Fővárosi Hírlap, 1931 (20. évfolyam, 1-52. szám)
1931-03-04 / 9. szám
kormányhoz, illetve a Közmunkák Tanácsához és a fővároshoz, amelyben a szubvenció felemelését kérte, amelyet az említett helyekről a helyi ha jó járatokért kapott. A fővárostól 300.000 pengőt kért, később ezt az összeget ugyan redukálta, de a kívánságot úgy a Közmunkatanács, mint a főváros elutasította, illetve azt válaszolta, hogy csak akkor hajlandó nagyobb szubvenció nyújtására, ha a MFTR közlekedési eszközeit modernizálja és a mostani nehézkes, lassú és füstöt okádó csavargőzösök lieljmtt modern, gyors motorosba jókat állít a forgalomba. A MFTR erre nem volt hajlandó, holott nyilvánvaló, hogy a sokszor fel panaszolt ráfizetés éppen onnan származik, hogy helyi hajóparkja elavult és így üzemköltsége olyan drága, hog}^ eredményes üzleti vállalkozást ezekkel az ósdi járművekkel fenntartani valóban igen nehéz. A kereskedelemügyi •b&swl-ww ! minisztérium még nem döntött az átkelési járatok megszüntetése dolgában, annyit azonban sikerült megtudnunk, hogy nem zárkóznak el a M.FTE kérése jj elől. Megbízható helyről származó értesülésünk szerint | felvetődött az a gondolat, nem volna-e helyes a budapesti átkelési és helyiközlekedésre nemzetközi pályázatot kiírni. | Minden bizonnyal akadna hajóstársaság, amely válI '1 lalná ezt az üzletet, amely jó vezetés mellett csak jövedelmező lehet. A holyihajózás kérdése a kikötők kiépülésével, az új nagyvásártelep létesítésével, az új Dunahidak megvalósításával fokozott mértékben válik aktuálissá, mert a főváros dunamenti frontja ezáltal igen nagy mértékben kitágul és az új élelmiszer- nagyvásár gyors megközelítésének legkézenfekvőbb eszköze. Komoly tényeken alapuló ban tiltakozik az Autóbuszüzem a BSZKRT beolvasztó törekvései ellen A székesfőváros két nagy közlekedési vállalata I a BSZKRT1 és az Autóbuszüzem között nem új j keletű a versengés. A villamosvasút igazgatósága kéz- jj dettől fogva rosszszemmel nézte az Autóbuszüzem I terjeszkedését, amit a maga részéről főleg azért hely- $ telenített, mert közlekedési, pénzügyi és vagyoni szem- * pontból károsnak tartja, ha a főváros közlekedési részvénytársasága mellett egy másik önálló nagy közlekedési üzem alakul ki. Á BSZKRT igazgatósága az autóbusszal szemben táplált felfogásának mostanáig olymódon szerzett érvényt, hogy megakadályozta olyan autobuszrelációk létesítését, amelyek a villamos- vonalakkal párhuzamosan haladnak, ami csaknem minden esetben sikerült is. A villamosvasút azonban ezekkel a sikerekkel nem elégedett meg és most, hogy további 50 új autóbusz beszerzése ismét időszerűvé vált, terjedelmes beadványt intézett Sipöcz Jenő polgármesterhez, amelyben rámutatva említett aggodalmaira nem kevesebbet kíván, mint azt, hogy a polgármester rendeleti úton mondja ki az Autóbuszüzemnek a BSZKRT-ba való beolvasztását, mert az Autóbuszüzem önállóságának fenntartása és fejlesztése a BSZKRT-nak anyagi károkat jelent. A BSZKRT és az Autóbuszüzem között kitört nyilt háborúság, a villamostársaság éleshangú beadványa, városházi körökben feltűnést keltett és széles körben váltotta ki az ellenvéleményt. A törvényhatósági bizottság tagjainak túlnyomó része legteljesebb mértékben helyteleníti ezt a harcmodort, a két közlekedési vállalat közötti ellentét kimélyítését akkor, amikor egyre fontosabb probléma a székesfővárosi közlekedés egységes tervezetének kidolgozása, jj A BSZKRT támadó élű beadványával hétfői sj ülésében foglalkozott az Autóbuszüzem igazgatósága p és beható eszmecsere során egymásután cáfolták meg | a BSZKRT indokait és aggodalmait. Az Autóbuszüzem igazgatósága a villamosvasút beolvasztást célzó INOCZiKŐBÁNYA ÉS IPARTELEPEK RT KÖZPONTI IRODA: BUDAPEST II. KÉR., BIMBÓ CJCCA 19 SZÁM TELEFON: AUTOMATA 529—SO Ajánl inőczi pirosén andesit bányájában termelt elsőrangú minőségű zúzott kavicsot, kétszer zúzot! kavicsból henger2Ú2ókcn eióá3í:tott, )eliileti kezeléshez és bitumenes aszfalthoz szükséges különböző nagyságú pormentes zúzalékot, valamint az előírásoknak megfelelően kidolgozott háromnegyedes kockát, fejköveS, iaCütiot, kiskockát, cykiopot és idomított terméskő vei ÜZEMI IRODA NÓGHÁDVFRÖCE TELEFÓNSZÁM; 4. VASÚT! ÁLLOMÁS: N ÓG RÁDVERŐCE .javaslatára nagy alapossággal megszerkesztett és az argumentumok egész sorával alátámasztott beadványnyal válaszolt, amelyet az igazgatóság nevében Hochen- burger Antal, Orova Zsigmond, Schimanek Emil, Magyar Miklós, Lampel Vilmos, Lévai Sándor, Politzer Gusztáv már hétfőn délután át is nyújtották a polgár- mesternek. Az autobuszüzemi igazgatóság ülése után a Fővárosi Hírlap tudósítója kérdést intézett FoSitzer G&ssstév dr. igazgatósági taghoz, aki a nagyjelentőségű beadvány részleteiről a következőket mondotta: — A BSZKRT beadványának egyik fontos argumentuma a területhasználati szerződésben szerzett monopolisziikus jogokra való hivatkozás. Erre az AuLobusziizem igazgatóságának az a válasza, hogy az említett szerődés 14. §-a, amely a jövőben megszerzendő és létesítendő, vagy bérlendő közlekedési vállalatnak egységes kezelésmelletti viteléről intézkedik, kifejezetten csupán a BSZKRT-tól átvett, általa, megszerzett, létesített vagy bérelt vállalatokra vonatkozik, ezt tehát az Autóbuszüzemre vonatkoztatni semmi esetre sem, lehet. A szerződés az egységes kezelést azzal a kifejezett fenntartással teszi a BSZKRT kötelességévé: „amennyiben az műszaki és forgalmi szempontból lehetséges.” Ebből a szövegezésből nyilvánvaló, hogy a törvényhatóság már annakidején bölcs előrelátással egyrészt nem adott monopóliumot a BSZKRTnak és nem zárta ki önálló közlekedési vállalatok keletkezésének lehetőségét, sőt gondolt arra a lehetőségre, hogy a közlekedési eszközök fejlődése során akadhat majd a nagyvárosi belső személyforgalom lebonyolítására olyan újabb eszköz, amely a vasúti jellegű üzemekkel nem vonható egységes kezelés alá. Ilyen esetekre nézve, a terület- használati szerződésnek az az idézett pontja, csupán az egységes hálózatok találkozási pontjain kívánja biztosítani az átszállóforgalmat. — Téves az a beállítás is, mintha a főváros feltétlenül kötelezve volna arra, hogy a tulajdonában lévő és ezidőszerint önálló vagyonkezelésben vezetett Autóbuszüzemet d BSZKRT-nak átadni. A szerződésben csupán iparjogi lehetőségek vannak arra, hogy a BSZKRT autóbuszüzemet, is létesíthetne a saját kebelében. Az alapszabályok második pontja Budapest, X., Hölgy ucca !4. Minden üzemnek megfelelő Tff 1 ............................. iniHfrmr-rmTTl ITTl------------FITT ~ir TI 111" TT 1 “ TTflT ~H ------BÉ RFIZETÉSI! TASÄKOT, LEVÉLBORBTÉKOT, PAPÍRZACSKÓT gyárt ős leg- pA«,, I levélboríték- és II Budapest, VII., II Telcfón : II olcsóbban szállít * ü«sci >-■ papírzacskógyára // Akácfa uccu 56 II i. 333-01 // Mintázott árajánlattal szolgálok I részletesen megállapítja azt a üzletkört, amelyen be- | lül a részvénytársaság mozog, de nem jelenti azt, hogy I a fovaros területen a BSZKRT-on kívül hajózási vállalatok, légiközlekedést, menetjegyirodát vagy ide- [ genforgalmi hivatalt más fenn nem tarthat. Ilyennek ! még az elképzelése is merő képtelenség. A BSZKRT akciója a milliós világvárosok sorába jutott Budapest közönségét a városi tömegközlekedés legújabb és legkedveltebb eszközétől kívánja megfosztani akkor, amikor még úgyis túlmessze vagyunk attól, hogy a közlekedési igényeket teljesen kielégíthessük. | . A BSZKRT azt állítja, hogy a külföldön § mindenütt egy kézben van a villamosvasút és az auto- ä busz. Ezzel szemben Párizsban a belső területekről teljesen kiszorították a villamost, a londoni királyi közlekedésügyi bizottság javaslata pedig egyenesen feleslegesnek mondja a közúti vasutakat és azt kívánja, hogy ilyet a jövőben ne is építsenek, sőt fokozatosan szüntessék meg. Az Autóbuszüzem igazgatósága is híve az egységes közlekedési politikának, ezt azonban csak egy elfogulatlan, az egyes üzemek féltékenykedésén, vagy hatalmi törekvésein felül álló szerv létesítésével látja megoldhatónak. Egy öntudatos egységes átfogó közlekedési politika inaugurálása érdekében, mint kézenfekvő megoldást: közlekedési tanács létesítését találja leghelyesebbnek, amely szerv Budapest székesfőváros legfőbb és legégetőbb közlekedési problémái egész komplexumának, és ezek között első helyen a szerves vonalhálózat megállapításának ügyét a legjobb belátása és elgondolása szerint intézné a maga hatáskörében. Az Autóbuszüzem igazgatósága a közlekedési tanács összeállítását úgy képzeli el, hogy az elnökön és alelnökön kívül ott helyet foglalna a közlekedési ügyosztály vezetőtanácsnoka, a BSZKRT és az Autóbuszüzem igazgatóságának két-két tagja, valamint a két közlekedési vállalat felelős vezetői. Ez a közlekedési tanács lenne hivatva a két vállalat, valamint a főváros közönségének közlekedési érdekeit összhangba hozva Budapest közlekedésügyét a jövőben teljhatalommal irányítani. — Az Autóbuszüzem tiltakozik a BSZKRT azon vádja ellen, hogy „tőkeromboló” politikát folytat és rámutat arra., hogy a földalatti vasutat nem az autóbusz sorvasztotta el, hanem a főváros lakossága tört pálcát a maradiság politikája felett s nem hajlandó igénybevenni az elavult közlekedési eszközt akkor, amidőn rendelkezésére áll egy másik korszerű közlekedési eszköz. Amint hogy nem tőkerombolás, hogy a lófogatú postakocsit eltüntette a vasút, a fiakkert legyűrte az autótaxi, a petróleumot a gáz- és az elektromos világítás, éppen úgy nem lehet tőkerombolásnak mondani azt sem, ha a sínekhez kötött, lassú járású villamosvas- utat háttérbeszorítja az autóbusz modern, mozgékony, gyors közlekedése, vagy a gyorsvasút, amelynek megvalósítása éppen a BSZKRT kötelessége lenne. — Az Autóbuszüzem kezdetleges állapotában is a befektetett tőke 11.12%-át kamatoztatja, ugyanakkor a hatalmas 200,000.000 pengő vagyonnal rendelkező BSZKRT ezt a horribilis összeget csupán 7.26%-kal tudja, gyümölcsöztetni. Bármint végződik is az Autóbuszüzem és villamostársaság vitája: kívánatos, hogy ebből a vitából csak a főváros közönségére származzon előny. Éppen ezért az 50 új autóbuszt késedelem nélkül és minden szemponttól függetlenül meg kell rendelni, mert erre a főváros közlekedésének szüksége van. VASS ÉS KOVÁCS SODRONYFONAT-, KERÍTÉS-, AGYBETÉT- és VASBÜ l ORGYÁR Budapest, II., Fő ucca 48 j Telefon: Aut 517-S7 Telelőn: Aut. 517-87 MEND£LOVITS FARKAS ELSŐ „AMERIKAI“ EREDETI SZÉTSZEDHETŐ JÉGSZEKRÉNY GYÁRA Az 1912. évi orsz. húsipari kiállításon aranyéremmel kitüntetve BUDAPEST, IX, DANDÁRU. 24. T.: J.300-67 KOveati mester és úféplféal vállalkozó EISSENBERGE« JÓZSEF BUDAPEST, IX., VÁOÓH1D UCCA B/b SZ.
