Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-12-03 / 48. szám
Budapest, 1930 december 3. 7 i n ...............muhi » >i liwpnm So rsdöntő küzdelemre indul a polgárság, hogy visszaszorítsa a felforgató elemek térhódító törekvését Az EGYSÉGES KÖZSÉGI POLGÁRI PÁRT nemcsak hirdeti, de meg is valósítja a békés munka előföltéfeleít A választások kiírása után most már elhalkult a plakátok csatája. A törvény értelmében párt gyűlések továbbra is tarthatók, ami azt jelenti, hogy a szélsőséges pártok plakátjaik gyűlölködő hangját ezentúl a népgyülések dobogóiról harsogják a polgárság felé. Az Egységes Községi Polgári Párt ezen a téren sem követi ezt a vásári stílust, hanem a maga tiszta, komoly és tisztességes programját hirdeti és bizonyítja, hogy Budapest fejlődése csakis a béke és munka sziklaszilárd talapzatán válhat valósággá. Az Eot/séges Községi Polgári Párt elmúlt heti szervező munkájáról a következő tudósításunk számol be: „A kereskedelem és ipar leromlásával a nemzet végtelen kárára elpusztul a független magyar polgárság is“ Az ország legsúlyosabb közüzemi, közszállítási és hitelkérdéseiről nagy beszédet mondott Kállay Miklós államtitkár Az Erzsébetvárosi Kör dísztermében az Egységes Községi Polgári Párt VII. kerületi szervezetei szombaton este nagygyűlést tartottak, amelynek különös jelentőséget adott Kállay Miklós kereskedelmi államtitkárnak közgazdasági és egyéb politikai kérdésekről mondott nagyjelentőségű, bizonyára országos feltűnést keltő fejtegetései. Ugrón Gábor nyitotta meg a nagygyűlést és az Erzsébetvárosi Kör elnöki minőségében is szivélyesen üdvözölte Kállay Miklóst, akinek jóindulatába ajánlotta a fővárosi polgárság kereskedői és iparos rétegének kívánságait és sérelmeinek orvoslását. Ezután Lédermann Mór mint a pártszervezet elnöke és a kerületbeli. kereskedők és iparosok képviselője üdvözölte az államtitkárt és kérte, hogy mint a gondjaira bízott érdek- képviseletek hivatalból való gondozója, igyekezzék reszortjában minden lehetőt elkövetni a kereskedelem és ipar válságos helyzetének javítására. Élénk éljenzés köszöntötte Kállay Miklós államtitkári, amikor szólásra emelkedett. — Rögtön sietek kijelenteni, — úgymond —■ hogy nem azért jöttem ide, mert fővárosi választás van. Én nem fogok kortesbeszédet mondani. Mindenüvé elmegyek, ha olyan helyre hívnak, ahol kötelességem kereskedő és iparos polgártársaimmal szembenézni, mert ennek az osztálynak a szolgálatába szegődtem, amikor állásomat elfogadtam. Ide még azért is jöttem el, mert Dési Géza hívott és én mindenüvé el fogok menni, ahova Dési Géza engem hív. Mégis maradjunk egy pillanatig a fővárosi választásoknál, amelyeknek menetét ugyancsak meglehetős messziről kísérem és még a postai kézbesítésbe sem szóltam bele, aminthogy garantálom, hogy nem szól bele senki. Ha messziről is nézem, mégis csodálattal látom, hogy micsoda nagypolitika folyik most ebben a városban. Itt most, amikor arról van szó, hogy Budapest megválassza a maga törvényhatósági képviselőit, akkor világeszmék ütköznek össze, szocializmus, demokrácia, liberalizmus, konzervativizmus, kereszténység, zsidóság és nem tudom micsoda nagy eszmék ütközőcsatája lett Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának a megválasztása. — Attól félek, hogy ahol ilyen nagy eszmék ütköznek meg egymással, ott a mindennapi kenyérért küzdő polgár érdekei alulmaradnak és attól félek, hogy a világeszmék, társadalmi és faji problémák Zománctáblák, réztáblák zománcjelvények Dr. Bossányi László Bndapfst, I,, Naphegy nee» 13 • Telefónsiám: Automata 536-1# STRAUB U. FESTÉK-ÜZLETE BUDAPEST, IV. KÉR., PETÖFI-TÉR I. (Régi Piarista-épület ) ALAKULT 1854 BEN TELEFON AUT.: 884-26 KISS JENŐ old. méroOk építési Tállalkoió Budapest, V., Zoltán u. 10. Tel.: Aut. 150-81 hevületében elvakult pártvezérek nem látják meg, hogy mi fáj érmék a polgárságnak, amelynek rosszul megy a boltja, nincs munkája a műhelyben és nyugtalanság gyötri családi otthonában. — Amikor polgárról, a polgári gondolat domináns voltáról beszélek, akkor értem alatta a kereskedőt és iparost, mert ma már ezeknek fogalma a polgár fogalmától nem választható el. Az ipar és kereskedelem problémája ma nemcsak gazdasági, hanem társadalmi és nemzeti probléma is. Mert abban a pillanatban, ha pusztul az iparos és a kereskedő, nemcsak a kereskedelem és az ipari műhely pusztul, hanem az önálló magyar polgár is, aki nélkül a magyar nemzet nem állhat fenn és nem oldhatja meg a még reáváró nagy feladatokat. A probléma ma nemcsak a polgárság megsegítése, hanem a megvédése is. A támadások özöne zúdul a polgárság ellen nemcsak Oroszországból, hanem megindul a kereskedelem ellen és agrároldalról, a kisipar ellen szocialista oldalról és mindkettő ellen a nagyipar részéről. Nem akarok harcot hirdetni az egyes gazdasági ágazatok között, de nem is akarok struccpolitikát űzni. Nagy dolog már magának a kereskedelemnek és a kisiparnak a védelme is és ha nem látnak kellő haladást és bizonyos jólét kivívását, higy- jék meg, hogy maga a védelem is megérdemli nem az elismerést, de a felismerését annak, hogy ilyen küzdelmet kell folytatnunk. — Végzetesnek tartom és semmiesetre sem tesz jó szolgálatot az országnak, ha egy érdekképviselet vezetője azt mondja, hogy nem hitelképes a magyar kereskedő, mert ha már ő mondja ezt, hogyan menjek én külföldre pénzt kérni a magyar közgazdaság vérkeringésének élénkítésére. Az ilyen intézmény vezetője legyen legalább is annyira bölcs és megfontolt, mint az egyszerű polgár, aki ha deficittel zárja is számadását, nem írja ki cégtáblájára. — Nem vagyok Lautsprecher és a magyar kormány nem hangerősítő, —- folytatta a hallgatóság lelkes tetszés nyilvánításai mellett Kállay Miidós — hogy azt a panaszkodást, amely a társadalom köréből felhangzik, továbbítsam a külföld felé. Ebből azonban ne következtessék azt, hogy nem halljuk e panaszokat, mert aki fülkagylón hallgatja őket, meghallja még a finomabb rezgéseket is, amiket a Laut- sprecherből nem hallanak. Le kell küzdeni a bizalmi krízist, amely még súlyosabb következményekkel jár, mint azok a gazdasági bajok, amelyek a világválság nyomán nálunk is jelentkeznek és amelyeknek túlzásával idebent átmenetileg lehet politikai sikereket elérni, de kifelé igen súlyos konzekvenciákat vonnak maguk után. A polgári társadalom felépítése nem történhetik másképpen, mint a bizalom visszaállításával. Ezért hiba, ha egyesek, vagy pártok meg akarják rendíteni a bizalmat a nemzet vezetői, okosságuk és megbízhatóságuk iránt. Nem védem a kormányt, de ha bizalmatlanok iránta, akkor válasszanak olyanokat, akikben megbíznak. Az azonban, aki nem bírja száz százalékig a polgárság bizalmát, az ne jöjjön, mert enélkül nem tud alkotni. Ebben az országban volt már kormány, amelyet megbuktattak, Tisza Istváné és noha a demokrácia jelszavával tették, reakció jött a nyomában és a nagyobb Magyarországból kisebb Magyarország lett. Ezzel nemcsak a vezetőréteg iránti bizalmat, hanem a polgárnak önmagában való bizalmát is megrendítették. — Dési Géza meghívására jöttem ide, fejezte be beszédét Kállay — de elkalandoztam személyétől és most szeretnék visszatérni hozzá. Dési Gézákat akarok példaképpen odaállítani és állítom, hogyha Dési Gézák viszik a polgári zászlót, úgy gúnnyá törpül a numerus clausus és minden, ami elválasztja az embert az embertől, mert olyan embernek, mint Désinek, ott van a helye mindenütt. Nem ajánlani jöttem, hanem csak köszönteni és bizonyságot tenni mellette, hiszen Önök még jobban ismerik, mint én. Percekig tartó lelkes éljenzés és taps követte Kállay Miklóst és a nagygyűlés közönségének zajos ovációi után Dési Géza köszönetét mondott az iránta való szeretet és tisztelet megnyilatkozásának, amely ma annál jobban esett, mert az egyik esti lap vezércikkben támadta őt és azt a megmosolyogni való „vádat” emelte ellene, hogy nem magyar érzelmű. Nem arra büszke, hogy az államtitkár, hanem arra, hogy az ezeréves Kállay-nemzetség egyik méltó reprezentánsa állította ki róla az igazi nemzeti érzés bizonyítványát és zsírálta a kereskedői és iparososztály jogos kívánságainak teljesítését kilátásba helyező kormányintézkedéseket. Ugrón Gábor is megköszönte Kállay Miklósnak páratlanul érdekes fejtegetéseit, majd Szarnék Emil dr., Nessi Gyula és mások mondtak beszédet. Éber Antal a terézvárosi egységes párt elnöke Az Egységes Községi Polgári Párt terézvárosi szervezete választmányi ülést tartott Bayer Antal elnöklésével. Az ülésen Politzer Gusztáv dr. társelnök bejelentette, hogy Eber Antal vállalta a terézvárosi községi polgári párt elnökségét, amit a választmány nagy lelkesedéssel vett tudomásul. Politzer Gusztáv dr. és Horváth Károly törvényhatósági bizottsági tagok ezután ismertették a kerületi jelölési sorrendet és a párt legközelebbi feladatait. „A főváros zsidósága ne használtassa fel magát ágyútölteiéknek“ Az Erzsébetvárosi Körben a VII. kerületi Egységes Községi Polgári Párt nagygyűlést tartott, amelyen Lédermann Mór elnök megnyitójában a megjelent zsidó választópolgárokat a főváros és a saját érdekükben az aranyközépúton haladó, békét és munkát megvalósító Egységes Községi Párt támogatására hívta fel. Utána Dési Géza országgyűlési képviselő, a párt listavezetője nagy tetszéssel kísért és sokszor viharos tapssal és éljenzései megzakított beszédben kifejtette, hogy nem akarja, hogy a sokat szenvedett, zsidóvallású magyar polgártársait ágyútölteléknek használják fel a szélsőséges pártok. A zsidóknak nem az a hivatása, hogy forradalmat csináljanak, a zsidók nem a destrukció, hanem a konstrukció népe, hiszen ők adták a világnak az Egyistent, a tíz parancsolatot, a szombati pihenőt. Mindig tisztelték a törvényt és a hatóságot és most sem felejtsék el, hogy rossz időkben, amikor senkijük sem volt, — nem is nagyon régen, — amikor alig mertek az uccára kimenni, a törvény és a hatóság állott melléjük. Beszéde végén Dési Géza figyelmeztette a választókat, hogy az elkeseredés a legrosszabb tanácsadó a magánéletben és a közéletben is. Ezért igyekezzünk helyreállítani a polgárság nemzetmentő egységét, az ország erkölcsi egyensúlyát és eltüntetni a polgár és polgár közötti válaszfalakat. Az Angyalföldi Gazdasági Párt nagygyűlése Többszáz főnyi választóközönség részvételével gyűlést tartott a Vas-féle vendéglőben az Angyalföldi Gazdasági Párt. Orphanides János kormányfőtanácsos elnöki megnyitójában élénk tetszés mellett kifejtette, hogy a városházától távol kell tartani a napi politikát és a mindennapi megélhetés kérdéseit kell megvitatni. Ma a gazdasági és műszaki problémák dominálnak az egész világon és ezért elfogulatlan szakembereket kell a törvényhatóságba beküldeni. Dunckel Károly kormányfőtanácsos arra hívta fel a választókat, függesszék föl politikai elveiket akkor, amikor városi kérdésekről, a törvényhatósági képviselet megalakításáról van szó. A zajos éljenzéssel fogadott beséd után Kollmann Dezső dr. fejtegette a párt programját és tömeges csatlakozásra kérte a választókat. A nagysikerű beszéd után több szakma képviselője bejelentette, hogy lelkesen támogatja az Angyalföldi Gazdasági Pártot. A Lipótvárosi Polgári Kaszinó avató vacsorája A Lipótváros polgári társadalmának új klubja a Scheuer Róbert törvényhatósági tanácstag elnöklete alatt álló Lipótvárosi Polgári Kaszinó, szerdán este tartotta fölavató vacsoráját. Az első beszédet Scheuer Róbert tartotta, aki hódolattal emlékezett meg Magyarország első emberéről, Horthy Miklós kormányzóról. A jelenvoltak a felköszöntőt fölállva hallgatták és lelkes éljenzéssel fogadták. Molnár Dezső Scheuer Róbert érdemeiről emlékezett meg. Meleg szívvel várja ez az általa megteremtett új kaszinó Budapest minden olyan polgárát, felekezet és társa
