Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-04-01 / 13-14. szám

Budapest, 1931 április 1. 3 VävtUxSjSiBMP BETHLEN ISTVÁN «lőtt, meg kell emlékeznünk azokról a klasszikus érde­meiről is, amelyeket Budapest .székesfőváros fejlesz­tése és taipraállítása körül szerzett. jubileumáról mind többét beszélnek manapság. Egészen furcsa dolog az, ami e körül a kérdés körül lejátszó­dik. Minél többször jelenti ki ugyanis Bethlen István, bogy nem kér az ünneplésből, nem olyan időket élünk, amikor idő és mód1 lenne az egyéni 'értékek elismeré­sére, az érdemek ünneplésére: annál elemibb erővel zúg föl a közvélemény ellenállhatatlan akarata, hogy Bethlen István tíz esztendeje után a szeretetnek és a hálának kell pontot tenni. A húsvéti ünnepnapok han­gulatába«' mi már 'benne érezzük azt a készülő nagy ünnepet, amellyel a nemzetnek a közeli hetekben hódolnia kell a nagy magyar államférfiú előtt. Bethlen Istvánnak nagy hatalma van, páratlan hatalmat adott neki — és jónak adta! — a nemzet. Megtilthatja, hogy ünnepi felvonulások legyenek, de hogy a szívekből1 a hála érzetét kiirtsa, azt még ő sem teheti meg. * Bethlen István néhány nap múlva tízesztendős minisz­terelnök. Legrégibb miniszterelnök széles Európában. És ezt a rekordot a legsúlyosabb, legnyomasztóbb idők­ben, az egész világ legszegényebb, legnyomorultabb országában érte el. A politika az erő kérdése. Bethlen Istvánnak ret­tenetes erős embernek kell lennie, hogy ezekben az időkben a nyomói’ és lel ki betegségek országában hata­lomra tudott kerülni a rend és a munka pro gramm ja­vai. És rettenetes erős embernek kell lennie, hogy ezt a hatalmat meg is tudta tartani tíz esztendőn keresz­tül. Bedig milyen gyengék voltak akkor a kormányok. Hogy csak egyetlen példát mondjunk: Bethlen István egyik közeli elődjének azért kellett lemondania, mert egy szál ember egy röpíven, amit az utcán osztogat­tak, távozásra szólította fel. Hova jutottunk el azóta? Nehéz lenne ujságliasá- bokon felsorolni tíz esztendő összes alkotásait. Ehhez könyvek kellenének. De hogy meddig értünk el, egyet­len ténnyel illusztrálhatjuk: Rothenmere lordnak új- esztendőkor a magyar nemzethez intézett szózatával. Nagy angol barátunk azt mondja ebben az üzenetében, hogy évtized határához érkeztünk és ennek a most el­következendő évtizednek a revízió évtizedének kell len­nie. Csak gondoljunk vissza 1921-re, ki mert volna akkor a komoly, emelkedett lelkű államférfiak közül revízióról, a trianoni megbecstelenítés korrekciójáról beszélni? Most már lehet, sőt kell róla. beszélni. Hogy pedig idáig jutottunk, az Bethlen István tíz esztendejének az eredménye: ■ * Azokban az időkben, amikor Bethlen István a kormányzást átvette, jelentette ki Magyarország pénz­ügyminisztere, hogy „valahányszor itt válság volt, valahányszor itt valaki nem fért meg a bőrében, az az országnak milliárdokba került“. Bizony nemcsak ren­geteg pénzébe, de szörnyűséges erkölcsi tőkéjébe is kerülték az országnak azok, akik a jogrendet nem tisz­telték. Akkor még csak vágyakozva lehetett sóhajtani, hogy milyen mérhetetlen előnyére lett volna az ország­nak, — nemcsak más országok által való gazdasági megbecsülése révén — hanem idebent a termelő munka megindításának lehetősége révén is, lia Magyarországon azonnal, a forradalmak megindítása után, az igazi nemzeti egység, az igazi békesség, az igazi jog teljes erejében ragyogott volna. Bethlen Istvánnak kellett eljönnie, hogy mindezt zajtalan munkával, csendben, kérkedés és korteskedés nélkül meghozza. Tíz esztendő alatt egyetlenegyszer sem hallottuk az ígérgetéseit, csak láttuk a cselekedeteit. És azóta már megszűntek a sorozatos válságok, azóta mindenki „megfér a bőrében“. Konszolidáció? Jogrend? Ugyan ki beszél ma már ilyesmikről? Hogy jogrend1, európai élet, tekintély- tisztelet, egymás megbecsülése uralkodik ebben az oszágban, ezt ma olyan természetesnek tartják, mint­hogy a boszorkányokat, amelyek nincsenek, nem égetik meg-. * Rendet és munkát teremtett. Azért jött, hogy a törvény és jog ragyogó ural­mát Ihelyreállítsa.. Azt akarta, hogy a törvény megint (o vallás erejével uralkodjék az embereken. Az ő hite, hogy földi Isten csak egy van: az állam; semmiféle .szervezet, vagy csoport államot nem játszhatók. Ez a földi Isten parancsol és aki nem engedelmeskedik, annak össze kell törnie. Visszaállította az állam hatalmát, megteremtette újra a törvény tiszteletét, meggyógyította a beteg lelkeket, megadta az alkotó munka lehetőségeit, békét adott az embereknek, akik közül száműzte a gyűlöl­ködést. Az alkotó munka terén maga járt legelői1. Elvégezte a szanálást, földhöz juttatta a föld- időn eket, hajlékhoz a 'hajléktalanokat, teleszórta az országot elektromos póznákkal, a kulturelles népnek ötezer népiskolai objektumot adott, parkett-sima uta­kat épített, ,hidakkal kötött össze széteső vidékeket, rendbehozta az, állami üzemeket, tiszta kórházágyakon gyógyulnak,' akik azelőtt az utszélen pusztultak el... Folytassuk? Meddő kísérlet lenne itt pontos be­számolót adui, méltóan méltatni Bethlen■ István tíz esztendejét. Ég. amikor ezt , mondjuk, államféhhui nagysága, félelmetes magasságban áll előttünk, mert mindez jelentéktelenség ahhoz képest, amit az ország határain kívül cselekedett országáért. Megszerezte az egész művelt világ megbecsülését annak az országnak, amelyet nem is ismertek és amelyet megrablói ször­nyűségesen befeketítettek a világ közvéleménye előtt. Bethlen István az első, nagy magyar diplomata a diplomácia klasszikus művészetével kiemelte országát a legfélelmetesebb izoláltságból, hatalmas barátokat, támogatókat, segítőtársakat szerzett és bejárta Euró­pát, mindenütt a magyar nemzet nagyságát és élmi- akarását ünnepelték benne. Amikor a Fővárosi Hírlap hasábjain hódolunk Bethlen István nagysága és tíz esztendős alkotásai Mondhatta volna mérhetetlen gondjai közepette, hogy ez a város elég tehetős, erős és tehetséges ahhoz, hogy önmaga emelkedjék ki a romokból, de Bethlen István őszinte, meleg szeretettel, jóságos gonddal vi­seltetik mindenkor Budapest iránt. Annyit mint ő, csak az Andbassyak és az idősebb Wekerle Sándor, akinek nagy példáját becsülettel követi a fia, tettek a magyar fővárosért a magyar kormányférfiak közül. Klasszikus tanúi ennek maguk az alkotások, amelyek az ő segedelmével jöttek létre, de klasszikus tanúja n főptolgárpnester, aki nem fordulhatott Bethlen István­hoz a főváros érdekében olyan kéréssel, amit no tel­jesített volna. Kormányának nevezetes é.s korszakalkotó fővárosi törvényével egyébként ő nyitotta meg Budapest leg­újabb korát, amelyhez olyan sok szép és jogosult reménységet fűzünk. * Valóban, fölösleges ezt az államférfit akár zagyva emberi szóval, akár zenével, akár virággal, akár fel­vonulással ünnepelni. Hagyjuk dolgozni. .. S ipőczJenő polgármester nyilatkozik a Fővárosé Hírlapnak a közgyűlés gazdasági programjáról, a rokoncéíohai szolgáló üzemek egyesítéséről, a beruházó kölcsönről és egyéb aktuális kérdésekről Felfokozott kíváncsisággal és érdeklődéssel tekint a főváros közönsége a törvényhatóság működése felé, amelynek lehetőségeit nagyban elősegíti az a körülmény, hogy az új törvény az irányító és végrehajtó hatalmat a polgármester hatáskörébe utalta. Sipőcz Jenő dr. pol­gármester kezében futnak most össze a főváros összes ügyei, aki a törvényben kontemplált személyes felelőssé­get valóban úgy értelmezi, hogy minden kérdésben ma­gának tartja fenn a döntés és elhatározás jogát. A pol­gármester a főváros szerteágazó, bonyolult és komplikált ügymenetében a centrum, a vérkeringés szíve, ahová min­den szála összefut a nagy szervezetnek. Ennek a hatal­mas munkának a lebonyolítását biztonságossá teszi az a körülmény, hogy Sipőcz Jenő dr. polgármester Budapest egész lakosságának és várospolitikai képviseletének osz­tatlan bizalmával rendelkezik és így intézkedéseit, terveit és'célkitűzéseit mindenkor az a helyeslés kíséri, ami csak igazán kivételeseknek, juthat osztályrészül. A közeljövő teendőiről alkalmunk volt rövid beszél­getést folytatni Sipőcz Jenő polgármesterrel, aki nagy elfoglaltsága közepett is készségesen állott a Fővárosi Hírlap rendelkezésére. Az első kérdés, amit a polgármesterhez intéztünk, ez volt: Mi az új tanács gazdasági programja? — A tanácsnak nincs külön gazdasági prog­ramja, — válaszolta a polgármester, — hanem ter­mészetesen a közgyűlés gazdasági programját követi és hajtja végre. A kormánynak és a fővárosnak meg­vannak a nagy tervei, így az új hidak kérdése, a halál­sorompók ügyének a megoldása, a munkanélküliségen való enyhítés. A magam részéről nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy legfontosabb a sorrend megállapí­tása, mert valamennyi nagy terv egyszerre nem való­sítható meg. Hangsúlyozom továbbá a takarékosságot, aminek nemcsak a végrehajtásban kell megnyilvánulni, hanem a tervek készítésében és a célok kitűzésében is. Az üzemi kérdés is egyik égető problémája a fővá­VECSEY JENŐ okL oépsszmérnök, kereskedslmi- és Ipari részv.-íárs. BUDAPEST VIII., Kisstáció-utca 11. Telefonok : József 339-02, 351-99, 394-86 Alakult 1905. évben AUTÓ-OSZTÁLY: F & S precíziós golyós- és görgősosapágyak, FÉRŐD0 fék- és kapcsoló-betétek, — Si Ív er re x-gynj tógyertyák. — Elsinger-Linoleum Budapest, V., Honvéd-u. 4. Telefon: Automata 232—58. rosnak. Érdekesnek tartottuk tehát, hogy megkérdezzük a polgármestertől: Mit tervez a főváros az üzemekkel? — Azokat az üzemeket, amelyek rokoncélokat szolgálnak, egyesíteni fogjuk. Fontos kérdés azonban az üzemi illetmények szabályozása, különösen a felső kategóriákban. Az üzemi igazgatás racionalizálása szempontjából mindenesetre a legnagyobb gondosság­gal kell arra törekednünk, hogy senkinek az egziszten­ciáját ne veszélyeztessük. A beruházó kölcsön felvételéről is sok szó esik ma a főváros közigazgatásában. Az új beruházó kölcsön fel­vételéről ezeket mondotta a polgármester: — Az állami nagy kölcsön megelőzi a fővárosi kölcsön felvételét. Azonban az állami kölcsön felvétele is a pénzpiac helyzetétől függ. Nézetem szerint leg­helyesebb várni addig, amíg elfogadható feltételeket kapunk. Végül megkérdeztük a polgármestert, hogy történ­tek-e lépések arra vonatkozólag, hogy a BSzKRT-ot fuzianáltatják az Autóbuszüzemmel? A polgármester érre vonatkozólag kijelentette, hogy ezzel a kérdéssel je­lenleg meg nem foglalkozik, mert az elkészítés még sok gondosságot és alapos előtanulmányokat igényel. Ol' KORÁNYI -FELE $Z ABYAGY© 8 ® R Z©" R ACIÖ/aE M Y. 1MLEMGENI FARE0ÖNY. ACÉL-BS»ŐMY,VA/Z©HRlDOMY, ÍÖTÉTITÖ-JZERKE2ST, , . FÉMPORTÁLBOITWIGH-YOLOBACS, FAMÉdZABAöOMÁUÓ­MAPELLEMZG JXAB. — r „ „ELEKTRAVÍLLAH03 HAJTÓMŰVEL* ÁRBANát MINŐSÉGBEN | UTOLÉRHETETLEN! az EGYSEGES KÖZSÉGI POLGÁRI PART _______hivatalos lapja _____________

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom