Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-24 / 51-52. szám
Budapest, 19S0 december 24. JföwL S«SSSS!^S«S^»2S^ía5“ 21 ■ESBí A párizsi Place de la Concorde, vagy a berlini Potsdamer Platz mintájára kel! átépíteni a Kálvin teret Irta: Csármann Ferenc tanácsnok A fővárosnak talán legértékesebb tere a szabályos alakú és mégis szabálytalan Kálvin tér, amelynek neve 1874 előtt Széna tér volt. A régi Pest város bástyái előtt országutak torkolatában az akkor hatalmas kiterjedésű piactér nagy forgalmat és nyüzsgő sokadalmat látott. A Kecskeméti, ucca végén, a későbbi Gyarmaty- és Geist-liázak előtt állott a „Kecskeméti Kapu”. A műemlékek mai, fokozottabb megőrzése, védelme szempontjából mindenesetre fájlalhatjuk, hogy a József nádor vezetése alatt 1808-ban szervezett „Szépítési Bizottmány” a város falát megszakító kapukat lebontatta s így azok nem maradtak fenn az utókorra. Képes ábrázolatban is egyedül csak a Hatvani Kaput ismerjük, amely a városligeti Fővárosi Múzeumban látható. A Váci Kapunak, valamint a, Kecskeméti Kapunak még a képét sem ismerjük. A Kecskeméti Kapun keresztül futottak be a Soroksári úton át (ma Ráday ucca) a megye déli részeiből érkező kocsik, amelyeknek utasai többnyire a tér körül épült vendégfogadókban szállottak meg. A mai Pesti Hazai Takarékpénztár helyén állott még hatvan évvel ezelőtt a „Két pisztoly” című fogadó obskúrus földszintes épülete, az Üllői úton pedig nem is nagyon régen bontották le az „Arany sas” vendégfogadót, míg a Ráday uccában még ma is látható a „Két korona” fogadó, némileg átalakítva. A Kálvin tér és Ráday ucca sarkán, ahol ma a Fővárosi Zeneiskola talált magának hajlékot, ma is ugyanaz a régi ház áll, amelyben a „Két oroszlán” beszálló várta az utasokat. Ezekben a beszálló kocsmákban ütöttek’ tanyát az Üllői úton át a Ceglédről, Kecskemétről és Szegedről jövő vásárosok is, sőt gyakran erre vették út jókat az ország északi részeiből érkező kocsik, melyek a Kerepesi úton érték el a város felső határát és a Kecskeméti Kapun át hajtottak be a városba. A város fejlődése csakhamar túllépte a falakat és terjeszkedésével kiszorította a Széna térről a vásárosokat, míg a múlt század hetvenes éveinek végén teljesen megszűnik már a tér piac jellege. Már 1865- ben keresztül futnak a téren az akkor létesített Lóvasút első vágányai. Ettől az időponttól kezdve állandó a törekvés a tér szépítése érdekében és 1882-ben a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület díszes szökőkutat ajándékozott a városnak, amely a téren áll és annak talán egyetlen ékessége. A villamosvasúti hálózat kiépítésének idején, mint a legelső villamosvonalak egyikét a Kecskeméti ucca—Baross uccai vonalat vezették keresztül a téren. Majd nemsokára a lóvasút elektrifikálásával átépítették a Múzeum körút—vám- házkörúti vonalat és az Üllői út—múzeumkörúti vonalat. Mivel pedig a Múzeum körutat a Lónyay uccá- val, illetve Fővám térrel összekötő vágányokat a térnek csak egyik oldalára vitték át, így ezen az oldalon az egymást keresztező és egymással párhuzamosan futó vágányok egész hálózata alakult ki, ami egy kisebb vasúti rendezőpályaudvar benyomását kelti s éppen ezért a térnek ezt a részét teljesen elzárja a közúti kocsik forgalma elől. Ennek az elrendezésnek hatása egyelőre nem vált különösen érezhetővé, mert habár az ilymódon kialakult tér bizonyos esztétikai kívánalmakat nem is teljesített, de legalább az akkori forgalom lebonyolítására többé-kevésbé még mindig alkalmas volt. Változott azonban a helyzet a 20. század modern közlekedési eszközének: az automobilnak a megjelenésével. Ennek elterjedésével már fölhangzottak a panaszok a Kálvin tér forgalmi viszonyai miatt. A háború után pedig néhány év alatt odáig jutottunk, hogy manapság mindenki, aki gyalog kénytelen áthaladni ezen a téren, megkönnyebbülve ad hálát a Gondviselésnek, valahányszor baj nélkül, ép testtel ér át a másik oldalra. Napjában többször i.s előfordul,, hogy az összetorlódó villamosok, teherkocsik, autók, kerékpárok és kézikocsik tömege közepette egy-egy pillanatig mintha tanácstalanul állana a közlekedési rendőr is, azon tanakodva, hogy mely irányba indítsa is el a forgalmat, hogy lehetőleg a legrövidebb idő alatt teremtsen rendet. Az elmondottakból nyilvánvaló, hogy látja és tudja mindezt a főváros vezetősége is, amely tanulmányozta a helyzetet s módot keresett arra, hogy miképpen oldja meg ezt a nehéz kérdést, részben a térnek helyes átépítése, részben pedig a forgalom megfelelő rendezése által. Meg van minden reményünk arra, hogy a jövő 1931-es évben sor kerülhet majd ennek az érdekes és nagymultú térnek átépítésére. Szükséges ez a teljes átépítés már csak azért is, mert a térnek mai beosztása mellett gondolni sem lehet a forgalom rendszerbe foglalására, pedig a közlekedés zavartalan és folytatólagos lebonyolításának ez az alapfeltétele. Az átépítés célja tehát: úgy a gyalogosok, mint a villamos és közúti járművek forgalmát biztonságossá, zavartalanná és így folytonossá tenni. A külföld nagyvárosainak nagyforgahnú terei, ha nem is mintául, de mindenesetre tájékoztatóul szolgálnak a Kálvin tér rendezésének megtervezésekor. Az átépítési terv alapja az a körforgalom, mely a párizsi Place de la Concorde-on, vagy a berlini Kemper Platzon, vagy a Potsdamer Platzon olyan jól bevált. Ezzel a rendszerrel már fővárosunk néhány nagyobb terén (Oktogon tér, Baross tér) a közlekedésszabályozási kérdésekkel foglalkozó hatóságaink is tettek kísérletet. Ezen kísérletek eredménye kedvező volt. Magától értetődik, hogy a Kálvin tér átépítése a villamosvágányok áthelyezését is megkívánja, sőt, amennyiben arra a közforgalom rendezésének szempontjából, tehát magasabb érdekből szükség leend, egyes vonalak megszüntetésére is sor kerülhet majd. Ha a közúti járművek forgalmát járdaszigetek vagy terelőjárdák építése által egy meghatározott vonalra szorítjuk, már ez maga is a közlekedés zavartalanságát és folytonosságát biztosítja. Ha pedig ezen felül bizonyos helyeri lefektetett járdaszigetekkel a gyalog átkelő közönségnek járása közben rövi- debb távolságokban menedéket is nyújthatunk, akkor úgy az összes jármüveknek, mint pedig a gyalogjáró közönségnek érdekeit egyenlő értékkel fogjuk kiszolgálni. A téren változatlanul megmaradó szökőkút, a létesítendő nagyobb méretű parkozott sziget és az úttest kocsiközlekedésre szükséges felületének megosztása még a tér perspektíváját is előnyösen fogja kialakítani. Semmiesetre sem fogja a nyári időben kifárasztani a szemet a jelenlegi 15.000 négyzetméter nagyságú, a napsugártól elöntött forróvá melegedett sivár kőfelület, nem fogja zavarni, az átkelőt a keresztül- kasul haladó villamosok és hol száguldó, hol pedig megtorlódó gépkocsik látványa, hanem egy helyesen tagozott, közepén kellő arányban megállapított kiterjedésű parkkal élénkített téren a zavartalanul és folytonosságban lebonyolítandó forgalom fővárosunknak e világforgalmi jelentőségűvé vált terének helyes jellegét annak méreteivel helyes arányban fogja kidomborítani. Hiszem, hogy ennek a tervnek megvalósításával a hajdani Széna térből Nyugat bármely nagyvárosába is beillő olyan teret nyerünk, amelynek síkbeli kiképzése úgy a szépészeti, mint forgalmi követelményeket egyaránt ki fogja elégíteni,. KARA JANOS 1 elefon: J. 351—44 képesített kőműves« és ácsmester Bármilyen ács-, kőmű- B U D A P^E.S'T, vés- .éB/ b etónmunVlíl.„Kőris ucca 5 8 kákát vállal ifj. Helfenstein Károly Budapest, V., Hungária körút 71 TEIEIÓN: Automata 913—64. szám K&VEZÖ-MESTER, ÚTÉPÍTG-VALLALKOZÓ MÓLNAK, ISTVÁN ÉPÍTÉSZ BUDAPEST I., HORTHY MIKLÓS ÜT 36. TELEFÓN: LÁ. 11-09 KISEBB ÜZEMKÖLTSÉG NAGYOBB ÜZEMBIZTONSÁG CORDATIC Főelárusítás: Budapest; ¥3., Mozsár u. 9 Teigfónszámok: Automata 276-02 Automata 299-02 WWWBMWM——CT—BBH—BB—— Saigó -Tarfóni ICőssérsbánya Üés&véray-Társialaf Budapest, Arany János ucca 25 Bányák: NÓGRÁD MEGYÉBEN SALGÓTARJÁN, PÁLFALVA, BAGLYASÁLJA CSIBA J, KISTERENYE, MÁTRANOVÁK ESZTERGOM MEGYÉBEN DOROG, TOKOD, CSOINOK, ANNA VÖLGY TOLNA ÉS BARANYA MEGYÉKBEN NAGY HÁNYOK, SZÁSZVÁR, MÁZA Villamosíeíeseií : Salgótarján, Dorog, Mázaszászvár, összesen 50.000 UP teljesítménnyel SzénoszSái^ozás: Darabos- (tömör) kocka- és diószén, zsobatakaréktűzhely-, cséplőgép- és gőzekefűtésre. Diószén, rostált aknaszén, rostált daraszén, gyári kazánfíitésre. Aprószéu. Körkemence fűtésre. Kovács-szén Bánvöigyi Szénbánya Részvénytársaság Borsodi szénbányák: Darabos-, dió-, dara?szén Más telep és Karbldgyár Dorogon Megrendelések: központi irodánkhoz (V., Arany János ucca 25) intézendők. Sürgönyeim : Salgókőszén Budapest. Teleíónszámok: Automata 252—80, 252—81, 252—82, 252—83, 252—84, 153—32, 108—58, 216—67, 230—71,281—26. Giró-számla : a Magyar Nemzeti Banknál Magyar Királyi Postatakarékpénztár-számla 35T5 Társasvállalatok: Egyesült Tégla- és Cementgyár Rt. V. kerület., Sas ucca 25 szám Cement, tégla, tetőcserép, mész Magyar Kerámiagyár Rt. mi. kerület., József körút 14 szám Chamotte áru, kér a mit, tégla Salgótarjáni Palackgyár Rt. V., Sas u. 25. Mindenfajta zöld-,fehér-, öblösüveg, fonott és fonatían palackok, préselt és csiszolt üvegáruk
