Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-06-17 / 24. szám
24. szám Huszadik évfolyam Budapest, Í93É június 17. 3 Előfizetési ár: Egész évre ................24 pengő Fé lévre ....................12 pengő Fe lelős szerkesztő: DACSÓ Egyes szám ára: 50 fillér Főmunkatárs: * PAYR HUGÓ Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Szív-utea 18. Telefonszám: Aut. 137—15. Sipőcz polgármester és a bankvezérek hétfőn megegyeztek a húszmilliós kölcsön feltételeiben Áll a harc! Az ország és a főváros hangos a korteskedés lármájától, bár mégis azt kell mondanunk, hogy csöndes, nyugodt, megfontolt választás előtt állunk. Nincsenek szenvedélyek, nincsenek elkeseredett elvi harcok, az egész küzdelemre annak a gondolatnak kell a bélyegét rányomni,, hogy nem engedhetjük meg magunknak a pártoskodás luxusát, az országot kell megmenteni és ennek érdekében nem gyengíteni, hanem megszilárdítani kell a mai rendet. Béke és nyugalom kell az ország továbbfejlődése, a magyar igazság érvényesülése érdekében. Néhány nap óta, hogy Bethlen István, a nemzet vezére és a, többi miniszterek nyilatkoztak programjukról, tisztában vagyunk vele, mire kellett sürgősen a választás, miért kellett aratás előtt politikára fogni a népet, miért kellett a város lakosságát megzavarni nyári pihenőjében. Ma már tudjuk, hogy érik a vetés és már csak biztonságra volt szükség. Az a szívós, kitartó, de elejétől mindmáig csöndes munka, amelyet a magyar kormány elnöke vitpgvariatlqozfldfcqn folytat, megtenni gyümölcseit, már útban is van a jobb jövő, de azok számára, akik segítségünkre hajlandók lenni, még egyszer be kell bizonyítanunk, hogy ez az ország egy akarattal, nagyszerű egyetértésben munkálja a jövendőt, a rend és az összefogás, a munkakészség és föllendülés nem szalmaláng, hanem állandó, maradandó erényünk. A mosfdrii választás lesz ítz, amely bizalmat kelt az egész világban pántunk és megkoronázza azt a jó hírnevet, amelyet egy-két nagy államférfiunk, degelsősorban Bethlen István, máris biztosítottak számunkra. Nincsenek panaszaink, mert inkább a kis pártok torzsalkodnak egymás között, inkább a veszteségeken érzett feljajdulások hallatják csak a szavukat. A nemzet óriási többsége Bethlen István zászlaja alá tömörül, s ha akad imitt-amott kifakadás, annak oka, hogy a nagy nemzeti egység páratlan vonzóereje lesorvasztja a párt- politikát. Mégsem győzünk eléggé arra figyelmeztetni, iiogy ez a választás nem belső parádé, vagy hazai szórakozás, itt nem pártdiadalok kiküzdéséről van szó, itt nem lehet most apró pecsenyéket sütögetni: itt most az ország tesz vizsgát a világ ítélőszóke előtt. A gazdasági világválság megrázkódtatott bennünket is, de igaza van Bethlen Istvánnak, aki Debrecenben kijelentette: nem a mi válságunk a világ legsúlyosabb válsága. Ez igen szerény megállapítás volt, mert — ha rendkívüli veszedelmek között élünk is — mindnyájan nagyon jól tudjuk, hogy amíg világhatalmakat összeomlás, katasztrófa fenyeget, addig mi mindjobban kilá- bolunk a bajokból, mindinkább biztos a reménységünk, hogy símán, idegeink felbomlása, a nemzet egészségének megromlása nélkül ússzuk meg a válságos időket. Érezni, tudni kell, hogy a polg^rSgg'ngk a mai rend, a mai gazdasági törekvések, biztató femény&égek melkett való nagyszerűen tüntető felvonulása mérhetetlen hasznáéra lesz az országiak. Ez \a fipmzeti egység, amely ma országszerte, de az ország fővárosában is megnyilatkozik, a legszebb koronája Bethlen. István tízesztendős^ nagy munkájának. Meggyőződésünk, hogy ezt a nemzeti egységet még élesebben, még'pregnánsabban kifejezésre lehetne juttatni, ha az ország mérhetetlen érdekeinek jelszavait hajlandó lett volna Bethlen István a pártpolitika cégérének felhasználni. De erre nincs szükség:, Bethlen István olyan súlyos egyéniség, hogy nemcsak elviseli, de keresi a miága kormfin/yzati tőgyei Számár{a a komoly kritikát. A debreceni beszéd példája volt annak, hogy egy ízléses, komoly, európai vonatkozásban is nagyszabású államférfi milyen rigorózusan ragaszkodik a színigazsághoz és hogyan irtózik a kortézia silány eszközeitől. Boldog ország, ahol a mezítelen igazságoknak a kendőzés, a szé- pítgetés nélkül való őszinteségnek olyan bajnoka van, mint Bethlen István és olyan hívői, mint az egész magyar nemzet. A Fővárosi Hírlap jelentette elsőnek, hogy a nagybankok: a Hitelbank, a Leszámítolóbank, a Községi Takarékpénztár, dg Angol-Magyar Ba/nk és a Pesti Hazai Takarékpénztár kölcsönajánlatot tettek a fővárosnak. A tanácskozásokat Lamotte Károly dr. a pénzügyi osztály vezetője irányította, aki figyelemmel az üzemek továbbfejlesztésének szükségességére: készséggel fogadta az ajánlatot. A kölcsön összege húszmillió pengő, amelyet a főváros egykét évre vesz csupán igényibe s annak visszafizetését valószínűleg a nagy beruházó kölcsönből fogja eszközölni. Értesülésünk szerint a most már teljesen elintézettnek tekinthető kölcsönnyújtás később megállapítandó kamatozás mellett bocsátja a pénzt a főváros rendelkezésére, amelyen felül további költségek nem jelentkeznek. A rövidlejáratú kölcsön ügye rövidesen a törvényhatósági tanács elé kerül. Sipőcz Jenő polgármester és Lamotte Károly tanácsnok már befejezték az errevonatkozó megbeszéléseiket és így az előterjesztés hangsúlyozni fogja a kölcsön előnyös voltát, valamint annak a főváros szempontjából való. szükségességét. A törvényhatósági tanács határozata. után a nyári szünet előtti utolsó közgyűlésen fogják a kölcsönügyet letárgyalni, A fővárosi törvény teljesen új előírásokat tartalmaz az évi költségvetések előkészítésére, letárgyalására és végleges összeállítására. Ezzel magyarázható, hogy Sipőcz Jenő polgármester az elmúlt évek gyakorlatával szemben, az idén sokkal korábban rendelte el a költségvetési munkálatok megkezdését és az erre vonatkozó adatok összeállítását Márciusban jelent meg a polgármester körrendeleté, amely felhívta az összes ügyosztályokat, üzemeket és intézményeket a költségvetésnek oly módon való összeállítására, )ho.gy azok június 15-ig befussanak a pénzügyi osztályba. Értesülésünk szerint hétfőn, június 15-én délben már együtt volt a főváros intézményeinek külön-külön elkészített költségvetési tervezete Lamotte Károly tanácsnok asztalán, aki most munkatársaival megkezdi a tervezetek áttanulmányozását és azoknak összhangba hozását oly módon, hogy a kívánatos ötszázalékos redukció minden nehézség nétökül keresztülvihető legyen. Információnk szerint a költségvetési tervezetek mindegyikén végigvonul a takarékoskodás szelleme, mert a kiadási tételek összeállításánál már most figyelembe vették ezt a szempontot. A számoszlopok kizárólag olyan kiadásokat tüntetnek fel, amelyekre a folytonosság érdekében feltétlenül szükség van és így ezúttal aligha lesz arra szükség, hogy Lamotte Károly tanácsnok ismert piros ceruzája kénytelen legyen a fauúgyhogy a legújabb hitelakció eredményeként legkésőbb július 1-én már át is veheti a kölcsön teljes összegét. Illetékes helyen hangoztatják, hogy ez a kölcsön rövidlejáratú, átmeneti jeleggel bír, mert változatlanul fenntartja a. főváros azt a szándékát, hogy a külföldi pénzpiac helyzetének javulása esetén igénybe fogja venni a nagy beruházó kölcsönt, amelynek összegét közel százmillió pengőre tervezik. Ma még pontos terminust nem lehet adni a beruházókölesön időpontjáról, azonban valószínű, hogy arra csak a jövő év második felében kerülhet sor. A húszmillió pengős rövidlejáratú kölcsön időtartama tehát másfél-kétéves lesz, amelynek a kamatfeltételei olyan kedvezőek, hogy igénybevétele a> főváros részére jelentős terhet nem hoz magával. A kölcsön ügyében a városházán hétfőn délben volt a döntő tanácskozás, amelyen írásba foglalták a végső megállapodást. Sipőcz Jenő polgármesternél megjelentek az érdekelt bankok vezetői: Ullmann György báró (Hitelbank), Stein Emil dr. (Kereskedelmi Bank), Fleissig Sándor (Angol-Magyar Bank), Emey Károly (Hazai Takarék), Reményi-Schneller Alajos (Községi Takarék), Madarassy-Beck Marcel (Leszámítoló Bank) f továbbá Borvendég Ferenc alpolgármester és Lmnotte Károly tanácsnok, a pénzügyi osztály vezetője, akik minden irányban letárgyalták a kölcsön ■ feltételeit és a folyósítással kapcsolatos összes tennivalókat. tasztikus tervek, ragyogó elgondolások és káprázatos készülődések délibábjait ridegen halálra ítélni. Szürke, de egyenletes lesz az új költségvetés, amelyben minden ott szerepel, ami a főváros feladataival együttjár, viszont hiányozni fognak a fantasztikus tervezgetések, amelyekre most a fővárosnak nincs és nem is lehet pénze. A költségvetés múlt évi 166 milliós főösszegével szemben körülbelül 160 millió pengőre fog rúgni a kiadások összege, mert ß költségvetésben az ötszázalékos apasztáson túlmenői eg is figyelemmel vannak a jövedelmek várható csökkenésére. Felmerült az a gondolat is, hogy a rendkívüli kiadások tételét eltörlik, ezt azonban nem indokolja semmiféle körülmény, mert hiszen a rendkívüli kiadások olyan szükségletek fedezésére vannak mindenkor beállítva, amelyek évközben merülnek fel és amelyek teljesítése — mint például a szellemi szükségmunka és egyéb jótékony- kodási akciók túlkiadásainál is láttuk — elkerülhetetlenül fontos és indokolt. Az új költségvetést szeptember 15-re teljesen befejezik a pénzügyi osztályban és azután nyomban gondoskodnak a törvényhatósági tanács és a közgyűlés időbeosztásáról, hogy e testületekben a budget-vita legkésőbb november 15-ig befejeződjön. A törvény ugyanis ezt a határnapot állapítja meg arra, hogy a költségvetés koimányhatósági jóváhagyás céljából a belügyminisztériumba terjesztessék fel. Csakelkerülhetetlenkiadásokszerepelnek a költségvetés jövő évi részlettervezetében Százhatvan millióra rúg a főösszeg — Nem törlik a rendkívüli kiadások tételét — Hiányoznak a fantasztikus tervek
