Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-26 / 8. szám

12 Budapest, 1930 február 26. hetősége, mert a közelében máris találtunk alkalmas piacteret. ' — Mindez természetesen jelentékeny beruházá­sokkal ijárna, de áldozatok nélkül eredményt elérni sohasem lehetett. Ismétlem, azt kell rövidesen eldön­teni a törvényhatóságnak, akar-e komolyan . foglal­kozni a fürdőváros problémával, komolyan tervezi-e a fürdővárost, komolyan ki akarja-e aknázni ítermé- szetadta kincseit és lehetőségeit, akar-e számottevő idegenforgalmat*? Ha igen, akkor meg kell kezdeni a program végrehajtását. Mert elméletekkel, értekezé­sekkel és filléreskedésekkel nem megyünk semmire. A Girardi Tibor nagyhatású interpellációjával kapcsolatban is kérdést intéztünk az alpolgármester­hez és utaltunk az idegenforgalmi , akciók zökke­nőire is:-—■ Az interpelláció engem is meglepett —- hang­zott a válasz — és rövidesen meg"fogjuk vizsgálni, hogy az idegenforgalmi hivatal és az ügyosztály miért tért e nagynak mutatkozó propagandaalkalom felett olyan könnyen napirendre. Tény, hogy 90.000 darab propagandafüzet óriási lehetősége mellett igen szá­mottevő nyomdai kiadást is jelent és az idegenfor­galmi propaganda budget-keretei igen szűkre vannak méretezve. Ezek mind egymásba fonódó problémák, amiket én — ismétlem — olyan fontosnak és életbe­vágónak tartok a főváros jövőjére nézve,, hogy velük nagyon rövidesen ■ és nagyon alaposan, döntő formá­ban foglalkozni kell. l — A főváros tanácsa egyébként éppen most írt át az Országos Idegenforgalmi Tanácshoz, hogy ke­belében a kereskedelmi és ipari érdekeltségeknek is adjon helyet, mert a kereskedelem és ipar nemzetközi össze­köttetéseit igen jól ki lehetne használni a propaganda szolgálatára és a kereskede­lemben, iparban meg is van a készség, hogy külföldi üzleti levelezéseiket felhasználják arra is, hogy alkalmas módon felhívják Budapest és Magyarország látványossá­gaira, értékeire és gyógyító tényezőire a külföld figyelmét. Felhívtuk az alpolgármester figyelmét arra is, hogy még mindig nyoma sincs a Szent-évvel kapcso­latos külföldi propagandának és tudtunkkal hiányzik az a nagyszabású program is, amelynek kidolgozva készen kellene állni, sőt'már javában folyni kellene a kiviteli munkálatoknak is, hisz itt a tavasz és rövide­sen megkezdődnek a Szent-évre szóló egyházi ese­mények. — A program kidolgozása,, a propaganda és az előkészületek elvégzése a jelen esetben nemcsak a fő­város feladata, hiszen országos eseményekről van szó. A Szent-év dolgát nagy országos bizottság készíti elő, foglalkozik a kérdéssel a kormány és az idegenfor­galmi tanács is, természetesen a főváros is kiveszi a részét a reá háruló munkából. Arra a megjegyzésünkre, hogy a főváros pro­gramját legalább mégis ismertetni kellene a törvény- hatósági bizottsággal, legalább is egy bizottságot kel­lene delegálni ezzel a feladattal, — így válaszolt az alpolgármester: — A részletekről még magam sem tudnék bőveb­ben nyilatkozni, de intézkedni fogok, hogy az idegen- forgalmi hivatal a programot mielőbb bemutassa és az illetékes bizottságnak is alkalma legyen foglalkozni a kérdéssel és ha szükségét látnánk, esetleg felkérjük a szakbizottságot, hogy a legmozgalmasabb időkben permanensen tartson üléseket. PBorbitzer Nándor építőmester Budapest, Vili, Üliöi-út 66/b. Telefon: József 310—90. WOLSKY SÁNDOR BÉLA WOLSKY ALBERT FIA gépüzemü kefe- ős ecsetárugyár BUDAPEST, VIII., MAGDOLNA UCCA 18. SZÁM. TELEFON: JÓZSEF 324-88 UOHRM/1NN JÁNOS ELEKTROTECHNIKAI ÉS MECHANIKAI GYÁR nUDAPEST, VII., SAJÓ-U. 5/a. Gyárt: precíziós fogaskerekeket, fogasrudakat, esztergamunkát és tömegcikket. Alapittalott 1904. W: örnerJ.^Tdirsa Gépgyár Részvénytársaság Malomberendezések — Nyomdagépek — Láncgyár — Vasöntöde Telefon: L. 905-74, 905-75. Budapest, V, Váczl út 48. Alap. 1867. KOSZTELAH MIKSA MŰSZAKI ÉS OLAJ NAOYKBRESKEDÖ Ttltfon: Aut. 287-19. BUDAPEST, F/, Eötvös u. 23/b. Révész János éMM*t-, mám*nymozallr- ét mSkf- árigyár, betonlparf villafát. Bürkeié-, műkő és csatornázási munkák. TELEFON; Újpest 198. Központi iroda: ÚJPEST, ŐSZ UCCA 14 Megalakult és megkezdte működését az Országos Ipartanács A napokban megalakult az Országos Ipartanács. Nagy fontosságú intézmény ez, amelynek feladata, hogy nagy gazdasági kérdésekben a kormány részére véleményt adjon, hogy az összes gazdasági termé­szetű törvénytervezetekkel — beleértve a szociálpoli­tikai természetűeket is •—■ szemben állástfoglaljon, végül pedig, hogy szakszerűen megtárgyaljon minden fontosabb ipari, kereskedelmi, vagy szociálpolitikai kérdést. Ennek megfelelően a Tanács plénuma csak elvi jelentőségű és fontos kérdések letárgyalására ül össze. Ezzel szemben az állandó bizottsága perma- nenciában van s tulajdonképpen ez hivatott az egész iparfejlesztési politikát is irányítani. Az Országos Ipartanács elnöke Búd János ke­reskedelmi miniszter, az állandó bizottság elnöke Szterényi József báró, míg a szakosztályok elnökei: Hadik János gróf, Teleszky János és Friedmann Ernő dr. A tanács tagjai a következők: A képviselő- ház részéről: Barthos Andor, Biró Pál, Fitz Artúr, Frühwirth Mátyás, Görgey István, Gsclxvvindt Ernő, Kenéz Béla, Perlaky György, Propper Sándor, Ru- binek István, Tankovits János és Sándor Pál. A felsőház részéről: Belatiny Artúr, Frommer Rudolf, Kornfeld Móric báró, Somssich László gróf, Szterényi József báró és Teleszky János. A 'kereskedelmi és iparkamara részéről: Szávay Gyula, Radó Rezső, Morvay István, Ring Gyula, Róth Sándor, Müller Ede és Wimmer Fülöp. A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem és József Műegyetem részéről: Navratil Ákos és Szarvasy Imre egyetemi tanárok. A budapesti áru- és értéktőzsde részéről: Bessenyey Ferenc tőzsdetanácsos. Az ipari, mezőgazdasági, erdé­szeti, kereskedelmi és munkásegyesületek részéről: Kossalka János (mérnöki kamara), Fellner Henrik és Fenyő Miksa (Gyosz), Chorin Ferenc (munka­adók központja), Kende Tódor (Vasművek, Gép­gyárak Országos Egyesülete), Schiller Ottó (Textil­gyárosok Országos Egyesülete), Szávoszt Zoltán (Ve­gyészeti Gyárosok Országos Egyesülete), Vida Jenő (Bánya- és Kohóvállalatok Egyesülete), Wolffner György (a Magyar Bőriparosok Orsz. Szövetsége), Tolnay Kornél (Országos Iparegyesület), Papp Jó­zsef (IPOSZ), Hadik János gróf (Országos Kézmű­ves Testület), Müller Antal (KIOSZ), Ivoós Mihály (Mezőgazdasági Kamara), Mutschenbacher Emil és Rcdly Gyula (OMGE), Biró Zoltán (Orsz. Erdészeti Egyesület), Lingel János (Baross Szövetség), Bal- kányi Kálmán (OMKE), Tobler János (Keresztény­szocialista S zakegyesületek Szövetsége), Kruppa Rezső (Magyarországi Munkásegyesületek Szövet­sége), Konkoly-Thege Gyula (Konjunktúra Kutató Bizottság) és Pusher István (Építőmunkások Orszá­gos Szövetsége). A kereskedelmi miniszter kinevezte a tanács tagjává: Mayer Károly dr. államtitkárt és Holzwarth Ferenc dr. miniszteri, tanácsost (földmű­velésügy)) Blaha Sándor államtitkárt (belügy), Jakab Oszkár dr. államtitkárt (pénzügy), Dréhr Imre ál­lamtitkárt (népjóléti). Továbbá Beck Lajos, Beöthy László, Buday-Goldberger Leó, Dunekel Károly, Éber Antal, Erney Károly, Farkas Elemér, Friedmann Ernő, Halmi Gyula, Harkányi János báró, Herr­mann Miksa, Hirsch Albert, Korányi, Frigyes báró,. Kühne Lóránd, Láng Gusztáv, Madarassy'Beck Mar­cell, Maly Ferenc, Präger Pál, Schober Béla, Scitovszky Tibor, Szurday Róbert, Varsányi Emil, Weiss Fülöp báró és Weiss Jenő báró tagokat. Az Országos Ipartanácsnak hivatalból tagjai még Szte­rényi Sándor báró miniszteri főtanácsos, Morvay Jenő, Pétery Ödön és Tóry Gergely h. államtitkárok, Markhót Jenő, Fejér Gyula, Fritz Géza, Szegedi Ma szák Elemér miniszteri tanácsosok, Kovács Alajos h. államtitkár, a Statisztikai Hivatal elnöke és Or- dódy János, a technológiai és anyagvizsgáló intézet igazgatója. A Magyar-Olasz Banh zárszámadása nyereség: 2,869.713 pengő, osztalék: 5 pengő A Magyar-Olasz Bank Rt. igazgatósága meg­állapította az 1929. évi mérleget, amely az intézet to­vábbi fejlődéséről ad számot. Á mérlegben kitünte­tett vagyontételek összege az 1928. évi 181 millió pengőről 188 millió pengőre emelkedett és a mérleg adatai világos kifejezésre juttatják a bank vezetősé­gének azt a politikáját, hogy az intézet mobilitását mindjobban növelje. Ennek a politikának az érvé­nyesülését jelzi, hogy az elsőrendűen likvid aktívák — pénztárkészlet, girószámlán, pénzintézeteknél és bankcégeknél fennálló együttes követelések — összege az előző évi 15.6 millió pengőről 19.8 millió pengőre emelkedett, úgyszintén a váltótárca is 58.6 millió pengőről 60.4 millió pengőre szaporodott fel. Más­részről a bank mérlegadatai kidomborítják az igaz­gatóságnak azt a törekvését, hogy a külföldről élve­zett rövidlejártaú hiteleknek rövid lejáratra való ki­helyezése helyett a hosszúlejáratú kölcsönökre igényt tartó klientéla — mezőgazdák, városok és községek — ily kölcsönökkel legyen ellátható. Ennek a törek­vésnek sikere kitűnik abból, hogy a mérlegben sze­replő hitelezők összege 43.2 millió pengőről 34.8 mil­lió pengőre csökkent, s ehez képest az adósok tételét is 46.8 millió pengőről 37.9 millió pengőre lehetett leszállítani, míg a bank hosszúlejáratú kibocsátásai­nak összege 14 millió pengővel 51.3 millió pengőre emelkedett, és ennek eredményeképpen az intézet jel­zálogos és községi kölcsönökben újabb nettó 10.2 millió pengőt helyezett ki. A mérlegszerű tiszta nyereség 2,925.520.11 pen­gőt tesz ki, szemben az előző évi 2,869.713.78 pengő­vel. Az igazgatóság a f. é. március 10-re egybehívott rendes ''közgyűlésnek azt a javaslatot fogja tenni, hogy a tiszta nyereségből részvényenként változatla­nul 5 pengő, vagyis-a részvény névértéke után szá­mítva 10 százalék osztalék fizettessék. A Hazai Bank Rt. a napokban tartotta meg gróf Wenckheim Dénes v. b. t. t. elnöklete alatt XXXV. évi rendes közgyűlését. A Szécsi Pál alelnök­vezérigazgató által előterjesztett évi jelentés beszámol az elmúlt év gazdasági eseményeiről és az intézet érdekkörébe tartozó válallatok helyzetéről. A közgyű­lés az igazgatóság jelentését egyhangúlag elfogadta, a mérleget az igazgatóság javaslatának megfelelően állapította meg és elhatározta, hogy az 1,546.934.45 pengő nyereségből részvényenként 4.50 pengő oszta­lék fizettessék a 35. számú szelvény ellenében e hó 19-től kezdve a társaság pénztáránál. Elhatározta továbbá a közgyűlés, hogy a rendes tartalékalap 200.000 pengővel, az ingatlanok értékcsökkenési tnr- taléka 50.000 pengővel és a Szitányi Ödön-alap 25.000 pengővel dotáltassék. Százéves a Leszámítolóbank. A Magyar Leszá­mítoló- és Pénzváltó-Bank folyó hó 20-án tartotta báró úr. Madarassy-Beck Marcel elnöklete alatt 60. rendes közgyűlését. A napirend előtt az elnök kegye- letes szavakkal emlékezett meg Malvieux Keresztély Józsefről, ki 100 évvel ezelőtt, 1829-ben alapította meg a régi Pesten a C. J. Malvieux-bankházat, mely­ből 1869-ben részvénytársasági formában a mai Ma­gyar Leszámítoló- és Pénzváltó-Bank alakult. A köz­gyűlés az igazgatóság által előterjesztett 1929. évi. mérleget elfogadta és elhatározta, hogy a 2,556.693.23 pengőt kitevő tiszta nyereségből a 60. számú rész­vényszelvény alapján 14 százalékos osztalék, azaz részvényenként 7 pengő kerüljön folyó hó 21-étől kezdve beváltásra. Á további határozat szerint a tiszta nyereségből a rendes tartalékalap növelésére 200.000 pengő (tavaly 150.000 pengő), a nyugdíjtar­talék javára ezúttal is 400.000 pengő, a báró Mada­rassy-Beck Miksa-alap javára 50.000 pengő fog for- díttatni, míg 76.410.39 pengő az 1930. üzletév szám­lájára vezettetik elő. A közgyűlés dr. Stadlin Her­mann urat, a Schweizerische Volksbank vezérigazga­tóságának elnökét, Guhl Oszkár, Bauer Frigyes és Kádár Gusztáv urakat az igazgatóságba és dr. Fodor Jenő urat a felügyelőbizottságba új tagként bevá­lasztotta. A Goldberger osztaléka. A Goldberger Sam,. F. és Fiai rt. az elmúlt üzletévre 6.50 pengő osztalék fizetését fogja a március 3-iki közgyűlésnek java­solni,. az előző évi 6 pengővel szemben. A Hungária Egyesült Gőzmalmok r. t. mai na­pon tartott közgyűlése elhatározta, hogy az 1929-iki üzletévre — úgy, mint az elmúlt évben — részvónyen- kint 2.50 pengő osztalékot fog február 25-től kezdődő- leg a Magyar Általános Hitelbank útján kifizetni. WEI/Z MIHÁLY mérnök, építési vállalkozó, csatorna- és mélyépítő Balaton ucca 2. Telefon: 257-66 <2? JL — n ^ ufJ Oil Trading Company képviselete I íTi MILLINI IGNÁC ASZTcIlfOk Budapest, V., Nádor ucca 6. sz. TELEFÓN : AUT. 833—40, 832—77. DIPL INQ. ARCHITEKT — BAUMEISTER KOSÁLY ÖDÖN. 0KL. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK, ÉPÍTŐMESTER ^ TELEFON : BUDAPEST, AUT. 570-41. ^ II, KELETI KÁROLY-U. 15/b.

Next

/
Oldalképek
Tartalom