Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-07-01 / 26. szám
Budapest, 1931 július 1. KÖZLEKEDÉSI SZEMLE Budapest és több német nagyváros közúti forgalmának összehasonlítása Irta: Ruísz Rezső A nagyvárosok kialakulásának ideje szorosan egybeesik a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben a gőz- vasutak fejlődésének és a közlekedés rohamos átalakulásának korszakával. Az összefüggésre nem nehéz rájönni, ha a várost úgy definiáljuk, hogy egy olyan település, amelyben az önellátás lehetőségei ki van zárva, amely település csak távoli és igen különböző vidékek itermelvényeinek összességével látja el lakosságát. Ez természetesen nem csak élelmicikkeire, hanem munkájának nyersanyagaira és eszközeire, sőt kulturigényeinek kielégítésére is vonatkozik. Az egy, nagy, hatalmas gazdasági tájjá a világot összefogó közlekedés volt a modern nagyváros fejlődésalapja, amint azt J. G-. Kohl már 1841-ben Der Verkehr und die Ansiedlungen der Menschen c. munkájában írja: „a népesség mindinkább a nagyvárosokba fog összehúzódni, minél inkább előre haladnak a közlekedési eszközök lehetőségei és a kis helyek mindjobban el fognak tűnni/' * Az eisö gőzvasút megindulása után néhány esztendőre tett jóslat meg is valósult, a kis településekből élénk áramlatok indultak meg a nagyok felé és tömörítették a népességet egy szőkébb területre: a városba. Ezzel aztán egy sajátos jelenség alakult ki; most már ezen a szűk területen kellett gondoskodni nagy tömegeknek ide-oda való szállításáról és ezt a fejlődő közlekedéstechnika a közúti vasutakkal oldotta meg. A nagyvárosok szűk területén élő embertömeg ugyanis a városon belül is forgalmat akar lebonyolítani, a munkás, a tisztviselő meg akarja lakóhelyéről közelíteni munkahelyét és viszont, a kereskedő, az iparos és nem utolsó sorban az idegenforgalom a város utcáin állandó hullámzást okoz, adja a város belső forgalmát, azt, amely méreteiben oly hatalmas. Ez a mozgalmas, lüktető, eleven városkép egyúttal minden városra jellemző vonásokat is fog feltüntetni, mert a forgalom összetevői a város sajátos jellegéből folynak és belőle igen érdekes következtetéseket lehet levonni a város életére. Az utca képének, életének motívumai még egy-egy városon belül is mások és élénken mutatják, hogy vájjon a city üzletekkel telt utcáin vagy csendes lakótelepek között járunk és el fog különülni a diákváros a kikötővárostól az utca forgalmának, berendezettségének, lüktetésének képében. * A forgalom alaptényezője mindenesetre a város lakosságának a száma lesz, bár ez egyedül sohasem elég ahhoz, hogy belőle az utcák életére és ezen keresztül a városra következtethessünk. .Szoros összefüggésben lesz ezzel a város kiterjedése is, mert a nagykiterjedésü várostól nagyobb forgalmat várhatunk, itt több ember lesz ráutalva a közlekedési eszközök használatára, mert azok nélkül csak nagy fáradsággal és időtöltéssel közelítheti meg az elérendő területeket. Ezeket természetesen számbavéve is igen érdekes következtetéseket vonhatunk le a közúti vasúton szállított személyek számából, különösen akkor, ha módunk van több város adatainak összehasonlítására. Erre a célra szeretném Budapest forgalmi adatait több német nagyváros forgalmi adataival összevetni. Népsűrűség Egy lakó és utazá- Lak. napi uta- sok száTerűlet száma Nép- zásainak mának km2 ezrekben sűrűség száma viszonya Budapest ................... 194 1.004 50 1.00 50 Na gy-Budapest........... 280 1.220 Ha mburg ................... 135 1.000 76 1.25 95 Na gy-Hamburg........... 180 1.557 Na gy-Berlín ............... 874 4.315 46 1.08 49.68 Kö ln ........................... 251 720 30 0.95 29.40 Mü nchen ................... 126 680 58 0.69 40.02 A fentebbi Ids táblázatba foglaltam egybe ezeket a legfontosabb tényezőket, amelyek élesen kimutatják, hogy a legnagyobb népsűrűségű város1 mutatja a legnagyobb forgalmat, bár a népsűrűség nem feltétlenül befolyásolja azt, amire példa rögtön Köln és München esete. Ebből az következik, hogy magas népsűrűség dacára is Münchenben kevesebb utazás esik egy lakóra, tehát a lakó és munkanegyedek eloszlása elég egészséges, mert kevés közlekedésre van szüksége, de egyúttal azt is mutatja, hogy kevés lehet az elővárosa, mert a közlekedési eszközöket a legtöbbször az elővárosok lakossága használja. Következtetéseink érdekes levonása már magából ebből a tényből meg is kezdődhet. Hamburg hatalmas forgalmát, dacára annak, hogy itt a népsűrűség még sokkal magasabb, az magyarázza, hogy igen sok települése van magán a városon kivül, de a sok utazásba kétségen kívül beleszámít a nem hamburgi és a környékről sem származó idegenek útjai is. Egyúttal azt is mutatja, hogy vonalaik megszabása a leghelyesebb, mert a legjobban vannak kihasználva. De semmiesetre sem hasonlítható forgalma Budapestéhez, amelytől területi arányokban nagyon is eltér, már pedig a kiterjedés a legdominál óbb faktor. * Budapest közlekedésének igen mozgalmas képe van. Oka ennek Nagy-Budapest hatalmas kiterjedése, mert Berlin sem olyan nagy. Berlin területének jórésze 610 km2 ugyanis a perif erikus területen kopár, vagy via, vagy erdő, szóval a település aránylag egy tömbben helyezkedik el, amely lényegesen kisebb. Budapesten az utasok nagyrészét a pestkönyékiek adják. Ebből egyúttal az is következik, hogy a külterületi vonalak Budapesten a legren- tabilisabbak, tehát ezek fejlesztése létérdek. Még érdekesebb adatokat) adnak 'azonban a havi forgalmi adatok összehasonlításai, az a körülmény, hogyan oszlik el az év különböző hónapjaiban a szállított utasok száma. A forgalom igen érdekes módon nem egyenlő az év különböző hónapjaiban, meg az esetben sem, ha egyenlő, harmincnapos hónapokra redukáljuk is a forgalmat. Oka ennek az utazóközönség váltakozó igényeiben, mozgalmasságának sokszor az időjárástól is függő volta. Budapesten május havában van általában a legtöbb utas, aminek okát a rengeteg kiránduló és az év ebben a hónapjában rendezett sportesemények adják. Hasonlóan magas október— november forgalma, amelyet a Halottak napjának temetőlátogatottsága okoz és amely demonstrálja azt is, hogy Budapest temetői messze fekszenek a várostól. A hidegebb napokban (január—december) van a forgalom minimuma mindenhol, amelyhez a nyári hónapok iskola-, törvényszünet és szabadságok által csökkentett utasszáma csatlakozik. Augusztus forgalmának budapesti növekedése a Szent István-napokat jelenti, ugyanezt másutt nem találjuk meg, augusztusban még másutt mindenütt a szabadság hónapja, alacsony utasforgalmat ad, amit a német városokban a késői nyár is fokoz. Általában azonban azt látjuk, hogy egyenletes a forgalom eloszlása és Budapesten, Hamburgban, Kölnben, Münchenben mindenütt azonosak a változások. * Az időjárási viszonyoknak a közlekedésre gyakorolt hatásáról egy részletével mutatok rá az általam készített grafikonnak. iSzep'tember havának vasárnapi adatai igen jellemzők erre. Az emelkedő hőmérséklettel emelkedik a vasárnapi utasok száma, amit 15.-ének esős szombatja után a vasárnapi forgalom „..majdnem teljes elmaradása követ, fokozódik ez azután 23-'án,' amikor a hidegre fordult időjárás következtében alig lesz utas. A hét folyamán egyre emelkedő hőmérséklet aztán az utasforgalom emelkedő tendenciájával zárja a hónapot. Ez a kiragadott példa a maga egyszerűségében élénken demonstrálja, miként használhatná ki gazdasági szempontokból az időjárási ismereteket egy közlekedési vállalat. A városok belső közlekedésének bonyolult jelensége érdekes módon törvényszerűségeket enged sejtetni, amelyeket, sajnos, még nem ismerünk eléggé, bár gazdasági szempontból ezek tisztázása az illető vállalatokra nézve igen fontos és a vele járó nagy munkát értékes eredményekké válthatja. Háromnapos tanulmányi kirándulás a külföldi repülőterekre. Érdekes kirándulásra szánta el magát a főváros két tanácsnoka és néhány törvényhatósági bizottsági tag. A kirándulás mindössze három napig fog tartani, de ez alatt a rövid idő alatt öt külföldi várost látogatnak meg. Ez természetesen csak a legmodernebb közlekedési eszköznek, a repülőgépnek igénybevételével történhetik meg. A háromnapos repülőgépkiránduláson Lamotte Károly és Szendy Károly tanácsnokok, továbbá Becsey Antal, Tabódy Tibor, Csilléry András, Nagy Ferenc és Buday Dezső vesznek részt. Július 6-án indul a repülőgép Budapestről Becsbe és Berlinbe, 7-én Lipcsébe, Nürnbergbe és Münchenbe repülnek, 8-án pedig Bécsen keresztül Budapestre érkeznek vissza. A repülőkirándulás célja tulajdonképpen az, hogy a fővárosnak ezek a vezetői megtekintsék a külföldi nagyvárosok repülőtereit, elsősorban az asperni és tempelhofi repülőtereket. Ma, amikor a repülőgép már szinte egészen köznapi közlekedési eszközzé vált, mindenesetre szükséges, hogy a főváros is tanulmányozza a repülőterek elhelyezését A mátyásföldi repülőtér elhelyezése ellen sűrű panaszok hangzanak el. Különösen azt kifogásolják, hogy a fővárostól túlmessze van és a közlekedés sem kielégítő. Remélhetően a főváros vezető tisztviselőinek és bizottsági tagjainak kirándulása azzal az eredménnyel fog járni, hogy rövidesen megoldják a repülőtér-problémát. Saját érdekében tekintse meg HIKKER réz%vasbutorgyár készítményeit. Ágybetétek, gyermekkocsik, ágynemüek, paplanok és legújabb kivitelű kerti bútorok gyári árban. Mínfaraktár: VII., Dohány-u. 22 (Árkád-bazár). Gyár: VII., Ho)ló-u. 3 Versenytárgyalási hirdetmény Budapest székesfőváros polgármestere a. szlfőv. altiszti létszámához tartozó alkalmazottak, valamint a tűzoltó- és javadalmai őri legénység részére szükséges téli egyenrn- lifi.zjiti posztöfélék, Í»élésílriik és barchenrtauyag elkészítésére és szííllltilsíira nyilvános írásbeli verseny- tárgyalást hirdet. A szállítási és vállalati feltételek értelmében szabályszerűen kiállított, 1.60 pengős állami és 1.60 pengős fővárosi okmánybéiyegigel ellátott, pecséttel lezárt, sértetlen borítékban elhelyezett, magyar nyelven szerkesztett ajánlatokat 1931. évi július Jiö 27-éu (hétfőn) délelőtt 11 örílig- a 'polgármesteri XI. (Városgazdasági) ügyosztályban (IV.. Központi városháza II. em. 235. ajtószámú szobájában) közvetlenül vagy posta útján kell beadni. Budapesti (Budapesten cégjegyzett) ajánlattevők ajánlataikat postán nem küldhetik be. i Az ajánlatok felbontása ugyanazon a napon, a fent megjelölt helyen délelőtt 11 ’érakor történik és ezen a fölbontáson az ajánlattevők vagy igazéit megbizottaik jelen lehetnek. Elkésve érkező vagy az előírt kellékeknek nem megfelelő’ ajánlatokat a polgármester nem fogja figyelembe venni. Az általános és részletes feltételek nyomtatványai, valamint az ajánlati mintalapoki példányai a szfőv. gazdasági hivatalában (IX. kér., Gyáli-út 3/b, I. em. 7. alatt) köznaponként (délelőtt 9—1 órák között díjtalanul megszerezhetők. Ajánlattevők ajánlataikkal a, végérvényes döntésig kötelezettségben maradnak. A székesfőváros polgármestere (fenntartja magának a jogot, hogy azi ajánlatok között a megajánlott árakra való tekintet nélkül szabadon választhasson, a Szállítást az ajánlattevők között tetszése szerint megoszthassa vagy az összes ajánlatot .visszautasíthassa. Budapest 1931. évi június hó 22-én. A szSkesfővftroS polgármestere. Vásároljon csak műjeget A műjég tiszta, higiénikus, egészséges A műjég hűtőkapacitása jobb, mint a természetes jégé. A műjég az élelmiszereket nem szárítja, hanem azokat természetes nedvesség tartalmuknál konzerválja. Műjeget minden időben házhoz szállítva szerezhet be, tehát nincs kitéve gépromlásnak és semmiféle üzemzavarnak. Müjeget korlátlan mennyiségben kaphat Budapesti Jégárusílé Részvénytársaság Bpest, VII., Nagydiófa-utca 3. Telefonszám: József 322—04 LISZüOEBk PETER Mész, cement, tégla, cserép Budapest, VII!., Orömvölgy-utca 3. TELEFON: J. 389-72 SPADI ÁRPÁD íahereshedő Budapest, V., Pozsonyi-úí 25. sz. Telefonsrám : 912—71. Postatakarékpénztárt csekkszámla]3126. sz. Dr. HELVEY TIVADAR vegyészeti gyár ® vállal szigetelési-, fedési-, aszfalt-, hő- és hangszigetelési munkákat BUDAPEST, EÖTVÖS-UTCA 21, TELEFON: AUT. 272—75 RESCH JÓZSEF autókarosszéria és kocsigyára Budapest, IX. kér., Remete-utca 26 Telefonszám: József 329—89 BAKÓ ES SÁRKÖZI PARKETT ÉS FAREDŐNY VÁLLALAT Készít parketta és padlózási munkákat. — Vállalja esslíngeni faredőnyök, zsalusinek és vászonredő újonnan való készítését és javítását Budapest, i!.,Török-utca 6. Telefon: 553-19 Czecjlédy János Jenő | műkőáru-készítő, fal- és padlóburkoló mester fi Székesfővárosi és állami szállító kartellen kivül I Budapest, Kistemplom-nlca 5. Telefon : József 449—98 | 'OTHmBHgBHRHmHHBHmsaHHRHRHK MmiÖ/FERENC OKL. MÉRNÖK ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓ Budapest, V., Ügynök-utca 22/b. TELEFON: 901-24
