Fővárosi Hírlap, 1930 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1930-11-26 / 47. szám
12 Budapest, 1930 november 26. A KORMÁNY PÉNZÜGYI SIKERE Fényes bizonyíték a külföld bizalmáról Hosszú évek óta nem történt olyan jelentős esemény a magyar gazdasági és politikai életben, mint a közelmúlt napokban. Londonban döntöttek a Magyarországnak nyújtandó államkölcsönről s annak eredményeként a nyugateurópai tőkecsoportok, a legelőkelőbb angol pénzintézetek vezetésével elhatározták, hogy hárommillió font sterling előleg nyújtásával megkezdik a magyar államkölcsön folyósítását. A magyar államkölcsön sikere világraszóló bizonyítéka annak a tökéletes bizalomnak, amellyel a mértékadó külföld Magyarország hitelképességét értékeli. Elismerése annak a tiszteletreméltó erőfeszítésnek, amit az ország kifejt, amellyel a világszerte uralkodó gazdasági válság között gazdasági, pénzügyi és államháztartási egyensúlyát fenntartja és minden mutatkozó újabb, mesterségesen szított támadó jellegű akciók ellenére, előrelátó közgazdasági felkészüléssel várja a jövő alakulását. Ilyen körülmények között felbecsülhetetlen erkölcsi erő van Magyar- ország hitelképességének elismerésében, mert egy olyan bizonyítvány ez a többi kis európai államok rossz minősítésével szemben, amire 'büszke önérzettel hivatkozhatunk. Emlékezetes az a szívós ügyeskedés, amelyet az utódállamok pénzügyi és diplomáciai vezérkara folytatott le egy hosszúlejáratú államkölcsön megszerzése érdekében s az eredmény a visszautasítások hosszú sorozatában nyilvánult meg. A nyugateurópai országok tőkései határozott gesztussal visszautasították olyan államok igényléseit is, amelyekkel pedig intenzív, külpolitikailag jóindulatú összeköttetésben vannak, azzal a be nem vallott, de tisztán látható tendenciával, hogy kölcsönt csali olyan helyre adnak, amelyik számukra a legmegnyugtatóbb kihelyezési lehetőséget mutatja. A körülöttünk mesterséges szülöttként láb- raállított új országalakulatok egyszerűen és tömören: nem kaptak kölcsönpénzt, mert a hitelezői óvatosság mérlegelése ezt a negációs álláspontot diktálta. Hogy a külpolitikai összeköttetések mégis érvényesüljenek, hitelben szállítottak árut egyes államok részére, legtöbbnyire fegyvert, vagyis kölcsön helyett áruhitelt nyújtottak, amelynek az államkölcsöntől különböző, degradált jelentőségét nem kell külön kidomborítani. De itt van Németország példája, ami még jobban megnöveli a magyar államkölcsön sikerét. A roppant gazdasági felkészültséggel rendelkező, ipari vonatkozásban első helyen álló Németország csak úgy tudott külföldi kölcsönt kapni, hogy lekötötte állami bevételeinek jelentős hányadát, míg Magyarország a tekintélyes hárommillió fontot minden garancia és biztosíték kívánása nélkül veszi föl. Mindezek a közelmúltban történt események azt mutatják, hogy Magyarország ebben a vonatkozásban döntő diplomáciai sikert mondhat a magáénak, amely Bethlen István gróf miniszterelnök páratlan fáradozásainak és európaszerte elismert nagy tekintélyének köszönhető. A miniszterelnök tekintélye és SPÁNYi ERNŐ okleveles mérnök mélyépítő-, kövező- és bitumenépítő vállalata. Budapest, I., Győző ueca 5. Tel.: Aut. 579-91 oJchufe TÜZELÉSTECHNIKAI ÉS ÉPÍTÉSI R.T. GYÁR KÉMÉNYEK, KAZÁNBEFALA- ZÁSOK,IPARI KEMENCÉK,TÉGLA* ÉS MÉSZÉGETŐ KEMENCÉK BUDAPEST VII.ARÉNA-ÚT 80. TEL. JÓZSEF 32 9-O1». Magyarország minden kétségen felülálló hitelképessége szerezte meg a londoni pénzügyi diadalt, mert elképzelhetetlen, hogy egyes, még ha oly kiváló bankvezérek londoni utazásai, egy- magukban elégségesek lettek volna ahhoz, hogy a számos esetben oly merev és tartózkodó londoni pénzpiacot a magyar állam- kölcsönnek megnyerjék. Tudjuk, hogy Scitovszky Tibor, a Magyar Általános Hitelbank vezérigazgatója a kölcsönügyben sokat fáradozott az angol fővárosban, de a kölcsön sorsa mégis akkor dőlt el, amikor Bethlen István gróf Londonban befejezte tárgyalásait s hazajövet jelezte, hogy az angol pénzpiac Magyarország rendelkezésére áll. A magyar államkölcsön befejezett sikere úgy diplomáciai, mint pénzügyi vonatkozásban: Bethlen István kizárólagos érdemének mondható. Diplomáciai sikere, hogy sok európai állam vissza- utasitasa után Magyarországot államkölcsönhöz juttatta, pénzügyi tekintetben pedig az előnyös feltételek lerögzítése és az a mindennél sokatmondóbb körülmény, hogy a Bethlen István nevéhez fűződő államkölcsön nyújtásában olyan tőkekoncentrációk vesznek részt, amelyek minden kölcsön elbírálásánál a legóvatosabb magatartást szokták tanúsítani. A kölcsönelőleg folyósításáról egyébként az alábbi hivatalos közlemény számol be: Dr. Wekerle Sándor pénzügyminiszter a Magyar Általános Hitelbank közreműködésével megállapodást létesített egy, az N. M, Rothschild & Sons londoni bankház vezetése alatt álló nemzetközi bankcsoporttal, melynek tagjai Angliában Baring Brothers & Co. Ltd. és J.Henry Scliroeder & Co., Svájcban a Schweizerische Kreditanstalt, Olaszországban a Banca Com- merciale Italiana, Hollandiában Hope & Co. és Svédországban a Stockholms Enskilda Bank — továbbá a Speyer db Co. és a National City Company newyorki bankcéggel mintegy 87 millió pengő összegű angol fontra, dollárra és svájci frankra szóló egyéves magyar kincstári váltók leszámítolása tárgyában. A tranzakció előlegnek tekintendő arra a bosszúlejáratú kölcsönre, melynek felvételét a törvényhozás az 1930. évi XXXI. te.-kel határozta el és ennek folytán az abból befolyó összeg a törvényben említett hasznos beruházásokra fordítandó. Az előlegre a pénzügyminiszter semminemű külön biztosítékot, vagy zálogot nem kötött le fedezetül, úgyszintén nem nyert ezzel kapcsolatban a bankcsoport külön előjogokat a hosz- szúlejáratú kölcsön elhelyezésére vonatkozólag. A kincstárt váltók leszámítolása az átvevő csoport bankári jutalékának betudásával a kincstárra nézve ösz- szesen évi 61/^%-nak megfelelő kamatteherrel jár. Veszélyben a XX VI-ik nemzetközi vásár A Vásár igazgatósága ultimátumot intézett a fővároshoz A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara legutóbbi teljes ülésének legfontosabb kérdése a Nemzetközi Vásárok további sorsának ügye volt. Itt ke rült hivatalos formában szóba az a terv, amely már a sajtó útján előbb is-nyilvánosságot látott, bogy a Nemzetközi Vásár rendezésére részvénytársaságot alakítanak a főváros bekapcsolásával. A Kereskedelmi és Iparkamara, mint a Vásár eddigi rendező j e, az érdekes fejlesztési tervről; terjedelmes átiratban tájékoztatta a fővárost és hangoztatta, hogy a Kamara a Vásárok rendezése által erkölcsi összeférhetetlenséget érez önmagával szemben, amely helyzeten változtatni akar. A részvénytársasági formát tartják legcélravezetőbbnek és 400.000 pengő ben állapítják meg azt az összeget, amennyivel a fő városnak részesedni kellene. Ezenkívül nem kevesebbet akar a Kamara, minthogy a főváros vállalja a Vásár esetleges deficitjét is, ami a korábbi tapasztalatok alapján mintegy évi 68.000 pengő lehet. A városháza közgazdasági ügyosztályában érdeklődtünk a Budapesti Nemzetközi Vásár tervének kilátásairól, itt azonban elzárkóztak a felvilágosítás elől, mert a polgármester még nem foglalt állást a kérdésben. Más — jól értesült forrásból — azonban a Fővárosi Hírlap tudósítójának sikerült megtudnia, hogy a fővárosnál nagy meglepetéssel fogadták és igen furcsálják a Kamarának, illetve vásárigazgatóságnak az ultimátumszerű megkeresését, amelyre a napokban készül el a válasz. A főváros valószínűleg arra az álláspontra helyezkedik, bogy a részvénytársasági formát nem tartja e pillanatban megvalósíthatónak, legalább is lehetetlennek véli, hogy az 1931. évi Vásár megrendezése és az új formáról való tárgyalások között junktimot teremtsenek. A főváros azt tartaná helyesnek,, ha a jövő évi Nemzetközi Vásárt még a régi módon rendeznék meg és ettől függetlenül kezdjenek tárgyalásokat, hogy részvénytársasági formában, vagy máskép oldják-e meg a függő kérdéseket. Az illetékes városházi tényezők egyrészének az a felfogása, hogy a Nemzetközi Vásárok rendezése — az érvényben levő jogszabályok szerint— tulajdonképpen a fővárosé, aminthogy a jogforrásul szolgáló királyi pátensek és kiváltságlevelek évszázadokkal ezelőtt kizárólag Buda és Pest városokat ruházták fel a vásártartás jogával. A vásár fogalmában természetesen bennefoglaltatik a nemzetközi Vásár is. A főváros ipari és kereskedelmi élete és az egész magyar közgazdasági élet kíváncsian várja a fejleményeket, annál inkább, mert más években ilyenkor már javában folytak a Vásár előkészületei, míg az idén, a függő kérdések miatt még nem történt a megrendezés körül semmi intézkedés. Csodálják azt is, hogy miért éppen a huszonötödik évben fedezte fel a Kamara az erkölcsi összeférhetetlenséget”, ami egyébként túlzás is, mert a magyar közélet tisztában van azzal a nagy munkával és azzal a nemes igyekezettel, amit a Kamara a Nemzetközi Vásárok révén a magyar gazdasági élet felvirágoztatása érdekében kifejtett. Előadás az ipar racionalizálásáról. A Magyar Vasművek és Gépgyárak Országos Egyesülete nagyszabású akciót indított az ipar racionalizálási kérdéseinek tudományos feltárása és gyakorlati megoldása érdekében. Ennek az akciónak a keretében Klein Ferenc, a Ganz-gyár h. vezérigazgatója feltűnően érdekes és tanulságos előadást tartott az ipar önköltség- számításáról és havi mérlegekről. Az előadó végigkísérte a hallgatóságot ennek a problémának minden változatán és kimutatta., hogy az önköltségszámítási rendszer alapján sikerült a Ganz-gyárnak az adminisztrációját a legteljesebb mértékben racionalizálni, úgyhogy az ott alkalmazott tisztviselők munkájának hatásfoka a lehető legmagasabb. Az előadást a megjelent nagyszámú közönség élénk figyelemmel hallgatta. Láng Gusztáv kormányfőtanácsos, elnök köszönte meg az értékes tanulmány ismertetését, rámu- | tatva arra, bogy a kartelltörvény kodifikálása előtt milyen nagy jelentősége van a gyáripar önköltségi árai kimutatásának. DELMÁR BÉLA oki. mérnök, épfóömostor Budapestül. Benczúr u. 17 Férfi-, női, autó-, motor-, sport-, gyermek- i€iSS Gyula ... n jfy go W * Űk B lk/irrilll a 7«f{ iWlAt.A bőrkabátok és szörméskabátok Fővárosi tisztviselők« nek engedmény. — Külön méri ék osztály. bőrruházati üzlete BU D AP EST, IV., Ksmmermayer Kíroly ucca 1 Teleién: intomata 895—82. INÓCZI KŐBÁNYA ÉS IPARTELEPEK RT KÖZPONTI IRODA: BUDAPEST II. KcR.,StMSÓ UCCA I» SZÁM TElEFOM: AUTOMATA 639-9« Ajánl iaócai pirosén uuUsit Mayájában termelt elsőrangú mlnéeégű xdaoH kavlttel, kétszer zúzott kavicsból hongereúxékon előállított, íertleti kezeléshez és bitumenes aszfalthoz szükséges ,kflldnbő*é nagyságú pormentes susatéfcot, valamint az eWlráaofciwUr megfelelően kidolgozott háromnegyedes kockát, leikivet, taiudot, kiskockát, eykiopotée In omit ott terméskövet ÜZEMI IRODA NCORÁCVflWŐCE TELEFÓNSZÁM; 4. VASÚTI ÁLLOMÁS: NÓ6RÁDVERŐCE Sumpft István vasút« és útépítő vállalkozó, kövoző mester Kispest, Rákóczi u. 74. szám
