Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-07-09 / 27. szám
2 Budapest, 1930 július 9. ........... I T' niiT'T-1—[T--r'n---nriTTfiiTmTiritii iiiii n iiiiium !■ ható-e döntés a közeli hetekben. Ivozma Jenő így felelt: — Mindenféle híresztelések vannak forgalomban a jelenléti díjak megállapításáról. Ezek a híresztelések nem egyebek hangulatkeltésnél. Egyelőre semmiféle körülmény sem sürgeti ennek a kérdésnek eldöntését. Majd az ősz folyamán megvitatjuk a helyzetet. Kozma Jenő végül kijelentette a Fővárosi Hírlap munkatársának, hogy másfél évig, illetve két esztendeig,, amíg a most felvett kölcsönök le nem járnak, kölcsön felvételének a gondolatával a főváros törvényhatósága nem foglalkoz- hatik. A fővárosnak szüksége van nagyobb kölcsönre, hogy összes beruházási terveit megvalósíthassa. Kölcsön felvételéről azonban a kétesztendős terminuson belül csak akkor lehet szó, ha a főváros valahonnan egy feltűnően kedvező ajánlatot kapna. föiiii&KgisaaaaEiBSüäiSLitäSiiSffi&iisaBisnBBaiKBMKnEc&XBffa&KissuinBBiHaasMBgißiaanssiMSHBnBraEBii Gyorsvasát gyorsautobusszal kell megoldani a csődbe került A BSZKRT és a főváros között fennálló szerződés értelmében, mint annak idején a Fővárosi Hírlap megírta, 1930 január 1-ig be kellett volna mutatni a törvényhatósági bizottságnak a budapesti gyorsvasát terveit és költségvetését. A villamosvasút- vállalat ezt a terminust tudvalévőén nem tartotta be, hanem további egy esztendőre halasztást kért a fővárostól. A BSZKRT beadványával annak idején foglalkozott a tanács és két alkalommal a közlekedési, bizottság is, amely végül is úgy határozott, hogy a vasúttársaság méltányos indokait elismeri és a halasztást megadja, de egy év helyett csak félévre. Ez a hat hónap július 1-vel járt le, azonban a gyorsvasút tervezete mai napig még nem érkezett meg a városházára. A főváros 'és a vasút általános gazdasági helyzetének ismeretében valószínű, hogy a tervek ezúttal sem kerülnek bemutatásra, hanem újabb halasztásról lesz szó, amit a főváros annál is inkább meg fog adni közlekedési vállalatának, mert nyilvánvaló, hogy még abban az esetben sem lehetne a gyorsvasút azonnali, vagy közeli építéséhez hozzáfogni, ha a polgármester asztalán már elfogadott és jóváhagyott tervezet, vagy költségvetés feküdne. Mindezekből következtetve, az a legpozitívabb valószínűség, hogy a budapesti Metro-ból még hosszú ideig nem lesz semmi, hacsak igaznak nem bizonyulnak azok a híresztelések, hogy komoly külföldi érdeklődés mutatkozik a gyorsvasúttal szemben és igaznak bizonyul az a fáma is, hogy konkrét ajánlat is érkezett a nagy jövő jü közlekedési hálózat kiépítésére. Ezeket a híreszteléseket mindenesetre csak fenntartással lehet fogadni, ha összefüggés látszik is e kérdés és az országos nagy elektrifikálási program között, mert kérdés, hogy a BSZKRT hajlandó volna-e a neki szerződésben biztosított előjogokról lemondani, illetve a főváros a BSZKRT mellett adna-e egy másik vállalatnak is koncessziót. Bármint alakuljon is a helyzet, annyi biztos, hogy nyolc-tíz éven belül alig épül ki a magyar főváros és a közvetlen környék életére annyira nagyjelentőségű helyi expresszköz- lekedés, már pedig ezzel a kérdéssel addig várni nem lehet. A főváros közönsége egyre jobban érzi, hogy a gyors Gyárak, raktárak, garageck, kórházak, középületek részére úi tölszetös-törtós-tüz- és betörés biztos. közlekedés problémájának megoldására a BSZKRT képtelen, bármennyire szaporítja is a kocsiparkot, szaporítja közlekedési eszközeit és készít a lehető legjobb menetrenddel sűrű közlekedést. A vállalat nagyszerű, külföldi vonatkozásokban is példaszerű organizmusában nincs hiba, de a gyors közlekedést a régi vonalakon, földszintesen lebonyolítani, megoldani technikailag képtelenség. Viszont tarthatatlan állapot az is, hogy a város egyik részéből órákig tartó utazás útján juthasson el valaki a másikba, s képtelensége mellett nagy nemzeti értékek elveszését jelentő idő- és energiaveszteség az a rettenetes időpocsékolás, amit az emberek tízezreinek a távoli munkahelyektől a távoli lakóhelyekig való naponkint többszöri, hosszas utazása jelent. A Budapesttel összeépült nagy környékbeli városok, bár közigazgatásilag önállóak, az életben, a valóságban egyek a fővárossal, a lakosság élet- körülményei és érdekei is nagyrészt azonosak. A környékbeli városokban százezrek élnek, akik tényleg budapestiek, csak a lakásviszonyok miatt szorultak ki., vagy kint éltele mindig, de a fővárosban dolgoznak, ez az oka, hogy a kispesti, újpesti, pesterzsébeti, budafoki stb. útvonalakon minden napszakban, különösen reggel és este minden nap megújuló népvándorlások zajlanak le. Addig, amíg a gyorsvasút megvalósul, egyetlen kézenfekvő és gyorsan megvalósítható megoldás, lei- tűnő szakemberek véleménye szerint, az autóbusz. Hogy ezeket a transzverzális, gyors-autobusz relációkat ki. valósítja meg, a BSZKRT, az Autobusz-üzem, vagy a HÉV, az a nagyközönség szempontjából teljesen közömbös. — Számtalan külföldi példára, elsősorban a London környéki közlekedésre hivatkozhatnánk — mondotta informátorunk — mindenütt nagyszerűen bevált az autóbusz. De nem kell messzebb sem mennünk. A MAVART szombat délutánonkint a főváros kültelkének különböző pontjairól állandóan indít járatokat, megszabott útiránnyal a környező falvakba, a fővárosban dolgozó munkások hazaszállítására. Ezek a járatok állandóan megtelnek, s esetleg naponta is megtelnének. Már pedig a MAVART egészen távoli falvakba jár. Elképzelhető, milyen kelete lenne az olyan autóbuszjáratoknak, amelyek a város centrumából indulnának, s közbeeső megállók nélkül csak Kispesten, Szent- lőrincen, Csepelen, Újpesten, Rákospalotán, Pesterzsébeten stb. tartanának állomást, s órák helyett percek alatt szállítanák haza a fáradt, siető embereket. Ügy képzeljük el, hogy a gyors-autobuszokra villamos, vagy autóbusz-jeggyel lehetne átszállni, bizonyos pótdíj mellett. Az érdekelt vállalatoknak legalább kísérletképpen foglalkozni kellene e gondolattal és próbavonalakat kellene beállítani. Ha egyik vállalat sem mutat érdeklődést, akad, sőt már van is magánvállalkozó, ha adnak ki engedélyt és biztosítják a lehetőséget. A gyorsvasút, illetve a gyors-autobusz-tervek felől kikértük Scheuer Róbert törvényhatósági tanácstag, a kitűnő közlekedési szakértő véleményét, aki a következőkben vázolta a maga álláspontját a Fővárosi Hírlap munkatársa előtt: — A budapesti gyorsvasút problémájának fonHORTOBÁGYI JUHTÚRÚ Mínáenfitt ksphaíé 1 /V' , T«r*eSf: Or«. MaÄy. TEJSZÖVETKEZETI KÖZPONT ÉRCBETON Rozsdamentes. Nem cstíszik. Legnagyobb szilárdság. Legkisebb kopás. Nem porzik. Magyar termék. Anyageladás. KÁRMÁN és FAZEKAS okleveles mérnök — építőmester IX. KERÜLET, KÁLVIN TÉR 7. SZÁM Teleién: Automata 851—43. tossága kétségtelenül egyre nő jelentőségében, mégis alig hihető, hogy mostani viszonyaink között rövide- sen ^megvalósítható legyen. Az is bizonyos, hogy a belső és a környékkel való gyors-közlekedést valamiképpen mielőbb meg kell oldani, mert a modern nagyváros elamerikásodó életében az embereknek mindinkább drága érték az idő, amit lassú utazással kell elpocsékolni ok. Az is vitán felül áll, hogy a megoldás legegyszerűbb adottsága az autóbusz-közlekedésben rejlik. Amerikában és Angliában az autóbuszok már a nagy expresszvona- tokkal. veszik fel a versenyt és hálókocsis járatokat mdítanak. Biztosra veszem, hogy a mi publikumunk is hamarosan megszeretné a távolsági gyors-autobuszokat, amelyek^ csak bizonyos helyeken állanának meg, vennének fel és tennének le utasokat. — Ez a terv, szerintem, a környéket illetőleg könnyen megvalósítható lenne abban az esetben, ha az érdekelt környékbeli városok biztosítanák a fővárosnak azt a minimumot, amibe az üzem fenntartása kerülne. Ha a környékbeliek ilyen kezdeményező lépést tennének, meg vagyok győződve arról, hogy hamarosan megjavulna a közlekedés, sót hosszú időre közmegelégedésre meg is oldódna ez a sokat hánytorgatott, de nagyjelentőségű probléma. STOBBE KÁLMÁN ÉPITŐMES T ÉR BUDAPEST, V., VISEGRÁDI UCCA 9. TELEFON : »75—*3 KÉS Költi SZAKBíLET A „GAMMA“ FINOMMECHANIKAI GÉPEK ÉS KÉSZÜLÉKEK GYÁRA R. T. ELADÁSI OSZTÁLYA Budapesí, IV., Fíúzeum Körút 41. TELEFÓN: ALIT. 860-96. a TELEFON: AUT. 860-96. FELSENFELD RUDOLF Alapítva: Bélyegző és pecsétbélyeggyár, Tel.: Aut. 1901. véső és dombom} omó műintézet 103—94. BUDAPEST, V., BÁLVÁNY UCCA 16 DOHA DÖME ÉS TÁRSA PAPÍR ES ÍRÓSZEREK G9ÁRI RAKTÁRA a „PAMS2MALOM“-hOZ Alapítva 1790-ben Budupöst, IV., Aranykéz utca B MENTSIK FERENC KÖNYVKÖTÉSZETE SZABADALMAZOTT IRATTÁRITÄBLAGYÄR Nagy arany érmekkel kitüntetve :: Postatakarék csekksz.: 47.983 BUDAPEST, IV., SZARKA UCCA 4 TELEFÓN: AUTOMATA 840—02 Tulajdonosok: Mentsilc Ferenc és Mentsik Viktor Rozsdamentes acélbeton I „SÁ RÁÁNYBE T O N“ 54125. sz. a. védjegyezve Dudapest, V., Zoltán ucca 13. Teíetón: Aut. 190 — 54 g ÜVEGFtSIÉSZEII ES ÜVEGMOZAIK MÜIEHEM PALKA JÓZSEF Magyarország ezQotkoszo us Ovegfeatőmsster« Budapest, Vili., Baross-u. 59. T*I. J. 302-28. Alapíttatotf 1894 | Legolcsóbb bevásárlási forrás | juta-, kender- és lenárukban GLASER JENŐ 1 Budapest, V., Csáliy ucca 16. Telefon: Aut. 281—16 A VAS UCCA te flOSCH SZOLGÁLAT Telefon : József 393-73. SCHEIBER MIKLÓS SS.« Központi futás, vízvezete'k és egészségügyi berendezések Budapest,VII.,Vörösmarty ucca 19. Telefon: József 415-98.
