Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-02-12 / 6. szám

Budapest, 1930 február 12. Igazi megvilágításban a HÉlf- tranzakció és annak jelentősége-------- ——r\i—— — Gá l Jenő parlamenti kirohanása — A Közúti Vasút szabad vagyona és a háramlás - Miből és hogyan alakult meg a NOVA? Azt hittük, hogy a Budapestkörnyéki közleke­dés problémájának radikális megoldásánál a közér­dek szentségét a politikai aesarkodás, a provizióéh- ség, a kenyérírtgység, személyes gyűlölködés nem fogja elhomályosítani. Reméltük, hogy a HÉV-nek á székesfőváros által leendő megszerzését minden tényező: székesfőváros, minisztérium, parlament, sajtó egyaránt azzal az objektivitásai fogja kezelni, amelyet tanusítaniok ebben az esetben nem erény, de a székesfőváros és a környéki közönséggel — tehát végeredményben önönmagukkal szemben is — köte­lesség lett volna. Csalódtunk. Azok, akik a leghűvö­sebb ^ szám oszlopok között is megkeresik a politikai ellenérdek vörös posztóját, ebben az esetben sem bi­zonyultak objektívebbeknck, mint máskor és elébe vágva minden szakszerű vizsgálatnak és tárgyalás­nak, a leg alaptalanabb beállításoktól sem riadva vissza, igyekeznek a megvitatás alá kerülő tranzak­ciót kompromittálni, nemcsak az illetékesek, de az egész közvélemény előtt is.' Itt is, ott is felbukkan minduntalan az a gyanúsítás, hogy a HÉV részvé­nyeinek eladása csak az ajánlattevő luxembourgi Banque Commerciale számára jelent üzletet. A taktika, amely ebben a beállításban jut kife­jezésre, egészen lelkiismeretlen és felületes. Mai sze­génységünkben, amikor minden törekvésünknek oda kcill irányulni, hogy egyetlen fillémyi felesleges va­gyonértéket ne engedjünk ki az ország határain, az a gondolat, hogy ezen a tranzakción is a külföld fog csak keresni, mindennél megdöbbentőbb. Sze­rencse, hogy percek alatt bebizonyítható ennek az ínszinuációnalc teljes alaptalansága. A luxemburgi bank szerepe Az ajánlattevő luxembourgi bank nem tulaj­donosa e részvényeknek, hanem csak képviselője annak a tőkecsoportnak, amely a HÉV-részvények majoritásának birtokában van. Ez a bank tehát nem spekulál HÉV-részvényekkel, hanem a maga szokásos bankári jutaléka ellenében csak lebonyolít eg3'’ részvény adás-vételt, amelynél az eladó felek egyedüli törekvése, hogy ha lehet, ne veszítsenek részvényeiken többet, mint az azokba befektetett tő­kének közel felét. A HÉV- részvény birtokosainak egy-egy rész­vény körülbelül 100 pengőbe került annak idején. Ezzel szemben a székesfővárosnak tett ajánlat alap­ján egy-egy részvény eladási ára nem volna- több 60 pengőnél, minthogy a 30 éven át fizetendő 2,100.000 pengős annuitás 7% mellett 30 évre szá­mítót tőkeértéke 26,059.000 pengő, amely összeg el­lenértéke fejében a székesfőváros 347.950 db HÉV- részvényt és 9629 db élvezeti jegyet kap. Egy-egy részvény vételárának ezen az alapon való kiszámítá­sánál azonban tekintetbe kell venni, azt is, hogy a székesfőváros á’tal a vételár fejében adandó 7%-os kötvényeket az elad,ók parin veszik át, holott ilyen kamatozású s székesfővárosi kötvényeket a nemzet­közi pénzpiacon átlag 85 körül jegyeznek. Emellett az eladók a kötvények kibocsátási illetékét, tőzsdei jegyzési díját és elhelyezési költségeit is magúiéra vállalják, ami az alábbiak szerint körülbelül 15%-ot kitevő árfolyamveszteség mellett további átlag 5% effektiv kiadást jelent számukra, nem is számítva a szóbanforgó luxembourgi banknak fizetendő juta­lékot, amely — ismételjük — az egyetlen anyagi érdekeltsége e banknak az egész tranzakciónál. E T O L sebolaj legyen minden mentő szekrényben. Fertőzéstől megvéd ée gyorsan gyógyít. M. k. népjóléti is tni nh iiigyi minisét. 72.455\1924 $x. kórrend M k. kereskedelemügyi miniszt. 29.062\XX. 1925. s». rendelet. FUCHS G. Első Magyar Tizedes- és Százados-Hídmérleggyár R.T. BUDAPEST Gyár és iroda: VI., Váci út 43 Teleién: Auf. 915-23 Városi raktár: VII., Károly király úti Teleién 3 Jézeef 429—90 Harsányi Testvérek központi fűtés, evészíégügyi berendezések, vízveze­ték, csatornázás és épületbádogos munkák vállalata BUDAPtSr, VII., BEM UCCA 5. teZÁM ALAPÍTVA 1894. — TELEFON : J. 580-13. Már régebben kimutattuk, hogy a főváros a vé­telár sokszorosát nyeri a vállalat belértókében, ren­tabilitásban viszont nem csak a fizetendő annuitás teljes fedezetét kapja, de nagy perspektívájú jöve­delmezőségi lehetőséghez is jut. Ezzel a kérdéssel nem kívánunk újra foglal­kozni, mert nem akarunk elébe vágni annak a vizs­gálatnak, amelyet a székesfőváros tanácsának meg­bízásából a BSzKRT igazgatósága és ügyvezetősége a HÉV vagyoni, jövedelmezőségi, műszaki és jogi helyzetének minden részletére kiterjedőkig éppen most folytat. Ennek a vizsgálatnak eredménye rövi­desen nyilvánosságra kerül és reméljük, hogy annak adatai megnyugtatják azokat is, akik a tranzakció megvitatásának lázában, a sajtó és politika berkei­ben egyaránt, már hetek óta közlekedési szakértők­nek játsszák ki magukat, anélkül, hogy belátnák, hogy egy vasút vagyonának és jövedelmezőségének elbírálása tisztán műszaki és matematikai kérdés, amelyet frázisokkal, szólamokkal elintézni nem lehet. A Hév-tranzakció mellékhaftása A H É F-tran zakeió körül kialakult vitának mellékhajtása akadt. Szomorú jelenség az a beszéd, nemcsak tartalmának nyilvánvaló helytnemállósága és sokak előtt bizonyára még a rosszhiszeműség vád­ját is indokoló tévessége miatt, hanem azért is, mert Cíál Jenő tekintélye, alapos képzettsége, debatteri készsége folytán egyike a községi és országos poli­tika értékes egyéniségeinek, akinek — épp e tulaj­donságainál fogva — kétszeresen volna kötelessége, hogy meggyőződjék minden olyan állításnak alapos­ságáról, amelyet a képviselői immunitás védelme alatt megkockáztat. E helyütt nem kívánunk foglalkozni beszédének szorosan véve a BSzKRT-ot illető részeivel, hanem egyedül azokkal, amelyek a HÉV-tranzakció szem­pontjából bírnak jelentőséggel. Gál Jenő szerint a régi Közúti egyes vagyon­értékeiből alakult NOVA alapítása: elorozását jelen­tette olyan vagyonértékeknek, amelyeknek a Közúti megváltásakor a háramlási jog szabályai szerint a székesfőváros közönségét kellett volna illetniök. Ilymódon e törvénytelen alapítás megszüntetésével minden ellenérték nélkül vissza kell szállnia a NOVA minden vagyonértékének, ezek között a HÉV rész­vény p akettj ének is. Jóváhagyott ferülefhasználafi szerződés Ebben a beállításban megdöbbentő, hogy Gál Jenő, a jónevű jogász, egy vagyonjogi kérdésben nem tartotta szükségesnek, utána nézni azoknak a szerződési alapoknak, amelyek a szóbanforgó vagyon­értékek sorsát évtizedekre visszamenőleg szabályozták. Ha ezt megteszi, világosan látnia kellett volna azt, hogy a NOVA a1 apítása nem egy 1922-ben, közvet­len a Közúti megváltása előtt, ötletszerűen elhatáro­zott lépés volt, „vagyonértékeknek a székesfőváros elől való elorzására”, hanem hogy a Közúti bizonyos vagyonértékeinek különálló jogi formában való szer­vezése olyan kikerülhetetlen szükségesség volt, amely­nek bázisa maga az 1895. évben, a székesfőváros és a Közúti Vaspálya Társaság között létrejött és a belügyminiszter által a 80.630. IlI/a. sz. alatt 1895 szeptember 17-én jóváhagyott területhasználati szer­ződés. _____ Eb ből a szerződésből (4. §) világosan kitűnik az, hogy a Közúti Vaspálya Társaságnak nem összes vagyonértékei alkották háramlás és esetleges megvál­tás tárgyát, hanem a társaság vagyona két csoportra oszlott: egyrészt olyan vagyonra, amely háramlás tárgyát képezi. Ezek maguk a vasutak, a hozzájuk tartozó és a vasútüzlet, illetve vasútüzem céljaira szolgáló összes ingatlanok, építmények, villamostele­pek, összes személy- és teherszállítási forgalmi ész­közök és egyéb menetfelszerelések. Másrészt szabad vagyonra, amely sem háramlás, sem megváltás tár­gyát nem képezi, ezek pedig a társaságnak a beruhá­zási tartaléktőkén kívüli más tartalékalapjai, érték­papírjai, készpénzei, künnlevő követelései és azon in­gatlanai és épületei, amelyek nem közvetlenül a vil­KARA JANOS képesítőit kőműves* és ácsmester BUDAPEST, Vili., Kőris ucca 28 Bármilyen ács-, kőmű­ves- és betonmun­kákat vállal lamos vaspályaüzlet, illetve vaspályaüzem' céljaira szolgálnak és egyébként, is nem az építési és berende­zési tőkéből szereztettek. Szabadvagyony háramSás és a Nova keletkezése Ezt a megkülönböztetést szabad vagyon és há­ramló vagyon között — ismételjük — az 1895-ben létrejött területhasználati szerződés teszi meg. Tehát egy olyan szerződés, amelyet sem a BSZKRT jelen­legi alelnök vezérigazgatója, sem pedig a NOVA je­lenlegi vezérigazgatója nem írtak alá, mint azt Gál Jenő beszédében inszinuálta, hanem a Budapesti Közúti Vaspálya Társaság részéről Jelűnek Henrik és Baumgarten, a székesfőváros részéről pedig Ger- lóczy Károly helyettes polgármester. Mint látjuk, a Közútinak már 1895-ben is volt olyan szabad vagyona, amely háramlás, illetve meg­váltás tárgyát nem képezte. Állott pedig ez a szabad vagyon telkekből, bérházakból és ami bennünket ehelyütt különösen érdekel: a HÉV összes részvé­nyeiből. Ez a szabad vagyon a társaság további ’ fenn­állása alatt azután igen nagy mértékben gyarapodott. A társaság ugyanis a vasúti beruházások fedezésére kormányhatóságilag engedélyezett 56,583.800.— arany­korona részvénytőkére az 1895—1923. években 282.919 darab egyenként 200.— aranykorona névértékű rész­vényt bocsátott ki, amely részvénykibocsátások alkal­mával a társaság részvényesei a vasúti beruházások, (tehát a háramlás, illetve megváltás tárgyát képező vagyonérték) fedezésére szolgáló részvényenkinti 200 korona névértéken, felül még 79,180.900 aranykorona felpénzt fizettek be. Ezekből a felpénzekből, illetve a szabad vagyont képező külön tartalékból, ahová a felpénzek a társa­sági ’engedélyokirat 11. §-ának utolsóelőtti bekezdése értelmében helyeztettek, á társaság telkeket és bérhá­zakat szerzett, illetve épített, kibővítette a Budapesti Helyiérdekű Vasutak hálózatát, új vasúti (BÚR, Földalatti, Budafoki) részvényeket szerzett, stb. stb. Mindezek a vagyonértékek egyrészt az 1895. évi területhasználati szerződés már idézett 4. §-a, más­részt a vasút engedélyokirata szerint a Közúti sza­bad háramlás és megváltás tárgyát nem képező 'va­gyonát alkották. ■ 1 A szahadvagyon elkülönítése Amikor tehát a Budapesti Közúti Vaspálya-Tár­saság területhasználati szerződésének a székesfőváros által 1920 végén történt felmondása folytán bizo­nyossá vált, bogy a társaság 1923 jan. 1-én közúti vasúti üzemét végleg elveszti, szükségessé vált: a tár­saság háramlás és megváltás tárgyát nem képező sza­bad vagyonának elkülönítése és evégből a társaság 1922 szept. 29-én tartott közgyűlése elhatározta a tár­saság szabad rendelkezése alatt álló és akkor kereken 70 millió koronát kitevő és a fentebb ismertetett fel­pénzekből alakított külön tartalékából a NOVA Köz­TEKINTSE MEG saját érdekében a hatalmas kínálatot a szí n 1930 március 2-151 március 8-ig (Nagy műszaki és építé­szeti vásár március 2*iől 12-ig.Textilvásárós sport- cikkvásár márc. 2-től 6-lg) Az ipar és nagykereskedelem várja önt itt. Körülbelül 10.000 kiállító 21 országból. Nagy vasúti kedvezmény. Ingyen német és cseh vízum. Lakásokról gondoskodik és köze­lebbi felvilágosítást nyújt a tb. képviselő: Guhrauer Ottó igazgató. Budapest, VI., Teréz körút 46. I. em, 2. Telefon: Aut. 239—81 és a LEIPZIGER MESSAMT, LEIPZIG Csak BRAZAY pipereszappant használjon! .........

Next

/
Oldalképek
Tartalom