Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-05-20 / 20. szám
6 Budapest, 1931 május 20. Ujbólaktuálisa város ki A tervek szerint 2,200.000 pengő költséggel emeleteket építenek a Kamermayer-uícai szárnyépületre Közvetlenül a háború kitörése előtt készült el Bárczy István polgármestersége idején az a gigantikus terv, amelyik a folyton fejlődő Budapest részére új városházát akart teremteni. Az új városházának gyönyörű terve egyelőre csak gipszmodellen áll az illetékes műszaki ügyosztályban, a legkisebb reménye nélkül annak, hogy belátható időn belül felépül az épületkolosszus. Két évtizeddel ezelőtt már kibontakoztak a fejlődő világváros hatalmas arányai és a folyton bővülő hivatalok befogadására szűknek bizonyult az egykori Kár oly-kaszárnya, amelyik a maga ódon, vén falaival úgy terpeszkedik a város szívében, mint egy ittfelejtett régi, középkori erőd. A háború természetesen lehetetlenné tette az új városháza megépítését és a hadigondozással kapcsolatos új intézmények hívták életre azokat a pavillonokat, amelyek most a városháza belső udvarán húzódnak, teljesen elrontva a belső udvarok építészeti szépségét. Az egymás mellé ragasztott hivatalok ma már úgyszólván meg akadály ózzák a gyors munka lefolytatását és ezért sürgős szükség mutatkozik a városháza kibővítésére. Három évver ezelőtt még Bérezel Jenő tanácsnok dolgozta ki az errevonatkozó terveket, amelyeknek lényege, hogy a Kamermayer Károly-utca felé eső udvar egyik szárnyára két emeletet építenek, és ezzel lehetővé teszik a kényelmes elhelyezkedést. Most, hogy az ügyosztályok számát tizenötre emelték fel, mutatkoznak meg igazán a szűkös elhelyezés nehézségei és ezért arra gondolnak illetékes helyeken, hogy a városháza kibővítését napirendre tűzik. Alkalmunk volt erről a kérdésről a városgazdasági ügyosztályban a következő felvilágosítást szerezni: — A szűkén méretezett városháza égető problémává nőtte iki magút. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy hatalmas helyiségeket foglal le magának a házinyomda, az áámszék, a tejhivápal, az anyagszer táp és még egynéhány irifézmény, amelynek a kihelyezése semmiféle nehézséget sem okozna az adminisztrációban. A múlt évben úgy gondoltuk, hogy a kiürített piaristaházat foglaljuk le és ott helyezzük cl az önálló jelleggel bíró szakhivatalokat, azonban ez az elgondolás megbukott és a piaristaház rövidesen eltűnik az Eskü-térről. Elhangzott olyan ötlet is, hogy a közelben bérházat béreljünk, azonban ennek költségei hatalmas összegeiket igényelnének, mert a BelváPtosban horribilis lakásbérek vannak érvényben. Ilyen kilátások mellett vissza kell térni a ráépítés tervére, amelynek összege 2,200.000 pengőt igényel és hosszú időre biztosítja d fövdrds hívét álcának zavaPr tálán •mierikáját. A közeli hetekben teljesen kidolgozott előterjesztés készül a törvényhatósági tanács részére és reméljük, hogy a, döntés kedvező lesz, meid, a mai helyzeti hovatovább twihef^tlmné válik. A városháza kibővítésének gondolata tehát újból kísért és ha a pénzügyi nehézségek nem állják útját a megvalósításnak: a jövő évi költségvetésben már gondoskodnak a fedezet biztosításáról. seket első fokon minden esetben az ipartesületi békéltető bizottság elé kell terjeszteni, amelyek határozata ellen a munkaügyi bírósághoz lehetne fellebbezni. A békéltető bizottságok már eddig is igen jól beváltak és az említett reform nagyban tehermentesítené a munkaügyi bíróságok munkáját. — A törvénytervezet egyik legfontosabb része az, amely az ipartestületek országos központi szervének felállítására vonatkozik, s amelynek az volna a rendeltetése, hogy a kézműves iparosok érdekeit érintő törvények és rendeletek végrehajtását figyelemmel kísérje, az esetleg szükséges módosításokra javaslatot tegyen, az iparosok érdekében új törvények és Vendeletek előkészítését javasolja, az ipart érintő kérdésekben az illetékes miniszterek felhívására véleményt adjon, az iparosság gazdasági helyzetét tanulmányozza, jólétük emelésére .szolgáló intézmények létesítését kezdeményezze, közreműködjön a kézműves és kisipari statisztikai felvételek előkészítésében, az ipartestületeket működésükben szakszerű tanácsokkal, útmutatással irányítsa anélkül, hogy önkormányzatukat sértené, az eléje terjesztett ügyeket letárgyalja, az ipartestületeket támogassa feladatuk ellátásában s végül gondoskodjék kellő szakirodalomról. Az országos központ fenntartási költségeihez az állam évi öivehezer pengővel, a kereskedelmi és iparkamarák pedig együtt évi huszonötezer pengővel járulnak hozzá s azonkívül tagdíjat fizetnek ciz egyes ipartestületek, amelyek kivétel nélkül tagjai az országos központnak. Az országos központ közgyűlése a törvénytervezet szerint nyolcvan tagból állana, amelyből a fővárosi ipartestületek húszat választanának. A főváros javaslata az, hogy ciz országos közgyűlésnek száz tagja legyen, amelyből a budapesti ipartestületek harminc tagot delegáljanak. Az országos központ élén egy elnök és két alelnök állana, a választmány pedig tizenhat tagból. A főváros azt javasolja, hogy a választmány tagjainak száma tizenhét legyen s ebbe a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ne egy, hanem három választmányi tagot delegáljon. Végezetül tolmácsolja a főváros felterjesztése az iparosság egyértelmű Feliratban fette meg észrevételeit a főváros az áf ipar törvény javaslattal szemben A főváros 3$ taggal ies£ képviselve az Országos Kézműves Testület közgyűlésében Az ipartestületekről cs ipartestületek országos központjáról szóló törvényjavaslat első előadói tervezetét hat esztendővel ezelőtt küldte le a kereskedelmi minisz- ter a fővároshoz, hogy a törvényhatóság, az érdekelt kézmüiparosság kívánságainak figyelembevételével, észrevételeit a tervezetre nézve megtegye. Az akkori tanács a miniszteri leiratnak megfelelően, értekezlet keretében a törvénytervezetet az összes érdekeltségek meghallgatásával le is tárgyalta s az elhangzott kívánságok és észrevételek figyelembevételével, megtegye a maga felterjesztését. Azóta az ipartestületi törvény további előkészítése szunnyadt és a kereskedelmi miniszter csak most küldte le ismét, bizonyos változtatásokkal, a tervezetet a fővároshoz, hogy meghallgassa az önkormányzat észrevételeit. A közgazdasági és ipari ügyosztály a módosított tervezetet áttanulmányozta s részletes tanácskozásokat folytatott ebben a kérdésben maga Sipőcs Jenő polgármester is. A polgármester igen alapos és részletes előterjesztésben foglalta össze a maga észrevételeit és javaslatait a székesfőváros nevében. Mielőtt azonban a törvénytervezetre vonatkozó választ felküldte volna a kormányhoz, meghallgatta a közgazdasági és ipari szak- bizottság véleményét is. A közrfaizddáágt és ipari bizottság két ülésen át foglalkozott az ipartestületi reformra vonatkozó törvény- tervezettel és igen alapos vita után teljes egészében magáévá tette a polgármesteri előterjesztésben . kívánt módosításokat. A Fővárosi Hírlap tudósítójának alkalma volt a közgazdasági és ipari bizottság, valamint a polgármester együttes javaslatáról a következőket megtudni: — Igen fontos' része a főváros javaslatának az, hogy az ipartestiiieti hágok és alkalmazottak munka- viszonyából felmerülő vitás kérdések elbírálása a jelenlegi fakultativ eljárással szemben első fokon kötelezően az ipartestületek elé utaltassák, mert az eddigi tapasztalatok szerint a testületek békéltető bizottságainak működése az ellentétek békés kiegyenlítése tekintetében előnyösen bevált. Nagy jelentőségű a fővárosnak az a kívánsága is, hogy a gyárosok, amennyiben képesítéshez kötött ipart űznek és tanoncot tartanak, kötelezett tagjai legyenek az ipartestületnek, és pedig nemcsak az ipartestületek háztartása szempontjából, hanem különösen a tanoncnevelés és tanonc- oktatás egységessége kívánja ezt, mert ma. az a helyzet, hogy a. gyárakban alkalmazott tanoncok vizsgás- tatását amúgy is az ipartestületek kötelesek tanone- viz-gáló bizottságaik útján ellátni. — Rendezni kívánja a főváros az ipartestületi tagsági díjai:, ügyét is. A törvényjavaslat azt mondja, hogy a tagdíjakat az) ipar jövedelmezőségének és az alkalmazottak számának egybevetése után állapítsák meg az egyes iparosokra. Ezzel szemben a főváros és az iparosság azt kívánja, hogy a tagdíj kivetésének alapja a kereseti adó mértéke legyen, mert ez leginkább megközelíti az iparos teherbíróké- p ességét és mindenesetre megbízhatóbb alap, mint valamely elöljárósági határozat. A törvénytervezetben javasolt módon való tagdíjkivetés az ipartesületek elöljáróságát csaknem lehetetlen feladatok elé állítaná. — Az iparosság részéről a törvénytervezettel kapcsolatban komoly kívánságok hangzottak el olyan irányban, hogy az ipartestületeket, illetve az ipartestületi Székeket bizonyos bírói hatáskörrel ruházzák fel. E kívánság szerint az ipartestületi Szék jogosulatlan iparűzés, a munkakönyvek ki- és bejelentésének, a ta- noncszerződések megkötésének elmulasztása eseteinek elbírálására, nemkülönben a tcúno'riciskolai mulasztások elsőfokú, rendőri büntetőbíráskodására is kiterjedne és ennek .megfelelően, az ipartestületi Szék az illetékes rendőri bűntetőbíróbói, az iparhatóság egy kirendelt. szakközegéből és az ipartestület egy kijelölt tagjából alakulna meg. A bíró lenne az elnök, az iparhatósági közeg a vád képviselője, az ipartestületi kiküldött pedig mint szavazó ülnök szerepelne. A. főtárgyalásokat az ipertestület helyiségeiben tartanák meg, esetleg úgy, hogy bizonyos esetekben a két ülnökkel működő ipartestületi Szék mint szakbíróság szerepelne. — Az ipartestületi Székrípk rendőri büntétöbírói hatáskörrel való ilyen felruházását a polgármester, illetve a közgazdasági bizottság nem helyesli, mert ma, amikor az egész vonalon a törvénykezés egyszerűsítéséről van szó, nem volna indokolt alsó fokon egy új társas- bíróság létesítése. Általános büntetőjogi szempontból is aggályos lenne, ha a vád képviselője is részt venne az. ítélet meghozatalában. A főváros területén gyakorlatilag is kivihetetlen ez a terv, mert el sem képzelhető, hogy a főváros tizennégy közigazgatási kerülete egyenként negyven- három budapesti ipartestület helyiségébe küldjön ki rendőri büntetöbírót és vádképviselő hivatalnokot. Ez a széttagolódás a kihágási ügyek elintézését igen nagy mértekben megnehezítené és meghosszabbítaná. — Lényeges része a javaslatnak az ipartestületeknek az a kívánsága, hogy ipartestületi tag és alkalmazott jc^i közötti mu/nkavifzónyből felmerülő vitás kérdőTHOLT ISTVÁN BUDAPEST, II., DONÁTI-UTCA 26. TELEFON: AUT. 516^75 OKL. MÉRNÖK — Tervez és készít: központi gőz-, víz és ttage- fűtést, vízvezetéket, csatornázást és szennyvizderítő telepeket tiltakozását miniszteri biztos kiküldése ellen, mert abban az. iparosság a központi önkormányzat éles sérelmét látná. Az ipartestületi törvényre vonatkozó érdekes feliratot a főváros polgármestere szerdán juttatta el a kereskedelmi miniszter kezeihez és úgy hírlik, hogy a költségvetés letárgyalása után nyomban a Ház elé terjesztik az ipartestületi törvényt, amelynek életbeléptetését és Országos Kézműves Testület felállítását, -—■ melynen elnöke valószínűen Becsey Antal lesz •— türelmetlenül és reménykedve várja a székesfőváros egész iparossága. MENDELOVITS FARKAS ELSŐ „AMERIKAI“ EREDETI SZÉTSZEDHETŐ JÉGSZEKRÉNY GYÁRA Az 1912. évi országos húsipari kiállításon aranyéremmel kitüntetve BUDAPEST, IX., DANDÁR-U. 24. T.; J. 360-67 BAKÓ ÉS sémúzi PARKETT ÉS FAREDŐNY VÁLLALAT Készít parketta és padlczási munkákat. — Vállalja essiingeni faredőnyök, zsalusíaek és vászonredő újonnan való készítését és javítását Budapest, 1!.,Török-utca 6. Telefon: 553-19 BISSELICHES MERN©K I Budapest, X, Liget-u. 46. Tel.: Kőbánya 74-25 $?asszerkeíe£ek, lakatosmunkák, portáiök BÚTORGYÁRA BUDAPEST fess VIII., VÍG-UTCA 22 0 TELEFON: J. 433—64 FEKETE MÉRNÖK Vízmüvek, vízvezetékek, csatornázások, központi íűíéselc, szellőztetések és légszeszberendezések tervezése és kivitele Budapest, II., Margit-körut 58. Telefon : Aut. 514-80 Eísler is Síi Bpest, IV., Károly király-ül 10. oki. mérnökök, kövezőmes t9rek, építési vállalkozók Telefon : 873—77.
