Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-06-03 / 22. szám
Budapest, Í931 június 3. Napirendre tűzik a városkáján a kötelező poloskaírtás végrekajtását is A lakásokká való kekurcolkodás előtt kötelező lesj a nagytakarítás Megkezdődött a patkányirtással kapcsolatos kihágások elbírálása Az általános patkányirtás immár befejeződött és annak számszerű eredményei a. közeljövőben bizonyítani fogják, hogy a sokszor humorosan megítélt patkányirtás1 mégis csak lecsökkentette a fővárosban garázdálkodó veszedelmes állatok számát. Megállapítható, hogy a patkányirtási hadjárat a közönség részére sokszor mulatságul szolgált, különösen az olyan hirek kapcsán, amelyek szerint kutyák és macskák bőségesen hullottak el mérgezés következtében a patkányok szemeláttára, amelyek vidáman szemlélték leghatásosabb ellenségeiknek görcsös rángatódzásait. Hogy ez mennyiben felel mega valóságnak, azt majd a statisztika fogja a maga csalhatatlan számadataival bebizonyítani, tény azonban az, hogy nagy tévedés volt a mérgek hatásától azonnali eredményt várni. A közegészségügyi osztály véleménye szerint ugyanis a mérgek hatása csak 4—5 nap múlva mutatkozik és bizonyos, hogy az ügyosztály szerint a budapesti patkányirtóhadjárat elérte a szándékolt hatást. A patkányirtási rendelet büntető-szankciókat is kilátásba helyezett esi értesülésünk szerint számos esetben máris megindult a kihágási eljárás mindazon háztulajdonosok ellen, akik nem gondoskodtak a mérgek elhelyezéséről. A kerületi elöljáróságok intézkedésére tizenegy repülőbizottság és 137 ellenőr járta be a méreg elhelyezésére megállapított napokon a budapesti házakat és mindenütt megvizsgálták a rendeletben foglalt előírások teljesítését. A büntetés mérvét az elöljáróságok fogják megszabni és ezzel a fináléval véget is ér az élősdiek kiirtására megindított komoly akció. Úgy látszik, hogy a patkányirtási hadműveletek sikerén felbuzdulva, további tisztogatások előkészítésére kerül sor. A közegészségügyi ügyosztály ugyanis tudatában van annak, hogy Budapest számtalan épületében, — tisztelet a kivételeknek — sok poloska él, amelyek higiéniai szempontból feltétlenül károsaknak minősíthetők. Általános poloska- irtást elrendelni kissé nehéz és körülményes feladat volna, mert ott nem a házakban, hanem helyiségenként kellene az ellenőrzést ellátni, amelyhez pedig kellő személyzete egyelőre nincsen a fővárosnak. Éppen ezért olyasféle elgondolás alakult ki, hogy mindeii lakásba való behurcolkodásnál kötelezővé kell tenni a poloskairtást, amelyért természetesen a háziúr tartozik felelősséggel. Nincs kizárva, hogy a közeli hetekben a poloskákat is utoléri az, elmúlás végzete, ami természetesen ismét hangos előkészületeket fog kiváltani az érdekeltek körében. Nem kell sok fantázia ahhoz, hogy a városházán nemsokára egymásután iktatják a hangzatos ajánlatokat, amelyek Flyt, Fley- tox, Shell olajtól a cyán-méregig kínálkoznak majd a budapesti poloskatömegeknek az élők világából való eltávolításához. Nagyszabású fejlesztési program keresztülvitelére készül a Rudasfürdő Szarnék Emil elaboratuma óriási perspektívát tár elő az intézmény kihasználásáról A főváros fürdőintézményei közül a legrégibb, a legnevezetesebb és kétségtelenül legérdekesebb a Rudasfürdő', amelynek fejlődése és modernizálása egy lépéssel .sem.,jutott, előre az utolsó1 évtizedekben. A Rudasfürdő kihasználására úgy látszik most indulnak meg a komoly kezdeményezések: Szarnék Emil dr., a Rudasfürdö igazgatóságának elnöke nágyérdekességií és minden részletre kiterjedő elaborátumot dolgozott ki a fürdő jelentőségéről, mai állapotáról és kifejlesztésének programjáról, amelynek figyelemreméltó részletei új perspektívákat tárnak elő a fürdőváros megvalósításához. — Legelsősorban az adminisztrációt kell helyes vágányra terelni, — mondja. Szarnék Emil — és a Rudas- fürdő ügykezelését a Gellórtszállótól feltétlenül különválasztani. A Rudas és Gellért különben sem egy természetű üzem. A Rudas1 inkább gyógyfürdő, — a Gellért főleg szálloda. Adassák önálló üzemvezetés mind a kettőnek s a vezetők vetélkedjenek 1 egymással, hogy melyik produkál többet. E kérdésben különben már döntött is a fővárosi törvényhatósági bizottsága, akkor, midőn. 1930.. év nyarán önálló üzemigazgatóságot állított, a Rudas és ugyancsak önálló üzemigazgatóságot a Gellértszálló részére. — Felvetődik ezekután a további kérdés: a helyes alapra fektetett üzemvezetés mellett milyen sorrendben történjék a Rudas kifejlesztése? E tekintetben bizonyos fokig irányt szab az Idegen- forgalmi Tanács pályázata az Erzsébet- és Ferenc József-híd közötti Dunapart rendezéséről. E tervek mindegyike a Rudas komplexumot [állította a rendezés, középpontjába, ezenkívül főként a villamosvágányok elhelyezésével és a Gellértet a Rudassal összekötött fedett sétánnyal foglalkozott. A pályatervek ötletes elgondolásokat adtak, — azonban alig egy-kettő számolt a pénztelenséggel ; a dolgok súlypontja pedig itt van és a pénzkérdés ennek a problémának a legnehezebb kérdése. Gyakorlati ember számol az adott lehetőségekkel és a felvetődött problémákból azokat igyekszik megoldani, amelyekre megvan a momentán anyagi lehetőség. Ezeknek a szempontoknak figyelembevételével a Rudas kifejlesztésénél a következő sorrendet kell betartani. — Bármennyire rentábilisnak is vehető a Rudas kiépítésével járó minden okos befektetés, az anyagi nehézségek csak fokozatos, évekre előre felosztott fejlesztést teszik lehetővé. Az ilyen részletmunkák azonban sokszor azzal a veszedelemmel járnak, hogy a detailok kivitelénél szem elől tévesztik az egészet s mire minden elkészül., az egyes részletek között elvesz az egység. Hogy özek a hátrányok elkerültessenek, legelsősorban el kell készülnie « részletes terv élőnek, amelyben lefektettessék az, egész üzem kifejlesztésének teljes terve és programja. — Már most, ha a budai forrásvíz rendezésének általános elgondolása ilyen szerencsésen sikerült, az általános tervpályázatnál, — részletekben is kerülni kell minden hiba lehetőségét, ezért a Rudasfürdő és úszócsarnok kiépítésének részletterveit is pályázaton kell eldönteni. Nem kívánok itt a tervek részletes leírására kitérni, nagyjából azonban a követbeijp. lennének megoldandók: A fürdő korszerű, színvonalra emelése. A szálloda 50—60 szobás gyógyszállóvá alakítása, úgy hogy a szobák felére egy-egy fürdő essék, melybe a gyógyforrások vize jusson. A szálloda és gőzfürdőnek az úszóc-samokkal 'való ösSzekapcsoláéa, úgy, hogy közös bejárat mellett a fürdőizők az uszodából a gőzfürdőbe és viszont átjárhassanak. Megoldandó, hogy a mostani kazánház lebontása mellett az üzem fűtőberendezése hol helyezendő el. Az'építési költségek előirányzott maximuma 600.000 pengő. Tekintettel arra, hogy az építkezések fokozatosan, bárom év alatt hajtandók végre az építkezés is három évre tervezendő, úgy azonban, hogy az egyes részek önmagukban is befejezettek legyenek, — gondolva arra, hogy előre nem látott pénzügyi nehézségek, eset le eg csak egyes átalakítási fázisok elvégését teszik lehetővé s a további fokozatokkal hosszabb ideig is várni kell. A gyógyfürdő jellegének hangsúlyozása végett a Dunapartot haladéktalanul parkírozni kell, ezért az évek óta üresen áll óigazgatósági épületet és a mostani kazámház)at minden késedelem nélkül le kell bontaniAz átalakítási sorrend megállapításánál tehát tekintetbe veendő, hogy már az első évben okvetlenül el kell végezni: a kazánházak elhelyezését, a jövedelmezőség, növelésének szempontjából a szállodának 35—40 szobára való kibővítését, az uszoda és fürdőépületek összekapcsolását, az uszoda népfürdői részének megszüntetését. — A pályázat júniu^ 15-ig minden nehézség nélkül kiírható, augusztus 1-i batáridővel. Augusztus 15-ig a pályatervek már el is bírálhatók, — a versenytárgyal ás szeptembere 15-ig megtartható s október 1-én a munkálatok már meg is kezdhetők. Megengedem, hogy ez friss tempó, de a lassú mozgásra nincs ok. Itt cselekedni kell s a mai viszonyok között nem érünk rá kénye,lmeskedő nehézkességre. Nem tartozik szorosan a Rudas fejlesztésének kérdéséhez, de mégis vonatkozásban van vele: a két híd közötti villamosközlekedés megoldáéa. Itt azért kell foglalkoznom vele, mert a Rudas épületeinek és iböríiyzetének megfelelő keretbe illesztése nem valósulhat meg addig, amíg a villamos közlekedés a mai helyén marad. Az Idegenforgalmi Tanács pályatervei igen nagyrészben ennek a problémának a megoldásával foglalkoztak, — de a legsikerültebbeknek is az volt a hátrányuk', hogy túlságosan elkomplikálták a kérdést. Szikláb avájt, alagutakra s föld- alatt vezetett vasútra gondoltak s ezzel olyan súlyos pénzügyi nehézségek elé állították az elgondolásuk szerinti partremdezést, ami beláthatatlanul hosszú időre eltolta volna a tényleges megvalósítást. Praktikus szemmel nézve, nem is komplikált pedig a kérdés. A Dunapart Rudas és Gellért közötti része lakatlan, — a Rudas épületein kívül ház sincs rajta.. A villamosf orgalom ezért gyér, s tisztán megszokottság, hogy a Lánchíd közötti lakosság1 ezen a vonalon közlekedjék a Lágymányossal. Annak a kis közúti forgalomnak a kedvéért, amely ezen a fél- kilométemyi útrészen bonyolódik le, — teljesen megoko- latlan lenne millió pengőkre menő befektetéseket eszközölni, már pedig & pályaterveken szándékolt viadukt és alagútszerű megoldások tényleg milliókat nyelnének el. A viszonyoknak megfelelő és természetszerű megoldás az lenne, ha a Vár felől jövő villamos a Döbrentei-tér északi oldalán a Dunapartnak egészen a széléig kanyarodva, az alsó rakodóparton futna végig a két híd alatt, egészen a Gellért-tér déli oldaláig. Ennek a megoldásnak csak egy szempont mond ellent: az, hogy az alsópart a Duna tavasd áradása idején, tíz évenként 30 napig víz alatt áll. Ezalatt az évi 3 nap alatt nyugodtan szünetelhető a villamosf orgalom, egy kis kerülővel a pesti oldalon is megvan, a kapcsolat. De megoldható a kérdés akként is, hogy azj alsó rakodó-part túlátgddsja idején autóbuszokkal boügolítják le a meg]al<\adt villamosközlekedést. HORTOBÁGYI JUHTŰRO Mindenütt kaphatói jEl** Termeli; Orsz. iT|/l Magy. TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT TUNGSRAM gyöngy lény lámpa
