Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-06-17 / 24. szám

24. szám Huszadik évfolyam Budapest, Í93É június 17. 3 Előfizetési ár: Egész évre ................24 pengő Fé lévre ....................12 pengő Fe lelős szerkesztő: DACSÓ Egyes szám ára: 50 fillér Főmunkatárs: * PAYR HUGÓ Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Szív-utea 18. Telefonszám: Aut. 137—15. Sipőcz polgármester és a bank­vezérek hétfőn megegyeztek a húszmilliós kölcsön feltételeiben Áll a harc! Az ország és a főváros hangos a korteskedés lár­májától, bár mégis azt kell mondanunk, hogy csöndes, nyugodt, megfontolt választás előtt állunk. Nincsenek szenvedélyek, nincsenek elkeseredett elvi harcok, az egész küzdelemre annak a gondolatnak kell a bélyegét rányomni,, hogy nem engedhetjük meg magunknak a pártoskodás luxusát, az országot kell megmenteni és en­nek érdekében nem gyengíteni, hanem megszilárdítani kell a mai rendet. Béke és nyugalom kell az ország továbbfejlődése, a magyar igazság érvényesülése érdekében. Néhány nap óta, hogy Bethlen István, a nemzet vezére és a, többi miniszterek nyilatkoztak programjukról, tisztában va­gyunk vele, mire kellett sürgősen a választás, miért kel­lett aratás előtt politikára fogni a népet, miért kellett a város lakosságát megzavarni nyári pihenőjében. Ma már tudjuk, hogy érik a vetés és már csak biztonságra volt szükség. Az a szívós, kitartó, de elejétől mindmáig csöndes munka, amelyet a magyar kormány elnöke vitpgvariatlqozfldfcqn folytat, megtenni gyümölcseit, már útban is van a jobb jövő, de azok számára, akik segít­ségünkre hajlandók lenni, még egyszer be kell bizonyí­tanunk, hogy ez az ország egy akarattal, nagyszerű egyet­értésben munkálja a jövendőt, a rend és az összefogás, a munkakészség és föllendülés nem szalmaláng, hanem állandó, maradandó erényünk. A mosfdrii választás lesz ítz, amely bizalmat kelt az egész világban pántunk és megkoronázza azt a jó hírnevet, amelyet egy-két nagy államférfiunk, degelsősorban Bethlen István, máris biz­tosítottak számunkra. Nincsenek panaszaink, mert inkább a kis pártok torzsalkodnak egymás között, inkább a veszteségeken érzett feljajdulások hallatják csak a szavukat. A nemzet óriási többsége Bethlen István zászlaja alá tömörül, s ha akad imitt-amott kifakadás, annak oka, hogy a nagy nemzeti egység páratlan vonzóereje lesorvasztja a párt- politikát. Mégsem győzünk eléggé arra figyelmeztetni, iiogy ez a választás nem belső parádé, vagy hazai szóra­kozás, itt nem pártdiadalok kiküzdéséről van szó, itt nem lehet most apró pecsenyéket sütögetni: itt most az or­szág tesz vizsgát a világ ítélőszóke előtt. A gazdasági világválság megrázkódtatott bennünket is, de igaza van Bethlen Istvánnak, aki Debrecenben kijelentette: nem a mi válságunk a világ legsúlyosabb válsága. Ez igen szerény megállapítás volt, mert — ha rendkívüli veszedelmek között élünk is — mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy amíg világhatalmakat össze­omlás, katasztrófa fenyeget, addig mi mindjobban kilá- bolunk a bajokból, mindinkább biztos a reménységünk, hogy símán, idegeink felbomlása, a nemzet egészségének megromlása nélkül ússzuk meg a válságos időket. Érezni, tudni kell, hogy a polg^rSgg'ngk a mai rend, a mai gaz­dasági törekvések, biztató femény&égek melkett való nagy­szerűen tüntető felvonulása mérhetetlen hasznáéra lesz az országiak. Ez \a fipmzeti egység, amely ma országszerte, de az ország fővárosában is megnyilatkozik, a legszebb koro­nája Bethlen. István tízesztendős^ nagy munkájának. Meggyőződésünk, hogy ezt a nemzeti egységet még élesebben, még'pregnánsabban kifejezésre lehetne jut­tatni, ha az ország mérhetetlen érdekeinek jelszavait hajlandó lett volna Bethlen István a pártpolitika cégé­rének felhasználni. De erre nincs szükség:, Bethlen István olyan súlyos egyéniség, hogy nemcsak elviseli, de keresi a miága kormfin/yzati tőgyei Számár{a a komoly kritikát. A debreceni beszéd példája volt annak, hogy egy ízléses, komoly, európai vonatkozásban is nagyszabású állam­férfi milyen rigorózusan ragaszkodik a színigazsághoz és hogyan irtózik a kortézia silány eszközeitől. Boldog or­szág, ahol a mezítelen igazságoknak a kendőzés, a szé- pítgetés nélkül való őszinteségnek olyan bajnoka van, mint Bethlen István és olyan hívői, mint az egész magyar nemzet. A Fővárosi Hírlap jelentette elsőnek, hogy a nagy­bankok: a Hitelbank, a Leszámítolóbank, a Községi Taka­rékpénztár, dg Angol-Magyar Ba/nk és a Pesti Hazai Taka­rékpénztár kölcsönajánlatot tettek a fővárosnak. A tanács­kozásokat Lamotte Károly dr. a pénzügyi osztály vezetője irányította, aki figyelemmel az üzemek továbbfejlesztésé­nek szükségességére: készséggel fogadta az ajánlatot. A kölcsön összege húszmillió pengő, amelyet a főváros egy­két évre vesz csupán igényibe s annak visszafizetését való­színűleg a nagy beruházó kölcsönből fogja eszközölni. Érte­sülésünk szerint a most már teljesen elintézettnek tekinthető köl­csönnyújtás később megállapítandó kamatozás mel­lett bocsátja a pénzt a főváros rendelkezésére, amelyen felül további költségek nem jelentkeznek. A rövidlejáratú kölcsön ügye rövidesen a törvényható­sági tanács elé kerül. Sipőcz Jenő polgármester és Lamotte Károly tanácsnok már befejezték az errevonatkozó meg­beszéléseiket és így az előterjesztés hangsúlyozni fogja a kölcsön előnyös voltát, valamint annak a főváros szempont­jából való. szükségességét. A törvényhatósági tanács hatá­rozata. után a nyári szünet előtti utolsó közgyűlésen fogják a kölcsönügyet letárgyalni, A fővárosi törvény teljesen új előírásokat tartalmaz az évi költségvetések előkészítésére, letárgyalására és vég­leges összeállítására. Ezzel magyarázható, hogy Sipőcz Jenő polgármester az elmúlt évek gyakorlatával szemben, az idén sokkal korábban rendelte el a költségvetési mun­kálatok megkezdését és az erre vonatkozó adatok összeállítá­sát Márciusban jelent meg a polgármester körrendeleté, amely felhívta az összes ügyosztályokat, üzemeket és in­tézményeket a költségvetésnek oly módon való összeállítá­sára, )ho.gy azok június 15-ig befussanak a pénzügyi osz­tályba. Értesülésünk szerint hétfőn, június 15-én délben már együtt volt a főváros intézményeinek külön-külön elkészített költségvetési tervezete Lamotte Károly tanács­nok asztalán, aki most munkatársaival megkezdi a tervezetek áttanul­mányozását és azoknak összhangba hozását oly módon, hogy a kívánatos ötszázalékos redukció minden nehézség nétökül keresztülvihető legyen. Információnk szerint a költségvetési tervezetek mindegyikén végigvonul a takarékoskodás szelleme, mert a kiadási tételek összeállításánál már most figyelembe vették ezt a szempontot. A számoszlopok kizárólag olyan kiadásokat tüntetnek fel, amelyekre a folytonosság érdeké­ben feltétlenül szükség van és így ezúttal aligha lesz arra szükség, hogy Lamotte Ká­roly tanácsnok ismert piros ceruzája kénytelen legyen a fau­úgyhogy a legújabb hitelakció eredményeként legkésőbb július 1-én már át is veheti a kölcsön teljes összegét. Illetékes helyen hangoztatják, hogy ez a kölcsön rövid­lejáratú, átmeneti jeleggel bír, mert változatlanul fenn­tartja a. főváros azt a szándékát, hogy a külföldi pénzpiac helyzetének javulása esetén igénybe fogja venni a nagy beruházó kölcsönt, amelynek összegét közel százmillió pen­gőre tervezik. Ma még pontos terminust nem lehet adni a beruházókölesön időpontjáról, azonban valószínű, hogy arra csak a jövő év második felében kerülhet sor. A húszmillió pengős rövidlejáratú kölcsön időtartama tehát másfél-két­éves lesz, amelynek a kamatfeltételei olyan kedvezőek, hogy igénybevétele a> főváros részére jelentős terhet nem hoz magával. A kölcsön ügyében a városházán hétfőn délben volt a döntő tanácskozás, amelyen írásba foglalták a végső megállapodást. Sipőcz Jenő polgármesternél megjelentek az érdekelt bankok vezetői: Ullmann György báró (Hitelbank), Stein Emil dr. (Kereskedelmi Bank), Fleissig Sándor (Angol-Magyar Bank), Emey Károly (Hazai Takarék), Reményi-Schneller Alajos (Községi Takarék), Madarassy-Beck Marcel (Le­számítoló Bank) f továbbá Borvendég Ferenc alpolgár­mester és Lmnotte Károly tanácsnok, a pénzügyi osz­tály vezetője, akik minden irányban letárgyalták a köl­csön ■ feltételeit és a folyósítással kapcsolatos összes tennivalókat. tasztikus tervek, ragyogó elgondolások és káprázatos ké­szülődések délibábjait ridegen halálra ítélni. Szürke, de egyenletes lesz az új költségvetés, amelyben minden ott szerepel, ami a főváros feladataival együttjár, viszont hiányozni fognak a fantasztikus tervezgetések, amelyekre most a fővárosnak nincs és nem is lehet pénze. A költségvetés múlt évi 166 milliós főösszegével szemben körülbelül 160 millió pengőre fog rúgni a kiadá­sok összege, mert ß költségvetésben az ötszázalékos apasztáson túl­menői eg is figyelemmel vannak a jövedelmek várható csökkenésére. Felmerült az a gondolat is, hogy a rend­kívüli kiadások tételét eltörlik, ezt azonban nem indokolja semmiféle körülmény, mert hiszen a rendkívüli kiadások olyan szükségletek fedezésére vannak mindenkor beállítva, amelyek évközben merülnek fel és amelyek teljesítése — mint például a szellemi szükségmunka és egyéb jótékony- kodási akciók túlkiadásainál is láttuk — elkerülhetetlenül fontos és indokolt. Az új költségvetést szeptember 15-re teljesen befejezik a pénzügyi osztályban és azután nyom­ban gondoskodnak a törvényhatósági tanács és a köz­gyűlés időbeosztásáról, hogy e testületekben a budget-vita legkésőbb november 15-ig befeje­ződjön. A törvény ugyanis ezt a határnapot állapítja meg arra, hogy a költségvetés koimányhatósági jóváhagyás céljá­ból a belügyminisztériumba terjesztessék fel. Csakelkerülhetetlenkiadásokszerepelnek a költségvetés jövő évi részlettervezetében Százhatvan millióra rúg a főösszeg — Nem törlik a rend­kívüli kiadások tételét — Hiányoznak a fantasztikus tervek

Next

/
Oldalképek
Tartalom