Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-07-02 / 26. szám
8 Budapest, 1930 július 2. Nem honorált aggodalmak a kölcsön körül Éber Antal teóriája a közhiteiről Éber Antal balkezes városházi szereplése egy újabb akkorddal bővült. A milliós város minden rétege munkaalkalmat, munkát és kereseti lehetőséget sürget és amikor a legnagyobb munkáltató: a főváros végre rászánta magát, hogy függőkölcsön igénybevételével a közmunkák hosszú sorát _ sürgősen elindítja, feláll a közgyűlési teremben Éber Antal és dörgedelmes megrovásban részesíti a főváros vezetőségét, hogy a munkálatok fedezetének biztosítására kölcsönt vesz igénybe. Két argumentum az, amellyel Éber Antal a maga mondanivalóit alátámasztani igyekezett: az egyik a közhitei kérdése, a másik az a tény, hogy a főváros a kölcsön fedezetére váltókat bocsát a hitelt- nyujtók rendelkezésére. Mindkét szólam hatástalanul zengett el a közgyűlési teremben, nem volt visszhang, Az Országos Ipari Jelzálogintézet szombaton tartotta első évi rendes közgyűlését, amelyen az ügyvezetőség bőséges és mindenre kiterjedő beszámolót adott a multévi működési eredményekről. A közgyűlésen Friedmann Ernő dr. műegyetemi tanár, az Ipari Jelzálogintézet administrateur delegué-je, nagyszabású beszédet tartott, amelyben hangoztatta, hogy a vezetőség legfontosabb feladata volt, hogy az eddig ki nem próbált intézményt biztosan megalapozza és a törvényben és az alapszabályokban elgondolt kereteket az élet tartalmával megtöltse. A magyar ipar mindig pénzszűkében szenvedett: az intézet sok esetben felment egészen az aktivák egyhar- madának szintjéig. A másfél óv fejleményei mutatják, hogy az ipari intézetnek sikerült a rossz gazdasági viszonyok káros hatásait ellensúlyozni és ezzel nagy szolgálatot tenni a magyar közgazdasági élethelyeslés, még kevésbé taps, csak felfigyelő csodálkozás azon, hogy egy olyan ízig-vérig bankember, mint amilyen Éber Antal, félti Budapest közhiteiét, amikor az első jelre a kölesönajánlatok halmazával árasztották el azt a várost, amelyik eddigi adósságait is teljes rendben és ütemben tudta visszafizetni. Még inkább meglepő,, hogy kifogásolta a váltók rendezését, holott hitelműveleteknél nem éppen szokatlan a váltókónyszer, ami ilyen rövidlejáratú függőkölcsön esetében a legmegszokottabb és legegyszerűbb eljárás. Mindenesetre örvendetes, hogy Éber Antal nagy beszéde nem tudta eltéríteni a közgyűlés jelenlévő 210 tagját az egyhangú állásfoglalástól, amely - lyel Budapest polgársága és munkássága, a kereseti alkalmak széles lehetőségéhez jutott, — Éber Antal ellenzése dacára is. nek. Az intézmény újszerűségének és sok mindenféle nehézség dacára, a kölcsön igénybevételére sok jelentkező volt és az eddig kihelyezett összeg 4588 millió dollárra rúg. Ez annál figyelemreméltóbb jelenség, mert például a hasonló német intézmény most kénytelen likvidálni, mert nem sikerült emisszióját végrehajtani. Az Országos Ipari Jelzálogintézetnek sikerült New Yorkban 7 százalékos ipari zálogleveleket elhelyezni 94%%-os árfolyamon és elérte azt, hogy u magyar ipar rendelkezésére tudott bocsátani 20 éves kölcsöntípust. A bemutatott zárószámadás szerint a kimutatott tiszta nyereség 12.783 pengő, amit a jövő évi eredményszámlára vittek át. A közgyűlés során az igazgatóság meleg köszönetét mondott Iklódy-Szabó Andor államtitkárnak, az intézet kormánybiztosának. Ősszel veszi birtokába az állam a MFTR-t Előrehaladott stádiumban vannak azok a tárgyalások, amelyek a Magyar Folyam- és Tenger- hajózási R. T.-nak teljes állami tulajdonba való vételére irányulnak. Az angol tőkecsoporttól átveendő részvényekkel a magyar állam teljes birtokába jut a MFTR-nek és így a dunai hajózás is csaknem korlátlanul a MÄY irányítása alá kerül. A tranzakció befejezése után, a MFTR személyzete és tisztviselői kara, a MÄY státusának megfelelő javadalmazásban fog részesülni, ami nem megy könnyen, mert például a MFTR igazgatója most nagyobb illetményt élv,ez,, mint a MÁV elnöke. A nehézségek áthidalása valószínűleg úgy történik, hogy Domony Móric dr., a MFTR igazgatója, még az átvétel előtt nyugdíjazását kéri és így az illetmények összehangolása súrlódások nélkül megtörténhetik. Közgazdasági körökben elterjedt hírek szerint az állam az ősz folyamán már át is veszi a MFTR egész állományát. Az új Kamara. A multheti kamarai választások eredményét szombaton hirdette ki a választásokat intéző központi bizottságban az elnöklő Lobmayer Jenő közgazdasági tanácsnok. A viharos és részben megpeticionált választás szerint az új kamara így alakult meg: A kereskedelmi osztály rendes tagjai: Laczkó Sándor, Magyar Bertalan, Reisz Jenő, Székács Antal, Belatiny Artúr, Mösmer Pál, Szénássy Béla, Vuclc Gyula, Belopotoczky Kálmán, Drucker Géza, Lédermann Mór, Heinrich Dezső, Madarassy- Beck Gyula báró, Vass Imre, Vértes Emil, Éber Antal, Eppinger Károly, Frey Pál, Fischer Ödön,. Schwimmet Mihály, Hantos Elemér, Gonda Hugó, Strucky Sándor, Farkas Vilmos. -— Az ipari osztály rendes beltagjai: Chorin Ferenc, Szurday Róbert,, Biró Pál, Gschwindt Ernő, Vida Jenő, Budai Goldberger Leó, Becsey Antal, Gundél Károly, Hagy Antal, Németh Gyula, Jakab János, Brauch Ferenc,. Lovász Gyula, Mészáros Győző, Deutsch Mór, Kova- esek Ferenc, Láng Ernő, Dembitz Gyula, Szilágyi Aladár, Karczag Vilmos, Pásztor Béla, Gábor Gyula, Holtzer Nándor, Bittner János. A Magyar Köztisztviselők Fogyasztási, Termelő és Értékesítő Szövetkezete nagy érdeklődés mellett tartotta meg évi rendes közgyűlését. Perényi Zsigmond báró elnök megnyitóbeszéde után az igazgatóság évi jelentését tárgyalták, amelyből kitűnt, hogy a szövetkezet 1929. évi áruforgalma 32.9 millió pengő volt. A szövetkezet törzsüzlettőkéje a tagok pengőnként], befizetéseiből 735.903 pengőről 995.924 pengőre emelkedett. A szövetkezet múlt évi tiszta feleslege 320.583 P amiből 5% osztalékot és 2% vásárlási visszatérítést fizet a tagoknak. A közgyűlés Tar ján Vilmos vezérigazgató és Borbás Gáspár dr. ügyvezető igazgató helyesléssel fogadott szakszerű felvilágosításai után egyhangúlag elfogadta az előterjesztett zárszámadásokat és az üzleti, jelentést. A Magyar Ruggyantaárugyár Rt. a napokban megtartott közgyűlése az 1929. üzletévre 3.50 pengő osztalék kifizetését határozta el. A 4. számú részvényszelvények július 1-től kezdve a vállalat pénztáránál, valamint a Wiener Bank-Verein budapesti és bécsi főpénztárainál válthatók be. A „Mercur“ Váltóüzlet Részvénytársaság igazgatósága június 30-án megtartott ülésében megállapította az Í929. évi mérleget, mely^ 109.873.38 P tiszta nyereséget mutat ki. Az 1930 július Pl napjára egybehívott XXXIV. közgyűlés elé azon javaslatot terjeszti, hogy a kimutatott tiszta nyereségből a tartalékalap megfelelő dotálása mellett 5 százalék, vagyis részvényenként 1 P osztalék fizettessék ki. Az Anker Általános Biztosító Rt. (Becs) végrehajtóbizottsága június 15-én tartott ülésén dr. Ch. Simont, a zürichi Schweizerische Rückversicherungsgesellschaft elnökét a végrehajtóbizottságba kooptálta és annak elnökévé választotta. Az 1929. évre szóló zárszámadás beterjesztése után a végrehajtóbizottság azt a határozatot hozta, hogy a június 30-ára összehívott rendes közgyűlésnek ajánlani fogja az előző évhez hasonlóan, az első kibocsátású részvények után 10 százalék, a második kibocsátású részvények után 5 százalék osztalék fizetését. A díj- es kamatbevétel 30,972.797.38 sillingrc, tehát 4,273.280.26 sillinggel, a biztonsági alapok 81 millió 866.986.14 sillingre, tehát 11,611.269.14 sillinggel emelkedtek. ILKOVITS J. I li Központi fűtések és vízveze- : || téki berendezések vállalata í BUDAPEST, VI, ANDRÁSSY ÚT 92. §|| TELEFON: Aut. 212—07. [ ií-j&f4* ’. tamnmmgT Beszámoló a magyar gépipar Imulf évi mietfésérol A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete június 27-én tartotta a tagok igen nagyszámú részvétele mellett évi rendes közgyűlését. Láng Gusztáv kormányfőtanácsos, vezérigazgató, az Egyesület elnöke a közgyűlést megnyitó beszédében utalt arra,, hogy a magyar gépipar a közgyűlést megelőző esztendőben gyárai üzemét rendkívül sok gond és küzdelmek között tudta csak fenntartani. A magyar gépipar gyártmányai folyton csökkenő árak mellett mind kisebb mennyiségben találnak vevőre. Hogy a jelenlegi rendkívül súlyos gazdasági helyzet a gépgyárak során nagyobb pusztítást az újabb időben nem végzett, az annak köszönhető, hogy a magyar gépipar a helyzet magaslatán áll és, úgy ár, mint pedig minőség tekintetében bárhonnan jelentkező versennyel szemben megállja a helyét. Kifejezést ad annak a reményének, hogy a kormány, különösen az államvasutak megkezdett beruházási munkálatait az ősszel az eredeti tervezetnek megfelelő mértékben folytaim fogja. Igazságtalannak tartja azt az agráriusok részéről indokolatlanul felemlített vádat, hogy az agrár- és gépipari termékek között beálló dispari- tást a gépipar okozná. Megállapította azt, hogy a gyártáshoz szükséges nyersanyagok és félkész áruk ára az utóbbi években semmit sem csökkent,, a bérek pedig nemcsak nem csökkentek, hanem számbavehetőleg emelkedtek, így tehát az agrártermékek árcsökkenése a gépipar termelési költségeiben semmiképpen sem jutott kifejezésre. A nagy tetszéssel fogadott elnöki megnyitóBOROS JENŐI KÖVET: Budapest, VIII, Mária u. 11. Telefón : József 341—91. sz. fagyálló, 7-fóle színben és minőségben rajz után szállít MAYER ÉS WÜHRL OKL. ÉPÍTÉSZ, ÉPÍTŐMESTER Proczeller Bálint kövező mester beszéd után Kende Tódor kormányfőtanácsos, ügyvezető igazgató terjesztette elő az Egyesület jelentését, amelyet évkönyv formájában a tagok rövidesen kézhez fognak venni. A közgyűlés ezután elfogadta az elmúlt évre vonatkozó zárszámadást, a felügyelő- biottság jelentését és megállapította a jövő évi költségvetést. Majd pedig az igazgatósági tagok számának emelésére vonatkozó alapszabálymódosítást fogadták el, ezután pedig megejtették a választást, amelynek során csekély változással az eddigi elnökség és igazgatóság egyhangúlag, megválasztatott. Elnök lett ismét Láng Gusztáv,, alelnökök: Aschner Li- pót, Dessauer Ármin, Hubert Vilmos, Orphanides János, Stromszki/ Sándor. Az egyes bizottságok elnökei: Jünker Géza, Neuhold Kornél, Erb Nándor, Klemm Károly és dr. Székely Imre. A szakosztályok elnökei: Dunckel Károly,, Balázs B. Hugó, Dubsky Alfréd Ottó, Berkovits Béla, Kornfeld Móric báró, Révész Béla, Fekete Henrik, László Sándor, Mihályfi Dezső, Altenstein Frigyes,, Wicar Reinhold, Dénárt Róbert és Kühne Lóránt dr., végül pedig a közgyűlés által választott tíz igazgatósági tag: Beck József, Bernauer Géza, Farkas Adolf, Halász Béla, Herczegh Ernő, Lévai Gyula,, Martos Frigyes, Oetl Pálffy Dénes, Stark Béla és Szenes Ignác. A közgyűlés után az Egyesület tagjai Aschner Lipótnak, az Egyesült izzólámpagyár r. t. vezérigazgatójának meghívása folytán az Égyesült izzólámpagyár r. t. és a Standard villamossági r. ű.-nak a Római-fürdőnél létesített új munkás- és tisztviselő fürdő- és üdülőtelepét keresték fel, amelyet igen nagyszámú meghívott vendég jelenlétében avattak fel. Az új fürdő- és üdülőtelep módot ad arra, hogy több ezer munkás egyszerre fürödhessen. E célra korszerűen berendezett helyiségek állanak rendelkezésre. A vendégek nagy örömmel látták a nagyszámú week-end-liázat, amelyeket a munkások maguk építettek és ahol az egész nyarat eltöltik. A hatalmas, kiváló ízléssel elkészült parkban a vendégeket a gyár munkásaiból alakult zene- és énekkar szórakoztatta. Ezzel a teleppel a magyar gépipar ismét tanú jelét adta annak,, hogy minő nagy súlyt helyez a tisztviselők és munkásság testnevelésére és egészséges életmódjának biztosítására. TELEFON: JÓZSEF 424-BO STRASSER CIANOZ, TAKARÍT TELEFON« JÓZSEF 424 80 Sikeres működéssel szúrta, első ilssleiévét Ipari Jel^úlo^imtéset
