Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1931-03-04 / 9. szám

Budapest, 1931 március 4. 9 Megkönnyítik és gyorsítják az építési engedélyek kiadását Nagyszabású városrendezési terveken dolgoznak a városházán — Elkészül a villamos felvezetésére alkalmas szerpentin út a Svábhegyre A munkanélküliség problémája úgyszólván szü­net nélkül foglalkoztatja az összes hatóságokat s így a székesfőváros önkormányzatát is. A főváros vezető­sége minden erejével arra törekszik a kormánnyal eg'yütt, hogy minél több közmunka nyújtásával sza­porítsa a vállalkozási és munkaalkalmat, de ugyan- I akkor megállapított igazság az is, hogy közmunkákkal csak ideig-óráig lehet a munkanélküliségen enyhíteni, a válság végleges vagy tartós megoldása az ónk­ban kizárólag a magánválalkozás felélénkülésétől ■ a 47 különböző egyéb iparágat foglalkoztató magánépítkezéstől függ legelsősorban. A magánépít­kezés néhány évvel ezelőtt tapasztalt fellendülése a múlt esztendőben teljesen elakadt. Nagyobb épülete­ket úgyszólván kizárólag az öröklakás-szövetkezetek építettek s ezenkívül a perifériákon épültek kisebb számmal apró családi házak. A Fővárosi Hírlap multheti számában megírtuk, hogy a főváros az építési szabályzat átdolgozásával és különböző enyhítésekkel igyekszik az építési ked­vet előmozdítani. Ennek a szabályzati reformnak a munkálataival most készültek el a hatóságok s ebből az alkalomból felkerestük Csármanai Ferenc tanácsnokot, a városrendezési és magánépítési ügyosztály vezető­jét, aki az aktuális kérdéseiéről a. következőket mondotta a Fővárosi Hírlap tudósítójának: — A mostani csendes időszakot igyekezett a fő­város felhasználni a Közmunkák Tanácsával együtt az építésügyi szabályzat alapos átdolgozására. A sza­bályzat átdolgozásával kapcsolatban a Magyar Mér­nök- és Építész-Egylettel, a Budapesti Építőmesterek Ipartestületével, a kerületi elöljárók értekezletével és egyéb testületekkel együtt előterjesztettük javasla­tunkat, amelynek néhány megemlítésre méltó pontja a következe: Részletes javaslatot dolgoztunk ki a modern vá­rosfejlesztési irányelvek érvényesítése érdekében. Ja­vasoltuk az építési engedélyek kiadási rendszerének meggyorsítását, aminek leggyökeresebb megoldása az lenne, ha az építésügyi hatóság úgy, mint a külföldön nagyon sok helyen, a helyszínen adná meg az engedélyt a munka építkezéseket. Javasoltuk továbbá az egész épí­tésügyi szabályzatnak, de különösen a sza­bályzat 12. fejezetének revízióját, amely az építési anyagokról és az építési szerkezetekről szól. Ezt a szakaszt véleményünk szerint a kislakások, a kisházak IJöCK ISTVÁN ÉS Első_Brünni_Gép^ár_Rt. GYÁRTMÁNYAINK: Gőzturbinák Gőzgépek, Dieselmotorok, Gőzkazánok, Láncrostélyok, Vándorrostélyok, Eco­nomiser, — Szeszgyári, cukorgyári, vágóhídi berendezések, Hűtő házak, Téglagyári gépek, Bor- és olajsajtók, Hydraulikus prések BARFORD & PERKINS-féle motoros útihengerek gyártása BUDAPEST, I., BUDAFOKI ÚT 70. TELEFON: Lágymányos 1—54, építésének szemeiéit tartásával kell újjáalkotni. Ja­vaslatunk szerint a mai súlyos gazdasági viszonyokra való tekintettel ne a kisházak legyenek most már azok az épületek, amelyekre az építési szabályzat ki- 8 vételes intézkedéseket tartalmaz, hanem ezzel szem- | ben éppen a kisházakat vegye normának a szabály- 9 rendelet. Nem szabad elfelejteni, hogy manapság csakis az egyszerűbb kivitel engedélyezése s ennek alapján az olcsóság azok, amelyek ösztönzően hatnak az építkezőre. — Javasoltuk a városkép szempontjából kifogá­solható, az uccui telekhatár elé kiugró dísztelen, kü­lönféle alakú, nagyságú, színű és méretű faszerkezetű üzleti kapuzatok (portálék), úgyszintén a közterüle­ten kevésbé kívánatos sok árubódé felállításának sza­bályozását is. A Közmunkák Tanácsa ezeket a szem­pontokat csaknem teljes egészében magáévá is tette és akciónk egyik eredménye a Közmunkák Tanácsá­nak az a nemrégiben kiadott rendeleté, mely szerint közterületen felállítandó bódékat a jövő­ben csak nagyon kivételes esetben enge­délyesnek és az építési engedélyt csak la­postetővel adják meg. — Az építkezéseknél, telekrcndezéseknél és par­cellázásoknál a városrendezési és szabályozási szem­pontok a fővárost nehéz feladatok elé állítják, mert figyelembe kell venni egyrészt- a súlyos gazdasági vi­szonyokat, másrészt, hogy az ügyek intézése a lehe­tőséghez képest összhangban álljon a város kialakí­tandó szabályozási és beépítési terveivel. Ugyancsak figyelembe kellett venni ezeket a körülményeket az ipartelepek engedélyezésénél, továbbá a közúti és iparvasúti kérdéseknek városrendezési szempontból való elintézésénél. — Az új szabályzat szerint nemcsak városrende­zési, de közegészségügyi szempontból is a gyárépít­kezésekre külön, új övezetet jelölnek ki, amelyen belül ipartelepeket építeni a jövőben nem lehet. Megkérdeztük Csármann tanácsnoktól, hogy ezek a városrendezési tervek részleteikben mikor kerülnek kidolgozásra és addig is, amíg a nagy városrendezési program kialakul, melyek azok a munkák, amelyek kivitele rövidebb időn belül várhatók.-— Nagyobbszabású városrendezési tervek közül — hangzott a válasz — az Y. és VI. kerület külső részeinek, továbbá az I. kerületi Farkasvölgy és kör­nyékének szabályozási tervét említem meg. Az V. kerület külső részének szabályozási tervei különösen közelről érintik a publikumot, mert ez a városrész van legközelebb a centrumhoz és szinte amerikai mé­retekben fejlődik. A pangó építkezés mellett még ma is itt észlelhető a leginkább valami alkotási mozgalom. As V. kerület külső részében aktuálissá válik a Dun apart nagyarányú rendezése, ahol a hatóságok a szükséges telkeket már meg is szerezték,, annak a hatalmas dunaparti parksávnak a kiképzéséhez, amely a Margithídtól északra a Duna és a Pozsonyi út mentén fog kialakulni Újpest irá­nyában. A Csanády ucea tengelyében nagyszabású tér kiképzése van tervezve és valószínűleg ez a kör­nyék lesz predesztinálva Budapest új modem negye­dének kialakításához. A főváros külső kerületeinek a fejlődésbe való bekapcsolódása folytán nagyobb ren­dezési és parcellázási tervek elkészítésével és külön­leges beépítési módok tervezésével kapcsolatban is végeztünk több nagyobbszabású külső felmérési lejt- mérési és belső térképezési munkálatot. Ilyenek a már említett külső V. kerület és VI. kerület, az I. kerü­leti Kurucles dűlő és a Szemlőhegy északi része, ame­lyeket geodésiai és háromszögtani felvételével végez­tünk. Ugyancsak elvégeztük a Farkasrét és a Farkas- völgy dűlőtől a Svábhegyig terjedő hegyoldal terve­zési és felmérési munkálatait, amely utóbbi kapcso­latban van a Svábhegy déli oldalán felvezető, közúti vasút építésére is alkalmas körforgalmi útvonal meg­építésével. Ha ez az útvonal kiépül, lehetőség nyílik arra, hogy a város szívéből átszállás nélkül villamos- vasúttal utazhasson, ki a publikum az egészséges budai hegyvidék kellős közepébe, a Svábhegyre is. Nem maradnak ki természetesen a legsürgősebb teendőle közül azok a városrendezési munkák, ame­lyek a két új híd építésével kapcsolatban válnak ak­tuálissá. SCHMIDT TESTVÉREK Tel.: Aut. 852-85. Távirati: Earbenschmidt Rákospalota. JyjITb Í3I d Äk<r,'i§"iPiILrM. Kir. Postatakarékpénztari csekkszámla szám: ■’"'52850 J vIIIUca.1 y C&* »• Folyószámla az Angol Magyar Bank központjánál Gyárt: Kő-», könyvnyomdái-, vaíaminfi olfsetf estékeket. Mint különlegességet készít: mó^ és bádognyomé " festékeket. Gyár és központi iroda: Rákospalota, Pázmány ucca 41 A Párisi Nagy Áruház negyvenéves jubileuma Goldberger S. G. Budapest kereskedelmi életének megalapozásában kétségtelenül jelentős szerepet mondhat macáénak a Várisi Hagy Áruház. Már a Rákóczi úti regi helyi­ségében központja volt nemcsak a főváros, hanem a vidék vásárlóközönségének is, de igazi nagy jelentő­sége és nevezetessége csak akkor domborodott ki, amikor az Andrássy úton felépült az a négyemeletes impozáns palota, amelyik azóta is egyik látványos­sága Budapest kereskedelmi életének. Most jubilálja a Párisi Nagy Áruház húszéves fordulóját annak, hogy ebben a modern, külföldi mintára épült hatal­mas épületben megkezdte tevékenységét. A Párisi Nagy Áruház tulajdonképpen negyvenesztendős, de igazi fejlődése csak attól az időponttól számít, ami­kor az egykori kerepesiúti kis bazár átköltözött az Andrássy úti hatalmas palotába. Tulajdonosa és ala­pítója Goldberger S. G., egyike azoknak a nagyszerű ösztönű üzletembereknek, akik már évtizedekkel ez­előtt megérezték egy milliósnak induló nagy város polgári szükségleteit és ennek az elgondolásnak jegyé­ben alakították át a kereskedelmi berendezkedést. Goldberger S. G. egyik legkiemelkedőbb és legismer- több alakja Budapest kommerciális világának, ahol mindenütt tisztelik és nagyrabecsülik kiváló képes­ségeit és azt az általa folytatott szolid üzleti szelle­met, amelyik annyi sikert és eredményt hozott ennek az intézménynek. A jubileum alkalmából Goldberger S. G., a Párisi Nagy Áruház tulajdonosa emlékeiről a következőket mondotta nekünk: — 1891-ben a régi Kerepesi úton tétettem ki először a táblát, amely hirdette a cég címét: Párisi Nagy Áruház. A cím hangzatos volt, a bazár azonban meglehetősen igénytelen és hallatlanul szívós munkát kellett kifejteni, hogy a vevőközönséget ott megszer­vezzem. Sikerült is rövidesen óriási forgalmat bizto­sítani és már akkor elképzeltem a vállalkozás keretei­nek nagyobbodását. Több fiókot nyitottam és csak­hamar örömmel állapítottam meg, hogy a Pártéi Nagy Áruház egyike a legtöbbet említett cégeknek a fővárosban. A régi házat csakhamar lebontották és felépült helyébe a ma is meglévő négyemeletes palota, ahol újra megnyílt a megnagyobbított áruház. Meg­szerveztem a vidéki szétküldési osztályt és ezzel be­kapcsoltam a vidéki vevőközönséget áruházam üzlet­felei közé. A fellendült áruházat súlyos katasztrófa érte az emlékezetes 1903-as tűzvész alkalmával, ami­kor a már megnövekedett üzlethelyiség úgyszólván porrá égett. — A reorganizálás munkája előtt kezdtem fog­lalkozni egy hatalmas nyugateurópai áruház tervével és az volt az elgondolásom, hogy a világhírű berlini és párisi üzletházak mintájára önálló épületben adok hajlékot az áruháznak. Alkalmas épület csak egyet­len volt ebben az időben, az Andrássy út 39. szám alatti épület, amely a Terézvárosi Kaszinó tulajdona volt. A kormánypárti kaszinó súlyos vereséget szen­vedett a híres Vázsonyi—Hieronymi választáson, aminek következtében a kaszinó megszűnt. Megvettem az épületet és hatalmas összegek árán felépült a mai üzletház, amely 1911 március harmadikán nyílt meg. A megnyitón ott volt Budapest kereskedelmi életének minden előkelősége, a főváros és a kormány képvise­lői is, akik a legnagyobb megelégedéssel és elismerés­sel nyilatkoztak az ott látottakról. Ma már teljesen igazolva látom az akkori elgondolásomat, mert a Párisi Nagy Áruház népszerűségben azóta is megerő­södött. Ez a csendes, finom öregúr nem szereti a nyil­vánosságot és imponáló szerénységgel húzódik meg mindig a háttérben. Ma, amikor olyan divatosak a jubileumok, nem szabad megfeledkezni Goldberger S. G. jubileumáról és alkotásáról: a Párisi Nagy Áruházról, ami nélkül Budapest ma már el sem kép­zelhető. ¥SCSE¥ JENŐ oki. gépészmérnök, kereskedelmi- és ipari részv.-társ. BÜDAPE S T Telefonok: J6.se Vlil., Kisstáció ucca li Alakúit 1905. évben 339-02, 351-99, 394-86 AU TŐ-OSZTÁLY: F &S precíziós golyós- és görgőscsapágyak, FERODO fék- és kapcsoló-betétek, — Silverrex-gyujtógyertyák. — KE.MÉ.NY SANnOU ♦ OKL. MÉRNÖK, ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST Y, PANNÓNIA U. 46 TELEFON : AUTÓMATA 926—24. SZÁM ^ ejja.’.uzciE'maarca seht; nrgi-w'.vr.v 'j'igj i»iw'ca»anRna8gpp53flat.vag3cgmiaL.‘i ftiTBraatae

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom