Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-08 / 27. szám
Budapest, 1931 július 8. IMIWr Újabb hatalmas lépés az ország lalpraállílására Ötmillió font kölcsönt kap Magyarország a belföldi bankok szindikátusa útján a nemzetközi pénzpiactól Úgy az ország gazdasági és pénzügyi élete szempontjából, mint a közeljövő kedvező kilátásainak szemszögéből nézve egyaránt rendkívüli jelentőséggel bír iaz a nagyarányú hitelakció, melynek keretében a magyar kormány ötmillió font kölcsönt vesz fel a hazai bankok szindikátusa, illetve a nemzetközi töke legelőkelőbb reprezentásainak közreműködésével. Már az elmúlt hét végén jelezte ugyan egy félhivatalos közlés, hogy a magyar bankok szindikátust alapítanak azzal a céllal, hogy a nemzetközi pénzpiacon többmillió font sterling értékben magyar állami kincstárjegyeket helyezzenek el, amelynek egy jelentős hányada előreláthatóan belföldön fog felvételre találni. A szindikátus — mint utóbb nyilvánosságra jutott — összesén ötmillió fontot bocsát egyelőre a kormány rendelkezésére, amely összegből a hazpi pénzintézetek magulc egymillió fontot boősátiának rendelkezésre, míg a többit a nemz&tközi pénzr piatc Mielezzi. A szindikátus azonban szükség esetén még további összegeket is rendelkezésére bocsát a kormánynak. Ez a tekintélyes összegű kölcsön, amely magyar var lukcb-an, csaknem 140 millió pengő értéket reprezentál, mvataios magyarázat szerint azt a Kiiejezett ceit szolgaija, hogy erősítse az állam pénzügyi helyzetét, illetve biztosítsa a devizaellátás zavartalan menetét addig is, míg a nemzetközi pénzpiacon a helyzet megérik arra, hogy a már régebben tervezett nagy államkölesönt megfelelően méltányos feltételek mellett felvehessük. Míg pénzügyi körökben elismeréssel emelik ki a fővárosi nagy intézetek példás likviditását, amely biztosítani tudta a belföldi tőke impozáns részvételét e hitelügyi tranzakció lebonyolításánál, addig másrészről a legnagyobb elégtétellel mutatnak rá Bethlen István kormányzati rezsinkének e legújabb nemzetközi sikerére és nagyvonalú konszolidációs politikájának tagadhatatlan eredményére. Magyarország kivételes bizalmat élvez egyaránt úgy az amerikai, mint az angol pénzpiacokon és ennek megfelelően a magyar kormány és a hazai bankok mindenkor a legelőzékenyebb fogadtatásra találnak, ha hiteligényekkel jelentkeznek. Bethlen István aranycsengésű neve oly tzsírót jelent ma az ország váltóján, amit néhány évvel ezelőtt még a legvérmesebb pénzügyi körök sem mertek remélni és hogy most a Hoover-akció küszöbén éppen Magyarország jelenhetett meg elsőnek a nemzetközi pénzpiacon, a legf&vyesebb dokumentuma Bethlen külpolitikai tekintélyének ---------------- ! Le sújtó üzleti eredmények a A4agyar~ Francia Biztosító 1930. évi mérlegéten /\ rosss veretes miatt kénytelen volt cseks^foválcíaí üzleti pozícióját feladni /\ HolcL-utcai ingatlaneladás rejtélye A székesfőváros által kötött biztosításokban tudvalévőén az összes nagyobb fővárosi biztosító intézetek részesednek. E bztosító intézetek között szerepel a Magyar- Francia is, melynek 1930. évi zárszámadásai éppen ezért fokozottabb mértékben érdeklik a főváros közönségét. Végre is nem közömbös a főváros számára, hogy milyen annak a biztosító intézetnek a gestiója, amellyel biztosításai révén szemben áll A Ma gyár-Francia 1930. évi mérlegéből, amelyet a múlt hó 25-én megtartott közgyűlés elé terjesztettek, mindenekelőtt az tűnik ki, hogy az intézet 1930. évi díjbevétele az elemi ágazatokban 3.89 millió pengő volt, az előzőévi 4.19 millióval szemben. A visszaesés tehát szembetűnő és főleg azért figyelemreméltó, mert az intézet üzletköre d Frankfurti Biztositó üzletállományának átvételével tudvalévőén lényegesen kibővült. Nem kereshető e visszaesés magyarázata a romló gazdasági viszonyokban, miután egy olyan üzleti hálózat, amilyennel a Magyar-Francia is rendelkezik, megfelelő irányítás mellett, mint minimumot^ a már elért színvonal megtartását .kell, hogy produkálja, ellenkező esetben a vezetés fogyatékosságában kell a bajok okát keresni. Az igazgatóság üzleti jelentése a rossz gazdasági viszonyokon kívül azzal is magyarázza a díjbevételek csökkenését, hogy a lefolyt évben fVNITAS ZAPd.Va-U.fflL ui*fon! a. eofrcfc megvált csehszlovák leányintézetétől: a prágai Merkur biztosítótól, amely tranzakció egyúttal a csehszlovák területen folytatott összes üzleteinek feladását jelenti. Az igazgatósági jelentés ezt az leiadást azzal indokolja, hogy a csehszlovákiai üzlet már évek óta rendkívül gyenge eredménnyel zárul és Csehszlovákia gazdasági helyzete nem nyújt biztosítékot arra nézve, hogy belátható időn belül számbavehető javulás fog beállani ebben a tekintetben. Ennek az igazgatósági kommentárnak ellentmond azonban az a tény, hogy az intézet prágai leányintézetét a zürichi Általános Biztosító, egész Európa legnagyobb balesetbiztosító intézete vette meg, amely semmiesetre sein szánta\ volna rá magát erreí a vételre, ha a csehszlovákiai üzlet rentabilitását nem látta volna biztosítva. De ott vannak a többi nagy biztosítók is, amelyek úgyszólván kivétel nélkül, legtöbbször leányintézetéiken keresztül nagyarányú üzleteket bonyolítanak le Csehszlovákiában és még csak eszébe sem jut egyiknek se, hogy e számukra nyilvánvalóan fontos üzleti pozíciójukat feladják. Vagy elképzelhető talán, hogy Csehszlovákia rossz gazdasági helyzete kizárólag a Magyar-Francia, illetve prágai leányintézete' számára lett volna érezhető? Erre a kérdésre a prágai Merkúr biztosító jövő fejlődése lesz hivatva autentikus feleletet adni. Nem kétséges, hogy ki fog derülni, hogy a zürichi Általános Biztosító égisze alatt ez az intézet igen egészséges működést fog kifejteni, aminek kedvező következményei üzleteredményében is kifejezésre fognak, jutni. Ez az előreláthatóan várható eredmény a Magyar-Francia .számára nem lesz nagyon hízelgő, mert bizonyságot szolgáltat majd arról, hogy a prágai Merkur csak az ő irányítása és ellenőrzése mellett nem tudott megfelelő eredményeket produkálni. Visszafejlődés mutatkozik a Magyar-Francia életbiztosítási ágazatában is, amennyiben. 1930-ban 27.7 millió pengő összegről szóló biztosítási kötvényt állítottak ki az előző évi 29.8 millió pengővel szemben. Az intézet díjtartalékai sehol sem teszik ki a saját díjbevétel 50 százalékát, ami azért fontos, mert ez az arány fejezi ki leghívebben minden biztosító intézet bonitását. Ha figyelembe vesszük, hogy pl. az Első Magyarnál 80 százalékot meghaladó díjtartalékokat találhatunk, akkor a Magyar-Franciának ezt az arányszámát határozottan alacsonynak kell ítélnünk, annál is inkább, mert alig haladja meg a törvény által előírt 40 százalékos arányszámot. Kétségtelen, hogy a Magyar-Francia ki nem elégítő üzleteredménye elsősorban a rendkívül magas költség- arányra vezethető vissza. Az üzletviteli költségek, szerzési jutalékok és tiszti fizetések ugyanis az összes nettó bevételek mintegy 55 százalékát teszik ki, ami oly horribilis költségarány, amely kell, hogy lehetetlenné tegyen minden sikeres működést. Az 1930. évi mérlegnek egyik legmeglepőbb jelensége az intézet tartalékainak rendkívül alacsony, 4 százalék körüli kamatozása. A készpénzben, értékpapírokban és ingatlanokban elhelyezett tartalékok kamata alig felel meg 4 százalékos hozadéknak. Valóságos rejtély, hogy az érvényben levő kamatviszonyok mellett hogyan lehetett ilyen alacsony hozadékot elérni. Ennek a kérdésnek a felvetése a Magyar-Francia esetében különösen indokolt. Az intézet tudvalévőén az elmúlt év második felében értékesítette holdutcai székházát, mely úgyszólván egyedüli értékes és jól jövedelmező vagyonrésze volt. Ez az ingatlaneladás különben is érthetetlen, mert akkor, amikor az összes biztosító intézetek legfőbb törekvése arra irányul, hogy díjtartalékai jól jövedelmező ingatlanokban helyezzék el, akkor a Magyar-Francia kitünően jövedelmező holdutcai ingatlanát értékesítette azzal az indokolással, hogy a Frankfurti Biztosítótól átvett Téróz-körúti palotában megfelelőbb székhazat talált. Igaz, hogy ezt a Teréz-körúti palotát a Magyar-Francia már 1925-ben meg akarta szerezni, de akkor ez azért nem sikerült, mert ez az ingatlan abban az időben csak készpénzért volt kapható. Ha el is fogadjuk tehát, hogy ez a Teréz- körúti palota valóban jobb székház az intézet számára, mint a holdutcai, még mindig nyitva marad az a kérdés, hogy miért kellett ezen utóbbit értékesíteni. Ez az ingatlan-tranzakció semmiesetre sem vet kedvező fényt az intézetre, mert éles ellentétben áll a többi fővárosi nagy biztosító intézetek ama egyedüli helyes üzleti politikájával, hogy díjtartalékaik jövedelmezőségét és szekuritását fokozatos ingatlanvásárlásokkal segítik elő. Legnagyobb bizalommal fordulhat szakszerűen végzendő LINOLEUM BURKOLÁSI munkálataival a 30 éve lennálló szolidságáról elismert HAAS LIPÓT«,,, főüzlet: VII, Rákóczi-út 24. szám, Telefon : József 420—44. AUTOMOTOR Részvénytársaság Telefon 934—49 Budapest, VI., Fóthi-út 25. Telefon 913—12 , Vállal mindennemű teherfuvarozást kocsival. Épületekre szállít kavicsot, homokot, követ, lég lát, széncsúzdakról szenet, kokszot, fát stb. MENDEL0VITS FARKAS ELSŐ „AMERIKAI" EREDETI SZÉTSZEDHETŐ JÉGSZEKRÉNY GYÁRA Az 1912. évi országos húsipari kiállításon aranyéremmel kítüníetv« BUDAPEST, IX., DANDÁR-U. 24. T.; J. 360-67 BURROUGHS SPÉCIÁLGÉPEK számlázás, könyvelés, bérelszámolás, statisztika részére a legtartósabbak és legcélszerűbbek. Tájékoztató leírásokkal és szervezési tanácsokkal készséggel- szolgálunk, a gépek bemutatását bárhol ingyen és vételkötelezettség nélkül eszközöljük BURROUGHS ÍRODAGÉPKERESKEDELMI R.-T. Budapest, IV, Váci-utcai—3. (BejáratTürr István-u. 8) Tel. Aut. 817-89 König* Román ét Stein mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VIII. kér., Népszinház-utca 13 Telefon : József 436—53 »Jkr3* rJL9 H JH&.« Aszfalt és Kátrány Útépítő Részvénytársaság BUDAPEST, IV., KOSSUTH LAJ0S-U. 14. Telefon: Aut. 896—23. Vállalja minden tipusu utak építését
