Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-01-07 / 1. szám

Budapest, Í931 január 7. Belátható időn belül szó sem lehet az új központi kórház megépítéséről Az államtól járó tizenótödfél millió pengő teljes egészé­ben a községi alapnak jut — Az írásbeli megállapodás még nem jött le a városházára Kiválogatják a városházi irattárból a forra­dalmakra és megszállásra vonatkozó aktákat millió pengőt — szól az információ — egyáltalában nem lehet új bevételnek tekinteni. Ez hátralékos kór­házi ápolási díjak megtérítése, olyan kiadásoké, ame­lyek a fővárost tényleg terhelték és amelyeket a köz­ségi alap előlegezett a kórházi alapnak. Ha most a népjóléti kormány megfizeti azokat az ápolási díja­kat, amivel tartozik, a községi alapnak kell visszaté­ríteni a kórházak céljára onnan elvett és eredetileg más fontos rendeltetésű pénzeket. — Egészen máé lenne a. helyzet, ha megkapná, a főváros azokat a differenciákat is, amik a népjóléti minisztériwmbna megállapított és most megtérülő napi 5 pengős ápolási díj és az effektiv 6 pengő 30 fillé­res ápolási díj között keletkeztek. Ez az összeg kb. szintén 14 millió pengőre rúg. Ezt a 14 millió pengőt inkább lehetne kórházépítésre felhasználni, miután ez a pénz a kórházi alapot illetné meg. Sajnos, aligha van kilátás arra, hogy ezt is megkapjuk s a megkö­tött megállapodás érdekében követelésének ezt a ré­szét a közelmúltban lefolytatott egyezkedési tárgya­lásokon a főváros nem is szorgalmazta, s ezzel a leg­messzebbmenő engedékenységről és áldozatkészségről tett tanúbizonyságot. Ilyen körülmények között az új Rókus-kór- ház közeli megépítéséről álmodni sem lehet és bele kell törődni abba a szomorú való­ságba, hogy ennek a fővárosi határozatnak megvalósítása egyelőre le is kerül a napi­rendről. A székesfőváros ezzel szemben a legnagyobb energiá­val folytatja a meglevő kórházak alapos tatarozását, belső berendezésének modernizálását, hogyha az ágyak számát nem is tudjuk szaporítani, legalább az egyéb panaszok szűnjenek meg és a meglévő kórházak le­gyenek minden tekintetben kifogástalanok. Egyébként — értesülésünk szerint — a 14 millió pengő megtérítésére vonatkozó megállapodás sem ér­kezett meg írásban a városházára a népjóléti minisz­tériumból, s csupán arról a kötelező szóbeli megálla- jj podásról -van tudomása a főváros vezetőségének, | amely Sipőcz Jenő polgármester és a népjóléti mi- I nisztérium képviselője, valamint Wekerle Sándor I pénzügyminiszter között tényleg perfektuáltatott. A polgármester nemrégiben rendeletben intézke­dett a székesfővárosi központi és a kerületi elöljáró­ságok irattáraiban felhalmozott anyag kiselejtezése iránt. A selejtezés munkáját az új esztendő első nap­jaiban kezdik meg az irattárakban, a végrehajtás te­kintetében azonban bizonyos módosítás történik. A polgármester ugyanis hozzájárult a főlevéltárosnak ahhoz a javaslatához, hogy Mhington szivntfyúsép r.­Buctaoest, V., Vácsi-ú? 4, Telefon­szám : 222-10. SZÄLLIT: GŐ3J-, centrifugál-, turbina^ vácuumszfvaftyúkat, minden c&sra és tel«' jjesátményre. — Benzinmotorokat. — Hűtő­tornyokat. — Kondenzációs berendezése­ket. — Aistómosógépeket. a selejtezésre váró irattári anyagból az 1918. évi októberi forradalom, az 1919. évi proletárdiktatúra, valamint az utána kö­vetkező román megszállás és a restaurációs rezsim alatti iratokat ki kell emelni és azokat selejtezni egyáltalában nem szabad.^ A selejtezés munkáját nagy körültekintéssel és óvatossággal fogják végezni az irattárakban', s a pol­gármester intézkedett, hogy a szelektáló munkákat csakis a fogalmazási szakhoz tartozó és végleges állású tisztviselők végezhessék. Kezelőtisztviselőket és altiszteket csakis technikai munkákra szabad felhasz­nálni és a selejtezést, a Városházán a főlevéltáros, a kerületi elöljáróságokon pedig az elöljárók és helyet­teseik személyesen tartoznak végezni és felelősek a selejtezési szabályok fontos betartásáért is. K OLGSÚSftGi BOTORHIILLAM! Rendkívül mélyen leszállított árak mellett kerülnek árusítás alá kálók, ebédlők, úri­szobák, szálúitok, bőrgarnitúrák, Icártyszo- bák és különböző egyes bútordarabok. Hitel­képes egyének szintén árleszállításban és előnyös fizetési feltételekben részesülnek Magyar Kisipari Bútorlerakat Budapest, Vili. kerület, József ucca 16. sz. Saját érdekében tekintse meg HIICKÉR réz-, vasbutorgyár készítményeit. Ágybetétek, gyermekkocsik, ágynemiiek, paplanok és legújabb kivitelű kerti bútorok gyári árban, inftintaraktár: VII., Dohány ucca 22. (Árkád bazár). ©yár: VII., Holló ucca A Felállították a Szabadság téren a Széchenyi díszkutat A Szabadság tér déli részén, azon a helyen, ahova lerombolt, rosszemlékű, óriási N eugeb üude-k a sz árny a homlokzata nézett, állott valamikor Budapest első sétatere,, a Széchenyi promenád, amelyet Széchenyi István gróf feleségének kezdeményezésére létesített annak idején Pest város tanácsa és a Pestvárosi Szé­pészeti Egyesület. Ennek a sétatérnek az első fáját 1846 március 3-án gróf Széchenyi Istvánná sajátkezű- lég ültette el, ezzel a jelszóval: „virulj!” A facsemete elültetése után a jelenlevő közönség megöntözte a sétatér első fáját, amelynek helyén most a székesfőváros közönsége díszes emlék­művet állított. Először úgy volt, hogy szobormű kerül a hajdani Széehenyi-sétatérre, később ezt a tervet megváltoz­tatták és a múlt héten állították fel, csendben, min­den külső ünnepség nélkül azt az artisztikus,, vörös márványból faragott díszkutat, amelyet Teles Ede szobrászművész és Mészáros Andor építész terveztek. A kút homlokfalán dombormű örökíti meg az első fa elültetésének jelenetét, két oldalán pedig aranyozott betűkkel következik a felirat: ,fixest város első séta­terének helyén a nagy kezdeményező emlékére állí­totta Budapest székesfőváros közönsége 1930-ban.” Az emlékmű hátsó oldalába az egykorú Jelen­kor című újság 1864. évi március havi számá­ban megjelent tudósítás idézete van bevésve arról, hogy gróf Széchenyi Istvánná, született Seilern Crcs- eencia grófnő hogyan létesítette a város szívében az első promenádot s miként ültette el azon az első platánt. A díszkúttal nemcsak a Szabadság tér képe vált szebbé, hanem kedves emlékkel gyarapodott a főváros látnivalóinak sora is. WIHART FERENC . építész építőmester . BUDAPEST, Vfl., COLUMBUS UCCA 33.SZ, TELEFON: JÓZSEF 350-97 wolsky .Sándor béla WOLSKY ALBERT FIA gépüzemü fcsfa- és scsetérugyőr BUDAPEST, VÍB., MAGDOLNA UCCA 18. S2AM. TELEFÓN: JÓZSEF 324-88 l FISCHER ÉS HARTHAHH mázoEómet'srak Budapest IV, Képíró ucca 3. sz. TELEFON : Fióküzlet: IX. kér., Tompa ueaa 30. «iám A. 847-73 BÚTORT HUSZÁR TESTIÉREK \ BŰTORGYÁROSOKNÁL TEGYEN Gyári áron — Gyári garanciával Részletre is. _ Bu dapest, II., Zsigmond ucca 24 Fj-r~r KŐZTISZT VISELŐKNEK ÁRENGEDMÉNY ! MT Mlesxy György oki. gépészmérnök villamossági és műszaki vállalata BUDAPEST, V., FALK MIKSA UCCA 26—28 SZ. Budapesti Hírlap ■»»«»■■BinwMaMajicuraaCT 111111ni—nin'ir»i «1—rawas*­a legtartalmasabb magyar napilap f Hangja előkelő, hír­szolgálata tökéletes SORG ANTAL ÉPÍTŐIPARI R.-T. GŐZTÉGLAGYÁRA KÖZPONTI IRODA: Epést, X., Gergely u. 8. TELEFÓN: JÓZSEF 460-T9. Néhány nappal ezelőtt megtörtént a népjóléti minisztérium és a székesfőváros között az évek óta húzódó kórházi ápolási díjkérdésben a szóbeli meg­egyezés, sikeres eredményeként annak a közbenjárás­nak, amellyel RipJca Ferenc főpolgármester az ügy békés elintézésére a talajt még a néhai Vass József miniszter életében előkészítette. A fővárosnak a népjóléti minisztériummal szem­ben, mint azt a Fővárosi Hírlap annakidején több al­kalommal és részletesen megírta,, három irányú köve­telése volt: az első annak az összegnek a megtérítése, amellyel a kincstár ápolási díj címén effektive tarto­zott a fővárosnak éveken át, a második az öt pengő­ben megállapított ápolási díjnak legalább 6 pengő 30 fillérre való felemelése volt, mert ennyiben kalku­lálta a főváros egy beteg ápolásának és gyógyításá­nak tényleges napi költségét, végül, hogy térítse meg a kincstár a fővárosnak az 5 pengős, illetve 6 pengő 30 filléres ápolási díjak közötti differenciáit is. Ez a két tétel kereken 29 millió pengőre növekedett az évek folyamán, vagyis olyan nagyra rúgott, hogy bőségesen elegendő lenne az új Rókus-kór- káz felépítéséhez. Most híre járt annak, hogy megtörtént a népjóléti kormány és a főváros között a megállapodás, sokan úgy értelmezték, hogy azt a tizenötödfélmillió pengőt, aminek havi 300.000 pengős részletekben való kifize­tését a hátralékos ápolási díjak kiegyenlítése fejében a népjóléti minisztérium magára vállalt, az új Rókus építésére fogják felhasználni. A Fővárosi Hírlap tudósítója utána járt annak, hogy ezt a tizennégymillió pengőt mire fordítja a fő­város és érdeklődött, várható-e a történtek után az új központi kórház építésének elindítása. Legilleté­kesebb. helyen, szerzett értesülésünk szerint ebből a pénzből szó sem lehet új kórházépítésről, hanem a befolyó 14 és félmillió pengővel azokat az összegeket fizetik vissza, amiket a fővá­ros az évek során a kórházi deficitek ellen- súlyozására a községi alap különböző pénz­készleteiből felhasznált, vagy mondjuk kölcsönvett. — A népjóléti minisztérium részéről vállalt 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom