Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-04-01 / 13-14. szám
Huszadik évfolyam Budapest, 1931 április 1. i3—14. szám Előfizetési ár: Egész évre .............24 pengő Fé lévre «•••••• 12 pengő Egyes szám ára: 50 fillér Felelős szerkesztő: Főmunkatárs: DACSÓ EMIL PAYR HUGÓ Megjelenik minden szerdán Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Szív-utca 18. Telefonszám: Aut. 137—15. Húsvéti remények Irta: Ripka Ferenc dr. főpolgármester A húsvéti pihenő az idén tulajdonképpen munka előtti pihenő és az ünnepi hangulat, amely szivünket elönti, a magyar föltámadás reményéből sugárzik. Ünnepi hangulattal, öntudatos elhatározással, igaz lelkesedéssel állunk a megkezdendő munka küszöbén. Mert az ünnep áhítata után most már a munka hétköznapjainak kell végeszakadatlan sorban következniük. Szinte szimbolikus jelentőségét érezzük az idei Husvétnak, amely lezárja a nagy készülődést és megnyitja az alkotások kapuját. Az új törvény parancsszavára indulni kezd a fővárosi adminisztráció hatalmas, megújho- dott gépezete. Eddig csak próbálgattuk a gigászi masinát, figyeltük a kerekek új járását és —• ami talán legfontosabb, — kiválogattuk az üzemvezetőket, meg a többi munkást, akik a dübörgő gép friss és egészséges ritmusa mellett kezdik meg majd tevékenységüket. Az új törvény által nyitott új perspektíva vigasztaló és örvendetes képet kezd elénk tárni. Az az érzésem, hogy akik bizonyos óvatossággal, esetleg ellenzéssel fogadták a modern köz- igazgatás szellemét tükröző törvényalkotást, ma már maguk is megnyugodtak. Még csak a próbáknál tartunk, ma még csak járni tanulunk az új talajon, de nem csalódtunk, mert az adminisztráció irányitása, az alkotó tevékenység felfokozása bizonyára simábban megy most, mint ahogy ment a jól kiszolgált, kiöregedett, régi rendszer alapján. Sok mindenről kezdünk már kibontakozó képet látni és nem lehet kétséges, hogy az új törvényhez fűzött remények tökéletesen be fognak válni. Ma még a törvény keretei sok helyen üresen állanak, azoknak kitöltése, tartalommal való telítése valósággal históriai jelentőségű feladat elé állítja azokat, akiket Budapest lakosságának akarata és bizalma ilyen nagy és nehéz időkben a főváros kormányzására kirendelt. Emelkedett lélekkel, a város iránt érzett odaadó, önfeláldozó szeretettel, igaz munkakedvvel kell mindnyájunknak az sebben, minél simábban vezessen egy boldogabb, megelégedettebb, szebb és nemesebb Budapest új rend útját egyengetni, hogy az minél egyene- felé. Túlestünk minden előkészületen. Husvétig megválasztottuk az egész tisztikart. Kipróbált, kitűnő erők és értékes reménytkeltő egyéniségek csoportja az a gárda, amelynek segedelmével megkezdhetjük a nagy munkát. A prograinmok- nak és Ígéreteknek, amelyek a törvényhatósági választás és a tisztujitás során bőven hangzottak el, most eleget kell tenni. Elérkezett az Ígéretek leszámolásának ideje. Eddig sem volt tétlen a városháza, hiszen az egész átmeneti idő alatt voltak, akik szilárdan tarthatták kezükben a gyeplőt és így az átmeneti időnek nem kellett a tétlenséget jelentenie. A munkálatok megindításának alapjait elegyengettük, nagy kérdéseket tárgyaltunk le a magunk körében és a kormánnyal, meg az illetékes hatóságokkal is. Nem kell másra utalnom csak arra, hogy még mielőtt a hatalmas gépezet egész személyzete munkába állhatott volna, elszánt akarattal megkezdtük a takarékossági akciót, letárgyaltuk a két dunai híd, az Erzsébet-sugárút megépítésének előfeltételeit és a mi kezdeményezésünkre napvilágot látott már a magánépítő tevékenységet serkentő, kedvezményeket magába foglaló kormányrendelet. Mindez egy kialakulatlan, új rend szülöttje, nem lehet tehát benne kételkedni, hogy ma, amikor már minden ember, akinek munkájára, A Székesfővárosi Közmunkák Tanácsa már jő néhány évtized ót-a- működik, de létezését túlságos szerénységgel annyira titokban tartotta, hogy a legbenfentesebbeken kívül alig tudtak róla. Azután Bakovszky Iván nyugalmazott belügyminiszter került a tanács élére. Mióta Bakovszky Iván energiája, munkakészsége és munkaszeretete belekapcsolódott a Közmunkatanács ir^yításába, azóta ez a keret komoly tartalommal telt meg. .Most itt ülünk szemben Bakovszky Ivánnal, aki csillogó* szemmel, férfias elhatározással beszél. Akaratlanul is arra kell gondolni, hogy az energikus volt belügyminiszter nem a szavak embere. Az ő szavai mögött a tények állanak sorfalat. Ez az energia, ez az elhatározottság garancia- arra, hogy az Ígéretek, amelyek elhangzanak, életre kelnek és megvalósulnak. Nincs bennük logikai viaskodás, ez maga az értelem. Biztos, hogy csak az eszközökön múlik, csak az előfeltételek megszerzésén, hogy kivezessen bennünket a realitások és megvalósulások birodalmába. Bakovszky Iván rajongó szerelmese Budapestnek. Az ő meggyőződése szerint is ez a város nemcsak önmaga, sorsát intézi, de gazdaságilag kihatással van az egész ország jólétére. És mert ezt tudja, annál intenzivebben működik a közmunkák komoly megvalósítása érdekében. Jól tudja, hogy a hidak megépítése, az Erzsébet-sugárút kiépítése, a halálsorompók rendezése, a Tabán felépítése, az Andrássy-út meghosszabbítása szinte beláthatatlan perspektívát nyújt a gazdasági fellendüléshez. Hiszen a munkák megindítása egyet jelent azzal, hogy 45 iparágat látnak el és foglalkoztatnak. Nem kell ehhez magyarázatokat fűzni, mert a legavatatlanabb ember is látja ennek mérhetetlen jelentőségét. Bakovszky Iván az energia és elhatározottság megtestesítője egész biztosan garancia arra, hogy a főváros vezetőségével egyetértve a terveket komoly valósággá is építi; Mik azok a tervek, amelyek megértek a megvalósításra? A városi politikus érdeklődik és Rafoovszfoy Jván minden szavát megfontolva, válaszol: Megkezdődnek-e tavasszal a hídépítés munkálatai? —• Technikailag a hidak építésének ügye annyira elő van készítve; hogy nem is túlzás, ha azt mondjuk: a hidak építéséhez bármely pillanatban hozzá lehet fogni; mind a két hídnak, — a Boráros-térinek is, az óbudainak is, — elfogadott kész tervei vannak. A vállalatba- .adás hetek munkája. A hídépítés munkálatai tehát tavasszal megkezdődhetnek. Meg fognak-e kezdődni? —• ez már más tényezőktől függ. —• A kereskedelemügyi minisztérium a hídépítés finanszírozására olyan tervezetet dolgozott ki, amely egy-két részletkérdéstől eltekintve, igazságosan osztja el a hídépítés költségeit mindazok között, akikre ez a munkálat közvetlen, vagy közvetett haszonnal jár. Valószínűleg a kereskedelemügyi miniszter sem zárkóznék el az elgondolás egyes részleteinek módosítása elől. A kereskedelemügyi miniszter koncepciójának nyilvánosságra jutása óta azonban olyan hullámok verődtek fel, melyekből arra kell következtetni, hogy nem a invenciójára, erejére és erélyére a jövőben szükségünk lesz, a helyén van, még jobban meggyorsul tevékenységünk tempója, az alkotások egész sorával léphetünk Budapest népe elé és az összes függő problémák megoldását adhatjuk a sokat szenvedett, a nehéz időkkel keservesen, de hősiesen küzdő polgárságnak. Ezek a húsvéti remények élnek ma a szívekben és az ünnepi haleluja Budapest föltárészletek, hanem a lényeg talál kemény, —• megvallom, véleményem szerint, teljesen indokolatlan, — oppozi- cióra. így aztán nehéz lesz hidat építeni, ha az érdekeltek egymás között nem építenek hidat. Annyira fontosnak látom, nemcsak városfejlődési, hanem általános gazdasági szempontból is, a hídépítési munkák mentői sürgősebben való megindítását, hogy ezzel az alkalommal is arra kérem az összes közreműködésre hivatott tényezőket, revideálják kifogásaikat és ne azokat az érveket keressék, amelyek a hídépítést elodázzák, de azokat találják meg, amelyek az építkezés megkezdésének előfeltételeit mihamarabb megteremtik. Lehet-e komolyan venni az Erzsébet sugár-út megnyitásának kérdését belátható időn belül? — Az Erzsébetvároson keresztül nyitandó sugárút ügye elvileg már teljésen elő van késszítve. A terv fix, a torkolatba eső fővárosi telek rövidesen valószínűleg a Közmunkatanácsé lesz, úgy hogy végeredményben csak a technikai lebonyolítás marad hátra. Az a törvényjavaslat, amelyet ez irányban a kormány be fog nyújtani, aligha fog ellentállásra találni, mert hiszen elvileg az ilyen út-megnyitásokra vonatkozólag már régebben hozott törvényekkel egyezik és a mai nehéz világban komöly reménységet nyújt jinagyobb- arányú építkezési tevékenység megindulására, — Az út konkrét megépítése két különböző tényező tevékenységén fog múlni: a hatóság megszerzi, kilakoltatja és lebontja az útbaeső épületeket; a magánépítési tevékenység hivatása azután, hogy az így megnyitott útvonalon építkezzék. Valószínűleg jó üzlet lesz az új úton építkezni, amely kétségtelenül rövidesen a székesfőváros üzleti életének egyik legélénkebb ütőere lesz. —- Az elmondottakból könnyen kiszámítható az út megnyitásának tempója. A kisajátított házak kiürítése és lebontása telektömbönkint fog történni. Az útnak a Klauzál-térig való megnyitása, ahonnan azután már csak a Dob-utca kellő kiszélesítéséről van szó, néhány év fokozatos munkáját jelenti. A torkolati tér szabaddá tételére is jó néhány hónapra van ugyan szükség, viszont a környező telkek ennek a tömbnek minden oldalán olyan fekvésüek, hogy a telektulajdonosok akár azonnal hozzáfoghatnának az ingatlanaikból alakuló új telkek egy részének beépítéséhez. Egyes érdekeltek komoly és alapos előkészítő munkálatokkal is foglalkoznak már s így remélhető, hogy a hatóságokon kívül, rövidesen a magángazdasági tevékenység is megmozdul s a jelenleg csak papiroson érett tervek hatalmas épületfrontok alakjában valósággá, lesznek. madásának hirdetője lesz. Budapest életérdekének legfontosabb terveiről és a megvalósítás lehetőségéről nyilatkozik Rakovszky Iván dr99 a Közmunkák Tanácsának elnöke
