Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1930-01-08 / 1. szám

Budapest, 1930 január 8. 7 A TŰZ REGÉNYE 'Ni Az első vízipuskától a 120 méter magas vízsugarat lövelő Niagara-fecskendőkig — Emlékek a budapesti tűzoltóság fényes múltjából A Tisza Kálmán térről, mint vidám verébcsiri- ptílcy szűrődik be az ablakon a játszó külvárosi gyerekek zsivaja.. . Vonító bugással egyre jobban tompul a vészkocsik szirénája, amelyek az imént robogtak ki a Központi Tűzörség kapuján. A nagy laktanyában egyébként olyan nyugalmas vasárnap- délutáni csend terpeszkedik, mintha nem is az örök éberség házában lennénk, hanem valamelyik csen­des vidéki portán, ahol nincs sietség, soha nincs izgalom. A tűzoltók a tágas legénységi termekben csen­desen füstölnek, halkan beszélgetnek, egyik-másik flnyujtózik a katonás sorban álló vaságyakon, egy asztalnál sakkoznak ketten, odább olvasgatnak ... Csupa nyugalom mindenfelé. Csak a telefónszoba inspekciósa és a riadósok állnak éberen. Pedig mi­lyen óramű pontosságú, precíziós szerkezet az, amit látunk, amely a riasztócsengő éles szavára, mint megbolygatott hangyaboly egyszerre sürögni, mo­zogni kezd, vezényszavak, utasítások nélkül, pilla­natok alatt mindenki a helyén, felpattannak az aj­tók, búgni kezdenek a szirénák és percek alatt már messze járnak a vész katonái, . . * Köztudomású, hogy a budapesti fővárosi tűz­oltóság a legelsők között foglal helyet Európában, úgy felszerelése, mint emberanyaga és képzettsége tekintetében. A törvényhatóság évről-évre óriási összeget áldoz e dédelgetett intézmény fejleszté­sére, fenntartására. Január elején lép szolgálatba az első nagy külterületi őrség a Teve uccában és feb­ruárban a svábhegyi. A legmodernebb motoros szerek beszerzése nagy­iészt már megtörtént s a budapesti tűzoltóság elér­kezett. ahhoz, hogy az egész szolgálatot hatalmas autófecsken­dőkkel láthassa el. Auíószerkocsi kerül még a Svábhegyre is. Csendesen beszélgetünk a főparancsnoki szo­bában. Breuer Szilárd kormányfőtanácsos, a budapesti tűzoltóság nép­szerű főnöke, az emlékeiről beszél. — Negyvenöt évvel ezelőtt, 1885 június 15-én kerültem a főváros szolgálatába. Mérnöknek készül­tem és tűzoltó lett belőlem. Akkor még nem volt előírva a szaktudás. Ma már követelmény. A tech­nika fejlődése, a gépek térhódítása követelik, hogy a tűzoltótiszt necsak fegyelmező, necsak jó csapat­tiszt legyen, necsak a tűzoltás taktikájához értseú, hanem jó gépész, jó építész és szakavatott vegyész is legyen. — Amikor én a tűzoltóság kötelékébe léptem, már modern korszakról beszélhettünk, a budapesti tűzoltó-intézmény hőskora a múlt század elejéről datálódik. 1840 táján szervezte meg Pesten néhány nagyobb üzem és malom az első tűzoltóságokat, persze minden rendszer és nagyobb felkészültség nélkül. A budapesti önkéntes tűzoltóegyesületet gróf Széchenyi Ödön alakította meg 1863-ban, miután tanulmányozta az akkor már jól szervezett londoni tűzoltó-intézményt. Széchenyi Ödön már egyenru­hás tűzoltóságot akart, de az osztrák önykényuralom attól tartva, hogy burkolt katonaság lesz, nem engedé­lyezte az egyenruhát egészen 1869-ig.- 1870 Szilveszter éjszakáján tartotta a bu­dapesti önkéntes tűzoltóság az első rendszeres éjjeli őrséget, február elsején pedig, ugyanebben az év­ben, megkezdte szolgálatát a szervezett városi tűz­oltóság, amelynek a mai Eskü téren volt a lakta­nyája. 1873-ban már négy őrség van, 1885-ben az első kiállítás idején a fejlődés újabb korszaka kö­vetkezik be három kerületi őrséggel, 1896-ban, a milleniumi kiállítás megnyitására pedig újabb há­rom őrség felállítása történik meg. — Ezek az első őrségek a már említett eskü­téri őrségen kívül a mai Nemzeti Színházzal szem­ben, az akkori kerepesiúti László-házban, a Próféta uccában, a hajdani Rácvárosban, a Szarvas téren, Újlakon a mai Kolosi téri iskola helyén, a Pálffy téren, a kőbányai Mázsa téren állottak és a rossz­emlékű Űj-épület Ötödik paVillonjában volt még egy őrség’. Ez az őrség volt a Neugebäude utolsó lakója. A kihurcolkodó tűzoltók hozták magukkal annak a szobának a lámpáját is, ahol Batthyány Lajos utolsó óráit élte s ezzel a szabadságharc egyik ereklyéjét mentet­ték meg. Ez a lámpa most a Fővárosi Múzáu/mban van. —• A tűzoltóság kezdetleges felszerelésének ki­cserélése 1873-ban már megkezdődött. A biztosító társaságok ajándékozták. az első gőzfecskendőt, amely angol gyártmány volt és a „Széchenyi” nevet viselte. Később, 1876-ban a kormány ajándékozta meg a tűzoltóságot két nagyobb gőzfecskendővel, amelyek a szegedi árvíznél állottak munkába, de azóta nem tudtak velük mit kezdeni. 1885-ben, majd 1887-ben kapott a tűzoltóság még két gőzfecsken­dőt. Ezek is angol gyártmányú gépek és még ma is megvannak s tartalékszolgálatot végeznek, ám a tényleges modernizálódás 1912-ben kez­dődött el és Almády tanácsnok nevéhez fűződik ez az érdem. Az ő kezdeményezésére szerezték be az első autó- fecskendőket, ő rendéztette a tűzoltólegénység stá­tusát, nyugdíjellátását stb. Az első autós őrség a városházán elhelyezett IV. kerületi készültség lett. 1914-ben folytatta a főváros az újabb autós szerek vásárlását, amit a háború egyidőre megakasztott. 1925-ben folytattuk a modernizáló folya­matot s ez ma már közvetlen befejezés előtt áll. Az összes őrségek automobil-fecskendőkkel, szer­kocsikkal és tolólétrákkal vannak felszerelve, lófogatú őrség már nincs egy sem. Vegyes őrség van egy-kettő, azért, mert vannak olyan útvonalak is, ahova a nehéz motorokkal el­jutni lehetetlen, vagy nem elég erős a vízszolgál­tatás. Ma már legfeljebb csak egyes darabok pótlá­sára szorítkozunk, így néhány autós szerkocsit fo­gunk beállítani, vagy ha lesznek, bizonyos újdonsá­gokat. Felszerelés tekintetében az elsők között ál­lunk, legfeljebb az őrségek elhelyezése ellen lehet meg kifogás, mert azok régi és többnyire szűk épü­letekben vannak. — A teveuceai és svábhegyi ríj őrségek mellett a közeljövőben szükség lesz a kelenföldi és a ferenc­városi tűzoltóság felállítására, amely egyúttal a ki­kötők tűzőrsége is lesz. — A isszapillantva erre a közel négy évtizedre, nagyon nehéz kiválasztani, hogy mely tüzeket lát­tam a legérdekesebbnek, a legveszedelmesebbnek. 1885-ben egyike volt a legnagyobbaknak a molnárok es sütők malmának égése, ahol a tűzoltóság olyan mestermunkát végzett, hogy csak a koptató pusztult el, a többit sikerült megmenteni. 1888-ban július el­sejéi: volt a régi Hengermalom pusztulása a mai Klotild uccában. Ez arról emlékezetes, hogy itt használtuk az első nagy tolólétrát. Itt is sikerült a malom nagyrészét megmenteni. A kilencvenes évek elején, éppen május elsején volt az Első Magyar Gazdasági Gépgyár égése, amelynél 24 órán keresz­Kö&ponti fűtés Vi&vesz&téte- fterencíesiés Hádogo&munlíáU ÁMIIEL GYÖRGY BUDAPEST, VI., ARADI UCCA 45. Telefon: Aut. 223-62. Alapítási év: 1886. tül étlen-szomjan dolgozott a tűzoltóság. A kilenc­százas évek legnagyob tüze a Párizsi Áruház katasz­trófája volt, amelyhez fogható azóta nem is volt Budapesten. A háború alatt nehéz munka volt a Huúgária-maloni oltása. Itt állta ki a tűzkeresztséget a háború alatti népfelkelő tűzoltóság. Emlékezetes a Concordia- malom égése, amikor két tűzoltó pusztult el a lán­gokban és hajszálon múlt, hogy el nem pusztult az egész kilencedik őrség. Az utolsó percben vettük észre, hogy láng-tengerré vált alattuk is minden és még sikerült kürtjellel visszaparancsolnunk őket. — 1922-ben, főparancsnokságom első napján dühöngött a Silos-telep égése, amely a legnagyobb tüzek egyike volt Budapesten, amelyeket valaha lát­tunk. Ez volt talán az egyetlen tűzeset, amelyhez a kőbányai Örs kivételével kivonult Budapest vala­mennyi tűzoltósága. — Számtalanszor forogtam óletveszedelembeu, háromszor buktam le robogó tűzoltókocsiról, de soha nem lett semmi bajom. 1888-ban a Hengermalom égésénél közvetlenül mellettem zuhant le egy össze­Telefon: Aut. 906-48 STERN EMIL ÚT-, CSATORNA- és MAGASÉPÍTÉSI SZERSZÁM- ÉS MŰSZAKI ÜZLET BUDAPEST, V., VISEGRÁDI U. 32. Thiergärtner és Stöhr rt. egészségügyi és fűtőberende­zések gyártása és felszerelése Budapest, I. kér., Budafoki-út 9-11. Telefon: József 3Í3-51. • Telefon: József 363—51. MAGYAR ELEKTROMÜVEK SZFNT1RMAY BÉLA BUDAPEST, Vili., BAROSS UCCA 86. TELEFON: JÓZSEF 422 — 87. Villamos főző-, fűtőkészülékek, porszívó-, padlófénvesítő- és kézszárítógépek gyára ______ JS k SteinhauslésKölber #— FESTŐK ----• BU DAPEST, IX., TŰZOLTÓ UCCA 3. TEL: J. 308-24. ÚJ ÉPÍTKEZÉSNÉL, TATAROZÁSNÁL NÉLKÜLÖZHETETLEN A i falsarokvédö és »rlwaLm« hermetlkus elzárás PICK EMIL BUDAPEST Ví, PODMAN1CZKY UCCA 63. TELEFON: A. 120-55 RIIF1ÁN l^TVáN e8^z*é9^Qy> berendezési vállalat nunaii iciiasi Budapest, vi, kmetty ucca 7 Iroda: VI, Szinnyei Morse ucca 10. Telefon: L 986-25 K. 502-36 SZALFÉTER EDE TELEFÓN: üveg- és porcelldnkereskedése, képke- FIÓKÜZLE1 . retezési és épületüvegezést vállalata II, MARGIT KÖRÚT 3* BUDAPEST I., KRISZTINA KtBlRUT S3. SZ ROGGENBAUER REZSŐ kárpitos, díszítő és lakberendező BUDAPEST, V„ FALK MIKSA UCCA 12 Telefón: A. 190-87 Ponyva, vászonreriöny és kórházi matracok szállítási vállalata Kübányai Gép- és Vasszerkezeti Műhely BISSELICHES MÉRNÖK Budapest, X, Liget-u. 46. Tel. J. 358-25 Vasszerkezetek, lakatosmunkák, portátok EOdronykeritést w*!*rí:v* Legjutányosabb árban szállít (teljesen vidéken Is) Hicker és Társa cég Budapest, IV., Ferencz József rakpart 29» Alapíttatott 1876. Telefon: Aut. 826-8Í. Feke/e Ödön mérnölc VlxtHÓwk, tázvtxsWuk, csatornázások, kOaponti . CMtJUkUUsek és Hgsttszbcrendczistk tervezés* it HeOd* Smdcspest TI, Ztigmond ». 1. Tel. cwtoi»ata//

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom