Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-01 / 26. szám
Talajvízből akarják kibővíteni a székesfőváros A kiiliőídi példák a talajvíz kiválóságát igazolják — A budai oldalon számos megjelelő réteg vám — Ősszel megkezdik a kutató fúrásokat Érdekes és a vízellátás jövője szempontjából nagyfontosságú kezdeményezést indít meg a vízvezetéki és világítási ügyosztály. Számolni kell ugyanis a vízfogyasztás nagymérvű emelkedésével, különösen a szomszédos városok közeli bekapcsolása miatt. A főváros szükségletére a most termelt vízmennyiség egyelőre minden igény kielégítésére elegendő : mégis gondoskodni kell a termelés fokozásáról, ezúttal azonban nem új kutak nyitásáról, hanem a talajvizeknek a fővárosi vízellátásba való bekapcsolásáról. Ennek a lehetőségnek az előkészítését célozza az a polgármesteri javaslat, amely egyelőre csak a geológiai felvételek készítésére és a kutatófúrások végrehajtására.kér felhatalmazást a törvényhatósági tanácstól. A feltűnést keltő kezdeményezésről a világítási és vízellátási ügyosztályban a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munkatársának : — Budapest ivóvizét termelő három telepének, nevezetesen a káposztásmegyeri, a Kossuth Lajos-téri és a buda-ujlaki telepnek víztermelő berendezései a természetes szűrésen alapulnak, vagyis a termelt víz nagyobb hányada a Duna hatalmas kavicsrétegein át kerül a vizet szolggáltató tartályokba. Iíymódon való termelés esetén a víz minősége egyrészt a kavicsrétegek tisztaságától és kiterjesztésétől függ, másrészt magának a víznek összetételétől. Vannak nagy városok, amelyek a rendelkezésükre álló anyagi eszközök és a kedvező természeti körülmények folytán forrásvizek felhasználására alapítják vízmüveiket, mint például Becs városa. Forrásvizeknek az ivóvíz ellátása céljából való igénybevétele esetén azokat csak igen gondos előtanulmányozás és a források védteriiletének minden szennyeződéstől való kellő mentesítése után szabad a városok vízvezetékébe bekapcsolni, •mert főleg a nagy vízbőségü források iséűrörétégei nem mmdig teljesen megbizjiatók. Áll ez a kis vízhozamé forrásokra is. —- Más nagy városok vízellátása felszíni vizek fel- használásán alapszik. Felszíni vizek lehetnek tavak, folyók, vagy völgyzárlatok vizei. Az iíymódon nyert vizek rendesen a csőhálózatokba való szétosztás előtt mesterséges szűrésnek vettetnek alá. Ilyen vízellátással bír Newyork', amely város völgyzáró gátak segélyével tárolt vizet oszt szét. Tavivizet használ fel például Zürich. Folyó vízből nyeri vízszükségletét Magdeburg városa, még a közelmúltban is az Elba vizét használta föl megfelelő szűrés után Hamburg, ez utóbbi város azonban az Elba fokozatos szennyeződése miatt már áttért egyéb víztermelésre. Vannak városok, amelyek vízszükségletüket szerencsés fekvésük folytán „igazi talajvizeket“ vezető rétegekből nyerik. Az ilyen talajvíznek igen nagy előnye, hogy hőmérséklete állandó, hasonlóképpen igefi állandó jellegű a vegyi Őfipzetétele is, és ha kellő mélységből termelik azt ki, bakteorológiailág ifi kifogástalan. — Egyes talajvizeknek az említett jó tulajdonságok mellett vannak azonban rossz tulajdonságaik is és pedig a figyelmen kívül nem hagyható és el nem hanyagolható vas- és mangántartalom. Ez a kérdés azonban megfelelő tisztító berendezések alkalmazásával megoldható. — Budapest vízellátása a víztermelő berendezések kellő bővítésével a mai módon mindaddig biztosítható, amíg természetes szűrésre alkalmas területek állnak rendelkezésre. Tekintettel azonban arra, hogy a lakosság számának emelkedése, a lakott területek megnövekedése, esetleg a környék bekapcsolódása és a kultúra fejlődésével kapcsolatban a higiénia terén mutatkozó követelményeknek mindnagyobb mértékben mutatkozó gyakorlati alkalmazása folytán a főváros vízfogyasztása folytonos emelkedést mutat, óvatosságból már előre gondoskodni kell arról, hogy a majd beálló szükségletek miképpen lesznek biztosíthatók. — Budapest közelében számottevő és figyelembevehető források nincsenek. A legközelebbi források volnának a tat at óvárosiak, amelyek a káposztásmegyeri vízmű építése előtt tanulmány tárgyát is képezték, de azok magas hőmérsékletük miatt nem lennének használhatók. Felszíni vizek felhasználásával a vízművek egyelőre nem kíván foglalkozni, mert egyrészt ez a megoldás szükség esetén aránylag rövid idő alatt megvalósítható, másrészt, mert a főváros közönsége bizonyos idegenkedéssel viseltetett a mesterségesen szűrt Duna víztől akkor, amikor ideiglenesen és részben iíymódon volt vízzel ellátva. Igaz ugyan, hogy az akkori mesterséges szűrő magán hordta ideiglenes voltának minden hiányát. — A városok vízellátása harmadszor az igazi talajvizek felha'sználásÓLval oldható meg. Ezt a kérdést a Vízművek idáig nem tanulmányozta, aminek oka talán abban keresendő, hogy aZj ■ ilymódojt való víztermelési nálunk nem mutatkozik olyan ’egyszerűnek, mint például Észak-Németországban, ahol majdnem mindenütt öO—60' méter mélységekben a jégkorszakok maradványaiban, az úgynevezett „ős“-folyamok völgyeiben kitűnő igazi talajvíz található. Ezen kérdés megoldása elsősorban geológiai feladat, azért a M. kir. Földtani Intézetet kellene megbízni azon helyeknek a kijelölésével, ahol ívás céljára alkalmas alacsony hőmérsékletű vizek feltárhatók lennének abban az esetben is, ha az csak fúrás útján volna lehetséges. Ilyen helyek valószínűleg leginkább a hűden oldalon találhatók, de mindenesetre a pesti oldalon is meg kellene jelölni azokat a pontokat, ha vannak, ahol eredményes kutató fúrások indokoltnak látszanak. A törvényhatósági tanács csütörtöki ülése tárgyalja az előterjesztést és minden bizonnyal megszavazza a szükséges 20.000 pengőt, hogy ennek révén előkészíthető legyen Budapest jövő vízellátásának megnagyobbííása és esetleg teljesen új termelési rendszerre való áttérése. Elektromos áram és reklám A modern kereskedelmi élet a mai fejlettségében nem nélkülözheti a reklámot és a reklám legolcsóbb, egyben legszebb eszköze ma a fény. A fényhatásokban megnyilvánuló lenyűgöző erőnek reklámcélokra való felhasználását a technika rohamos fejlődésével állandóan lépést tartó reklámművészet korán fel- , ismerte és ma már a legkülönbözőbb reklámötletek valósulnak meg a fénynek művészi felhasználásával. A pesti ember, aki nappal közömbösen megy el a Halászbástya mellett, este megcsodálja a rávetődő fény hatása alatt a sötét háttérből plasztikusan kidomborodó gyönyörű csipkézetét. A Mfiikífftvilágítás és reklámvilágítás, bár kisebb méretben, de ugyanilyen hatásban , emeli ki a kirakati áru szépségeit, vagy hívja fel valamely árura a járókelők figyelmét. Szín, ötlet, művészet, hatás, sőt ügyes fényjáték-kombinációval élet is vihető a reklámba és így a fény, tág teret nyújtva a reklám terén minden lehetőségnek, valósítja meg az igazi reklámmüvészetet. A kirakatoknak az üzleti záróra után való kivilágítása nemcsak barátságossá és élénkké teszi az utcát, hanem megállásra és a szép kirakatoknak alapos megszemlélésére készteti az este sétáló közönséget, amely nappal nem fordíthat kellő időt a kirakatok megtekintésére. Budapest Székesfőváros Elektromos Müvei a kimkat- és reklámvilágítási áramfogyasztás részére igen előnyös tarifát vezetett be és e célra külön árammérőt szerel fel, amelynek segélyével az esti üzleti záróra után használt áramot igen alacsony egységárral szolgáltatja. Egy-egy kirakat óránkénti megvilágítása ilyenkor 10—15 fillérbe kerül. A kirakat-tarifa nyújtotta kedvezményeket már igen sokan veszik igénybe, de helyesen cselekszik az a kereskedő, aki már most — a téli idény beállta előtt — gondoskodik a kirakat- és reklámvilágítási berendezésének ezen a módon való áramellátásáról. Budapest Sfiékesfőválrgs Elektromos Müvei (V., Váciéit 74) az érdeklődőknek készséggel és díjtalanul nyújt felvilágosítást. (Telefon: 904—00.) Magyarország aranykoszorús mestere Szíriáit Iául# harang- és ercüntode, haranyÍGÍszerelés és haranglábgyár BUDAPEST, Ví„, Firaiigcpási-iitca 77. szám Telefess s Aut. 913-53 Bazilika részéire készüli 7945 kg áj karaiig Az 1900. évi párizsi vüágkíáüíiáson díszoklevéllel, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1923. és 1926. évi kézműipari tárlaton kormánydíszoklevéllcl, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon cagy aranyéremmel kitüntetve. Számos egyházi cíismsrőJevéí £ — Költségvetéssel díjmentesem szoigál! — Előnyös fizetési teltételek ! DOHA DÖME ÉS TÁRSA papír és írószerek gyári raktára a „!PAP5RMA!LOM“-hoz BUDAPEST, IV., ARAMYKÉZ-UTCA 6. TEL.: AUT, 877-15. ALAPÍTVA: 1790-BEN aft^RISTOFOLI VINCE | —-----—Hgg Kőpadló- és falburkoló vállalat © j Ki zárólag : BUDAPEST, VII., GIZELLA-ÚT 3Í. j TELEFON : ZUGLÓ 69-07 & | Elsinger>Li Budapest, Y,f He Telefon: Automate ínoleum nvéd-is. 4. 232—58. Asztalos-ipari szaküzíet, Épület- és bútorvasalások, fest György és J Budapest, Vili. kerület, Üllőí-úí 52/b vaskereskedés ék, léc stb. faárúk Somogyi . Telefon : József 402—36 Yffl., VÍG-UTCA 22 0 TELEFON: J. 48S—64 Ha jó, tartós, meghízható és gazdaságos üzemű autóbuszra tefierauiéra van szüksége, ágy kérjen ajánlatot és bemutatási a Magyar Waggon« és Gépgyár RT-tól, amelynek győri auíGsuotoilgyárábasi készülnek a legújabb típusú autók. Rába-Krupp IPss Központi igazgatóság: V., DEÁK FERENC-UTCA 18 Telefon: 818—50 Budapesti raktár és javítóműhely : KEREPESI-ÚT 28 Telefon: József 453—S4 CZÄJA NÉP AStÉNA VírosI1«** v»" B"° kaid:) Telefon : 185-77 Naponta délután 3 órától folytatólagos előadások nagy világvárosi műsorral r » r szám szenzációs Belépődíj 40 Sillertől 1,60 - í g Isler és Síién Bpest, IV., Károly király-út 10. oki. mérnökök, kövezőmesterek, építési vállalkozók
