Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-15 / 15. szám
Huszadik évfolyam Budapesti 1931 április 15 15. szám Előfizetési ár: Megjelenik minden szerdán Egész évre . . • • • 24 pengd Félévre , ................12 pengő Fe lelős szerkesztő: Főmunkatárs: BACSÓ EMIL * PAYR HUGÓ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Szív-utca 18. Egyes szám ára: 50 fillér Telefonszám: Aut. 137—15. (p. b.) Az öreg Rókusról már megint igen »okát beszélnek. Leginkább viccelnek már róla. A Rókus lebontása idestova olyan vicc lesz már, mint amilyen vicc volt a lipótvárosi Bazilika felépítése. így méltóztassék azt érteni, hegy a Rókusról megint sokat beszélnek, sajnos, egyébként nem igen szerepel műsoron. Se a Rókus, se más egyéb. A polgármester márciusi beszámolója is olyan szomorúan sivár volt a közigazgatási bizottság ülésén, hogy nagyon nehéz volna belőle szép reményeket kovácsolni. Ráadásul jön a főváros egyik főtisztviselője és olyan fanyarábrázatú interjút ad, hogy akár az összes építőiparosok sietve csődöt kérhetnének maguk ellen. Mert mi megértő emberek vagyunk, megértjük, ha a sajtó leleplezi a városházi semmittevést, tehetetlenséget, pénztelenséget: de hogy egy előkelő fővárosi főtisztviselő leplezze le, hogy nincs és nem lesz közmunka, mert nincs pénz. Hát persze, hogy ilyen körülmények között kézenfekvő a sajtó izzadó humoristáinak, hogy a Rókusról vicceljenek. A pesszimista főtisztviselővel szemben azonban oda kell állítanunk a közvélemény elé egy más szellemet, amely mégis talpra fogja majd állítani Budapestet. Más szellemről, más lelkiségről beszéltünk, mert nem szeretünk és nem szokásunk személyi kultuszt űzni. Sajnos, ezúttal elkerülhetetlen, hogy a névtelenség ködében hagyhassuk azt a férfiút, aki olyan sokszor veszi igénybe a szerénységnek ezt a takaróját. Most is úgy indult a dolog, hogy inkognitóban tesz eleget lelki kényszerének. Nem is volt szó a sajtóban Ripka Ferenc főpolgármesternek arról a szerepléséről, amelyről meg kell itt emlékeznünk, mert vigasztaló, példaadó tünetnek tartjuk. Az esetről nem adtak ki kommünikét, pedig de sok kommüniké jelent meg a közelmúltban sápadtabb, jelentéktelenebb gesztusról, mint amilyen a főpolgármesteré volt. Ebből a nagyszerűen emberbaráti gesztusból kiderül, hogy Ripka Ferenc a biztosítéka ebben a városban az emberszeretet, a szolidaritás további fejlődésének, pedig ezek voltak azok a polgári erények, amelyekről hosszú ideig1 szomorúan megfeledkeztek. És —■ különös talán a gondolat-kapcsolás, de igaz — amíg Ripka Ferenc a főváros élén áll, nem fog megfeledkezni az öreg Rókusról sem, ahol az emberi szenvedéseket csillapítják. Nem feledkezett meg a napokban sem. Amikor rövid, de megérdemelt pihenéséről hazajött, még hivatalát sem foglalta el, első útja a Rókus- kórházba vezetett, hogy meglátogassa a dohány- utcai ocsmány merénylet áldozatait. Ezt a látogatást a főpolgármester nem formalitásnak szánta, mert akkor a fontos az lett volna, hogy a sajtó emlékezzék meg az eseményről. Ez a látogatás nála lelkiszükséglet volt. Ez a látogatás megmutatta ismét azt a nemes lelket, amely Budapesten példát statuált az emberszeretetből, amely a város falai közül magasan lobogó pédlájával száműzte az elhatalmasodott gyűlölködést és újra jogaiba iktatta a felebaráti szeretetet. És ez a látogatás megmutatta azt is, hogy ha mindenki megfeledkeznék is a vén Rókusról, mindig ott lesz Ripka Ferenc, aki még külföldön, pihenési idejében sem felejt el a szenvedőkre gondolni, akiknek új hajlékra, új kórházra van szükségük. Ezért nem félünk mi attól, hogy pesszimista szellem lehet úrrá a városban, vagy akár csak a városházán is, mert vannak még emelkedett lelkek, amelyek a legnagyobb veszedelmek, legszörnyübb szenvedések idején is segítenek és vigasztalnak. Ha azonban már megemlékeztünk a főpolgármester Rókuskórházi látogatásáról, el kell mondanunk egy kicsiny, de jellemző epizódot is. Az történt ugyanis, hogy amikor a főpolgármester látogatásának híre járt a kórházban, ott olyan felfordulás keletkezett, mintha báhorú tört volna ki, vagy legalább is mintha A?. egész vonalon nagy várakozással tekintenek a közmunkák megindításának annyiszor sürgetett terminusa felé. Az építési szakma minden ága, a gyárak, ipari vállalatok és a kisiparosok a tavaszi munkálatoktól várnak kereseti lehetőséget, ám a közmunkák kiadása körül sajnálatos lassúság tapasztalható. A munkaalkalmak megteremtése és a közmunkák kiadása körül mutatkozó viszonyokról kikértük Bccsey Antal, az Egységes Községi Polgári Párt társelnökének véleményét, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Elérkezett az ideje annak, hogy sürgetően követeljük a munkát és a kényeret. A naptári számítás szerint már bent vagyunk a tavaszban, bár sajnálattal kell konstatálni, hogy a természet is összeesküdött ellenünk, mert a tényleges tavasz: még mindig csak Ígéret. A munkaalkalmak megalapozása tekintetében alig látható valamely komoly mozgalom és szomorú, hogy a vidéken sem mutat a helyzet lényeges változást. Az elmúlt napokban tartották meg a polgármesterek a szokásos tavaszi értekezletüket, ahol szintén kifejezésre jutott a mutatkozó nagy munkahiány. Budapesten a pártoknak a város vezetőségével kell összefogni, hogy az egyre jobban csökkenő gaédar sági vérkeringés meg ne bénuljon. — A polgármesteri expozé 90 milliós értékű közmunka kiadásáról tett Ígéretet, ami azért is jelent külön megnyugtató érzést, mert a polgármester a legjobb akarattal intézi ezt a nagyfontosságú akciót. Nemrégiben körrendeletét adott ki, amelyben az összes hivatalokat és üzemeket felszólította a közmunkák haladéktalan vállalaibdudására. Tény, hogy eddig a közigazgatás rendje nem volt kiépítve és csak néhány napja, hogy az új ügyosztályvezetők átvették végleges resszort- jaik irányítását. Most megtörtént és ezért fokozott energiával kell érvényt szerezni a polgármester utasításának. Az. imént megszűnt intervallum némi magyarázatot és mentőkörülményt ad a késlekedésnek, de ez nem vigasz, mert cselekedni kell, hogy a munka végre meginduljon. Örvendetes tény, hogy a kormány is a legnagyobb jóindulattal siet a város segítségére és a maga hatáskörében mindent megtesz, a munkálatok kiadásának gyorsítására. Megnyilvánult jó szándék a — megkésve bár — de húsvéti nagy takarítást rendeztek volna. Jön a főpolgármester, —- süvöltött át a folyosókon és kórtermeken a riadt hír. Mindenki azt hitte, hogy a főpolgármester rajtaütésszerűen akar vizsgálatot tartani. És ha tényleg ez lett volna a szándéka? —- kérdezzük mi. Miért kellett akkor megijedni, kétségbeesni? Vájjon talán még mindig nincsen rend a Rókus-kórházban? Ez a kérdés bizony egy kicsit aggodalmas. De vigasztaló, hogy a főpolgármester kemény akaratának, ritka tekintélyének ilyen hatása van. Mi elismerjük, hogy tiszteletreméltó szándékok vezették azokat a törvényhatósági bizottsági tag urakat, akik annak idején „leleplezték“ a rókusbeli állapotokat, de állítjuk, hogy eredménye löbb van annak, ha csak híre jár, hogy a főpolgármester közeledik. És ez helyesen van így, mert Budapest lakosságának sorsa jó kezekben van. tatarozást rendelet kiadásában is, de ez mindaddig hiányos, amíg a két kiegészítő rendelet nem jut napvilágra. Az egyiket a népjóléti minisztérium adja ki és ebben a felmondási jogot, valamint a tatarozások és javításoknak a lakók részéről való tűrési kényszerét szabályozza. Rendezni kell, hogy a modernizált lakás után mennyi többletbért kérhet a háztulajdonos. Úgy tudom, hogy most szövegezik ezeket a rendeleteket és azok rövidesen érvénybelépnek. — A pénzügyi megoldásról is gondoskodni kelt és elsősorban az tisztázandó, hogy miképpen tudunk olyan kamatozást bevezetni, ami az ötéves kölcsöntípust biztosítja. Eddig csak egyéves ilyen kölcsönök, vagy pedig jel- zálogkölcsönök voltak alkalmazásban, amelyek közül azonban egyik sem alkalmas a tatarozási akcióhoz, mert annak alapfeltétele az ötéves terminus, miután a kormány segítségében is ez érvényesül. Ar. ilyen szokatlan kölcsöntípust külföldi kölcsönnek nem lehet rendszeresíteni, viszont a realizálásra sürgős szükség mutatkozik. Fontos szerep vár itt a Községi Takarékpénztárra, amely intézménynek meg kell mutatni, hogy miképpeá tudja az irányítást a kezébe venni és ezt a problémát ügyes elgondolással eredményesen alátámasztani. — Rendkívül fontossága van annak, hogy az ügyosztályok az előmunkálatokat végezzék el és azonkívül állandóan nyilvántartsák és ellenőrizzék a munkák menetét. A legközelebbi tanácsülésen indítványt fogok tenni olyan értelemben, hogy az egyik alpolgármester állandóan tartsa kezét a közmunkák folyamatának pulzusán és kéthetenkint tegyen jelentést a tanácsnak az összes részletekről, hogy ezzel a tanácsnak is módjában legyen, a különböző akadályok, nehezsegek es esetleges bajok elhárításán tanácskozni. — Lassan indulnak a megvalósulás felé az üzemi beruházások is. Távol áll tőlem minden szemrehányás, azonban sajnálatos véletlennek tartom, hogy a Vízművek és Elektromos Művek nagy gépberuházásai eltolódást szenvedtek, a szükségessé vált versenytárgyalások megismétlése Látogatás ja Rókusbán Ha nem történik sürgős cselekedet, megbénul a gazdasági élet vérkeringése Külön felügyelet alá veszik a városi közmunkák összes jelenségeit. — Ötéves kölcsöntípust kell rendszeresíteni.— Olcsó építési hitel áll rendelkezésre az OTÍ tartalékjából
