Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-26 / 8. szám
Budapest, 1930 február 26. 11 Magánvállalkozó tett ajánlatot a gellérthegyi lift megépítésére Bérezel Jenő alpolgármester nyilatkozata az idegen- forgalmi propaganda hiányosságának okáról és Budapest-fürdőváros problémáiról Azok n nagyszabású tervek, amelyeket a nemzetközi fürdőügyi kongresszus előkészületei során a Budapest Fürdőváros Egyesület megálmodott, szertefoszlottak és semmivé váltak. Ezek között a nagyszerű és csillogó tervek között szerepelt a gellérthegyi sikló, illetve lift megépítése is. A különböző bizottságok annakidején ezt is letárgyalták annyi más tervvel együtt, meghallgatták a geológusok és más szakértők véleményét, elkészítették a végleges terveket is, minden együtt volt, csak a pénz nem. így aztán el is maradt a többi sok tervvel együtt a lift is, a sikló is, amely a sétálók, az idegenek, az üdülni, a gyönyörködni vágyók ezreit szállította volna könnyűszerrel a hegy ormára, hogy gyönyörködhessenek a világ egyik 1 egpompásabb panorámáj ában. A Budapest Fürdőváros Egyesület terveinek el- onyészése után már-már úgylátszott, hogy végleg lekerül a lift évtizedes terve is a napirendről, amikor néhány nappal ezelőtt —- meglepetésszerűen — egy érdekes magánajánlat érkezett ismét a városházára, bizonyságául annak, hogy a magánvállalkozást még mindig mennyire foglalkoztatja ennek a tervnek a kivitele. A most érkezett ajánlat szerint a gellérthegyi liftet nem a Citadelláig építenék meg — mint az előbbi tervek akarták — hanem a Dunával szemben csak az Orom ucca színvonaláig, ahonnan már enyhén emelkedő kellemes sétautak vezetnek fel a platóhoz. A liftaknát a Rudas-fürdővel szemben, a Mátyás és Kinizsi források felett tátongó hegyszakadékban helyeznék el, úgyhogy a hegyoldal sziklás jellege semmi változást nem szenvedne, fent pedig egy bástyaszerű építményben végződnék a felvonó, amely esztétikailag is jól hatna és kilátóhelyül is szolgálna. Az ajánlattevők: Meisels Vilmos. di\ főorvos és Ka teer József építész 400.000 pengőben kontemplálják az építési költségeket, amit természetesen maguk fedeznének, maguk végeznék az összes építkezést, s a felvonót huszonöt év múlva ingyen engednék át a főváros tulajdonába, sőt már ez időszakon belül is haszonrészesedést adnának a fővárosnak. Természetesen a huszonöt évre őket illetné a használati jog és minden jövedelem. A viteldíjat 20 fillérben állapítanák meg, ami nem is sok, tudva, hogy akármelyik bérházban is ennyit fizetnek a lifthasználatért. A felvonó kettős lenne és mindegyik kocsi egyszerre 25 személyt szállítana, illetve a szerkezet úgy épülne, hogy az egyik szekrény emelkedésekor a másik szerelvény a mélybe ereszkedjék. A liftet ötvenkét méter magasra tervezik, ami a hegymagasság kétharmadrészének felel meg. Az ajánlattal a tanács érdemlegesen még nem foglalkozott, egyelőre a fürdőügyekben illetékes váTefaerautópétk öcsik Teherautókarosszériák Autóbuszok Gyártja : NAY és RÓNA gép-, szállítóeszköz- és szlvattyúgyár rt. Budapest, X., Kápolna tér 27-29. Telefon J. *395-80 ME&nOKI S2SKÖZLET A „GAMMA“ FINOMMECHANIKAI GÉPEK ÉS KÉSZÜLÉKEK GYÁRA R. T. ELADÁSI OSZTÁLYA Budapest, IV., Muzeum-Rörút 41. TELEFON: AUT. 860-S6. □ TELEFON: AUF. 860-96. rosgazdasági és a közlekedési ügyosztályok fontolgatják a terv lehetőségeit. Úgy tudjuk, hogy mindenekelőtt a BSZKRT-ot kérdezik meg, nem érinti-e egy ilyen vállalkozás az ő terveit, s ennek megtörténte után elsősorban előmunkálati engedélyt adnak a vállalkozónak, majd kikérik a földtani intézet, a bányakapitányság és az egyéb illetékes hatóságok szakvéleményét is. Eddig általában rokonszenvvel fogadta mindenki a figyelemreméltó ajánlatot, amely egy régi tervet hozna a megvalósulás stádiumába és mint közlekedési eszköz egyik nehezen megközelíthető és a város szivében fekvő gyönyörű városrészt, európaszerte párját ritkító hegyi parkot hozna szerves kapcsolatba a forgalommal. De megszívlelendő az ajánlat fürdőpoli- tikai és idegenforgalmi szempontokból is. A gellérthegyi lift legújabb terve iránt kérdést intéztünk Berczei Jenő dr. alpolgármesterhez, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának ezt mondta: — A gellérthegyi közlekedés megvalósítása régi kedvenc tervem és már évekkel ezelőtt többször proponáltam magam is a sikló, vagy felvonó megépítését. Sajnos, a körülmények alakulása eddig mindig a kivitel útjába állt. A mostani ajánlatot részleteiben még nem ismerem, de így általánosságban igen rokonszenvesnek tűnik és azt hiszem, nem lesz elfogadhatatlan. Természetesen ez nem, hivatalos, hanem egyéni felfogásom, s majd később dől el, hogy milyen álláspontot foglalhat el a főváros. A gellérthegyi felvonót nemcsak közlekedési, hanem különösen idegenforgalmi és fürdőpolitikai szempontból tartom nagyon fontosnak. A lift megépítésével a főváros gyógyhely-jellege kapna új lendületet. A Hungária-forrás ivócsarnokánál kúrázóknak ma alig van sétálási lehetősége. A Döbrentei téri kis park igen kedves ugyan, de kicsi és nem is elég nyugalmas, a Gellért térig tervezett kolonád és parkozott fasor pedig egyelőre a jövő zenéje. Ha a lift megépül, a Kürázók, pohárral* a kezükben, néhány másodperc alatt fent lehetnek a gyönyörű gellérthegyi parkban és az enyhén lejtő, alig észrevehetően emelkedő szerpentineken kedvük szerint zavartalanul sétálhatnak. Fent a hegyen lehet egyidejűleg diétikus reggelizőcsarnokot, kedves kioszkokat, pihenőhelyeket, valamelyik platón vagy peremen fekvő-csarnokot létesíteni, ahol a gyógyulást keresők a Dunavölgy gyönyörű panorámájában gyönyörködve pihenhetnek. Idefenn lehetne délelőttönkint és délutánonkint a ,,kurmuzikokat” is tartani a fővárosi zenekar, vagy más együttes alkalmazásával. A gellérthegyi felvonó révén a Gellért gyógyszálló is parkhoz jutna, pótolva a gyógy park igen erősen érzett hiányát.-— A felvonó, értesülésem szerint,i 56 méterrel hozná közelebb a Gellérthegy fennsíkját a Duna szintjéhez, úgyhogy nemcsak a budai gyógyforrások kúrázói, hanem a sétálók tömege is minden bizonnyal nagy számban keresné fel a nap minden szakában a Gellérthegyet, ahol ezzel a lehetőséggel a fejlődés új korszaka nyílnék meg és el tudom képzelni, hogy rövidesen akadna vállalkozó, akár külföldi is, aki luxushotelt építene a platón, vagy magasan a hegyoldalon. A gellérthegyi liftajánlattal kapcsolatban szóba hoztuk az alpolgármester előtt a. fürdőváros és az idegenforgalmi propaganda többi aktuális problémáit is,, utalva arra a biztató lendületre, amelyeket ezek a kérdések az ő tanácsnoki működése idején mutattak. — A fürdőváros problémáival, — mondotta, — nagyon alaposan, nagyon komolyan és egészen rövid időn belül kell foglalkoznunk, ha egyáltalában komolyan vesszük a fürdőváros akciót és nem akarjuk magunkat nevetségessé tenni. Mert nem lelég folyton fürdővárosról beszélni és szónokolni, idegenforgalmat várni, anélkül, hogy meglevő értékeinket kiaknázni próbálnánk és komolyan igyekeznénk megteremteni a fürdőváros és a komoly idegenforgalom feltételeit. Ma már nemcsak mi tudjuk, hanem az egész világon ismertté válnak azok a természeti kincsek, amelyekkel rendelkezünk. Nincs még egyj világváros a földkerekségen, amelynek ilyen fekvése és ennyi különféle gyógyforrása lenne, a keserűsótól a rádiumos lithiumos vizeken át a forró kénes forrásokig. Ugyanakkor valljuk be, alig történik komoly lépés, hogy e forrásokat a főváros, az egesz magyarság meggazdagodása, a világ idegenforgalma, az emberiség gyógyulása szolgálatába állítsuk. A budai melegvízforrások jelentékeny része még ma is abban az állapotban van, ahogy ötszáz évvel ezelőtt a törökök korában volt. A forrástisztításokra csak most kerül majd sor, sajnos, igen korlátolt anyagi eszközökkel. — Mielőbb rendezni kellene a Hungária-forrás környékét, a régi igazgatósági épület és kazánház lebontásával. Úgy tudom, az erre vonatkozó tervek már meg is vannak és táv-gőzvezeték nélkül meg 'lehet oldani a kérdést, úgy hogy az új kazánházat a Rudasfürdő alagsorában lehet elhelyezni, s alacsonynyomású kokszfűtéses kazánok alkalmazásával még nagy kéményre sem lesz szükség. Ebben az esetben természetesen a forrás környékét azonnal parkozni kell. Ez lesz az első lépés az Erzsébethíd és Ferenc József híd közötti gyógypark megvalósításához. A villamos- vasutat a mai lépcsős partfal átépítésével minden nehézség nélkül át lehet helyezni közvetlen a Duna- partra,, a mai vágányok helyén kell pedig megépülnie az oszlopsoros fedett kólónádnak, ennek mentén sorakoznak majd a feltárt források, a Mátyás, a Diana, a Musztafa, az Árpád, a Hungária stb. Mind a tizenhat, amelyeket úgy kell újra foglalni, hogy szemmel látható legyen a földből feltörő gőzölgő gyógyvíz. — A villamos áthelyezése sokáig nem is késhet, mert a források épségét is veszélyezteti az i örökös rázkódtatás, miután a források egyrésze tudvalévőén az úttest alatti sziklákból fakad. Természetesen el kell helyezni a Hungária-forrás i közeléből rövidesen a piacot és a hetivásái’okat is, aminek meg is van a leSTÖBBE KÁLMÁN ÉPITŐMES TÉR BUDAPEST, V., VISEGRÁDI UCCA 9. TELEFON : 975—§3 OUNÄNIUlI MESZ-, 1EGLA- 6S KOiPAR RT. Központ: BUDAPEST, V., GÉZA UCCA 5 Telefon Automata 218—05,218—06. Slirgönycfm : DUNMÉSZ Szállít: Meszel, mészkövet, bazaltkavicsot. Vállal mindennemű kőfaragó munkát % 8 | r gl gg ÉS KOVÁCS SODRONYFONAT , KERÍTÉS-, AGYBETÉT - és VASBÜ J ORGYÁR Budapest, !f., Fő ucca 43 Telefon: Aut 517-87 Telefon: Aut. 517-87 FUCHS G. Első Magyar Tizedes- és Százados-Hídsnérleggyár R.T. BUDAPEST Gyár és iroda: VI., Váci út 43 Teleién: Aut. 915-23 Városi raktár: VH., Károly király öli Telefon ; József 429—90 Fői-és podióDurkoió vaumat i KOCH ÉS SZILÁGYI Budapest, v|., Eötvös ucca 37. szám j Telefónok; Auf. *90—78 és J ÉLEKÍisOMÜtíeK SZFNTIRMAY BÉLA BUDAPEST, Vili., BAROSS UCCA 86. TELEFON: JÓZSEF 422-87. Villamos főző-, fűtőkészülékek, porszívó-, ________padlófényesítő- és kézszéritógépek gyára FR ANK EMIL ■ oki. mérnök és építőmester BUDAPEST, V., HOLLÁN U. 9. Telefon: Aut. 293-27. Csak BRAZAY pipereszappant használjon!
