Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-04-16 / 15-16. szám
14 Budapest, 1930 április 16. Meg kell a kisipart menteni a pusztulástól Hadik János gróf nagyhatású beszéde az I0K8Z közgyűlésén Az Iparosok Országos Központi Szövetkezete most tartotta legutóbbi közgyűlését, amelyet a szokványos közgyűlési formalitásokkal szemben országos jelentőségű eseménnyé avatott Hadik János gróf elnöki megnyitó beszéde, amely fényes reflektorként világított bele gazdasági életünk rejtett,, sötét odúiba. Hadik János gróf nem a gyáripar, nem a kartellek, nem az iparbárók nézőpontjából ítéli meg az ország helyzetét, hanem a kisemberek, a kisipari egzisztenciák kínos vergődését látja meg s ennek megsegítését tartja első kötelességének. Hadik János gróf egyike azoknak az értékeinknek, akik már a háború előtti időkben is a politikai és közélet küzdőterén harcoltak, s akinek szava döntőjelentőségű volt már akkor is és akit elhivatottságú magasan kiemelt a, köznapi politikusok sorából az államférfiak szűkebb társaságába. Külön szerencséje ennek az országnak,, hogy ez a patinás, igazi tekintélyt jelentő államférfi nemcsak tudásban, politikai és közgazdasági éleslátásban, de önzetlenségben is kimagaslik a „nagyok” közül. Sohasem orientálódott a nagyobb jövedelmi lehetőségek felé és sohasem a saját, hanem műidig az ország érdekeit tartotta szem előtt. Hadik János gróf felismerte azt az igazságot, hogy az ország sorsa a kisemberek sok százezernyi tömegének yállain nyugszik, s ezt agrármozgalmakban,, iparban a kisemberek életlehetőségein akarja megteremteni. Ezt a célt szolgálja minden szava, műiden cselekedete és ez a törekvés nyilvánul meg az IOKSZ közgyűlésén elmondott s programot jelentő beszédében is, melyből a következőket idézzük: — Meg vagyok győződve, — mondotta, — az altruista intézetek nagy hivatottságáról, amennyiben azok tényleg a kisegzisztenciák érdekében fejtenek ki önzetlen működést. Kétségtelen az is, hogy altruista működést állami támogatás nélkül kifejteni nem lehet, de ébren kell őrködni azon, hogy az altruista intézetek tevékenysége ne járjon együtt közpénzek könnyelmű elpazarlásával, vagy rendeltetés- ellenes felhasználásával. Ismertette ezután a szövetkezeteiméi folyt reorganizáció egyes részleteit és megállapítja, hogy a jövőben a központnál az lesz irányadó, hogy a kötelékbe csak oly szövetkezetek vétessenek fel, amelyek eredményes munkát ígérnekl és céljaikkal némileg arányban álló tőkével rendelkeznek, nehogy a könnyelműen alakított és bajbajutott szövetkezetek helytelen működésükkel diszkreditálják a szakipari szövetkezeti eszmének amúgy is sokak által támadott igaz ügyét. — A kis- és közép ipar szempontjából — úgymond Hadik János gróf — számos nagyjelentőségű kérdés vár még megoldásra. Intézményesen kell biztosítani a kis- és középipar részére mindazokat az iparfejlesztési kedvezményeket, amelyeket a nagyipar részére biztosítottak. A kereskedelmügyi miniszter úr külön törvényben óhajtotta kodifikálni azokat az intézkedéseket,, amelyek a kis- és középipar fejlesztéséhez szükségesek, de hajlandó kérelmünkre — folytatta Hadik János gróf — ezeket az intézkedéseket a most munkában lévő általános iparfejlesztési törvény keretében külön fejezetben felvenni. Biztosítani kell intézményesen a kisiparosságnak a közszállításokban való megfelelő részeltetését. — A kisiparosságra nézve nagy jelentőséggel bíró mindezen kérdések megvalósításáért tovább fogunk változatlan kitartással harcolni — mondotta Hadik János gróf — mindaddig, amíg nem érünk el pozitív eredményeket. A kereskedelmi miniszter úr f elhatalmazott annak kijelentésére, hogy mindezen most felvetett kívánságainkat, amelyeket feltétlenül honorálandónak tart, figyelembe veszi és erre vonatRietsche! cs Henneberg Részvénytársaság Budapest, VIII., Práter ucca 12. szám. Telefon: József 525—18. Központi fűtések, vízvezetéki és csatornázási berendezések kozólag a szükséges intézkedéseket rövidesen megteszi. . Hadik János gróf indítványozta,, hogy a közgyűlés ezért Búd János miniszternek hálás köszönetét fejezze ki, amit a közgyűlés lelkesedéssel magáévá tett. Az elnöki megnyitó után, amelyet a jelenlévő iparosság nagy helyesléssel és lelkesedéssel fogadott, a VIII., IX. és X. évi mérleget és zárszámadásokat a közgyűlés elfogadta, majd megtartották a választásokat, amelynek során Becsei) Antal, Bálint Menyhért, Hosszú István,, Lajta Rezső, Goreczky Ferenc és Krekó Dávid az igazgatóságba, Vékes Bertalan (Szeged), Lödör Jenő (Szombathely), Gazdag József (Kispest) és Móczár Mátyás a felügvelőbizottságba megválasztattak. Hadik János gróf nyilatkozata a Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete kölcsönnyújtásairól. Hadik János gróf a következő nyilatkozat közzétételére kérte fel lapunkat: A földművelésügyi tárca költségvetésének a pénzügyi bizottságban történt tárgyalása alkalmával Hajós Kálmán országgyűlési képviselő úr felszólalt és ennek során a napilapok közlése szerint felhívta a figyelmet arra, hogy „a Kisbirtokosok Földhitelintézete és a Földhitelintézet lenyomja a földárakat azáltal, hogy követeléseit kérlelhetetlenül behajtja és árverel”. Jlár úgy értesültem, hogy Hajós képviselő úr e nyilatkozatát amelyet egy közbeszólás okozta elszólásnak tart, rek- tifikálni akarja, mégis a közvélemény azonnali tájékoztatása érdekében szükségesnek tartom, hogy az elnökletem alatt álló Kisbirtokosok Országos Földhitelintézete altruisztikus presztízsének megóvása és helyes megvilágításba helyezése érdekében az alábbi adatokat ismertetem: A Kisbirtokosok Országos Földhitelintézetének jelenleg 4085 darab bekebelezett kölcsöne van. E nagyszámú ügy közül az utolsó három esztendő alatt mindössze öt ügyben tartottuk meg az árverést és mindössze hét ügyben van behajtási eljárás folyamatban, amelyeknek jórésze az árverés megtartása előtt rendezést fog nyerni. Ezen tizenkét ügy három év alatt is csak 0.25%-át teszi k'i az összes kölcsöniigyeknek. Ott, ahol az intézet az árverést megtartotta, minden egyes esetben kényszerhelyzetben volt, mert az elárverezett öt ingatlan közül kettőben a tulajdonos elhalt, az örökösök a túlterhelés miatt a hagyatékot nem vették át. Egy másik ügyben az árverés megtartása, előtt az utánunk következő hitelezők az összes ingóságokat és instrukciókat elárvereztették, az ingatlan művelés nélkül állott. A negyedik ügyben a túlzott eladósodás miatt maga a tulajdonos kérte az árverés megtartását, az ötödik ügyben pedig több mint háromévi kamatok voltak hátralékban, úgyhogy a kamatok egy részét a rangsorban érvényesíteni sem lehetett. Mindebből nyilvánvaló, hogy az intézet altruista hivatásának megfelelően jár el a kölcsönügyek intézésénél és működése ellen alappal bűú kifogás semmi irányban sem emelhető. Ismét a Bauxit-részvények. A sok vihart látott budapesti tőzsdének változatlanul a Bauxit maradt az enfant terrible-je. A Bauxit, ez a javíthatatlan, vásott kölyök, úgy ugrál, bukdácsol, lökdösődik a maga árfolyamával, hogy beleszédül, aki messziről nézi és elsápad a félelemtől, akinek közeli vonatkozása van vele. Mindenki emlékszik még az 1927-es 501 pengős kurzusra, az 1929-es 200 pengős árfolyamra, amelynél még az sem tudta megnyugtatni a szemlélőket, hogy a vállalat vezetősége lapközleményekben igyekezett a piac felzaklatott idegrendszerét lecsillapítani. A törekvés nem járt sikerrel: a részvény fittyet hányt minden intelemnek és 51 pengőig csúszott vissza. Most ismét feltápászkodott mintegy 70 pengőre, hogy azután egy váratlan szeszéllyel megint az erőlködő bukdácsolásban keressen szórakozást. A papír árhullámzása mindenesetre érdekes számításokra ad alkalmat. Kiderül ugyanis, hogy a tőzsde valamikor 82 millió pengőre értékelte a Bauxitot, m,a pedig csak 16 millióra becsüli, vagyis a, tőzsdei értékelésből nem kevesebb tűnt el, mint 60 millió pengő. Ezt a rideg tényt semmiféle nvilatko- zatokkal sem lehet megcáfolni, mert megerősíti ezt, hogy a Bauxit hét pengővel kisebb osztalékot akar fizetni, mint az előbbi üzletév után. Mindenesetre a részvényjog reformjának sürgetői kitűnő argumentumot nyernek a. Bauxit-papírban, ellentétben a Bouxit-részvényesekkel, akik magas áron vett papírjukkal nem nyernek, hanem évről-évre vesztenek. Alig hihető, hogy közgazdasági életünk elvan kiválóságai, mint Chorin Ferenc dr., Vida Jenő, báró Budapest, VS, Vilmos császár út 15 d. Weiss Jenő, továbbá a Hitelbank: a Bauxit-szindi- kátus részesei, nevükkel fedezzék a Bauxit-részvé- nyeklcel űzött olyan tőzsdei manipulációkat, amelyen a kistőkések hosszú sora veszti el megmaradt vagyonkáját. A Magyar Általános Kőszénbánya közgyűlése. A Magyar Általános Kőszénbánya Részménytársulat április 12-én tartotta XXXVIII. rendes évi közgyűlését dr. Berzeviczy Albert b. t. t., felsőházi tag elnöklésével. Az igazgatóságnak a közgyűlés elé terjesztett évi jelentése az ország általános gazdasági helyzetének rövid ismertetése után kiemeli, hogy a vállalat széntermelése, a vezetése alatt álló Borsodi Szénbányák Bt. termelésével együtt, 1929-ben 22,389.222 métermázsára emelkedett az előző évi 20,817.188 métermázsával szemben. A brikettgyár termelése az előző évnek csaknem kétszeresére emelkedett. Az építkezési tevékenység ellanyhulása folytán a mész- és cement- termelés visszaesett, viszont a ,,Citadur” védjegyű bauxitcement térhódítása tovább folytatódott, úgyhogy e cilcket ma már Európának csaknem minden országában használják. A villamosítás terén az évi jelentés további eredményekről _számol be. Veszprém vármegye villamosítására a MÁK megalapította a Pannónia Áramszolgáltató Részvénytársaságot, amely az áramszolgáltatást már 1930-ban megkezdi; Duna- földvár, Solt, Ráckeve és Békéscsaba villamosműveit ugyancsak érdekkörébe vonta. Szénlepárolás céljára az első telepegységet a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. 1930 őszén üzembehelyezi, Csehszlovákiában pedig — a Beocsini Cementgyári Unióval és a Bauxit Trust-tel közösen —- különleges eljáráson alapuló bauxitcementgyárat épít. A közgyűlés tudomásul vette az igazgatóság jelentését, jóváhagyta az 1929. évi zárószámadást és az igazgatóság nyereség- felosztási javaslatát, amelynek értelmében az 1929. évre osztalékként harmincnyolc pengő fog a 38. számú szelvény ellenében 1930 április 15-től kezdve a szokásos beváltási helyeken fizettetni. Az igazgatóság tagjaivá gróf Eszterházy Ferenc, Kovács Géza és gróf Renéville Henri újból megválasztattak. Új igazgató- sági tagként Melczer László kir. kamarás, nagybirtokos választatott meg. A közgyűlést követő igazgató- sági ülésben elnökké dr. Berzeviczy Albert.b. t. t., felsőházi tag, allenökökké Bisteghi Rudolf és Vida Jenő felsőházi tag, vezérigazgató újból megválasztattak. A Phönix Biztosító megvette a Pesti Könyvnyomda holduccai ingatlanát. A Pesti Könvnyomda Rt. az üzem teljes likvidálása után most értékesítette a Hold uecában lévő ingatlanát. A sok reflektálás közül a Phönix Biztosító lett a vevő, amelyik az ingatlant 510.000 pengős vételáron kötötte le. Ha figyelembe vesszük, hogy erre az ingatlanra a Lipótvárosi Takarék annak idején 440.000 pengős elsőhelyű kölcsönt nyújtott, akkor kedvező áron jutott' ehhez az értékes ingatlanhoz. Az Ürikány-Zsilvölgyi Magyar Kőszénbánya Részvénytársaság 1930 április 12-én tartott közgyűlése az 1929. üzletévi osztalékot részvényenként 10 pengőben állapította meg. A 100 pengő névértékű részvények 39. számú szelvénye 1930 április 15-től kezdve a társaság pénztáránál és a Magyar Általános Hitelbanknál kerül beváltásra, Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára (Trust). Az április 10-én tartott közgyűlés jóváhagyta az 1929. évi mérleget és elhatározta, hogy a 25 P n. é. részvények 4. sz. osztalék- szelvénye f. é. április 12-től kezdve 2 pengővel vál- tassék be a Magyar Általános Hitelbanknál. Az igazgatóság egyúttal külön hirdetményben közzéteszi, hogy a múlt évi közgyűlésen elhatározott részvényösszevonást most hajtja végre; eszerint 4 drb 25 P n. é. részvény bevonása ellenében 1 drb 100 P n. é. részvény kerül a Magyar Általános Hitelbanknál április 12-től június 13-ig bezárólag kiadásrá. A részvényösszevonás végrehajtása után a 35 millió P-t kitevő alaptőke 350.000 darab, egyenként 100 P névértékű részvényből fog állni, A Hagybátony-Űilaki Egyesült Iparművek Rt. április 12-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy az 1929. üzletévre részvényenként 2 pengő 50 fillér osztalékot fizet, amely osztalék az Angol-Magyar Bank Rt. főpénztáránál április 19-től kezdődőleg kerül a S. számú szelvény ellenében kifizetésre.
