Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-08 / 27. szám
Budapest, 1931 július 8. 6 J PAYR HUGÓ Ebben a kerületben új országgyűlési képviselő PAYE HUGÓ, a Fővárosi Hírlap főmunkatársa, a kőbányai kerület törvényhatósági kiküldöttje, tanácstag, akinek roppant szervező ereje;, szívjósága és a kisemberek ügyeinek felkarolása szinte példátlan szeretetet biztosít számára mindenütt. Payr Hugó a legkomolyabb érték az új képviselők sorában és bizonyos, hogy csakhamar a magyar parlament vezérei között foglal helyet. A déli kerületben még mandátumhoz jutott BudCiy Dezső, Petrováoz Gyula, Müller Antal (kereszténypárt), Farkas István, Buchmger Manó és Katók Lajos (szocialisták), Bródy Ernő, Magyar Pál (szabadelvű párt). Az egységes párt előretörése a polgár! egység diada!a Az egységes párt sikere tulajdonképen nem volt meglepetés azok előtt, akik bizonyságot szereztek arról, hogy a főváros közönsége mindjobban átérzi Bethlen István politikájának alátámasztását, mert anélkül teljesen kilátástalan az ország helyzetének megjavítása, Ila előrelátható volt is a siker, most mégis nagy elégtétel az eredmény, mert az a polgári egység diadalát is jelenti. Vázsonyi Vilmos szelleme erősebb, mint az élő Rassay Passay Károly vesszőfutása még ma is a legélénkebb kommentárokra ad alkalmat, A szabadelvű vezér állandóan úgy állította be magát, mint a titkosan szavazó tömegek legnépszerűbb ideálját és most mégis le kellett nyelnie a keserű pilulát, amelyik a titkosan szavazó tömegek ellenszenv-baeillusait tartalmazza, Passay Károly megbukott Budán és csak kis szerencsével jutott mandátumhoz Szegeden. Sokkal lesujtóbb számára azonban a vereség, amit az északi kerület liberális tömege előtt kellett elszenvednie, ahol a szerény és csendes Vázsonyi János maga alá gyűrte kizárólag annak a jelszónak védelme alatt, hogy ez a harc Vázsonyi Vilmos szelleme és Rassay Károly lény'e között folyik. Passay Károly tehetetlen dühében most nem csinál mást, mint burkoltan gyanúsít. Ez a fegyver mindenesetre visszafelé sül el, mert Rassay nem átalja azt a gyanúját kifejezni, hogy az egységes párt lenyűgöző erősödése feltűnő jelenség. Többet nem mond és neki van igaza. Burkoltan gyanúsítani így sokkal könnyebb, mint férfiasán és bátran kifejezni a tényállást, amihez úgy látszik az elbukott szabadelvű vezérnek már nincs bátorsága. Haragjában azonban a zsidóság felé is suhint. Szócsövében ugyanis azt mondja, hogy a polgárságnak ,,egy rétege'' nem hajlandó beleolvadni a felekezeti különbségeket nem. ismerő nemzeti és szabadelvű gondolat táborába és úgy látszik szívesebben megy egyéni törekvések után, s nagy politikai megfontolás helyett pillanatnyi. érzésektől, indulatoktól és jelszavaktól vezetteti magát. Vannak választók, — sóhajtja rezignáltan, -— akik nem hajlandók kiemelni a liberalizmust a felekezeti politika kicsinyes és káros keretei közül. Nem hinnők, hogy a zsidóság megbántva érzi magát e lekicsinylő megállapítások miatt attól a Passay Károlytól, aki tíz évvel ezelőtt nem a maga táborának a magaslatára, hanem más mélyfekvésű helyekre kívánta a polgárságnak egy rétegét. A kereszténypárt visszaesése abból a meggondolásból született, hogy a jelszó politika korszaka lejárt és ma már csak a produktivitás és az összefogás jelszava az, amely után szívesen igazodik a felvilágosodott budapesti polgár. Ezt a politikát azonban nem tudja érvényesíteni Wolff Károly tábora és ezzel magyarázható, hogy a polgárság szívesebben tömörül azok mellé, akik a jelszavak helyett kenyérért és a tömegek megélhetéséért fáradoznak. A szociáldemokrata párt nem vesztett és nem nyert a választáson. Szervezettségük ezúttal is meghozta számukra azt az eredményt, amelyet a legutóbbi választáson mondhattak magukénak. A Friedricli-pkrt mindössze két mandátumot birtokolt, Üj pártként vonul be az országgyűlésbe a Vázsonyi-púrt, ahol Vázsonyi Jánost már csak azért is rokonszenvesen fogadják, mert kicsiny szervezetével vereséget mért a szabadelvű párt herkulesi pan'ancsolójára. Budapest lakói tiszta és füstmentes levegőre vágynak Minden iővárosi lakos évenkini 250 kilogramm szenei belélegzik Miért késik a iüstemésziö készülékek kötelező fölszerelése Mintegy két évtizeddel ezelőtt szabályrendelettel kötelezték a gyárakat, hogy füstemésztő készülékeket szereljenek fel. A rendelkezést meghozták, annak végrehajtása azonban késett, s a közbejött háború azután teljesen véget vetett minden olyan törekvésnek, amely a füstemésző- készülékek kötelező felszerelését követelte. A háború befejezése sem hozta meg a kedvező változást ezen a téren. A főváros népe szinte fulladozik a korom, füst miatt, s különösen a gyárak és vasúti pályaudvarok környékén lakóknak tűrhetetlen a fojtó füst miatt az élet. Budapesten ma nem lehet fehér ruhát hordani, mert félnap alatt szennyes szürkére piszkolódik, a háziasszonyok meg amiatt panaszkodnak, hogy a függönyöket, bútorokat teszi tönkre a sok korom. De ez még csak hagy- ján, de a, fővárosban a tbc-sek egy jelentékeny hányada a belélegzett korom és füstnek köszönheti szerencsétlen egészségi állapotát. Ma, tizenhárom évvel a világháború után talán ideje volna érvényt szerezni a két évtizedes szabály- rendeletnek, s a füstemésztőkészülékek kötelező felszerelésével lehetővé tehetnék a főváros lakossága számára a tiszta, egészséges, füstmentes levegőt. Ebben az ügyben különben a főváros legutóbbi közgyűlésén Magyar Miklós érdekes interpellációt mondott el. A Fővárosi Hírlap munkatársa beszélt Magyar Miklóssal, aki a problémáról a következőket mondotta: — Kifogásolnom kell, hogy a főváros levegőjének tisztántartását célzó törvényekét és szabályrendeleteket Weingruőei* Sz ékesfévá rosi PemMí&m Naponta ka nem hajtják végre. Ezeknek a szabályrendeleteknek a megfogalmazása különben annyira hiányos, hogy az érdekeltek könnyűszerrel kijátszhatják. — Az érdekeltek, a gyárak és nagyüzemek tulajdonosai vagy vezetői csak azokat a közvetlen terheket nézik, amelyeket a szabályrendelet rájuk ró, viszont azokat a szempontokat, amelyek az ő érdekeiket szolgálják, nem veszik észre. Azzal sem törődnek, hogy a hatóságokat milyen célok vezették a szabályrendeletek elkészítésénél. A hatóságok részéről is történt mulasztás, mert hogy engedhető meg) a rendeletek figyelembe nem vétele altkor, amikor a miUiós város lakosságának egészségéről van szó? — Mulaszthatatlán, hogy a főváros egészségét veszélyeztető, füstöt okádó gyárakat megrendszabályozzák. Európa metropolisai közül Budapest az egyetlen, ahol h gyárak elhelyezése olyan, hogy azok füstje a városra rakódik. Már az elődeinknek nem lett volna szabad meg engedni, hogy gyártelepek a Duna felső folyásánál létesüljenek és a légáramlat Budapest lakosságára sodorja a gyárkémények füstjét, — Budapesten a füst megmérgezi a levegőt és szinte elsötétíti a napot. Nekünk elsősorban kell ügyelnünk ia város levegőjének tisztaságára, mert hiszen Budapestet fürdővárossá akarjuk kiépíteni. A Budapest és környékén, levő gym riA lés üzemek évi szén-fogyasztása 2 és félmillió tonna. Ennek az elégetett széninennyiség- nek Kapus. László dr. mérnök szerint 6 százaléka kerül a levegőbe. Egy másik tanulmány megállapítása szerint 1,0 százalék az a mennyiség, amely korom, pernye és szénpor alakjában a levegőbe kerül. Tekintve, hogy Budapest lakosainak száma egymillió, tehát egy emberre évenként 250 kilogram belélegezhető szén jut. Ha ebiből, az előbb említett széniogyásztálsból levonjuk a hajók, vasutak és ipartelepek szénszükségletét, akkor egymillió tonnával kisebbedik a mennyiség és így egy lakás évenkint Hsak 150 kilogram szenet lélegzik be. Saját érdekében tekintse meg HIKBCER réi%vasbutorgyár készítményeit. Ágybetétek, gyermekkocsik, ágynemüek, paplanok és legújabb kivitelű kerti bútorok gyári árban. Míntaraktár: VII., Dohány-u. 22 (Árkád-bazár). Gyár: VII., Holló-u. 3 —- A legsürgősebben meg kell szüntetni ezeket az áldatlan állapotokat, mert a füst nemcsak tisztasági okokból hátrányos és nemcsak az emberi szervezetre káros, hanem a növényzetre is. Hiába f ásítjuk a várost és hiába jcsinálunk kerteket, ha mindezt a füst megöli. — Gazdasági szempontból is óriási jelentősége van a füstemésztőkazánoknak, mert hatalmas megtakarítást jelent azok alkalmazása az üzemek részére. Ennek (illusztrálására elmondom a következőket. A Magyar Élelmiszerárusítóüzem Rt. Tóth Kálmán-utcai üzemében 1926—27. évben 135.000 pengő értékű szenet fogyasztottak, 1928-ban automatikus adagolású kazánt szereltek fel. A füstemésztőkazán 100.000 pengőbe került. 1928—29. esztendőben 10 százalékkal több nyersanyagot dolgoztak fel, ennek ellenére pedig a szén csupán 85.000 pengőbe került. Tehát a 100.000 pengős kiadás nem is egészen két év alatt amortizálódott. •—- Minél előbb, gyorsan cselekedni kell, hogy a fővárost, Budapest fürdővárost mielőbb mentesítsük a kártékony é's felelslegesl füsttől. Vásároljon csak műjeget A műjég tiszta, higiénikus, egészséges A mű|ég hűtőkapacitása jobb, mint a természetes jégé. A műjég az élelmiszereket nem szárítja, hanem azokat természetes nedvesség tartalmuknál konzerválja Műjeget minden időben házhoz szállítva szerezhet be, tehát nincs kitéve gépromlásnak és semmiféle üzemzavarnak. Műjeget korlátlan mennyiségben kaphat Budapesti Jégárusitó Részvénytársaság Bpest, VII., Nagydiófa-utca 3 Telefonszám: József 322—04 SPÁD1ÁRPÁD iahereshedő Budapest, V., Pozsonyi-út 25, sz. I Telefonszám: 912-71, ^ LISZRUER PÉTER Mész, cement, tégla, cserép Budapest, Vili., Örömvölgy - utca 3. TELEFON: J. 389-72 BAKÓ ÉS SÁRKÖZI PARKETT ÉS FAREDŐNY VÁLLALAT Készít parketta és padlózási munkákat. — Vállalja esslíngeni faredó- nyök, zsalusinek és vászonredő újonnan való készítését és javítását Budapest, I!.,Török-utca 6. Telefon: 553-19 Fémáru- éí ízerelvénycyár MÜLLER ANDOR BUDAPEST, Vin.., JÓZSEF-KÖRÚT 35. TELEFON > J. 373-71 RESCH JÓZSEF sserszámfa- és bognárfakereskedö Budapest, IX., Reme1e-utca 26 * Telefon : J 329-89 Speciális autórugók készítése és javítása MIZIK LAJOS BUDAPEST, IX, TÜZOLTÓ-U. 38. TEL.: A. 379-47 Czeglédy János Jenő műkőáru-készííő, fal- és padlóburkoló mester Székesfővárosi és állami szállító kartellen kívül Budapest, Kistemplom-uica 5. Telelőn s József 449 98 Kemény Sándor oki. m4rn8k, építőmester Bpest, V., Pannonía-utca 46 Telefon: Automata 926-24