. A Bauxit Trust ugyanis, mint ismeretes, érték­STE1NER ÉS SZIMPER dísz-, templom-, szobafestők és mázolok Budapest, IX., Üllői út 57 TELEFON: József 306-29. SchöSfier Nándor 9 asztalos- és épületiatelepe Tel.: Aut. 866-7i Budapest, IX., Lónyay-u. 35 MaRGALIT ANDOR ÉS ÖDÖN MÉRNÖK-ÉPÍTŐMESTER, VÁLLALKOZÓK BUDAPEST, I. KÉR., KELENHEGYI-ÚT 11-13 TELEFONSZÁMOK: 69-5—04 papírtárcájának mérlegszerű értékéből kétmillió svájci frankot, künnlévőségeiből pedig 4.5 millió svájci frankot, tehát összesen 6.5 millió svájci frankot írt le nyílt tartalé­kainak a terhére. Ez az eljárás elsősorban azért kifogásol­ható, mert alkalmas a közönség megtévesztésére. Egy rész­vénytársaság vagyonrészeiben beálló komoly értékváltozá­sok a dolog természete szerint, annak státuszában is kifeje­zésre kell, hogy jussanak. Ha tehát a Bauxit említett két fővagyonrészének tényleges értéke ilyen figyelemreméltó módon csökkent, akkor ennek elengedhetetlen következmé­nyeként a vállalat mérlegében komoly deficitnek kell jelent­kezni. A vállalat azonban, úgy látszik, húzódozott attól, hogy ilyen jelentős veszteséget mutasson ki és ezért, hogy ezt elkerülje, már előzőleg igénybevette nyílt tartalékait, miáltal olyan helyzetet teremtett, hogy e komoly vesztesé­gek ellenére is nyereséget mutathatott ki. A mérlegőszinte­ségnek azonban egyik alapvető követelménye az, hogy a részvénytársaságok veszteségeiket nem szépségflastromok- kal palástolják, hanem teljes nyíltsággal tárják fel részvé­nyeseik előtt. A mérleg nem arra való, hogy a tényleges helyzetet eltitkolja, hanem éppen ellenkezőleg, az a célja, hogy a részvényesek előtt tiszta és világos képet tárjon fel. A Bauxit Trust azonban ezzel az elemi követelménnyel, úgy látszik, nem sokat törődött. Az Első Magyar Gyapjúmosó és Finomposztógyár Rt. igazgatósága a legutóbb megtartott ülésén előter­jesztette az elmúlt üzletév számadásait, melyekből megálla­pítást nyert, hogy a társaság >az elmúlt üzletévben is ered­ményesen működött és tekintélyes üzemi nyereséget ért el. Az igazgatóság ennek dacára az 1930'. év mérlegében esz- komptálni kívánja a vagyontárgyak világszerte bekövetke­zett értékcsökkenését és ezért az árukészletek^ valamint a tárcájában levő részvények teljes mértékben való. leértéke­lése és különböző tartalékolások figyelembevétele mellett a mérleget 3,135.687 pe/ngő veszteséggel zárta le. A társaság­nak e hó 22-re összehívott rendes közgyűlésén a kimutatott veszteség kiküszöbölésére a társaság alaptőkéje 50%-kal le fog szállíttatni. Ezzel egyidejűleg a közgyűlés 2,700.000 péfngő, (circa 97.000' angol font) elsőbbségi részvény kibo­csátása, utján a társálság alaptőkéjét 5,400.000 pengőre, vagyis a régi alaptőke összegére fogja felemelni. Ezen 2,700.0'00 pengő befizetése kül- és belföldi részvényekkel tör­tént előzetes megállapodások folytán teljes mértékben biz­tosítva ván. Döntő hadjáratra készülnek az érdekeltek a fővárosi vámok ellen Preszly Elemér pestmegyei főispán vezetésével a környező váro­sok és községek a vámcsökkentést még a fővárosi költségvetés elfogadása előtt akarják kiharcolni Pestvármegye kisgyülésének multheti ülésén ismét pa­naszkodtak a fővárosi vámok ellen. A panaszokra vála­szolva, Preszly Elemér főispán bejelentette a kisgyűlés- nek, hogy már az ősszel döntő fordulat várható a régen húzódó vámkérdéshen. Értesülésünk szerint mindazok az érdekeltségek, amelyek eddig is harcoltak a fővárosi vámok ellen, közös hadjáratot indítanak és Preszly főispán vezetésével a kormánynál akarnak eljárni, hogy az kénysze­rítse a fővárost a vámok mérséklésére. A vámok revíziója mellett állást foglalt elsősorban a Ke­reskedelmi és Iparkamara, ugyanezt követelik a pestkör­nyéki ipartestületek és kereskedői érdekképviseletek, bele­szóltak a pestkörnyéki városok, sőt a községek is, amelyek­nek gazdaegyesületei szintén i sérelmesnek tartják a budapesti vámokat. Az eddigi harc eredménytelen volt. A főváros a jelenlegi pénzügyi helyzetben nem mondhat le azokról a jövedel­mekről, amelyeket a vámok jelentenek, de nem nélkülöz­heti azt a különbözeiét sem, ami a mérséklésből állna elő. A tervezett vámrevizió viszont nem elégíti ki a környék- ' beli érdekeltségeket, mert a főváros egyes vámtételek csök­kentése mellett, más tételeket emelni akar. A mérséklésre irányuló követelésekkel kapcsolatban a főváros részéről már több Ízben kimutatták, hogy a főváros vámrendszere voltaképpen a buda­pesti iparost és kereskedőt is védi a környék versenye ellen, tehát érthetetlen, ha budapesti ér­dekeltségek is követelik a vámok csökkentését. Ezzel szem­ben, a vámellenes fronton bizonyítgatják, hogy Budapest iparosainak és kereskedőinek nem érdekük a mostani vá­mok fenntartása, mert például, ha valamilyen gépalkat­részt Bdapestre hoznak javítani, azt is megvámolják, te­hát a vám drágító szerepe miatt inkább- nem adják a mun­kát budapesti vállalkozónak. Az őstermelők is, ha árujukat kocsin, vagy autón hozzák, szívesebben értékesítik Buda- XDesten kívül. A budapesti kereskedőknek sem haszuált, -—- mondják a vámellenesek, — hogy a májusi és júniusi te­kintélyesnek mondható olasz és jugoszláv bútorexport az- ő kikapcsolásukkal történt és az árú a budapesti keres­kedők elkerülésével vonaton futott tovább. Ezen az úton már nem terhelte az iparost a békebeli bútorvám most sze­dett nyolcszorosa, amelyet a vámsorompónál le kellene rónia, ha a bútort előbb Budapestre hozza. Eddig a vámcsökkentést kérő városok, községek és érdekeltségek rendszerint azt a választ kapták a követelésre, hogy elkésett, mert a fővárosi költségvetés egyensúlyéit nem lehet felborítani. A főispán vezetésével indult akció résztvevői most a- jövő évi költségvetés elfogadása előtt akarnak döntést provo­kálni. A kormányt, elsősorban a belügyminisztert akarják megkérni, hogyha a vármegye, az érdekelt városok, községek és testületek tárgyalása a fővárossal nem vezetne ered­ményre, ne hagyja jóvá a főváros költségvetésébe állí­tott vámjövédelmekét, hanem a kereskedelmi miniszter meghallgatása után, kény­szerítse a fővárost eddigi vámrendszerének a megváltozta­tására. telefon: «. ©06-69. König, Román éf Stein mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VIII. kér , Népszinház-utca 13 | Teleíon : József 436—53 oaor ózs e magyar Tdrályi udvari Lutorgyaros Budapest IV., Kecskéméül utca. 6. szám Gyártelep: 1X., Dandár-utca 15. szám SPÁDS ÁRPÁD fakereskedő Budapest, V., Pozsonyi-út 25. sz. Telefonszám: 912 71. + £££££££ ParafakőgyárRA ezelőtt Kleiner és Bök mayor Budapest, Vili. kér., Főherceg Sándor-tér 4. sz. Telefon: József 301—14. József 301—16. sz. & Készít sajtolt parafa-parketta padlóburkolatokat Teljesen zajtalan járású, lábmeleg, vízálló padló. Eisler és Simon Bpest, IV"., Károly király-út 10. oki. mérnökök, kövezőmes­terek, építési vállalkozók Telefon: 873-77.

Next

/
Oldalképek
Tartalom