Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-05-20 / 20. szám

6 Budapest, 1931 május 20. Ujbólaktuálisa város ki A tervek szerint 2,200.000 pengő költséggel emeleteket építenek a Kamermayer-uícai szárnyépületre Közvetlenül a háború kitörése előtt készült el Bárczy István polgármestersége idején az a gigantikus terv, ame­lyik a folyton fejlődő Budapest részére új városházát akart teremteni. Az új városházának gyönyörű terve egyelőre csak gipszmodellen áll az illetékes műszaki ügy­osztályban, a legkisebb reménye nélkül annak, hogy be­látható időn belül felépül az épületkolosszus. Két évtized­del ezelőtt már kibontakoztak a fejlődő világváros hatal­mas arányai és a folyton bővülő hivatalok befogadására szűknek bizonyult az egykori Kár oly-kaszárnya, amelyik a maga ódon, vén falaival úgy terpeszkedik a város szívé­ben, mint egy ittfelejtett régi, középkori erőd. A háború természetesen lehetetlenné tette az új városháza megépí­tését és a hadigondozással kapcsolatos új intézmények hív­ták életre azokat a pavillonokat, amelyek most a városháza belső udvarán húzódnak, teljesen elrontva a belső udvarok építészeti szépségét. Az egymás mellé ragasztott hivatalok ma már úgyszólván meg akadály ózzák a gyors munka le­folytatását és ezért sürgős szükség mutatkozik a városháza kibővítésére. Három évver ezelőtt még Bérezel Jenő tanács­nok dolgozta ki az errevonatkozó terveket, amelyeknek lényege, hogy a Kamermayer Károly-utca felé eső udvar egyik szárnyára két emeletet építenek, és ezzel lehetővé teszik a kényelmes elhelyezkedést. Most, hogy az ügyosztályok számát tizenötre emelték fel, mutat­koznak meg igazán a szűkös elhelyezés nehézségei és ezért arra gondolnak illetékes helyeken, hogy a városháza ki­bővítését napirendre tűzik. Alkalmunk volt erről a kérdésről a városgazdasági ügyosztályban a következő felvilágosítást szerezni: — A szűkén méretezett városháza égető problémává nőtte iki magút. A legnagyobb nehézséget az okozza, hogy hatalmas helyiségeket foglal le magának a házi­nyomda, az áámszék, a tejhivápal, az anyagszer táp és még egynéhány irifézmény, amelynek a kihelyezése sem­miféle nehézséget sem okozna az adminisztrációban. A múlt évben úgy gondoltuk, hogy a kiürített piarista­házat foglaljuk le és ott helyezzük cl az önálló jelleggel bíró szakhivatalokat, azonban ez az elgondolás meg­bukott és a piaristaház rövidesen eltűnik az Eskü-tér­ről. Elhangzott olyan ötlet is, hogy a közelben bérházat béreljünk, azonban ennek költségei hatalmas összegeiket igényelné­nek, mert a BelváPtosban horribilis lakásbérek vannak érvényben. Ilyen kilátások mellett vissza kell térni a ráépítés tervére, amelynek összege 2,200.000 pengőt igényel és hosszú időre biztosítja d fövdrds hívét álcának zavaPr tálán •mierikáját. A közeli hetekben teljesen kidolgozott előterjesztés készül a törvényhatósági tanács részére és reméljük, hogy a, döntés kedvező lesz, meid, a mai hely­zeti hovatovább twihef^tlmné válik. A városháza kibővítésének gondolata tehát újból kísért és ha a pénzügyi nehézségek nem állják útját a megvalósí­tásnak: a jövő évi költségvetésben már gondoskodnak a fedezet biztosításáról. seket első fokon minden esetben az ipartesületi békéltető bizottság elé kell terjeszteni, amelyek határozata ellen a munkaügyi bírósághoz lehetne fellebbezni. A békéltető bizottságok már eddig is igen jól beváltak és az említett reform nagyban tehermentesítené a mun­kaügyi bíróságok munkáját. — A törvénytervezet egyik legfontosabb része az, amely az ipartestületek országos központi szervének felállítására vonatkozik, s amelynek az volna a ren­deltetése, hogy a kézműves iparosok érdekeit érintő tör­vények és rendeletek végrehajtását figyelemmel kísérje, az esetleg szükséges módosításokra javaslatot tegyen, az iparosok érdekében új törvények és Vendeletek elő­készítését javasolja, az ipart érintő kérdésekben az il­letékes miniszterek felhívására véleményt adjon, az iparosság gazdasági helyzetét tanulmányozza, jólétük emelésére .szolgáló intézmények létesítését kezdemé­nyezze, közreműködjön a kézműves és kisipari statisz­tikai felvételek előkészítésében, az ipartestületeket mű­ködésükben szakszerű tanácsokkal, útmutatással irá­nyítsa anélkül, hogy önkormányzatukat sértené, az eléje terjesztett ügyeket letárgyalja, az ipartestülete­ket támogassa feladatuk ellátásában s végül gondos­kodjék kellő szakirodalomról. Az országos központ fenntartási költségeihez az állam évi öivehezer pengővel, a kereskedelmi és iparkamarák pedig együtt évi hu­szonötezer pengővel járulnak hozzá s azonkívül tag­díjat fizetnek ciz egyes ipartestületek, amelyek kivétel nélkül tagjai az országos központnak. Az országos központ közgyűlése a törvényter­vezet szerint nyolcvan tagból állana, amely­ből a fővárosi ipartestületek húszat válasz­tanának. A főváros javaslata az, hogy ciz országos közgyűlésnek száz tagja legyen, amelyből a budapesti ipartestületek harminc tagot delegáljanak. Az országos központ élén egy elnök és két alelnök állana, a választmány pedig tizenhat tagból. A főváros azt javasolja, hogy a vá­lasztmány tagjainak száma tizenhét legyen s ebbe a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ne egy, hanem három választmányi tagot delegáljon. Végezetül tolmácsolja a főváros felterjesztése az iparosság egyértelmű Feliratban fette meg észrevételeit a fővá­ros az áf ipar törvény javaslattal szemben A főváros 3$ taggal ies£ képviselve az Országos Kézműves Testület közgyűlésében Az ipartestületekről cs ipartestületek országos köz­pontjáról szóló törvényjavaslat első előadói tervezetét hat esztendővel ezelőtt küldte le a kereskedelmi minisz- ter a fővároshoz, hogy a törvényhatóság, az érdekelt kézmüiparosság kívánságainak figyelembevételével, észre­vételeit a tervezetre nézve megtegye. Az akkori tanács a miniszteri leiratnak megfelelően, értekezlet keretében a törvénytervezetet az összes érdekeltségek meghallgatá­sával le is tárgyalta s az elhangzott kívánságok és észrevételek figyelembevételével, megtegye a maga felter­jesztését. Azóta az ipartestületi törvény további előké­szítése szunnyadt és a kereskedelmi miniszter csak most küldte le ismét, bizonyos változtatásokkal, a tervezetet a fővároshoz, hogy meghallgassa az önkormányzat észre­vételeit. A közgazdasági és ipari ügyosztály a módosí­tott tervezetet áttanulmányozta s részletes tanácskozá­sokat folytatott ebben a kérdésben maga Sipőcs Jenő polgármester is. A polgármester igen alapos és részletes előterjesztésben foglalta össze a maga észrevételeit és javaslatait a székesfőváros nevében. Mielőtt azonban a törvénytervezetre vonatkozó választ felküldte volna a kormányhoz, meghallgatta a közgazdasági és ipari szak- bizottság véleményét is. A közrfaizddáágt és ipari bizottság két ülésen át foglalkozott az ipartestületi reformra vonatkozó törvény- tervezettel és igen alapos vita után teljes egészében magáévá tette a polgármesteri előterjesztésben . kívánt módosításokat. A Fővárosi Hírlap tudósítójának alkalma volt a közgazdasági és ipari bizottság, valamint a pol­gármester együttes javaslatáról a következőket megtudni: — Igen fontos' része a főváros javaslatának az, hogy az ipartestiiieti hágok és alkalmazottak munka- viszonyából felmerülő vitás kérdések elbírálása a je­lenlegi fakultativ eljárással szemben első fokon köte­lezően az ipartestületek elé utaltassák, mert az eddigi tapasztalatok szerint a testületek békéltető bizottságai­nak működése az ellentétek békés kiegyenlítése tekin­tetében előnyösen bevált. Nagy jelentőségű a főváros­nak az a kívánsága is, hogy a gyárosok, amennyiben képesítéshez kötött ipart űznek és tanoncot tartanak, kötelezett tagjai le­gyenek az ipartestületnek, és pedig nemcsak az ipartestületek háztartása szem­pontjából, hanem különösen a tanoncnevelés és tanonc- oktatás egységessége kívánja ezt, mert ma. az a hely­zet, hogy a. gyárakban alkalmazott tanoncok vizsgás- tatását amúgy is az ipartestületek kötelesek tanone- viz-gáló bizottságaik útján ellátni. — Rendezni kívánja a főváros az ipartestületi tagsági díjai:, ügyét is. A törvényjavaslat azt mondja, hogy a tagdíjakat az) ipar jövedelmezőségének és az alkalmazottak számának egybevetése után állapítsák meg az egyes iparosokra. Ezzel szemben a főváros és az iparosság azt kívánja, hogy a tagdíj kivetésének alapja a kereseti adó mér­téke legyen, mert ez leginkább megközelíti az iparos teherbíróké- p ességét és mindenesetre megbízhatóbb alap, mint va­lamely elöljárósági határozat. A törvénytervezetben javasolt módon való tagdíjkivetés az ipartesületek elöljáróságát csaknem lehetetlen feladatok elé állí­taná. — Az iparosság részéről a törvénytervezettel kap­csolatban komoly kívánságok hangzottak el olyan irányban, hogy az ipartestületeket, illetve az ipartestületi Székeket bizonyos bírói hatáskörrel ruház­zák fel. E kívánság szerint az ipartestületi Szék jogosulatlan iparűzés, a munkakönyvek ki- és bejelentésének, a ta- noncszerződések megkötésének elmulasztása eseteinek elbírálására, nemkülönben a tcúno'riciskolai mulasztá­sok elsőfokú, rendőri büntetőbíráskodására is kiter­jedne és ennek .megfelelően, az ipartestületi Szék az il­letékes rendőri bűntetőbíróbói, az iparhatóság egy ki­rendelt. szakközegéből és az ipartestület egy kijelölt tagjából alakulna meg. A bíró lenne az elnök, az ipar­hatósági közeg a vád képviselője, az ipartestületi ki­küldött pedig mint szavazó ülnök szerepelne. A. főtár­gyalásokat az ipertestület helyiségeiben tartanák meg, esetleg úgy, hogy bizonyos esetekben a két ülnökkel működő ipartestületi Szék mint szakbíróság szerepelne. — Az ipartestületi Székrípk rendőri büntétöbírói hatáskörrel való ilyen felruházását a polgármester, il­letve a közgazdasági bizottság nem helyesli, mert ma, amikor az egész vonalon a törvénykezés egyszerűsíté­séről van szó, nem volna indokolt alsó fokon egy új társas- bíróság létesítése. Általános büntetőjogi szempontból is aggályos lenne, ha a vád képviselője is részt venne az. ítélet meghoza­talában. A főváros területén gyakorlatilag is kivihetet­len ez a terv, mert el sem képzelhető, hogy a főváros tizennégy közigazgatási kerülete egyenként negyven- három budapesti ipartestület helyiségébe küldjön ki rendőri büntetöbírót és vádképviselő hivatalnokot. Ez a széttagolódás a kihágási ügyek elintézését igen nagy mértekben megnehezítené és meghosszabbítaná. — Lényeges része a javaslatnak az ipartestüle­teknek az a kívánsága, hogy ipartestületi tag és alkal­mazott jc^i közötti mu/nkavifzónyből felmerülő vitás kérdő­THOLT ISTVÁN BUDAPEST, II., DONÁTI-UTCA 26. TELEFON: AUT. 516^75 OKL. MÉRNÖK — Tervez és ké­szít: központi gőz-, víz és ttage- fűtést, vízvezetéket, csatornázást és szennyvizderítő telepeket tiltakozását miniszteri biztos kiküldése ellen, mert abban az. iparosság a központi önkormányzat éles sérelmét látná. Az ipartestületi törvényre vonatkozó érdekes felira­tot a főváros polgármestere szerdán juttatta el a keres­kedelmi miniszter kezeihez és úgy hírlik, hogy a költ­ségvetés letárgyalása után nyomban a Ház elé terjesz­tik az ipartestületi törvényt, amelynek életbeléptetését és Országos Kézműves Testület felállítását, -—■ melynen elnöke valószínűen Becsey Antal lesz •— türelmetlenül és reménykedve várja a székesfőváros egész iparossága. MENDELOVITS FARKAS ELSŐ „AMERIKAI“ EREDETI SZÉT­SZEDHETŐ JÉGSZEKRÉNY GYÁRA Az 1912. évi országos húsipari kiállításon aranyéremmel kitüntetve BUDAPEST, IX., DANDÁR-U. 24. T.; J. 360-67 BAKÓ ÉS sémúzi PARKETT ÉS FAREDŐNY VÁLLALAT Készít parketta és padlczási munkákat. — Vállalja essiingeni faredő­nyök, zsalusíaek és vászonredő újonnan való készítését és javítását Budapest, 1!.,Török-utca 6. Telefon: 553-19 BISSELICHES MERN©K I Budapest, X, Liget-u. 46. Tel.: Kőbánya 74-25 $?asszerkeíe£ek, lakatosmunkák, portáiök BÚTORGYÁRA BUDAPEST fess VIII., VÍG-UTCA 22 0 TELEFON: J. 433—64 FEKETE MÉRNÖK Vízmüvek, vízvezetékek, csatornázások, központi íűíéselc, szellőztetések és légszeszberendezések tervezése és kivitele Budapest, II., Margit-körut 58. Telefon : Aut. 514-80 Eísler is Síi Bpest, IV., Károly király-ül 10. oki. mérnökök, kövezőmes t9rek, építési vállalkozók Telefon : 873—77.

Next

/
Oldalképek
Tartalom