Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-02-26 / 8. szám
Budapest, 1930 február 26. 9 Sürgősen rekonstruálni kell a Vízmüveket, amelyet állandóan veszélyeztet a „trianoni-gát“ Radikális megoldás lenne a 12 szennyezett kút kikapcsolása, mondja Paulovits Viktor, a Vízmüvek vezérigazgatója Az ! Egységes Községi Polgári Párt már hónapokkal ezelőtt erélyes akciót indított a vizszolgaltatas ellen ismétlődő panaszok megszüntetése érdekében. Becsey Antal vetette fel többízben a beavatkozás sürgős szükségességét, utalva a halogatás kockázatos következményeire. Ezzel az akcióval kapcsolatosan hétfőn este az Egységes Községi Polgári Párt akadémia- uccai helyiségében vitaest volt, amelyen Paulovits Viktor, 'a székesfővárosi vízművek vezérigazgatója ismertette szakelőadás keretében a vízmüvek rekonstrukciójának lehetőségeit és a bajok forrását. Kozma Jenő nyitotta meg az értekezletet, utalt a főváros egész közönségét 'közvetlenül érdeklő kérdés rendkívüli fontosságára és felkérte a vízművek vezér- igazgatóját, hogy ismertesse szakszerűen a szőnyegen lévő kérdést. Paulovits Viktor először a budapesti vízmű mai berendezését ismertette és megállapította, hogy a miénk egyike a legrégibb Rendszerű vízmüveknek Európában. Majd a panaszokra tért át. 1924-ig teljesen kifogástalan volt a budapesti vízvezeték vize. Akkor vettek észre először a vízben bizonyos zavarosodást, bizonyos foszlányokat. A vizsgálatok nyomán megállapították a vízben a vasbaktériumokat: a budapesti vízmű vizében ezidőszerint már nem is egy, hanem háromféle vasbaktérium tenyészik. Ezek a baktériumok a bakteriológusok megállapítása szerint az egészségre ártalmatlanok, de a vízi technikusok bizony ártalmasnak tartják őket, nemcsak azért, mert befolyásolják a víz élvezhetőségét,, hahem azért is, mert ártalmára vannak a csőhálózatnak, rongálják és eltömik a vezetékeket. Ilyen dugulás nemcsak nálunk tapasztalható, hanem más1 városokban is. Ilyen dugulás volt a 60-as években pl Berlinben. Ott akkor, a csővezetéket egyszerűen lezárták és ötezrelékes kénsavoldattal öblítették, ami el is pusztította egyidőre a baktériumokat. Hasonló az eset / Észak-Németorsz ágban, ahol csaknem minden város vizében van vas és mangán. Mikor nálunk 1924-ben jelentkeztek a tünetek, ugyancsak erős öblítésekkel kísérletezett a vízművek igazgatósága és ezeket az öblítéseket folytatják ma is, de nem kielégítő az eredménye. Korábban a megyeri vízművek vizében csak nyomokban volt vas és mangán. Az öblítések azonban a bajt magát nem szüntetik meg. A bajok előidéző okát keresve, kiderült, hogy a vízművek főtelepén három kútcsoport vize igen erősen vasas és mangános. Ez a mangán- és vas-szennyeződés egyes kutakban olyan nagyfokú, amelyhez hasonló eddig szakiroda- komban nem volt fellelhető. Egy liter vízre 8 mili- gramm vas- és mangánszennyeződés esik. A vas- és mangántartalom növekedését magyarázzák azzal is, hogy az egész Dunavölgy elmangánosodásával állunk szemközt. A bajok közvetlen forrása az, hogy a palotai szigetnél a Dunaág teljesen eliszaposodott és a mély meder helyett ma már csaknem mindenütt iszapos homokzátonyok vannak. Megtörtént, hogy a pesti oldaról a szigetre,: ahol a kutak vannak, száraz lábbal lehetett átmenni. Ez a medcrfeltöltődés organikus anyagokkal van tele, amely körülmény a vizet oxigénszegénnyé teszi, ez viMESTER és KISS oki. építész és építőmester Budapest, ¥11», Egressy-út 5. Teleién: J 3&2—02. FRIEDRICH JAKAB ÁCSMESTER ÉS TETÖEMELÉSI VÁLLALAT Budapest, V., Párkány ucca 1418. Telefon: Lipót 969—98 szont fokozza a víz fémoldóképességét. így kerül a talajból a sok vas és mangán a vízbe, így tenyésztődnek az említett baktériumok, történik a zavarosodás és az esetleges eldugulás. A bajok közvetlen oka tehát az eliszaposodás, a panaszokat a zátonyok okozzák,! amelyek előidézője viszont, mint köztudomású, a palotai sziget északi csúcsánál épített keresztgát, amelyet közönségesen trianoni gátnak mondanak. A vízművek vezérigazgatója most elmondotta, hogyan keletkezett ez a veszedelmes keresztgát. A földművelésügyi minisztérium már 1905-ben elkészítette a veszedelmesen zátonyosodó és sekélyesedő Bu- dapest-feletti dunaszakasz szabályozási terveit. Az eredeti tervek szerint a palotai szigettől végig egy hosszgát épült volna egész az újpesti szigetig, amelynek megépülésével az egész palotai Dunaág víztelenné vált volna. A Dunaág eliszaposodása, kiszáradása a vízművek létét pusztították volna el. A gátépítés ekkor elmaradt és 1920-ban hívott össze ismét egy értekezletet a földművelésügyi minisztérium,, amelyre hivatalosak voltak a dunaparti érdekeltségek is, köztük a székesfőváros vízmüvei. A fővárost azon az értekezleten Kajlinger Mihály akkori vízműigazgató képviselte. Az ankéten Szabó Nándor földművelésügyi miniszteri tanácsos kijelentette, hogy vagy hozzájárul a főváros a keresztgát megépítéséhez, vagy marad a másik terv, amely a Dunaág eliszaposodását jelenti. A keresztgát építése azt jelentette egyúttal, a földművelésügyi minisztérium tervei szerint, hogy a palotai Dunaágból téli kikötő lesz, ezt szorgalmazták az újpesti érdekeltségek, elsősorban a gróf Károlyiféle ipartelepek is. A vízművek képviselője a két megoldás közül a kevésbé veszedelmeset, a keresztgátat nem ellenezhette. 1922-ben a földművelésügyi minisztérium elrendelte a keresztgát megépítését és ezzel megkezdődött a Dunaág eliszaposodása. Az eliszaposodás oka egyrészt az volt, hogy a keresztgát nem épült olyan magasra,, hogy áradások esetén is elég lenne,, másrészt a gáton nem épültek meg az eredetileg tervezett átereszek, amelyeken a Dunaágba állandóan friss víz juthatott volna, fenntartva a rendes cirkulációt. Előadása további során azzal foglalkozott az előadó, hogy ezekután mi lenne a segítség módja. Megállapította, hogy amíg a Dunaágban a mostani bomlási processzus megmarad, addig a kutakból tiszta vizet nyerni nem lehet. A tisztításnak van többféle technikai lehetősége, erre vonatkozóan különböző irányú kísérletek is folynak, lehet klórozással, vagy más kicsapással a vizet mangán- és vastartalmától megfosztani,, legradikálisabb volna a legjobban szennyezett 12 kút kikapcsolása, ez azonban lehetetlenség. Lehetetlen azért, mert nyáron nagy a vízfogyasztás, télen pedig sokkal kevesebb víz gyűlik össze a kutakban. Radikális orvoslást úgy lehet nyerni, ha az állam meghosszabbítja és felemeli a keresztgátat, i elkészítteti az átereszeket, megépítteti a hosszirányú gátat, kikotortatja a palotai Dunaág medrét, egyszóval mielőbb elkészítteti az új kikötőmedencét, amivel a régi vízbőség helyreáll. Kikötőről lévén szó, viszont szükségessé válik egy alkalmas szűrőberendezés, amelynek elkészítése más- félmillió pengőbe kerül. Az előadás második részében Paulovits Viktor az új budai vízmű terveit vázolta. Ez Óbudán és a szentendrei sziget egy ^részén épülne meg. A szentendrei szigeten a próbafúrások alkalmával találtak egy 5120 folyóméter hosszúságú partszakaszt, ahol 256 kutat lehet fúrni, amelyek 85.000 köbméter vizet tudnak majd szolgáltatni. Ezek a kutak, három gépház, a Dunameder alatt építendő üzembiztos alagutak és a táborhegyi 10.000 köbméteres új medence 2fí millió pengőbe kerülne. A megyeri telep biztonságának fokozását célzó munkálatok: új dunaalatti alagutak, az ikercsatoma mellé egy új főgyűjtőcsatorna építése: összesen mintegy 10 millió pengőbe kerülnének, úgy hogy az egész beruházásra! 36 millió pengőre lesz szükség. Becsey Antal rekesztette be az előadást, amelyet ez alkalommal az előrehaladott idő miatt nem követett vita. Az ankétet legközelebb folytatják: Borvendég Ferenc tanácsnok ismerteti a kérdés pénzügyi vonatkozásait. Ugyanekkor világítja meg Becsey Antal is a kérdést és lesznek különböző irányú felszólalások. A mai értekezleten a főváros részéről jelen voltak: Bérezel Jenő dr., Borvendég Ferenc, Liber Endre és Lamotte Károly tanácsnokok, Szemethy Károly tiszti főügyész, Deutsch Lajos, az Elektromos Művek vezér- igazgatója, Tuboly János h. vezérigazgató, Schön Győző, a gázművek h. vezérigazgatója, Hoór-Tempis Mór műegyetemi tanár, az elöljárói kar csaknem teljes számban, Till Antal ny. tanácsnok és nagyszámú érdeklődő közönség. Hivatalos volt az értekezletre Magyar Miklós törvényhatósági bizottsági tag fis, a kérdés egyik legintenzívebb szorgalmazója, aki a vízművek elleni panaszok miatt már hétszer interpellált a közgyűlésen. Az értekezlet után szokásos társasvacsora volt, amelyen kétszázan vettek részt. Magyarország aranykoszorús mes tere SZLEZÁK LÁSZLÓ harang- és ércöntöde, harangfelszerelés és haranglábgyár BUDAPEST, VI., Frangepán ucca 77, szám Telefon; Aut. 913-53 Bazilika részére készült 7500 kg új harang Az 1900. évi párizsi világkiállításon diszoklevéUel, 1921. és 1923. évi vasipari kiállításon aranyéremmel, az 1925. és 1926. évi kézműipari tárlaton kormány diszoklevéUel, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel kitüntetve. — Számos egyházi elismerölevél! — Költségvetéssel díjmentesen szolgál! Elö'nyös fizetési feltételek! ILKOVITS J. Ili Központi fűtések és vízvezetéki berendezések vállalata BUDAPEST, VI, ANBRÁSSY ÚT 92. ISI TELEFON: Aut. 212—07. ROGGEMBASJER REZSŐ kárpitos, díszítő és lakberendező BUDAPEST, Y..FALK MIKSA UCCA 12 Telefón: A. 190-87 Ponyva, vászonredőny ás kórházi matracok szállítási vállalata BOKY ÉS WALTHER A ÁCSMESTEREK, ÉPÍTÉSI VÁLLALKOZÓK Rákospalota, Földvári ucca 60. szám T ELE FON: LIPÓT P6*—14. SZÁM ___ MÉHN ANTAL ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, II., KATTYU-U, 7. Telefon : Aut. 506-24
