Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-04-22 / 16. szám

Budapest, 1931 április 22. 9 Alpolgármesteri ellenőrzés alá helyezték a hivatalos órák pontos betartását A polgármester rende/ete értelmében ügyfeleket csak 12-2 óra között fogadnak Székfoglaló beszédében úgy a főpolgármester, mint a polgármester erős hangsúlyozással kifejtették a munkaidő pontos betartásának szükségességét és felhívták a tiszt­viselőket, hogy a szabályrendeletben megállapított hivatali órákhoz alkalmazkodjanak. Néhány nappal ezelőtt Sipőcz Jenő dr. polgármester körrendeletét intézett a főváros vala­mennyi alkalmazottjához, amelyben bejelentette, hogy ragaszkodik a nyolc órától két óráig terjedő munkaidő teljes kihasználásához és személyes felelősség terhe mellett utasította az összes hivatalvezetőket, hogy a rendeletében foglaltaknak feltétle­nül érvényt szerezzenek. Hangsúlyozta a polgármester azt is, hogy a hivatali munkásság zavartalan biztosítása érde­kében korlátozza az ügyfelek és egyéb látogatók fogadását, amelynek látható megnyilatkozása most az a kis hirdetmény, amely minden hivatal ajtóján olvasható: Polgármesteri rendelet értelmében ügyfeleket kizárólag 12—2 óráig fogadunk. Azonnali hatállyal lépett érvénybe a polgármesteri ren­delet, ami mindenesetre jótékony hatással lesz az admi­nisztrációs ügyek lebonyolításának gyorsítására. Érdekes, hogy a tisztviselők munkaidejéről intézkedő szabályrende­letben annakidején kétféle hivatali órát állapítottak meg. A szabályrendelet szerint a segédhivatali és kezelőszemélyzet hvvatali órája reggel 8 órakor, az akadémikus képzettség­gel rendelkező tisztviselőké pedig félkilenckor kezdődik. A szabályrendelet felhatalmazta a polgármestert, hogy en­nek a munkaidőbeosztásnak a megváltoztatásáról szükség­hez képest bármikor intézkedhetik. A most kiadott rende­let figyelmébe ajánlotta az alkalmazottaknak, hogy az egy­ségesen megállapított 8—2 órai munkaidőt úgy a maga, mint az illetékes alpolgármesterek ellenőrizni fogják és mulasztás esetén rendbír­sággal, később pedig fegyelmivel sújtják mind­azokat, akik a rendeletnek nem tesznek eleget. Megállapítható, hogy a polgármesteri intézkedés a fő­város nagykiterjedésü összes munkahelyein elérte a szándé­kolt hatást. Pontban nyolc órakor az összes tisztviselők helyükön vannak és ez alól természetesen nem képeznek ki­vételt a vezető főtisztviselők és tanácsnokok sem, akik példa­adásképpen már nyolc óra előtt is íróasztaluknál ülnek. Az elmúlt napokban azután valóságos razziát hajtottak végre a munkaidő ellenőrzésére. Liber Endre és Borvendég Ferenc alpolgármesterek nyolc órakor meglepetésszerűen megjelentek az egyes ügyosztá­lyokban és megállapították, hogy a polgármesteri intézke­désnek megvan a foganatja. Liber Endre alpolgármester néhány elöljáróság épületébe is ellátogatott és végigment az összes hivatali szobákon, ahol a legnagyobb megelége­déssel állapította meg, hogy a főváros tisztviselőkara reggel nyolc órakor már a helyén van. Borvendég Ferenc alpolgármester is megcsinálta a maga vizitációs körútját és ennek során elsősorban az üzemeket kereste fel. A megszigorított munkaidőről alkalmunk volt beszél­getést folytatni Liber Endre alpolgármesterrel, aki a következőket mondotta a Fővárosi FLirlap munka­társának : —1 A legnagyobb megelégedéssel állapítottam meg, hogy az eddigi vizsgálatok mindenütt megfeleltek a pol­gármester úr intencióinak. Számos helyen jelentem meg pontosan nyolc órakor és kivétel nélkül azt a jóleső' véleményt formáltam, hogy a főváros alkalmazottai betartják a reggel nyolc órai hivatalbajárást. Ezt annál is inkább örömmel konstatáltam, mert Borvendég Ferenc alpolgármestertársammal együtt felelősséget vállaltunk a polgármester úr előtt a hivatali órák pontos betartásáért és ezt a felelősséget csak úgy vállalhattuk, hogy bíztunk eb tisztviselők eddig is, tanúsított odaadó munkakész­ségében. Értesülésünk szerint ez a megoldás a legnagyobb mér­tékben kielégítheti a főváros tisztviselőit is, akik közül csak kevesen tudják, hogy olyan természetű tervezgetések kerültek a fő­város vezetősége elé, hogy a tisztviselők munka­idejét 8—3 óráig, esetleg 8—4 óráig kell meg­szabni. Ez a kétségtelenül terhes munkabeosztás semmiképpen sem szolgált volna a tisztviselőtársadalom javára és így csak helyeselhető, hogy a -8—2 óráig terjedő munkaidő teljes kihasználása felmenti a tisztviselőket a hosszúra tervezett hivatali szolgálat alól. Az alpolgármesterek ellenőrzőkörútja eddig is mintaszerű állapotokat talált az összes hivatalok­ban és így remélhető, hogy a munkaidő meghosszabbítására most már nem fog sor kerülni. A Frankfurter Zeitung és a Neue Freie Presse szerint egyetlenegy közhatóságnak sincs olyan olcsó függőkölcsöne mint Budapestnek Ismételten jelentkeznek az előnyei a dollárkölcsön felvételekor kötött szerződésnek — A megtakarított 28.000 dollárt az üzemek tartalékolják A legszükségesebb beruházások fedezetének biztosítá­sára a főváros a múlt esztendőben dollárkölcsönt Vett igénybe olyan elgondolás alapján, hogy a felveendő nagy külföldi kölcsönből elsősorban ezt a kölcsönt fogják vissza­fizetni. A függőkölcsön előkészítését annakidején Lamotte Károly dr. tanácsnok, a pénzügyi osztály vezetője vállalta magára, aki beható tanácskozásokat folytatott a külföldi pénzpiacok vezető tényezőivel, majd ezt követőleg meg­felelő javaslatot készített a kölcsön feltételeiről. Annak­idején két részletben vette igénybe a főváros ezt a függő dollárkölcsönt egy évi, illetve másfél évi lejárattal. A köl­csön egyik részletét hazai pénzintézetek nyújtották, a másik részletet pedig a Községi Takarrékpénztár útján szerezte meg a főváros és ebben a csoportban főleg amerikai pénz­intézetek vállaltak érdekeltséget. Lamotte Károly dr. tanácsnok ennek az utóbbi kölcsönszerződésnek a lefekteté­sénél azt a kikötést vétette fel, hogy a mindenkori bankkamatláb azonos legyen a newyorki Federal Reserve Bank által megállapí­tandó kamatkulccsal. A megállapodás szerint akkor a kamatláb 7 százalék volt, amelyet azonban a nagy newyorki pénzintézet egy alkalom­mal már félszázalékkal 6% százalékra csökkentett, most legutóbb pedig ezt a kulcsot egy százalékkal lemérsékelte, Hunyadi János TERMÉSZETES KESERŰV1Z AZ EMÉSZTŐSZERVEK LEGKIVÁLÓBB GYÓGYVIZE. EGY HÁZTARTÁSBAN SEM HIÁNYOZHAT. HATÁSÁBAN FELÜLMÚLHATATLAN SAXLEDNERANDRÁS, BUDAPEST vagyis e 'pillanatban a főváros dollárkölcsönének egyik része 5% százalékot kamatozik. A mai nehéz hitelviszonyok mellett nagy jelentőséggel bír az a körülmény, hogy a főváros ilyen előnyös kölcsön­nel rendelkezik. Általánosságban köztudomású, hogy a rövidlejáratú függőkölcsönök az úgynevezett drága kölcsön­típusok sorába tartoznak és ezért örvendetes, hogy a fó'városnak olcsó pénze van az előnyösen megkötött szerződés alapján. Az európai pénzpiacon általánosságban nagy pénzszűke mutatkozik és az a csekély kínálat, ami a nagy centrumok­ban: Londonban, Párisban, Berlinben, Zürichben és Amszterdamban megnyilvánul, nem elégséges az igények kielégítésére. Ebben a szituációban érthető feltűnést kelt a főváros kölcsönének kedvező alakulása és talán ezzel ma­gyarázható, hogy a külföldi nagy lapok, mint a Frankfurter Zeitung és a Neue Freie Presse külön cikkekben számoltak be gazdasági rova­tukban a főváros dollárkölcsönének kamatláb­leszállításáról, amihez hozzáfűzték még azt a hízelgő megállapításukat is, hogy egész Európában ma ilyen kedvező kölcsön egyetlen közhatóságnak sem áll rendelkezésére. A kölcsönszerződésnek előrelátóan történt megállapí­tása anyagi szempontból is jelentékeny előnyölcet rejt ma­gában. A legutóbb eszközölt egyszázalékos kamatmérséklés ugyanis évi 28.000 dollár, kereken 160.000 pengő megtaka­rítást jelent, ami a mostani viszonyok mellett nagy jelen­tőséggel bír. Alkalmunk volt az így megtakarított összeg sorsáról kérdést intézni Lamotte Károly dr. tanácsnokhoz, aki a következőket mondotta a Fővárosi FLirlap munkatársának: — A rövidlejáratú dollárkölcsönt annakidején kizá­rólag azért vettük igénybe, bogy a legszükségesebb be­ruház áSpkat végrehajthassuk, A kölcsönösszeg felett a törvényhatóság utasítása alapján az üzemek diszponál­nak, amelyek a kölcsönt már nagyrészt fel is használták a szükséges modernizálásokra és fejlesztési célokra. A kölcsön megszór zésénél tehát a főváros mint szerződő fél állott szemben a tőkecsoportokkal, de a rendelkezésünkre bocsátott pénzt nyomban az üzemekhez tettük át, hogy azok, a megengedett korlátok között, azt felhasználhassák. A kamatszolgáltatások is az üzemek költség- vetésében szerepelnek és így a megtakarított 28 ezer dollár mindenesetre alkalmas arra, hogy az üzemeket tehermentesítse. A szorosan vett fővárosi költségvetésben tehát a meg­takarított összeg nem fog jelentkezni, de megnyilvánul majd az érdekelt üzemek budgetjében, ahol ezt az össze­get valószínűleg tartalékolni fogják. A főváros kölcsönügyletei egyébként a közeljövőben ismét aktualitást nyernek, mert a polgármester elhatározása szerint a nagy beruházókölesön felvétele abban a pillanat­ban időszerűvé válik, mihelyt az állam a maga nagykölcsö­nét biztosította. A párisi és hágai egyezmények ratifikálása most már gyors ütemben bekövetkezik az érdekeit országok törvényhozásaiban és akkor az államkölcsön felvétele elől minden akadály elhárul. A fővárosi kölcsön sorsa egyébként is biztosítva van azoknak a tárgyalásoknak eredményeként, amelyeket Lamotte Károly és Eeméoiyi-Schneller Lajos folytattak a külföldi pénzpiacon. M. kir. Postatakarékpénztár. 3046/eln. 1931. sz. Versenytárgyalási hirdetmény A m. kir. postatakarékpénztár nyilvános versenytárgya­lást hirdet a Kispesten, Fazekas Ágoston-utca 4. szám alatti telkén emelendő zálogházi üzlet- és lakóház építési munká­lataira. A teljes kiírási' művelet (munkafeltételek, tervek, raj­zok, minták, ajánlati minta, költségvetési űrlap) a m. kir. postatakarékpénztár gazdászati hivatalában (Budapest, V., Szabadság-tér 11, fszt.) liétköznaponkint 10- és 14 óra kö­zött, a budapesti Kereskedelmi és Iparkamarában, Kispest megyei város mérnöki hivatalában, díjmentesen megtekint­hetők, a munkafeltételek, ajánlati minta és költségvetési űrlap a postatakarékpénztár gazdászati hivatalában díjmen­tesen megszerezhetők. Az ajánlatokat a m. kir. postatakarékpénztár gazdá­szati hivatalában 1931. évi május hó 18-án 12 óráig kell be­nyújtani. Ugyanezen időpontig kell az ajánlati végösszeg 2 százalékának megfelelő bánatpénzt letenni. Ajánlatot az egyes munkálatokra (munkanemekre) külön-külön is lehet tenni. Az ajánlatok a m. kir. postatakarékpénztár elnöki osz­tályában ugyanaznap 13 órakor fognak felbontatni. A fel­bontásnál az ajánlattevők, vagy igazolt megbizottaik jelen lehetnek. Budapest, 1931. évi április hó 11-én. M. kir. Postatakarékpénztár. Magyarország aranykoszorús mestere Szlezák László harang- és ércöntöde, harangfelszsrelés és haranglábgyár BUDAPEST, VI., Frangepán-utca 77. szám Telefon s Aut. 913-53 Bazilika részére készült 7945 kg új harang Az 1900. évi párizsi világkiállításon díszoklevéllel, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1925. és 1926. évi kézműipari tárlaton kormánydíszoklcvéilel, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. Számos egyházi elismerőlevél ! — Költségvetéssel díjmen­tesen szolgál! — Előnyös fizetési feltételek ! STEINER ÉS SZIMPER dísz-, templom-, szobafestők és mázolok Budapest, IX., Üllői út 57 TELEFON! József 306-29. König1, Román és Stein mérnökök, építési vállalkozók Budapest, VIII, kér,, Mária Terézía-tér 16. Telefon: József 424—69,

Next

/
Oldalképek
Tartalom